Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-15 / 157. szám

r. LI. r. N z t K 1 9 í 1 Julius 15 !**■ IttNÜU lüilpolitikai figyelő A* első újságnak H hirlaptörténelcm azokat a naponkint ki függesztett iiott közleményeket tartja, amelyek Augustus császár trónralépésé- nek napjától jelentek meg a római Fó­rumon. A mai napilapnak ez a kezdetle­ges formája a római polgárokat értesí­tette a császári rendelkezésekről és az akkor különösen fontos adózási szabá­lyok változásairól. Ezelőtt kétezer evvel még senki sem gondolt arra, hogy a ló- mmi diurnákból kel évezred múlva a közvélemény formálása az eszmék pro­pagálásának, a gazdasági elet egyik leg­erősebb támaszának eszköze lesz. A csá­szárság hanyatlásával törés állott be a primitiv újságírásban A középkor első évszázadaiban nyomát sem látjuk a sok­szorosításon alapuló tudósításnak s a kö­zépkor végefelé a?. újságot a levelezés helyettesíti. A gazdag velencei kereske­dők gyakran írtak hamburgi, brémai, lü- becki, rotterdami és amszterdami üzlet­feleiknek és fordítva s a kereskedelmi vo­natkozású híreken túl, említést tettek azokról az értesüléseikről is, amelyek a gazdasági életet befolyásolhatták, igv te­hát elsősorban politikai problémákról. Az újkor elején a hirlapirás, amely még rendszertelen volt. az irodalomra és a hit­életre szorítkozott. A modern újságírás bölcsője Anglia. A XVIII, század végén Londonban jelennek meg az első mai ér­telemben vett napilapok. Szerény kere­tek között indulnak, külvárosi omladozó házakban készülnek. A hírek beszerzése lassú és bizonytalan, de az újságírás an­gol pionírjai bíznak a fejlődésben és makacs állhatatossággal folytatják a megkezdett munkát . A londoni újságok hire elérkezett Nyugat-Németországba is és a példán felbuzdulva. a németek is megkezdik a közönség naponkinti tájé­koztatását. Franciaországon és Svájcon keresztül az olasz Lombardiában is meg­hódítja az élénk szellemeket a hírköz­lésnek ez az uj módja. Tallevrand az el­ső államférfi, aki csodálatos éleslátással felfedezi azt a határtalan lehetőséget, amivel a napilapok hozzájárulhatnak a külpolitikai elgondolások sikerre juttatá­sához. így az előbb inkább gazdasági, irodalmi és egyházi jellegű újságírás po­litikai hirlapirássá alakul át és a kormá­nyok szócsöve lesz, amellyel kapcsolatot teremthetnek az államvezetés és a tö­megek között. A francia forradalom sza­badságeszméi megteremtik a bíráló új­ságírást. majd a Szentszövetség uralma alatt megindul a külpolitikai publicisz­tika fejlődése is. A XIX. század második felében egyrészt a technika fejlődésére támaszkodó hírszerzés, másrészt az uj sajtóelgondolások megvalósitása lehetővé teszik a mai világlapok kifejlődését. Ma már senki sem tagadhatja, hogy az újság háborúban és békében, egyaránt hatalmas fegyver lett és állásfoglalása döntően befolyásolja a közvélemény ma­gatartásán keresztül az események ala­kulását is. Az újságírás jelentőségét külpolitikai szempontból felesleges megvilágítani. A háború azonban olyan váratlan körül­ményeket hozott, amelyek az újságok külpolitikai rovatának megírási módját nem kevés mértékben befolyásolják. A külpolitikai tájékoztatók megírási formájának szempontjából különbséget kell tennünk polemizáló, vitatkozó és kommentáló, kiértékelő külpolitikai szemlék között. A polemizáló külpoliti- kai cikkek a priori elfogadnak egv tételt és a tétel mellett kitartva, minden körül­mények között aanak helyességét igye­keznek bebizonvitani. Ehhez az átfogó tudáson kívül fanatikus meggyőződés és az eszmékben való rendíthetetlen hit szükséges. A polemizáló külpolitikai cikkíró az eseményekben szinte kivétel nélkül mindig szétválasztja a jó hireket a rossz hírektől, bemutatja a jó hírek előnyeit és a közvélemény hitének meg­tartása érdekében letompitja a kedvezőt­len hírek élét. Ha a polemizáló külpolitikai cikkirás előnyeit és hátrányait vizsgáljuk, azt mondhatjuk, hogy a közvélemény egysé­ges alakítása szemoontjából a vitatkozó hang rendkívül előnvös, hátránya azon­ban akkor mutatkozik, hogyha az ese­mények nem igazolják azt az a priori té­telt. amiből a vitatkozó ’hang kiindult. A külpolitikai cikkirás második mód­szerének a kommentáló, a kiértékelő módszert mondtuk. Ez tisztán az esemé­nyek tárgyilagos megvizsgálására, a hírek Ufasásnáf n «áltozú életmód zavarja a rendes emésztést Ez émelygést, fejtájáü okoz. Ne felejtse hogy utazáshoz szükséges a hashajtó észszerű csoportosítására és a mindenko ii helyzet józan megítélésére szorítkozik. A kommentáló külpolitikai cikkek ezért mentesek minden dicsérő, vagy gyalázó jelzőtől, nem jósolnak és nem fenyege­tőznek. A kiértékelő külpolitikai cikkek egyaránt felhasznál ják az ellenkező < tá­borból érkező híreket, lehetőleg szóról- szóra közük azokat, majd konklúziókép­pen összevetik az értesüléseket és a tu pusztaiatok leszűrése után, hideg józan­sággal helyzetképet adnak a szóban for­gó eseményekről. A kommentáló sajtó létének előfeltétele az újságolvasó közön­ség megfelelő szellemi színvonala. Célja nem meggyőződéseket fenntartani, ha­nem meggyőződéseket kialakítani. A ki értékelő újságíró mindig bizhatik abban, hogy a háta mögött álló közönség nem érti félre fejtegetéseit és az egyszerű szavak mögött nem lát meg olyan dolgo­kat, amelyek valójában meg sem történ­tek és meg som történhetnek. A magyar hirlapirásban a polemizáló és a kommentáló külDolitikai tájékozta­tásokkal egyaránt találkozunk. Részünkről a kommentáló, kiértékelő külpolitikai tájékoztatást használjuk. En­nek előnyeire fentebb rámutattunk. Idegháboru Ulysses volt az első ember, aki megér­tette az idegháboru jelentőségét. Mikor embereivel a görög szigetek körül hajó­zott. hogy a katonák ne értsék meg a cv'-ének hangját, sárral betemette azok­nak fülét. A zó* *> minden háborúban felbukkantak a rémhírek és minden hadvezér megtette az intézkedéseket, hogy az igaz, de ked­vezőtlen hírek, a hamis, de céltudatos lőrék ne iussanak el a Darancsnokságuk alá rendelt katonák fülébe. Mikor még a haditechnika és általában a technika kezdetleges fokon állott, a hírek cenzú­rázása rendkívül könnyű feladat volt s a hadtörténelemben nem találkozunk olyan esettel, amidőn egv katonai össze­omlást az ellenfél részéről megindított hiroffenziva idézett volna elő A két utóbbi évszázadban ,,a megbízható for­rósból szerzett értesülések“, amelyeket a szembenálló fél katonái között hintettek el. komoly fegyverévé vált a hadvezetők­nek. Már a napoleoni háborúk idején ki­derült. hogv a célzatos hírek csak akkor használhatók fel. ha a támadó alkalmaz­za. mig a védekező tendenciózus propa­gandája csak kisebb mértékben ér el eredményt. A két világháború a polgárt lakosságot is bevonta a küzdelembe. A hirközlő és a hirszerző intézmények fej­lődése ma már lehetetlenné teszi, hogv ulyssesi módszerrel betömjék a közönség fülét az illetéktelen hírek elől. Ezért a modern propaganda számol a meavál- tozhatlan körülményekkel és ahelyett hogy elhalloatná az ellenséges táborból szájra kapó hireket, legtöbbször őszintén a közönség elé tárja és észszerűen meg­cáfolja azokat. A totális háborúban az idegháboru a hadviselés szerves része lett. Abban kü­lönbözik csak e?v közönséges fegyver­nemtől, hogv nem müKödik együtt a hadseregekkel, hanem kihasználja a fegyverek által kivívott sikereket. A mo­dern idegháborunnk az a célja, hogy megrendUse az ellenfél polgári lakossá­gnak Telki egyensúlyát és ingadozóvá tegve önbizalmát. Ezenkívül közvetlenül a diplomácia szolgálatában áll. A szovjet-német konfliktus kitörése után. majd az északafrikai hadműveletek befejezésével az idegháboru mint táma­dó fegyver az angolszász háborús vonal- vezetésnek lett a legnagyobb intenzitás­sal alkalmazott eszköze. Emlékezhetünk még azokra a julius 10-e előtt napon­kint megismétlődő hírekre, amelyek ezer formában taglalták az inváziós lehetősé­geket és a lehetőségek vizsgálása során a bolgár Thráciálól egészen a legészakibb norvég fjordokig sorra vették az európai partvidék stratégiai szempontból fontos pontjait, ugyanakkor nem mulasztották el felhívásokat intézni a stratégiai pon­tok körüli polgári lakossághoz sem. Jel­legzetes idegháborus módszer az európai városok ellen intézett angolszász bomba­támadások. hirszolgálati kihasználása is. Az invázió megindulása előtt fordult elő a világtörténelemnek az az első esete, amikor csaknem a hirek segítségével (az olasz városokra és falvakra ledobott bombáktól eltekintve) akartak egy nagy­hatalmat térdrekényszeriteni. Az angolszász sajtó és a szövetségesek ezernyi rádióleadóta naponkint fordult az olasz közvéleményhez, ismertette az egyesült nemzetek vezetőinek Olaszor­szágra vonatkozó kijelentéseit és arra hívta fel az olasz népet, hogy szakadjon el a fasiszta rezsimtől, ha biztosítani akarja országának nagyhatalmi pozíció­júi Az olasz nép nem hallgatni tneg •» túloldalról éi kezű csábításokat •*., a fasiszta párt megnyilatkozási lehetősé­gein keresztül a világ tudomására hozta a küzdelem folytatásának akaratát. Angolszász részről meg sem kíséreltek a nemzeti szód aliata uralom alatt álló német nép ..megtérítését“. Nem is dol­goztak ki olyan terveket Németország jövendő sorsára vonatkozóan, amelyek csábilólag hatottak volna a német nép előtt. Annál nagyobb erőfeszítéssel igyekez­tek és igyekeznek rna is a megszállt te­rületek lakosságának két év ótu leszüü idegállapotát fenntartani. A/ angolszászok idegháboruja ezekben r. napokban érte el tetőfokai, teljes me- lékben kihasználják az invázió idején az offenzív hadműveletek által megterem­tett idegháboru végtelen hosszú sicálaját. Ezzel szemben a tengely idegháb író­ját ellenméreghez hasonlíthatnék, «»mely- ivei a túlsó oldalról jövő „fertőzéseket“ rkarja megszüntetni. A tengel> toeghá­S/íi mólói;t[> - illőtök leróvásához lomb fkóve- házuk, éttermek részére) beszerezhető : BOROS pap rkereskedé­seben, Deák 1 erenr*utca 18. sz. borújának legjobb módszere az, hegy bemutatja az. európai erők ziláld ág i Kopekben és filmen ismert ti a nyugati • rőditményvonal ágyuóriásait e bunker- hegyeit, feltárja a nagykö'/önség e'őt» a nemet haditechnika legkor^zei übb telje­sítményeit, rámutat arra, hogy a tengely haditermelése lépést tart az angoL/á zok produkciójával és a légitámadások áltál okozott hangulatváltozás miatt nap-rac után bejelenti, hogy elérkezik az idő. amikor a megtorlás teljes és borzalmas lesz. NAGY JÓZSEF. A magyar munka és élniakarás megnyilatkozása lesz sebesült katonáink kiállítása Ä tárgyak eladásából befolyt összeget jótékony célra fordítják KOLOZSVÁR, julius 15. A kolozsvári 316. sz. Vöröskereszt Hadikórház sebe­sültjei folyó hó 18-án 11 órai kezdettel a kórházzal szemben lévő és a Nemzett Színház mögött elterülő kisparkban ki­állítást rendeznek. A kiállítás kb. d. u. 6 óráig tart. Kedvezőtlen időjárás esetén a kiállítást a hadikórház dísztermében tartják meg. A kiállításon 4—500 darab, a sebesültek ál*al készített munkadaiab kerül el­adásra. Grözli Vilmosné iparmüvésznö, önk. vör. kér. ápolónő irányítása mellett ké­szített szebbnél szebb, finoman kidolgo­zott játéktárgyak: babák, bölcsök, szoba­berendezések,' kis szekerek, elevenségig hü. mozgékony kiskutyák, festmények, repülőgépek. ízléses, magyaros mintájú női gyongyövek, hajhálók, értékes gyöngyóraláncok kerülnek eladásra. Ez a kis kiállítás a magyar munka és élni­akarás megnyilatkozása. .Sebesültjeink ezúton bizonyítják be, hogy nemcsak az orosz hómezőkön, hanem idehaza is hasznos és értékes tagjai tudnak lenni a magyar társadalomnálc és egyben ezúton fejezik ki köszöne-tü- ke< és hálájukat a város vezetőségének, a Nőszövetségeknek, különböző egyesü­leteknek és az egész város magvar tár­sadalmának, azért a sok szeretedért és gondoskodó jóságért, mellyel őket itt kö­rülvették. A kiállított tárgyak eladásából befolyt összeget jótékony célra fordítják. Kolozsvár közönségét sebesültjeink sze­retettel hívják és várják. ,,Dolgozva jobban múl k az idő (( Eddig szól a Vöröskereszt Hadikórház parancsnokságának közleménye. Felke­restük ezzel kapcsolatban a hadikórház munkatermét, ahol a kiállításra kerülő tárgyakon az utolsó simításokat végzik sebesült honvédeink. A második emelet egyik kétszárnyu ajtaján ott a felírás: Munkaterem. A lá­togató azonban anélkül is ide találna, mert a hatalmas épületben csak innen szűrődik ki valamelyes halk zörej. A munkatermet a hadikórházzal egyidejű­leg állították fel, célja pedig az volt, hogy sebesült honvédeink. akik messze oroszföldön szerzett sérüléseikből itt gyógyultak fel, elszórakozzanak és ked­vüket leljék olyan közhasznú munkában, aminek hasznát vehetik odahaza, békés otthonukban is. Demeter Jenő orvos-zászlóssal lépek be a terembe. Színek és figurák tarka összevisszasága fogad. A munkaasztalok­nál még lassan mozgó, de vigkedélvü honvédek furnak-faragnak. Mindenki azon dolgozott, amihez kedve volt. így születtek meg a farkukat csóváló zöld krokodilok százai, a tacskók tömege, a lombfürész virágtartók mintás díszei. Volt. aki kedvét a miniátür gvöngyhim- zésekben lelte s ezek munkái méltán kel­tenek majd feltűnést a vasárnapi kiállí­táson. Lesz azonban komolyabb meglepetés­ben is része a közönségnek: Buchmiiller Vendel őrvezető fafaragása. Buchmüller, aki polgári életében kőműves^ most kezdett faragni és látásait az anyagon dicséretreméltón érzékelteti. Kis szobrai az „Anya“, „Párok“ stb. a parancsnok­ság figyelmét is felkeltették és biztosí­tották továbbtanulását egyik szobrá­szunknál. — Még a gyógyulás is hamarabb elkö­vetkezik, ha nem lóg hiába az ember — mondja —, a faragás pedig nemcsak unaloműző, de szép is. — És szemeivel megsimogatia első müveinek tehetséget eláruló vonásait. A munkaterem másik szorgalmas láto­gatnia Faggi/as Sándor honvéd, aki bár ,.civilben“ cukrász, itt a tacskók szülő- apia lett. Színes falkája vadra lesőn hú­zódik meg a terem egyik szögletében. Megdicsérjük szép munkáját. — Jobban múlik dolgozva az idő s jobban ízlik az ebéd is — mondja mo­solygós telt arccal. A tacskók mellett piros gvermektalics- kák várják, hogy pajkos kölykök rontó kezeibe kerüljenek. Mesterük után kér­dezősködöm. — Ijőrinc János honvéd — jelentkezik a gyaiupad. mellől idegen hangsúllyal err'r napbarnitott férfi. Apahidai román földműves. Megsebesült ő is sok magyar bajtársával, kinnt a Don-partián. az Is- tentelenség ellen vívott küzdelemben. A munkaterem egyik legszorgalmasabb munkása. Neve, nemzetisége és munkás­sága egymagában az erdélyi kérdés eze1-- száluságára vet fénvt. Csendesebb idők falán megoldást találnak erre is .. . Sebesük honvédeink árulják a kiállítás tárgyait Távozóban dr. Mester Gábor orvos­hadnagy, a hadikórház parancsnoka gon­doskodó szavakkal vázolta a munka fon­tosságát és a kiállítás célját. A sátrakban sebesült honvédeink maguk árusítják fi­noman kidolgozott játéktárgyaikat, ame­lyet Grözli Vilmosné irányítása mellett készítettek. Fáradságot nem kiméivé se­gített nekik mintákat, formákat, anya­gokat beszerezni és útmutatást adni az eleddig számukra ismeretlen foglalkozá­si ágban. Sokan a sebesültek közül már gyó­gyultan elhagyták a hadikórházat s falu­juk csendjéből egyszerű, keresetlen han­gú levelekben érdeklődnek a parancs­noktól a kiállítás iránt. Kiváncsiak, mi­lyen fogadtatásban részesülnek munkáik. Mi már is elárulhatjuk: a legnagyobb szeretetben és megbecsülésben. A készí­tők valamennyien a férfiasság legszen­tebb és legáldozato»sabb bizonyítékának adták tanúidét: küzdöttek az ország egyház és otthon szentségéért — most játékos kedvük. egészséges szellemük eredményeit látjuk. Sebesült katonáink kiállítása valóban a magvar munka és élniakarás megnyi­latkozása lesz. (sze.) Félévszázados külföld! összeköttetéseim lehetővé teszik. ho y finom so'ingeni acélárukban és szemüvegében mér' mindig a leg­jobbat és vhz -nylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhírű J. A. Henkds solingeni iker-jegyű zsebkések, o horot- vá , ke thszközök. valamint önborotváló «pengék gyári lerakata: Kl\T MÁTYÁS FIA Kolozsvár, Kossuth lajos-u. i.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom