Ellenzék, 1943. július (64. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

I

_ 2

r 7. L r. N 7 f. R

1 :i1('ri I i</tn iovedi'lmiMH'k lelenuTtnitőI, \ nlamiiil a főldndo illán ki- veti'li allnmi póiadónak a li'szallilnsarol.

4 riMult'loi nlt'lnu'lMMi a/ 19 tó. évre* a ni.ir ki vet ott rdldlidón fölül a kata</lori h's/ia jovi'd'di'in minden koronája után ló fül. különadót kell kivetni. Ezután a foldadó nlan srm állami, som e^yób járulékos a< 1«>| k i \ t' I n i ni'in U'lu'l \ földadó kulcsa az 15)14. övi öl az nnany koroniibiwi megállapított kataszteri tiszta jövedelem 40 százaléka pengő értékben. A föblttdo kataszteri munkálatokban az erdömnvelési ágban nyilvántartót! területeknek kataszteri tiszta jövedelmét az 1944. évi január hó 1 - tői kezdődő hatállyal — kétszeresére kell emelni. A földadó titán az. állami pótudó kulcsa az 1944. évtől kezdve íiő százalék. A rendelet a kihirdetés napján lép életbe.

iCülpolifikal figyelő

I n v á z i o

A U ehrmacbtban, a német hadseregfőpa- rancsnoksig hivatalos lap;anak legutóbbi várnában erdekes cikk foglalkozik az inváziós kei (lesekkel.

Az OKW hivatalosának cikkírója idézi az északamerikai újságoknak azt az uj kifejezését, amellyel Déieuropát a „tengely /agy .;/-ó- teste *-nek nevezik. A cikkíró megállapít ja^ ha elfogadjuk ezt a véleményt, akkor a tengelyhatalmakat páncélos sárkánynak' kell elképzelni. amelynek harcoló karmai a keleti fronton küzdenek, keskeny feje és nyaka a norvég arcvonal és a norvég partvidék, a szarvakkal ellátott es páncélozott bata m Atlanti-óceánnak fegyverekkel telezsúfolt partvidéke. A német képeslap szerint azok, akik kieszeltek ezt a szójátékot, nyilvánvalóan ills* tiszteletet éreznek a sárkánynak a ten" említett testrészeivel szemben. Annál inkább gúnyolják és látszólag könnyen veszik a Dél- európát megjelölő „lágy alsó test"-ct. Az amerikaiak és az angolok igen nagy szeretettel hivatkoznak arra. hogy Eisenhower és Alexander tábornokok parancsnoksága alatt Észak- afrika kikötőiben felsorakozott csapatok rö- videsen dárda- és kardhegyre kapják ezt a „lágy tcstrész"-t. Úgy számítják az angolszászok, hogy a maguk által önkényesen kiválasztott fegyverrel és az önkényesen megszabott időpontban egy jól irányzott szúrással a harcoló sárkányt Achilles-sarkán, a „lágy .dsó- t estre szerb' teljes lendülettel iegdöfik és a sárkány minden páncélozottsága ebenere elterül a porondon.

Megállapítja a Wehrmacht azt is, hogy a brit és amerikai szójáték plasztikus és nyomatékos ugyan, de nem fedi teljesen a fogalmat, amit kifejezni akar. Az északamerikaiak és az angolok Északafrikában kétségtelenül diadalmaskodtak s a kivívott győzelem harci öntudatukat nagyon megerősítette. Azt hiszik, hogy a tuniszi küzdelem végével a helyzet döntően megváltozott. Ma déli fronttá lett a Földközi-tenger partvidéke, amelyet azonban a Földközi-tenger mély árka választ el az angolszászoknak támadásra felvonultatott csapataitól.

A tengelyhatalmak katonai szakértői megállapítják. hogy a jelenlegi hadihelyzetben a Feldközi-tenger egy hatalmas Senkiföldje lett, 1 s ha az angolok és az amerikaiak inváziós vállalkozásba kezdenének, ugyanolyan nehézsé- j gekkel kell számolniok, mint amelyeket Rom- ! mel három offenzivája. — amelyek közül , egyik Alexandria és Kairó küszöbén torpant ! meg — nem tudott leküzdeni. A német had- i sereg hivatalos lapja felteszi a kérdést: Miért kellett a tengelynek Líbiát és Egyiptomot feladnia? Miért maradt Tunisz az első naptól kezdve korlátozott időtartamú harci vállalkozás? Ma még ezekre a kérdésekre nem lehet teljes nyíltsággal felelni, de annyit mégis meg lehet állapítani, hogy az északafrikai harctéri helyzetben bekövetkezett fordulatot nem a német és az olasz katonák harci erkölcseinek hiánya, vagy a hadvezetés hiányossága okozta.

Ha egyszer a helyzet visszájára fordulna és az angolok, amerikaiak valóban partraszáll- nának Déleurópa valamelyik harci zónájában teljesen kizárt, hogy a helyzet a támadók részére megkönnyebbednék. Ha sikerülne is leküzdeni a Földközi-tenger veszélyes Senkiföldjét, nem egy aránylag gyenge expediciós hadsereg ero't találnák szembe magukkal, mint Északafrikában. hanem -— a keleti front ellenére — milliós hadsereg óriási erejére bukkannának. A védők pedig nem egy félig elzárt gyarmati terület kevés útjára lennének utalva, hanem segítségükre lenne egy egész kontinens invázióra felkészült szervezete.

Az OKW hivatalos lapjának kivonatosan

ismertetett fennti cikke igen helyesen mutat rá azokra a nehézségekre, amelyekkel az angolszászoknak a partraszállás megkísérlése esetén minden bízómnál számolniok kell.

Óla szórszá £

Pavolini a Messageroban ismét cikket irt. Változatlanul inváziós kérdésekkel foglalkozik. A volt olasz ncpncvelésügyi miniszter véleménye szerint azok a területek, ahol- meg lehet kísérelni az Európa ellőni támadást, sorrendben a következők.:

1. Olaszország és az olasz .szigetek.

2. A francia tengerpart.

A Ralkán-félsztget <i a körülötte lévő szigetcsoportok.

4. A bolgár-román-fekete-tengeri partvidék.

y. Norvégia.

A/ ellenséges közvélemény írja Pavolini türelmetlenül követeli az Európa elleni p.n ii as/.ill.is megindulását a felsorolt öt s/a kax/ valamelyikén. Eddig sikerült az angol szászoknak és szövetségeseiknek a hallgató taktikái érvényesiten-’, de a most rájuk háruló jegnagyobb feladatokkal szembe kell nézniük é> bele kell vetniük magukat az ismeretlenbe. Minden jel arra vall ez is Pavolini megállapítása —, hogy a partraszállást a kn/rljü sóben megkísérlik. Az azonban biztos, hog) a tengelyt meglepetés sehol sem érlu-ri.

Az angolszászok hatalmas erőösszevonáso- kíit hajtottak végre Angliában, amelyik az ( akeuropai partvidék ellen történő esetleges támadással függnek össze. Nagy erőket vontak össze a Közelkeleten és Északafrikában />. Gibraltárban és az északafrikai kikötőkben hadihajókat és partraszállási eszközöket összpontosítottak. Az. angolszászok tamadása a déli szakaszon várható, de különösképpen Olaszország ellen irányul a támadó szándék.

Alighogy az első ellenséges osztag partra teszi a lábát, nemcsak puszta védeiuvcssc! tn lálkozik. h ancm a partvédelmi hatásos ellentámadásával is. Az ellenség eljöhet Ohsz- oiszágba, de nem fog itt mar.iónt — hacsak mm halottként — biztosítja Pavolini Mcs- sagero hasábjain az angolszász katonákat.

NAGY JÓZSEF

Ä DOM

Iladijelentések udták tudtuk a kölni dómot ellenséges; repülőgépek súlyosan megrongálták. Egyik hajója tönkrement, több bomba átszukitotta a templom fö- déketét s számos műkincs elpusztult.

Körülbelül ezeket mondják a távirati irodák s ezzel a háború rohanó törvénye szerint elintézettnek vélik az egész kérdést. A kölni dóm nem katonai, nem is stratégiai fontosságú pont; a kölni dóm. mint Istennek bármely mcLs temploma, egy magasabb stratégia előretolt állomása: az emberiességnek, a megbocsátásnak, az örök Ég örökkévaló törvényeinek kettős felkiáltójele, mely most megtépász- va, megcsufolva, de még mindig feltörő karcsúsággal mutat az Isten országát szimbolizáló felhőntuli világ felé. Szegény tizenharmadik századbeli jámbor katolikusok úgy képzelték, hogy világ csodájának és szépségének tervezett ka- tedrálisukat a föld egyik legszebb pontjára kezdik ép'tev.i. A Rajna gyönyörű kanyarulata mellett rakták le az alapokat s századokon keresztül emelték, szépítették. tervezték, abbahagyták s újból elkezdték, hogy végre 1880-ban teljesen elkészítsék. Alig van temnlcm. mely ilyen hosszú ideig épült volna. Alapköveinek letételét 1248-ra teszik hozzáértő tudósok, hat és fél századig épült, gondok, háborúk, könnyek és kacajok között. Ez a hat es félszázados lelkesedés, áldozat és odaadás meg is látszott rajta. Amikor a fáradt utas leszállt a Eléri in—• Aachen-i gyorsvonatról, egyszerre elfeledte minden fáradtságát, amint megpillantotta égbetörő karcsú tornyait, nem messzi az állomástól s szir>e-lelke megtelt áhítattal, amikor belépett az épület hajóiba, melyek szédítő merészséggel szöktek' a magasba, hogy fönt karcsú nádzzálként hajoljanak össze. Oldalakat lehetne megtölteni belső szépségeinek, műkincseinek leírásával, melyeknek jóA része immár csak a miivészettörténelem könyveiben marad meg az emberiség emlékezetében.

Ugylátszik. a kultúra Kölntől is elbu- csuzhatik, illetve azoktól a házaktól és műkincsektől, amelyek Köblöt jelentik. Elért epu uj várost föl lehet építeni a régi helyébe s ismét el lehet majd keresztelni Köln-nek. de az már egy másik város lesz. mely fölött — ha igy folytatódik — aliaha fon őrködni békés és jámbor szándékú középkori kézművesek Istenhez szaladó toronypárja. (d.)

A naptár piros betűje junius 24-ét. Űrnapját mutat. A rohanó Olt zúgása megint alaposan elringatott, mert mire az éjszakai nyugalom utolsó csepp álommézét is kitörölöm a szememből, a napsugarak már csaknem teljesen felszippantották a sötét fenyvesekre ereszkedett könnyű fellegeket. Kék-kék, kacagó, vidám nyári kék ég borul a tündérien szép zöld hegykoszorura. Odakintrői. a villa erkélyétől elégedett férfihangok ütik meg a fülemet:

—- Azt mondják, hideg van Tusnádon, hol van itt a hideg? — kérdezi az egyik és keményen megfeszíti izmait az aranyló napzu- hatagban.

Tekintve, hogy első nyaraló fecske vagyok Tusnád-fürdő leggyönyörűbb fevésü villájában, az erdélyi újságírók nyaralójában, szemügyre veszem az éjféli vonattal érkezett uj vendégeket. Három — pehelysúlyúnak éppen nem mondható — viharedzett külsejű férfi. Később megtudtam, hogy kerek egy esztendőt töltöttek az orosz fronton és most idegpihentető székelyföldi körúton vannak. Kettő alföldi a harmadik Székelyföldről elszármazott fiú. Az újságíró villában családias és

RÖVIDESEN

MEGJELENIK

BORBÉLY ANDOR:

Nyelvünk védelme

ÁRA 8 PENGŐ

CIMU KÖNYVE.

MINDENKIT

MEGTANÍT A HELYES MAGYAR FOGALMAZÁSRA

MEGRENDELHETŐ A Z „E S TI L A Pu KIADÓHIVATALÁBAN

testvéries hangnem honol. Félóra múlva már ropog a száraz fenyőgalyakból rakott máglya és a harctéri élményektől koraősz, pirosarcu, nevető. kékszemü alföldi fiú komoly szakértelemmel oktar a tiszaparti szalonnasütés tudományára. Sohasem hittem, hogy a szalonnasütés ilyen nagy gondosságot, óvatosságot és nem kevesebb kézügyességet igénylő tudomány. Szigorúan betartom a ,,mester“ utasításait és minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy csak a szalonna sarkából csöpög- tessem a forróságtóí sercegő zsírt apróra vagdalt hagymával teleszórt, jókora karaj alföldi kenyeremre. Tanítómesterem zsircsurgatás közben nagyokat harapott kenyerébe. Buzgón utánoztam. De nyomban „felvonyitottanT' fájdalmamban. A kenyérre csepegtetett zsír olyan forró volt, hogy hólyagot húzott a szájam szélére. Ez volt a tandíj.

B

Ez az első nap egyhetes tusnádi üdülésem bta, hogy a szűk hegykoszoru felett nem tornyosultak viharfellegek és az ég egész napon "át zavartalanul kék maradt. És mégis egyetlen nap sem kellett lemondani a nyári élvezetek legnagyobbikáról, a szabadbani úszásról. A fellegek állandóan jöttek-mentek. Közben egy-egy hirtelen kerekedett zuhataggal vidá- miiották meg erdei sétáinkat, de déli időben két-három órára mindig előkacagott a nap a komor felhőköpenyéből és a Csukás-tó üde vizét kellemesre melegítette. Az egyelőre kevésszámú fürdőző közönség még idegenkedik a tó vizétől és inkább csak a csónakázás szárazabb és enyhébb élvezetének hódol. Két elegánsan öltözött ifjú ur is csak éppen az ujja hegyét legyintette meg a Csukás viz ébe és rövid tanakodás után, fürdés helyett az evezés mellett döntöttek. Éppen a tó középen úsztam, amikor mellettem siklott el csónakjuk. Máig sem tudnám megmondani, hogy történt, de egy pillanat alatt belefordultak

19 4 3 j u 11 u 8 1.

n rid .1 kirten .< mély vi/be. Az *y 1Lrn jeli porcellán nadrág volt. Illába ki , reiném méláim, hogy miként festettek mire partra v.-> gödiek. Szerencsére jó úszó volt mind a kettő, így különösebb baj nem történt, i ák éppen rj/v kis „toilctte-hiba“. A nadrágok egyébké t hamar megszáradtak a napon de a porecli, n nadrágon ez már nem sokat segített. A pórul járt ifjak nem tudni, hogy dühükben. v..j:y jókedvükben kerek órát úsztak cgyfuiitá ban a Csuka , hüs hullámaiban . . .

Egyébként amin észreves/em—, a tu - nádi fürdőző közönség kér táborra őszükr C : ukás-párimkra és ( siikás ellenesekre. IVr./c ez utóbbiak tábora csak a l-.ilogá-olnivaió!.at látja meg a Csukásban, mim .1 kiábrándult .szerelmes párjálxm. Pocsolyának nevezik, mert még sekély a szélein, de azért óvatosan v< gyáznak, nehogy dereknél mélyebben kerüljenek a vízbe. Azt is ráfogják, hogy pis/kos. Ped g hát hogy mi a ,,piszkos“ azt éppen a pestiek tudhatják a legjobban.

A Csukás-tavat az Olt vize táplálja. Állandóan frissen folyik be a csatornán é* egy* je jobban telítődik, úgyhogy julius eicjé’X* már teljesen megtelik a tó medre. De a A Olt vizén kívül a ró alján feltörő kénes jódos és szénsavas források is táplálják a Csukás vizét A tó nyugodt részein vastag, kékes jódreteg j' látható. Mindenütt egész.séget. erőt adó kincs var irt. A hegyekben, a vizekben, a fcnyőil- ’ latos, enyhe levegőben és mondjuk ki a nagy igazságot, akkor is, ha az ..érdekeltek • ne- tahín betörnek a férőnkét érte: nincs az a világvárosi szépítő intézet amelynek bos/rr- kánvkonvhájábó)! olyan frissen, útién, m-gif jodva és szépen kerülnének ki av asszonyok é, leányok, mint az áldott székelyföldi \ z- böl. fenyvesekből és vadul rohanó tui-ók patakok zligásának édesen altató, mély álmából

A tulajdonképpeni fürdő-évad mm bn ju- liuc i-én kezdődik Tusnádon. A villákban most még nem . nyüzsögnek1' a vendégek, de ji.l us i-re már a legtöbb szoba foglalt. Esté •••• méeis zsúfolásig megteli k az éttermek k . ionosén vasárnap és ünnenn ipokon, anvknr a kirándulók tömegeden érkeznek a szélrózsa minden 'ránvúból. Érkezni, a háborús időin ö/ k-pest még mindig nagyon jól Lma a tusnud- fiiidői vendéglőkben. Háromfogásos eb ki átlag 4—6 pengő. Van tej is, iia ti inajár az ember. A vaj, az már nehezebb kérdés, mert nőre hozzájutna az ember, elvűn ,.feketé‘ -re változik az üde sárgás havan sz.me, hogv pénztárca legten, amelyik gvőzi. De nem is nagyon hiányzik, mert pórclia a finom zsi:os juhturó. amit megszabott áron lehet vásárolni. A gvümölcs, az bizony egyelőre csaknem teljesen hiányzik. Az erdei eper első termése el- pusztult a késő tavaszi nagy hidegek »mmrt. a másod virágzás pedig most kezd lassacskán beérni. Cscresznvét küldenek az. Alföldről eev-cgv kosárral, de nrre ideér, több -mint file teljesen megromlik, A kereskedők 4 pengő 80 fillérért adják kilóját, de nemigen hozatnak. mert eddig még csak ráfizetés volt a hacznuk.

i

Amióta itt üdülök a tusnádfürdői újságíró villában, minden este enyhe bu üli meg a szivemet, hogy m ért is nem vagyok költő. Mert azt a szépséget, ami az újságíró villa fenséges magányából tárul szemeim elé. lehe tetlen-'ég prózában ecsetelni. Kedves ismeri - söm. aki hivatásánál fogva tanár ember, anv- nyira rabja Tusnádnak, hogy minden össze* csak az első iskolai csengetésre robog be a vonattal Székelyydvarhclyre Mintha csak a gondolatomat ieste volna el, tegnap delben a harmadik fogásnál összehajtott fehér ív papirt ..csempészett“ a tányérom mellé. Nyomban szétnyitottam és olvasni kezdtem:

— Az Olt itt zug az ahlakom alatt, Partján néha egy-egy vonat halad.

Ha már el is ment és innen távol van, Nyoma meg itt leng egy-ket füstfatyóiban.

Mindkét partján hegyek nyúlnak az égnek Napfelkeltekor csúcsaik tűzben égnek.

A fény elől az árnyék lassan jő le,

Míg fényözön bortÍLaz egesz völgyre.

Napszálltakor a völgy mélyen az árnyak Megnyúlnak és mind. söíetcbbre válnak.

A hegyeken az est mind fennebb csúszik, Míg mindenütt elér lassan a csúcsig.

Blikk s nyír mellett a világ legszebb fája, A fenyő a hegyek legfőbb ruhája.

Mint imádság emelkednek az égnek S méltó társa illatuk a tömjénnek.

A kis szobában, ahol most Jakom,

A Sólyomkő int be az ablakon,

S az ajtóban állva, a Nagy Csornádat.

Szép Szem Annánk rejtegetőjél látod.

Ölömmel vegyes álmélkodással néztem merősömre. Honnan tudja, hogy én pontosan ezeket szerettem volna rimbeszedni minden alkonyatkor. amikor szobám ablakában kö nyökölve. behunyt szemmel hallgattam az. Oh zsolozsmázó zuhogását? . . . Azt hittem, hogy ezeket a szépségeket csak én láttam meg isv innen az oltparti villa fönséges magányából. Most már tudom, hogy nemcsak én. hogy mindenki igy látja:

Ha csak egyszer itt voltál. Jrogy ne tudnád,

Hogy ez a hely nem lehet más, mint Tusnád.

GAAL OLGA.

Levél Tusnád-fürdőről