Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-04 / 125. szám
ELLENZÉK 1143 ]oo)bi 4. _ 2 A!űo/ócsiHön'őft... f hi rína d i k Áldó '.ócsn t or luk kosz ou N rótt virágosait, napfv yesen c ér júniusában <i lelszabadult mugyat Kolozsvárra. Áldozócsütörtök . . . úgy emlékszünk erre a napra rég gyermekkorunkból, v;:ni uz er egy ii, legszebb ünnepére, am.kor kipirult gyer- luekurecal, izgalomtól lázasan mentünk az első áldozásra áhitatos leiekkel. Azóta vérzivataros évtizedek tellek el. de ma az eyes, világon dúló szörnyű háború közepette is s~ívnek, léleknek egyaránt jólesett újból erre a napra virradni, megpihenni, feliidiilnt egy kicsit a hit vigasztalásában és gyermeteg leiekkel ünnepelni Áldozócsütörtököt. Es még valami nagyon jólesett: láttuk az életrekésziiló magyar ifjúságot. elvegyültünk a 13—11 éves kis diákok és diáklányok körében s jóleső örömmel állapítottuk meg, hogy ■— bizony erős, töretlen hittel, igaz magyar lélekkel indul el az ifjú nemzedék a jövő felé. Felejthetetlen élmény volt mind a református, mind pedig a: unitárius templomokban az első úrvacsora előtti vizsga, amelyen az ünneplő ruhába öltözött fiatal fiuk és a hófehérruhás lányok tisztán csengő, szép magyar beszéddel válaszoltak a lelkészek Kiskátéból feladott kérdéseire. Felkészültségük, tudásuk most kezdődő hitéletükben magával ragadó i'olt. Áldozócsütörtök után pedig, most vasárnap elkövetkezik az Úrvacsora vétel s a hitben megerősödött keresztyén magyar ifjúság — tisztán, csalhatatlanul éreztük ezt Áldozócsütörtök napján —: öntudatos, vallásos, magyar lélekkel menetel tovább a boldogabb békés magyar jövendő utján ... TÖLTŐTOLLAK minden árban, minőségben nagy választékban as ^Ellenzék*’ könyvesboltban. KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ Ihit.'uo alt.ilmrtiaşiy a/ OK.W beszélője. I liben ,i minősedében u katonai vonatkozású s/akeikkel.ct a licrlir r Börscn/eituugban és tart raoióeloadásokat. Legutóbb Deutschland, zander hullámhosszán beszélt „Gondolatok a bel) zetioT* címmel, immár altábornagy fej- ie.de!cselt ur;\ kell fogadni, mint a Welír- iu.uím vezérkarának a koz v»lemeny ré zére s. am közleményeit. Mostani I ejtegetései ne is a/ a lényege, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a néninek nem kénytelenek támadni, a unmet had sa eg ellenfelének azonban a ráma- itá\ tv/\ó.- ebe/. kell folyamomra, ha a visz.o nyokut valamikép előnyére akarj,: megváltoztatni. í z a megállapitás ujabb megfogalma zása annak az elgondolásnak, amclvct Ditr mar altábornagy már többször kifejezésre juttatott és amely szerint az idei nyáron a Wehrmacht nem kezd offenzív hadműveletekbe, hanem az úgynevezett defenzív stratégiával ismet időnyereségi taktikát alkalmaz, ldónyetésre azért van szüksége a német birodalomnak, hogy a túloldalon mutatkozó haciianyagtermelési fölényt a totális mozgóji tas totális alkalmazásával semlegesítse. hűDŐl'az elgondolásból kiindulva feltehetjük a kérdést: miért védik von Masniéin vezértábornagy hadosztályai olyan makacs elszántsággal a kubáni hídfőt, hiszen a kubáni hiüiő pontosan bázisul szolgáim a Kaukázus tele nieginditaiHló ujabb német iiniadísnak? A k::!>am Ind jőéri folyo harcon jelentősége német szempontból nem clilbev igo,. < fontos. Ha a kérdést megfordítjuk es az.* kérdezzük, hogy 194J nyarán a 24CO kilómé* -re; fronton felvonult hatalmas szovjet c táma- dasD.-. kezdenek-e. akkor Maslemkov szovjet tábornok által vezetett kubáni hídfői of fen- 7i' a arra vall hogy a Szovjet "ár \d > szándékaival feltétlenül számolni kell és a krimi félszigettel- szemben folyó hadmüv. letek arra irányulnak, liog\ az. általául', támadáshoz 1 hcovező támaszpontokat megszerezzek. . latok! King, a Rcutcr-iigyi.óhség mo-zk- v)i küiömuuásitója kérdést mi vett S/tal n- I10, ; .neg van-e elégedve a S •. • 'jeciimónak küldött angol arnerikji hadianyag tömegével e. nunőivgcvel? Sztálin megelc. .‘d.-set fcjrzic ki ue líO/zátette. kr>gy a aoros had s mg lob! és jobb hadianyagot is lel tud'ia hanti a’t i OLASZORSZÁG Az olas/ nép meggyőzésére irínvuló ingok/ ász propaga uia elérte pa/oxizmusat káoiófelh: vások.Kal, röpiratokkal hívják fel a/ olasz népet ni hogy döntse el: t>/ ,, bia is szó. védő alanya' akur-e lenni a légiuabo- ruiak vagy pedig saját elhatározásából kiválik a háborubéd és a háború végén élvezi ennek az elhatározásnak az előnyeit. Az. olauz nép, mint Gayda legutóbbi feiil- /’ lilikai cikkében írja, tantor it hal all anul kitart eddigi állásponttá mellett és a háború folyamán bebizonyított keménységgel toi/ibbra is karcolni jog a földközitengeri térség biztosításáért. Gayda szava t annál is inkább komolyabban kell venni, mert tudvalevőleg ő az. olasz hivatalos körök véleményének kifejezője. Az olasz hivatalos körök pedig az olasz nép akaratának hű tolmácsoló . Romában az a vélemény alakult ki, hogy a, angolszász propaganda ak uj arculata, amellyel az örök olasz nemzeti ideálokra hivatkozza akarja át gyúrni az olasz köz.véle- t'viy hangulatát, már ismeretes a megszállt nyugati területek lakosságához intézett felin vasokból. Egyébként az angol propaganda nemcsak az ola.-z népet, hanem a német had vezetőséget is rrus belátásra akarja kényszeríteni. A légitámadásoknak egyik nyilvánvaló célja, hogy ar olasz termelést, értve elsősorban a mezőgazdasági termelést, olyan nehéz helyzetbe hozza, hogy Olaszország mi :t tehertétel álljon a tengely katonai elgondolásaiban és ezzel a németek (kiként mondanának le Olaszország további támogatásáról. Az olasz Sajtó burkolatlan nyíltsággal ír a légitámadásuk állal okozott súlyú, karol ról. Az összes olasz újságok első oldalon )» tűnő közleményekben Ismertetik u bombázó t városok helyzetét ezekből a bev/áinolókl>ól kitűnik, hogy az angolszászok a fokozódó légitámadások ellenére még mindig nem tud ták meggyöngitern az olaszok erkölcsi ellenálló erejét. Pavolini a Messageroban megáll a pitja. hogy az. F.gyesült ÁLlamok sajtója rádiója ,/igoru parancsot kapott, hogy lc'ie tőleg ne számolján be részletesen az olasz polgári lakosság ellen intézett támadásokról Távolim nézete szerint ez az amerikai tartózkodás nem emberi érzésekre vezethető visz- sz->. A volt olasz népnevelésügyi miniszter nem ad felvilágosítást arról, hogy végeredményben az amerikai sajtó és rádió bizonyos fokú tartó/kodá'a mire vezethető vissza. INVÁZIÓ Knickebocker, a világ egyik leghiresbb uj ságirója. a tavalyi dieppei partraszállás'aI foglalkozva megállapítja, bogy ez a kísérlet „invázió, főpróba" volt. Knickebocker azt irja. hogy a jelenleg Észak-Afrikában állomásozó USA csapatok nagy súlyt helyeznek arra, hogy világosan megértessék Amerika ban: a következő offenzivá sokkal nehezebb lesz, mint a tuniszi hídfőállás elfoglalása A dieppei tanulság az, hogy nem ezrekkel, hanem százezrekkel kell patraszállni. Knicke- bocker szerint néhány általa meginterjúvolt tábornoknak az a nézete, hogy az első partraszállási kísérletet legkevesebb félmillió emberrel kell végrehajtani. Ehisez ezer hajéira van szükség, tehát egyötöddel több hajóra, mint az éfzakafritcai partraszállásnál. NAGY JÓZSEF. „az egyház feőnnyifsm a háború áldozatainak szenvedéseit" — mondotta a pápa a bíborosok előtt RÓMA, június 4. (MTI.) XII. Pius pápa Szent Jenő mai ünnepe alkalmából külöiu kihall gatáson fogadta a bíborosok testületének Rómában tartózkodó tagjait. XII. Pius papa hosszabb beszédben válaszolt a bíboros, dekán üdvözlő szavaira. A Szentatya kifejezte az egyház aggodalmát a háború elhúzódása miatt. A háború fokozatos elmérge- sede.se következtében az egyház egyre nagyobb nehézségekkel találja szemben magát. A Szentatya ezután rámutatott arra. hogv eddigi beszédeiben nem vádolni akart, hanem megmutatni az embereknek az igazság és az üdvösség útját. A mai háború kitörése előtt hallatta szavát, amely aggódó atvai szivéből tör elő a fenyegető katasztrófa láttán. Ma, amikor mindenki keresztül megy azokon a tragédiákon, amelyek a háború kör vetkezménvei, sok olyan lélekben, amely a fegyverekhez való fordulást előnyösebbnek és tisztességesebbnek tartotta, mint a közre működést az emberi megértésre, sok olyan lélekben talán most más gondolatok és másfajta érzelmek ébrednek fel. Ha a népeket nagyobb testvéri érzület hatná át. a pápa szava szabadon, eljuthatna valamennyi hívőhöz. A pápa beszédének további részében emlékeztette a népek kormányzóit arra, hogy ez emberek életében és halálában csak az Isten itörvényein belül lehet rendelkezni, majd azurán kifejtette, hogy gondolata a kis nemzetek felé fordul.. „akik földrajzi és geopolitikai helyzetük folytán a nemzetközi jog szabályainak és az erkölcs' törvényeknek mindennapos figyelmen kívül hagyása folytán ki vannak téve annak, hogy átgázoljanak rajtuk a nagyhatalmak közötti harcban és hazájuk földje csatatérré válik, mely kimondhatatlan szenvedést jelent a békés lakosságra s nemzetük virágzásának és a müveit osztályoknak a pusztulásához vezet. A Szentatya ezután azokról az erőfeszítésekről beszélt, amelyeket az egyház azért tett, hogy könnvitse a háború annyi áldo- ! Zalának szenvedéseit. Kijelentette, hogy I sajnos, az elért eredmények nem állanak j arányban az egvház által kifejtett erőfeszi- • tésekkel. A Szentatva felhivta hallgatósá- ■ gának figyelmét a nagy nemzetek által kö- j rülvett lengyei nép tragikus sorsára. A lcn- j gyei nép keresztül ment a legnagyobb szen- I védésén. Éppen ezért könvörgünk. a Szent j Szúzhöz, hog\ az annyira megpróbált többi i nemzetek is. amelyeknek k; kellett üritniók I ennek a háborúnak a keserű poharát, olyan 1 jövőt tudjanak elérni keresztény alapon megszervezett Európában, amely arányban all az. általuk hozott áldozatokkal, jogos kö\ etetésükkel. A Szentatya ezután sajnálkozását fejezte ki, hogv a hadviselők csak kevés eset- in . veszik figyelembe az erkölcsi 'zabái rókát a háború folyamán és megismételte h' z zajuk intézett /elhívását, hogy .1 legíhá- ’•oruhaii vegyék figyelembe az enwer-.csség törvényeit. Beszélt a szörnyű pusztításokról, majd feltette a kérdést, ilyen háborús módszerek u vornan elérhető e egy igazságtól és emberiességtől áthatott béke? — Mindezek ellenére — folytatta rovabb a J'i'.pa. — a békevágy cs az. crőszzk g ■«- mölcsei által fakasztott csalódások számos szikemet olyan béke megfogd'm../ Tj jilé I <. jianak, amely biztosit'-tt ja >■? iH ez erhöhst törvényeket. Ez az a béke amelyet teljes szívből kivan, reméli, h így — a valamennyi népben meglévő egészséges ész, ímeiv az egyetértés eleme és különösen a keresztények nem fognak habozni, hogy minden erejükkel az emberi megbékélést szolgálják és így az összes nemzetek begyógyítva az erőszak ütötte sebeket, testvérként meneteljenek előre a jónak utján. Ma este hét órakor: Délvidéki Eit Az Ujságirók Egyesületének vezetősége ünnepélyesen tagadta a dr. Reök Andor, Szabadka város főispánja vezetésével Erdély fővárosába érkezett délvidéki írókat. Délután 6 órakor a Mátyás Király Bhákkázban kezdődik a „Délvidéki Est“ jegyeinek pénztári árusítása Érdély Mozgó Rendezte Bánky Viktor. Főszerepben: Sirnor Erzféhgf Stilany Lé$zlő Piri Tivadar Psihsi Parent Jön június 8-lól : ssarat egy iéríL KOLOZSVÁR, junius 4. A Magyar Ujságirók Egyesülete Erdélvrészi Tagozatának ma, pénteken este 7 órakor kezdődő Délvidéki estjén szereplő délvidéki irók áldozócsütörtökön a déli gyorsvonattal dr. Reök Andorral, a Szenteleky Kornél Társaság elnökével, Szabadka és Baja városok főispánjának vezetésével megérkeztek Kolozsvárra, hogy pénteken délelőtt már résztvehessenek a könyvnapok megnyitásán. A pályaudvaron . az Ujságirók Egyesületének vezetősége rendkívül szívélyes, baráti fogadtatásban részesítette Délvidék szellemi életének küldötteit: Cziráky Imre, Csuka Zoltán, Draskóczy Endre dr., Dudás Kálmán, Fekete Lajos, Hódsághy Béla, Herceg János írókat. Ugyancsak a déli gyorsvonattal igen sok budapesti iró érkezett meg, akik a könyvnapok keretében rendezendő mai kulturesten szintén résztvesznek. A Délvidéki est pontosan este 7 órakor kezdődik a Mátyás Király Diákházban. Tekintve, hogy az est műsorát a rádió is közvetíti, a rendező egyesület a közönség pontos megjelenését kéri, mert az előadás megkezdése előtt egy perccel a nézőtérre vezető ajtókat bezárják. Délután 4 órától 6 óráig a Magyar Távirati Iroda Kossuth Lajos-utca 30. szám alatti helyiségében árusítanak jegyet az előadásra, 6 órától pedig a Mátyás Király Diákházban kaphatók jegyek pénztári árusításban. Az országos jelentőségű kulturális esten báró Kemény János mond megnyitó beszédet. Reök Andor dr. a Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság elnöke, Szabadka és Baja városok főispánja ünnepi beszédet mond a délvidéki irodalomról. V. Hódsághy Béla délvidéki költő verseiből olvas fel, Cziráky Imre egyik elbeszélésével szerepel. Fekete Lajos költeményeiből ad elő, majd Török Erzsébet előadómüvésznő KisS Lajos szabadkai zenekonzervatóriumi igazgató népdalgyűjtéséből délvidéki népdalokat ad elő Farkas Ferenc zeneigazgató zongorakisé- retével. Kormos Márta, a kolozsvári Nemzeti Színház művésznője délvidéki költők verseiből szaval. Szünet után Dudás Kálmán délvidéki költő saját verseiből olvas fel. Ezután Draskóczy Endre dr. megemlékezik Szenteleky Kornélról és az idegen elnyomatás alatti délvidéki irodalomról. Utána Lantos Béla, a kolozsvári Nemzeti Színház művésze délvidéki költők verseiből ad elő, majd Herceg János elbeszélést olvas fel. Ezután Török Erzsébet előadómüvésznő szlovéniai magyar népdalokat énekel Farkas Ferenc zongorakiséretével. A műsor utolsó számaként Csiüka Zoltán, a Láthatár szerkesztője saját költeményeiből ad elő. A Délvidéki est Végh József, az Újságíró Egyesület ügyvezető alelnöké- nek zárószavaival ér véget. A külpolitika hírei MORINIGO tábornok, Paraguay elnöke a küüigyininiezter és pénzügyminiszter kiséretí. ben az EgyesüK-Államokba utazott. A NÉMET TÁVIRATI IRODA jelentőié sze r'nt Heinrich gyalogsági tábornok, a finn véderő vezérkari főnöke egy !âloga‘ăsa viszonzása során több napot töltött az É6zak- finnországban harcoló német kóte'ékeknél. AZ OLASZ lapok közlése 6zennt a fasiszta párt a hadsereg és a szenátus, valamin1, a kormány képviselőinek jelenlétében az o’asz m - nisztériumok és az olasz közélet nagyszámú tagjának részvéte ’évei tartották meg a föd- közitengeri ‘anulmányokra alakított mtezet központjának felavató ülését, ez az intézet a Duce akaratából született meg és célja a Fc.d- közi-tengerrel és elsősorban az Afrikával kap- cso’atos kérdések tanulmányozása. OLASZORSZÁGBAN tovább folyik szoknak a rendkívül szigorú intézkedéseknek. a foganatosítása, amelyeket a kormányzat a küzellátas biztosítása érdekében lett és amelynek keretében kérlelhe‘et‘en sz.go-ro járnak el azo’ ka' szemben, akik a özetiátas érdekei: veszélyeztet k. AZ AMERIKAI hírszolgálat Algírból jelenti: Giraud tábornok Mose’ier tengernagyot helyettesévé és főparancsnokává nevezte ki, PETAIN tábornagy csütörtökön elhagy a Vichyt és mint hivatalosai közük, néhány na*pof Auvergneben, az egyik fürdőhelyen fog tölteni. LEVENTE ELET Junius 6-ának megünneplése Folyó 6-án a város leventéinek fogadalomtételét ünnepli. 200 leány- és 500 fiulevente tesz hitet arról, hogy teljesiti leventekötelezettségét, amellyel Istennek, hazának és honfitársainak tartozik. Ez a fogadalomtétel 4000 levente régi fogadalmának megerősítéséül is szolgál. Az ünnepélyes istentiszteletek mindenütt 9 órakor kezdődnek, az alábbiak szerint: Római kát. tábori istentisztelet a Nemzeti Színház északi oldalán. Protestáns tábori istentisztelet a református kollégium udvarán, a református és evangélikus leventék számára. Unitárius istentiszíelet az unitárius templomban. Görögkatolikus istentisztelet a Kismester-utcában. Tartja a hadtestparancsnokság magyar görögkatolikus főlelkésze. A városi leventeparancsnokság felhívja a szülők és munkaadók figyelmét a levente-istentiszteletek kötelező voltára és egyszersmind meghív minden hozzátartozót és érdeklődőt a Főtéren 11 órakor kezdődő ünnepélyes fogadalomtételre. Kolozsvár. 1943 junius hó 2-án.