Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-28 / 143. szám
1 _ 2 * t. T. V. N 7. f K 19 4 3 június 2 §. nem vsak háborús fcvs/ültsogiöl, amely feszültséget a háború Lefejeltével köny »won lu lobot vozotni Nőm tudok elkóp 'élni kormányt, ann'|y a háború befejezésével no venne igénybe súlyos adok forrni*jaban azokat a jogtalan hasznokat, amelyeket egyesek maguknak szoroztok. Erre meg vannak nz oszkb/.ök a pénz lebélyegzésén kívül is, amire nincs sommi szükség. Az ártartás harmadik tényezője a tisztességes. fegyelmezett együttműködés. Az. együttműködés ellenségeinek, a háború vámszedőinek és a társadalom parazitáinak pusztultunk kell. A pénzügyminiszter végül a munka, a becsület és fegyelem követelményei mól-» lett az összefogás követelményeit hangoztatta. hogy kiérdemeljük a szebb jövőt. Doktorráavatás KOLOZSVÁR, június 28. A Ferenc József Tudományegyetem közgyűlési termőben 33 uj doktort avattak. Ebben a tanévben ez volt az utolsó doktorráavatás. Az egyetemi tanács Kovrig Béla rektor ma goi ficus elnökletével a következőket avatta a tudományok doktorává: jogtudománvból Csetényi Sándor, Farkas Sándor, Horváth István, Kovács Gyula, Lipcsei István, Medvecrky Gábor, dr. Mer- hns Egon, Muttyánszky Adám, Sukovits István, Selmeczi János, dr. Vizi Imre, 'á einer Ferenc és Weisz Sándor; államtudomány bél Budisin Zorán, Cserey Zoltán, dr. Dóm - rdts László, Dudticz Kálmán, Gáspárdy Alaalár, Görcs Ágoston, Juhász Károly, Honka Zoltán, Afódy László, debreczeni Hagy László, Pusztai Zoltán, Somorjai Attila, Strauss, Gyula, Szabó György, Szathmáry György és Vízhányó Endre; matematika és természetrajzból Batty ám Olga; közgazdaságból Heine Róbert és gyógyszerészedből Zr.tbureczky Zs. László. Az újonnan avatott doktorokat ismerőseik jókívánságokkal halmozták el. A külpolitika hírei SALAZAR miniszterelnök és külügyminiszter junius 26-án kihallgatáson ío- gadta Wodianer Andor lisszaboni magyar követet. A NÉMET TÁVIRATI IRODA jelenti: Mint Santiago de Chiléből jelentik, Rios, Chile elnöke északamerikai látogatását bizonytalan időre elhalasztotta. A halasztás okát nem közölték. BIGGINI olasz nemzetnevelésügyi miniszter junius 27-én Budapestről jövet Zágrábba érkezett, ahol tárgyalásokat fog folytatni horvát hivatalos személyekkel az olasz—horvát kulturális kapcsolatok elmélvitésének céljából. WASHINGTONBÓL jelentik: Claire Luce-Booth képviselnőő (republikánus), aki a Life folyóirat kiadójának a felesége, a képviselőházban kijelentette, hogy Roosevelt elnök minden idők legnagyobb intervenciónistája. Roosevelt elnöknek sem Pearl Harbour előtt, sem utána — mondotta a képviselőnő — nem volt saját külpolitikája. Teljesen Anglia mellett kötötte le magát. A dolgok valódi állására nézve semmi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy ma az északamerikai csapatok nem saiát országukat védelmezik, hanem mindenütt idegen területen állanak, igy Angliában, Észak-Afrikában és Ausztráliában. SZOMBATON Dél-Finnországban az egyik vasúti átjárónál egy társasgépkocsi összeütközött a menetrendszerű vonattal. A szerencsétlenségnek 5 halálos, 25 súlyos és 14 könnyebb sebesültje van. SZOMBATON a keleti arcvonal egyes szakaszain csupán helyi jellegű harcok voltak. A Kubán torkolat lagunavidékén a bolsevisták szombaton 17 partraszállási jármüvet vesztettek el. A Gelendsik repülőtere ellen intézett támadás során német vadászbombázók rUVgsemmisitettek a földön 15 szovjet repülőgépet. A második támadás során pedig még nyolc gépet gyújtottak fel. Külpolitikai figyelő j Migt|R ||ű|( i„„ A r'ÜMKrtiH tenger M.Llel hónap 1 it rl azóta, bogy .1 szövet ségcsek a tunéziai Cap Ilonnál gvő/t hitesen K-tejezték az északafrikai hadjáratot s ,1/ óta a világ közvéleménye le>/ülten igveli .1 I ülJko/i tri ici tér >égcbcn foganat > ,i lotr vedeke/ő es támadó előkéy/ülrtekct. A Mcili terrancnm, mim .1 totális világháború grwi t.íciós pontja, a meglig\élőknek különböző ra- k’.lgjtáiokra és kombinációkra adott alkalmai, különösen a geopolitikusok tudományos ízre r. agyra s az elrejt máifél hónap alatt Haushoier professzor, a nemet Afrika Kútáré Intézet igazgatója, aki egyúttal a földközi- tengeri kérdések legfőbb német szakértője :., Angliában a Nemzetközi Tanulmányok Intézete. Olaszországban pedig az a tudós csoport, amelyet Mussolini az eurafrikai kérűé- sek tanulmányozására jelölt ki, az utóbbi hetekben igen lázas tevékenységet fejtett ki a földközi-tengeri kérdések propagálásában. A háború fejlődésére rendkívül jellemző, hogy az 1940-es nyáreleji harcok, amelyek a nyugati fronton a Maginot- és Siegfried- j vonalakban oultak, a háború negyedik évé- I ben athelyezdőtek a Marseilles—Gibraltár— j Alexandria— Kréta négyszögre A fóldközttengeri küzdelem uj szakaszát főképp a távolságok határozzák meg. Azok a 1 távolságok, amelyek még évekkel ezelőtt ko- ! niclv akadályként szerepeltek a közlekedésben. ‘ ma a hadigépek iejlődésével a lcgminimáli- ! sabbra csökkentek. Az Algír—Marseilles közti I négyszáz tengeri mértföld távolságot a köze- j pes gyorsaságú kereskedelmi hajók húsz óra * alatr leküzdik. mig a nagy hatósugarú va- 1 dászrepülőgépeknek másfél óra is elég az ut I megtételére. A legnehezebb négymotoros bom- j bázók is kér óra alatt elérik az északafrikai partoktól a dél francia partokat. Az. Olaszország sebezhetőségéről terjesztett híresztelések geopolitikai szempontból nézve csak annyiban helytállóak, hogy az olasz partok hosszúsága a tökéletes partvédelmet igen nehézzé teszik. Ezt a hátrányt az olasz hadvezetőség a mozgó csapatok megszervezésével parírozta. A földköziitengeri térségben várható had: est-mén vekkel kapcsolatban teli ít elsősorban a hadviselők a távolságra fektetik a fősulvt és az ebből a körülményből adódó lehetőségek hatórozzák meg a támadás, illetve az elhárítás fokát. háborúval szembein, tanúsított isméit lelki magatartásukat, várakozó és gyakran két értelmű állásfoglalásukat es hűvös passzivitásukat. Aki a franciak mélyreható változásában bízik, az téved. A vereség cs a fegyver- s, únet után» hetekben és hónapokban valóban ilyen változás volt nvegligyelhető, vagy leg al.’bbis az ilyen változásra való készség. F/ a nagy. talán soha vissza nem térő lélektani na menüim azonban minden további követkéz ménv nélkül múlik el. Ennek részben az eitmenyek, nagyobb részben azonoan a franciák született letargiája az oka. Bizonyos, hogy Franciaország nem akar többé háborút, polgárháborút sem óhajt, de azért játszanak 1 tü/zel. Az olyan férfiak, min: Pét.ain vagy havai és de Brinon é. feltétlen megbízható munkatársaiknak aránylag kicsi köze, kivé- teleit. Í z a három lerfi, elsősorban Laval é; Í rtam mindig bátran és nyíltan az uj, megszületendő F.urópa mellett foglalt állást. V. I'omávntkban azonban éppen a legutóbbi időben és elsősorban Pcrainnel némi szomorú I csalódás mutatkozott meg saját népűkkel szt mben. A fentiekben ismerteti a Nemzetközi Sr«jtótudósitó az F.sserer National Zeitungnak, Oöring lapjának a c kket. A német lap teljes egészében megciösiti azokat a feltevéseinket, amelyeket külpolitikán figyelőnkben legutóbb kát alkalommal is kifejtettünk llj torm.ib.in, ţ»,i/rt<U' flIli«*/1flu lóval, film */.i‘|iM'gápol<is, (Jlv.it, s/i p o Ilii on, kf-zi munka rovatukkal kibővítve jeleni meg 1 a/, uj pompás külsői ÍHÜlmulja .«/ irodai, mi tartalom. PAPP JENŐ a lap modern f»/. ellem ti Litíinö lo./'-iki-M t|íí|e a MAGYAR \/il< LAPJA ban írja ismeri művészi szlnlkfitikáit, amelyek ,,SZÍNHÁZI KRÓNIKÁK" cimmel jelen nek meg. A nemes irodalmi versenyben a/ első helyen vezet ma a MAGYAR NŐK LAPJA és ezt a helyei n»-g is lógja tartani, meri a magyar írók gzinejavának válogatott írásait közli s emellett gazdag rovataival számról-számra érdekes meglepetésekkel szolgálja a közönség igényét Az átalakított lapból a/ érdeklődőknek ingyen kii'd mutatványszámot a MAGYAR NŐK LAPJA kiadóhivatala, Budapest, IV., Ferenciek-tere 7. KÉRJEN MUTATVÁNYSZÁMOT! 99 Franciaország , Hol áll Franciaország?'4 cimmcl ez esseni National Zeitung figyelemreméltó cikkben foglalkozik a francia politika magatartásával. A cikk a következőket Írja: — Nem akarjuk önmagunkat megcsalni, de semmi lehetetlent nem várunk a franciáktól. Hibás volna azt hinni, hogy a franciák lényegsen megváltoztatták volna a még folyó Olaszország I A világsajtó behatóan foglalkozik Gentile j szenátor Cap coliumt beszédével. Az eredetileg • baloldali leltog.ísu Gentile, a liberális Benc- f detto Croce tanítványa, az cszmefejlodés során I d'Amiunz.o után az olasz íntellekiuelek egyik 1 legkedveltebb fasiszta filozófusa lett. Gentile j ismét felelevenítette a nagy emberek, a hó- 1 sök iránti lelke olasz kultuszt. Ilyen nagy I embernek tekintette és tekinti nu is Mussolinit. akivel egy utón haladt a fasizmus első éveitől kezdve. Gentile nevéhez fűződik az olasz középiskolák fasiszta szellemű átszervezése és az olasz ifjúság fasiszta irányai nevelése. Az ő szellemi tanítványa volt Bruno Mussolini, az olasz hősi kultusz egyik ideális alakja. Gentile szenátor Capitoliumi szózata jellemző módon ..Beszéd az olaszokhoz"4 címet viselte, amivel kifejezésre akarta juttatni, hogy a szorongattatások és a legnagyobb veszélyek idején ugyanolyan minőségben kivan szólni az olasz néphez, mint Fichte, a nagy német gondolkodó beszélt a német néphez abban az időben amidőn Napoleon rabságban tartotta Poroszországot és mikor az idegen elnyom is elieni elkeseredésnek és a felszabadulás utáni vágynak adott kifejezést. Gentile és Fichte végeredményben tehát ugyanazon eszményért: a szabadságért cs 2 függetlenségért szállt sikra. NAGY JÓZSEF. Öltözői beszélgetés EbeStignanival, a legnagyobb olasz mezzoszoprán énekesnővel BUDAPEST, junius 28. (Az Ellenzék munkatársától.) Még nincs félhat, de már özönlik a közönség az Andrássy-uton az Operaház felé. „Minden jegy elkelt“ felirat a falragaszokon es a pénztárablakban. Ebe Stignani énekel ma, a legnagyobb olasz mezzoszopránénekesnő. Öltözőjébe kopogok be. Fiatal, spanyolosán fekete férfi fogad: Sciti mérnök az énekesnő férje, titkára és menedzsere. Ebe Stignani ott ül a tükör előtt, most változik át tüzes Carmenná. Koromfekete a haja s a szeme, hajában magas spanyol fésű, vállán csodaszép vörös selyemkendő. — Barcelonából hoztam — meséli — s ez a kabalám. Meg vagyok győződve róla, hogy ha nem volna rajtam, nem tudnám Carment jól énekelni... — Harmadszor vagyok Budapesten — meséli —, énekeltem itt a Trubadúrban, Don Carlosban, Parasztbecsületben és az Aidában, de talán a Carment énekelem í!?drl olvasmányok fílérekérf! Ragf írók remeke filléres kiadásban? Asztalos Miklós: Felszáll a sas '•30 fillér Mikszáth Kálmán: Az amerikai Dosztojevszkij: A szedd asszony 50 „ menyecske 50 fillér Hamsun Knut: Viktória 60 „ Mkiszáth Kálmán: Kisértet Lub!ón 100 „ Jókai Mór: Ahol a pénz nem Isten 100 „ Mikszáth Kálmán: Az eladó birtok 100 ,, Jókai Mór: A két Trenk 100 „ Móricz Zsigmond: Nem élhetek Harsány) Zsolt: Livia néni 50 „ muzsikaszó nélkül 60 „ Har'e B'et: Fgy bánya története 60 „ Nagy Lajos: János az erősebb 30 . „ Kcdö ányi János: Suomí, a csend Rákosi V ktor: A buzsáki királyság 100 „ országa 48 „ Sinclair Upton: Letűnt világ 30 „ Komáromi János: Hé. kozákok! 100 „ Surányi Miklós: Miért van ez igy? 50 „ Kosztolányi Dezső: Tintaleves paSzini Gyula: A szerelem felhője 50 „ pirgaluskával 50 „ Tabéry Géza: Két csillag között 30 „ Krúdy Gyula: Ál-Petőfi 60 „ Veres Péter: Látófa 30 „ Krúdy Gyula: Hét szilvafa 50 „ Wass Albert: Vérben és viharban 60 „ Kaphatók azt knsék“ k’Ssffesboítbíin Kolozsvár, Mátyás király-lér 9. Vidékre 2 perion felüli utárvéttel is, azon aluli rendelésnél az ár és 20 fillér portó beküldése e’.teetében küldjük minden szerepem között legszivesebben. Nagy hang és szinészi tudás kell e szerephez, me!v egyike az operairodalom legnehezebb feladatainak. De én szeretem a nehéz, nem mindennapi feladatokat, mert itt teljesedik ki az ember. Egész évben dolgozott. A milánói Scalaban énekelt, melynek tagja és egyik leghiresebb csillaga. Sokat vendégszerepeit Rómában a Királyi Operaházban és sokat énekelt a rádióban is. Most még néhány rádióhangversenye következik, azután pihenni szeretne. — JVTint mindig — mondja —, most is nagy lelkesedéssel jöttem Budapestre. Énekeltem egész Európában, Észak- és Délamerikában. de számomra külön muzsikája van a Budapest szónak. Varázsos város, ide ha hivnak, mindig szívesen eljövök, még fáradtan, szezon után is . .. — Failoni mester most volt lenn Kolozsváron — szól közbe signore Sciti — s el van ragadtatva az Ön városának Operájától és zenei kultúrájától .. . — Művésznő még nem volt Erdélyben? Oly szerényen felel, mint egy kezdő zeneakadémista. — Még eddig nem hívtak ... A háborúra terelődik a szó és most nagyon méjyről és nagy meggyőződéssel és hittel ezeket mondja: — Mi. énekesek, a muzsika követői vagyunk. És ilyenkor nagy válságok, szenvedések és fájdalmak korában nagykövetté lépünk elő. Megható és szép ez, olyan, mintha az emberek a zenéhez menekülnének valami olyan áhítattal, mint mikor hivő ember a templomba megy. És otthon. Olaszországban is, zsúfolt minden opera, minden hangversenyterem. A zene nagy feledtető, más világba visz, megtisztít és felemel. Réthy Eszter mosolygó arca tűnik fel az öltözőben. így búcsúzom Ebe Stigna- nitól: — Viszontlátásra Kolozsváron... M. L. Exklusiv modelf6i címen cikket irtunk néhány héttel ezelőtt ezen a helyen ó< vétót emeltünk az elé a szellem elé, arnelv a magyar nemzettől idegen kereskedők révén aka;i meghonosodni Budapest után Kolozsvárén is. Kifogásoltuk, hogy egy Deák Ferene- utoai ci pő kereskedő kirakatában nem tüntették rei az árakat. Cikkünkből azonban félreértés tárna'ti, mert egyesek azt hi hetitek, hogy az illető kereskedő árdrágítást követett el. Ezt nekünk sem volt szándékunkban áiliiani,, csupán az árdrágítás lehetőségéi akartuk megelőzni. Azok a bizonyos cipők viszont igen drágák és nem a kereskedőt hibáztatjuk, hanem magát a közönséget, azokat, a hölgyeket, akii; figyelmen kívül hagyva a mai súlyos gazdasági helyzetet, nem árallanak 180—190 pengőt fizetni egy „amerikai kigyóbőr“, vagy „békabőr“ cipőért. Nem is itt a hiba. Viseljenek ám a hölgyek „amerikai kigyóbőr“ cipőt. Semmi kifogásunk ellene. Csupán azon csodálkozunk, hogy azokon a listákon amelyeken a magyar hősi halottak árváinak jövőjéről gondoskodnak egyesek, csodálatosképpen sohasem találkozunk ezeknek a kigyóbőr- és békabőrcipős dámáknak a nevével Ennyit! A többit az olvasó képzelőtehetségére bízzuk. (ó.) RENDEZIK AZ IPARI MUNKÁSSÁG MUNKABÉRÉT. Bornemisza Géza iparügyi nvniszter, minx röviden jelentettük, hosszabb szünet után visszaáilitotta a jól bevált IPOK- r.apokat. amelyeken a kézműves iparosság vezetői a miniszter előtt közvetlenül feltárhatták időszerű kéréseiket. A mult héten megtartott IPOK-napon a kolozsvári ipartestület képviseletében Demeter Ferenc ipartestületi elnök vett részt, aki elmondotta, hogy az IPOK-napon a kisiparosság képviselői minden forma nélkül, közvetlenül adhatták elő óhajaikat. A napirendre került ügyek közül legfontosabb veit az ipari munkások bérrögzi- tésének kérdése. Â miniszter bejelentette, hogy a mezőgazdasági munkások bérének rögzítése után sor kerül az ipari munkásság bérének rögzítésére is. A bérrögzités alapja az 1939-ben kapott 30 százalékkal már kiegészített munkabér, amihez újabb 30 százalékot kaptak az ipari munkások, de csak ott, ahol a munkabéreket eddig még nem emelték. Ezt a munkabértöbbletet a fogyasztókra azonbar csak az ezután megrendelendő munkáknál lehet áthárítani. Bejelentette ezután miniszter, hogy az ipartestületek anyagellátásával megvan elégedve, s a jövőben még olyan cikkek elosztását is az ipartestületek hatáskörébe utalja, amelyeket csak ezután zárolnak majd. Az iparügyi miniszter különben az összes munkáskérdéseket igyekszik az igazgságosság szellemében rendez i. ugv azonban, hogy a munkabéremelések spekulációs célokat ne szolgáljanak. Az ÍPOK nap nagyszerű alkalmat adott arra, hogv a kisiparosság vezetői minden megkötöttség nélkül és a iormaságok mellőzésével ismertethessék az iparügyi miniszterrel a kisipar kívánságait. Hagyományom erdélyi széliemben, bátran, megalkuvás nélkül kürti mindennap a magyar nép boldog»* lá&áért su Eliesuték,