Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-04 / 125. szám
J I r. T. I. V. N 7. t K ll<2 Jnnlu* 5. Hatalmas siker jegyében zajlott le a délvidéki irók bemaialkozó estje Kolozsvár közönsége meleg szeretettel ünnepelte a Délvidék íróit KQ107S\ ÍR, jut)in< y. Az idei könyvna- pok keretében megrendezett újságíró- r >dalnu est kulonixs lenyt kapott a deleid, i írok s ereplcscvel. Az esőmén \ súlyát már niai;a az a tény is kitejezésre juttatta. liog\ a rádió is közvetíti az előadást s igv a délvidéki irók er elelyi ünnepélyes bemutatkozása valóban országos jelentőségű irodtimi eseménnyé tágult. A válogatott és nagyszámú közönség pontos időben majdnem s/miilug megtöltötte a Mátyás Diák ház hatalmas dísztermét s amikor a rádió bemondója jelezte a/ előadás kezdetet, a teremre mélységes csend borult. A délvidéki írókat, akik Keők Andor dr., Szabadka es Baja városok főispánjának vezetésével jelentek meg a színpadon^ báró Kemény János üdvözölte. Báró Kéménv János az alábbi beszédet mondotta: Báró Kemény János: A Délvidék Kazinczyjára emlékezem! A Délvidék Kazinczyjára emlékezem e pillanatban, aki Ó-Szivácnak, a kis bácskai falunak nevét örökre beírta a legújabb magyar irodalom történetébe. Szenteleky Kornélra emlékezem, a költőre, prózairóra. irodalomszervezőre, akinek hite lehetetlennek látszó tervér valósított meg: olyan földön teremtett sajátos szinü és hangú írói közösséget, amely földön annak természete és körülményei szerint hiányzottak az irodalmi hagyományok. A Délvidék máj a múltban is nagyszerű írókat adott a magyarságnak. Innen származtak Hen.zeg Ferenc, Kosztolányi Dezső és innen Moher Károly ... de csak származtak, hogy a két előbbi az egyetemes magyar irodalomba, az utóbbi pedig a magyar irodalom egyik sajátos változatába, az erdélyibe nőhessen belé. A Délvidéknek nem voltak, irodalmi hagyományai s hogy igv is, mtgis megszülethetett a Délvidék legujabbkori magyar irodalma az idegen megszállás idején, ez a tény valóban a csodával határos. Nem is magyarázható mással, mint a magyar szellem teremtő erejébe vetett hitnek olyan csodálatos kivirágzásával. mint amilyen Szenteleky Kornélban élt . . . Ebben a hitben valóban testvére volt Erdély nagy irodalmi vezérének. Kuncz Aladárnak. „Kuncz Aladár szellemét érzem át ragyogni Szenteleky Kornél életművén“ Szenteleky Kornélt megfosztotta a sors attól, hogy beteljesülhessen egyik legfőbb vágta, az ugyanis, hogy aktív részt vehessen annakidején az erdélyi írók tanácskozásain. Pedig nagyon záraik és tudom, hogy mennyi szeretettel és lelkesedéssel készült ide közibénk és tudom, milyen végtelen bizakodással irta. hogy milyen nagy dolgokat. mekkora nekilendüléseket vár ettől a találkozástól. De a jószándék és az igaz lelkesedés megtört az akkori idők nehéz külső körülményein. Most mégis, amikor visszagondolok a múltra, most ahogyan Titeket délvidéki irók itt látlak e kincses váios Diákházának dobogóján, megerősödik bennem mégjobban az a meggyőződés, hogy ez. a találkozás, amely testben nem történt meg annakidején, mégis lélekben már akkor megvalósult és elő valósággá lett. £r amikor ezt mondom, nemcsak arra gondolok. hogy az erdélyi irodalomnak egyik ki- válóságát, Moller Károlyt. a Délvidék adta és nemcsak arra gondolok, hogy Szentelekv Kornélnak egyik legszebb müvét éppen az együttműködés szimbólumaként az erdélyi irók közösségének kiadóvállalata adta volt ki. hanem gondolok elsősorban azokra a belső rokonvonásokra, amelyek úgy az erdélyi, mint a délvidéki magyar irodalom szervezésébe.1, mint szellemi törekvéseiben megnyilvánultak. Kuncz Aladár szellemét érzem átra- gyogni Szenteleky Kornél életművén és érzeni az erdélyi irodalom arcán azokat a fényeket, amelyek Szenteleky Kornél müvéből sugároztak át mihozzánk. A szándék és a szellem emelkedettségének' közösségében érzem megvalósultnak azt a találkozást, amelyről annvit álmodozott két magvar íiiró léleik, Szenteleky Kornél és Kuncz Aladár. „Meg kell építeni a láthatatlan magyar szellemi hazátI“ Mó r, hogy Isten segedelmével elérhettük azt. hogy szabad erdélyi földön köszönthetjük felszabadult délvidéki írótestvéreinket, illőnek tartom, hogy néhány szóban összefoglaljuk azokat az alapelveket, amelyek a két nagy irodalomszervezőnek. Kuncz Aladárnak és Szenteleky Kornélnak lehetővé tették azt, hogy messzire tekintő terveiket megvalósítsák s valóban élő és ható írói közösségeket teremthessenek éppen olyan időkben, amikor minden külső körülmény csak nehezíteni, akadályozni, megzavarni igyekezett mindent, ami valóban magyar és valóban alkotó munkának Ígérkezett. , A látható magyar haza mögé meg kell épii<-ni a láthatatlan magyar szellem-hazát, mely mindig és minden időben magába foglal minden olyan magyar embert, aki magyarul gondolkozik. magyarként él, magyarként hisz és magyar'anyanyelvén jelezd ki gondolatait, akármelyik elhagyott részen él a világnak. Í zt a célt szolgálta .1/ elszakított magyarság szellemi kincse ink feltárására törekvő minden szándék, ezt a célt szolgálta az elszakított részek közötti szellemi kapcsolatok állandó keresésé es ezt a célt szolgálta a szabad magyar földtani dolgozó magyar szellemi emberekkel való állandó kapcsolatok kiépítése. Ennek a célnak érdekében igényeltük .1 magas színvonalú irodalmi Kritikát. ,1/ írott .magyar bes/éd tisztaságának szigorú védelmet és a tisz.taszán- déku irói erőfeszítések tiszteletét. / / az u szellemi hagyomány, amit Kuncz Aladár es Szenteleky Kornél hagytak reánk. Illő. nagy amikor szabad magyar földön szorítunk berci délvidéki irótestvéreinkkcl, fcltdevenitsük azokat a szellemi hagyományokat, amelyek nektek is, nekünk is éltetőimé voltak s amelyeket immár tovább- g.dáotálva a szabad magyar életben, szol. gálátála akarunk állítani sok megpróbálta tűst átvészelt s egy jobb, iga/abb magyar jövendő felé tűrhetetlenül haladó Hazánkra k s az egyetemes magyarságnak. Ebben a szellemben köszöntelek Titeket délvidéki irótestvércink! Isten hozott! Reök Andor szabadkai főispán beszéde Báró Kemény János szavaira Reök Andor szabadkai főispán, a Szenteleky Társaság elnöke mondott beszédet a délvidéki irodalomról. Úgy ültünk fel a könnyű tavaszi délután trusszi útra készülő vonatra, hátunk mögött hagyva a már kalászosodó bácskai vetéseket, mint akik régen esedékes rokonlátogatóba megyünk — mondotta. Harmadik éve. hogy annvi drága gyermekétől megfosztott édesanyánk, Magyarország, Eidély visszatérése után minket is magához emelt, s mégis csak most van alkalmunk Erdély patinás múltú fővárosában. kincse; Kolozsvárott, összcölelkeznünk. Azzal az Erdéllyel fogunk kezet, amely valamennyi elszakított Területe:nk között gondolkodásban cs lélekben, hitben és bizakodásban mindig legközelebb állott hozzánk. Ha határ húzódott is közöttünk, nem ho- mályositotta el látásunk é- nem befolyásolta Ítéletünk, mert a lélek és a gondolat nem ismer elválasztó vonalat. Bácska magyarsága és irói némileg tan'tó- ; mesterüknek tekintik az ereiéiyiektet s a ma | is ritka képességeket sugárzó erdélyi széllé- | miséget és az erdélyi gondolatot. \ A mi vidékünknek nincsen külön történél- j m; arculata és olyan gazdag szellemi múltja, ■ mint Erdéívr.ck. , bánfájáról s vékony élctgyökcreir.k talajában 1 magunknak kellett munkával, ellenállással, ’ összefogással pótolni a tradíció nélküliséget. Erdélynek könnyebb volt a sorsa még a trianoni szörnyű pörölycsapások alatt is. Múltja, hite, lakosságinak létszáma imponáló erőt képviselt nemcsak a hatalmon levők felé, de a letört magyar nemzetszilán kokkal szemben K. A Iriss éltető levegő' áramlását éreztük mindig a csöndes bácskai tájon, amikor az erdeit í szellemiség futára összekötő tisztjei: az I erdely írók könyvei és versei eljutottak hoz- I zink, hogy tanítsanak és figyelmeztessenek. Megérezték ezekből a mindig üde és friss Írásokból a biztos itéletü kiegyensulvozott emberi lélek megnyilvánulásait, amelyek az élet nemes kohójában egybeolvasztották a népes erdélvi magyarságot. Rcmqnyik Sándor, vagy Aprily Lajos lelket ébresztő megrázó erejű versei a fennmaradás és a meg nem alkuvás parancsszavát oltották belénk és ízelítőt adtak abból a mér- j hetetlcn kincsből, amit az erdélyiek erdélyi I szellemnek is szeretnek nevezni. I hyiró. Tamási, Kós, Banffy, Kemény, i Moher, ,ik; egv kissé- a miénk is, (ha másért j nem, akkor a születés jogán, amely sokra kö- ■ telez) és mások Írásain keresztül pedig feltá- ! rult lelki szemeink előtt Erdélyország szines és i hamisítatlan képe, népének csillogó derűje, bizakodó hite, nyugodt és megdönthetetlen ma- : gvarsága. amelv a szellem roppant erejével j állott szembe az erőszaknak és a durvaságnak. A Délvidék és az erdélyi irodalom Szegényen és magunkra marudortan hasad tunk le 1918-ban a magyar élet szétvert csa Ä könyvnap osomenye: LAJOS-e. C01 f \ \ \ \V diri A nem „Úgy tekintettünk fel minden erdélyi hantra, mint az égi Jetre!" pompás fehér borítású erdélyi könyvek egyszerű szobadíszként foglalták el hell iiket ezer és ezer példányban a bácskai magyar családok otthonaiban mert jelenlétük sok mindenre kötelezte tulajdonosait. Ha elfáradtunk, reménytelennek s néha kilátástalannak láttuk a harcot, belepillantottunk ezekbe a perzselő Írásokba, amelyek egészséges magyar szellemet, dacos magyar < akaratot leheltek. i Elgondolkodtunk Reményik verseinek mély- ; ségei felett s mosolyogva kacagtunk Tamási é: Nyirő székely góbéinak agyafúrtságain. ügy tekintettünk fel minden erdélyi hangra, mint az égi jelre, amely beárnyékolt napjainkban megmutatta a hátravelö ut ködbe vesző részét. S ha ma itt vagyunk és felmutatjuk töretlen hitünket, szerény értékeinket, úgy érezzük, ezért sokban a tanítómesternek, Erdélynek jár hála és elismerés. Soha nem felejthetjük cl, hogy a diktatúra nyomasztó esztendeiben, amikor elnémultak folyóirataink, az Erdélyi Helikon vette pártfogásba elárvult íróinkat s helyet adott írásaiknak. Szenteleky építette ki Kemény Jánossal, a marosvécsi vár lángoló lelkű urával és Kuncz Aladárral, aki mem élhette meg a felszabadulás szent pillanatát, azokat az elszakíthatatlan kapcsolatokat, amelyek annyi erőt és biztatást nyújtottak a hallgatásra kényszerült délvidéki íróknak. S a Helikonnak köszönhettük hogy kiadta Szenteleky Isola Bella című finom lehelletü lírai Írását, amely egy vergődő lélek fájdalmas megnyilatkozása. Nem kelhettünk versenyre Erdéllyel, ha nekünk is volt kikkel dicsekedni. Htrezeg Ferenc, Kosztolányi Dezső, Szen- telcky Kornél, a ml Kazinczynk, az élen járnak, s a legdélibb peremvidék különös lelkét adják, bár már rég nincsenek közöttünk. De a többiekre, a kisebbségi küzdelmeink névtelen hőseire is önérzetesen hivatkozhatunk. Az újságírást., a szellemi életet szinte a sem- m bői kelTctt megteremteni. A toil egyszerű napszámosai a mi sajátságos viszonyaink között a magyar küzdelmek apostalai voltak* s szét kellett forgácsolnjok idejüket, tehetségüket, hogy mindenre jusson az ereiíikből. Mindegyik valósággal oroszlánként harcolt és kopott, őrlődött az egyenlőtlen viaskodás- ban. Kiküzdött tisztelettel és elismeréssel hoztuk ide néhányukat, hogy Bácska és Erdély ro- konlelke szemtől-szembe állhasson egymással. Hallani fogják költőinket, elbeszélőinket, szellemi életünk dicséretes szorgalmú élharcosait, akiknek éber figyelő szeme, meleg szive és sugárzó magyar lelke kibányászta a zsíros bácskai föld nehezen mozduló emberének minden problémáját. Megcsillan ezekben a lelki forróságot lehelló írásokban a sokrétű Bácska szikrázó homokja, áldott fekete földje, csendes tanyavilága, népének kitartó szorgalma és munkaszeretete. „íróink teljesítették feladataikat!“ Lgy élnek itt egymás mellett magyarok, németek. szerbek, mint végzetes történelmi viharok elsodort törzsei s egymás felé hajolva tisztelik a jó szót, s élik a maguk teremtette világát. A délvidéki magyar költők, írók és újságírók dicséretére válik, hogy mélyen átérezték pe- reravidékii küldetésüket s munkálkodásukban mindig az összetartó és együttműködést biztositó lehetőségeket keresték a maró gyűlölködés é>- áldatlan erőpusztitás helyett, amely annyi népnek lett sírásója.- Erdély irói, Délvidék irói Istenadta tehetségük birtokában minden áldozatok és kockázatok vállalásával hivatásuk és elhivatottságuk tudatában teljesítették, telie-siuk és fosiák teljesíteni kötelességüket. Diszk tés'oen P 10 VAKOKTÓL - RABOKIG P 6 Kapható és mehrend lhe ő az „ELLENZÉK“ KÖNYVESBOLTJÁBAN Erdélvország cs Délvidék hálás magyarsága Íróinkkal együtt elmondhatjuk a költő z.t- vait; „A/, én viharom a Te viharod, Az. én koronám a Te koronád, Hol a fejsze, mely belőlem kivág'! ’ Mindkét beszed mélységes hatást váltott ki a hallgatóságból. Bemutatkoznak a délvidéki irók A délvidéki 'zépirok közül elsőnek V. Hóa- sághy Béla verseiből olvasott f. 1. Költeményeinek finom hangulat-képei és férfias belt- nvugvása a múló élet nehézségeibe, a Délvid k lelkialkatának különös zamatát hozták' közénk. Cziráky Imre novellája egy bácskai paraszttörténet, mely fordulatos, megragadó stílusával, egeszen egyéni jelzőivel és szóíüzéseive! megismertetett bennünket a délvidéki parajt lc’külerével. vívódásaival s oly mélységes emberi portrét rajzolt, mclv legnagyobb novellistáink szír vonalára helyezi Cziráky Imrét. Fe.eete Fajos neve már az erdélyi közönség szelesebb köreiben is -önerősen hangzik. Érces veretű versei mindenkor eseményt jelentenek, Ha megjelennek valahol az erdélvi sajtóban. 7 örök Erzsébet előadómüvésznő Kiss La]o< szabadkai zenekonzervatóriumi igazgató nép- dalgyüjteményéből adott elő hat szlavóniai magyar népdalt Farkas Ferenc kolozsvári ze- nekonzerva'óriumi igazgató feldolgozásában és zongora!; méretével. Török Erzsébet tehetségének cs tudásának egyik leejobb bizonyítékát adta élénk és szép előadásával, átérzé- sével. tiszta szÖvegkieitésével. Olyan volt, mint amilyennek Török Erzsébetet ismerjük a rádióból és a kolozsvári dobogókról: nagyvonalú, könnyed és emberi. Farkas Ferenc megszokott fölényes tudásával látta el a kíséretet, mindenkor szem előtt tartva, hogy csak — kísérő. Kormos Márta nagyszerű szavalata meglepetésként hatott s a Nemzeti Színház művésznője Szenteleky Kornél két versének előadásával forróbb és megérdemeltebb sikert ért el, mint bármelyik színdarab parádés szerepében. Az a2 érzésünk, hogv ezen a téren igen komoly sikerek várnak még rá. Dudás Kálmán a délvidéki irók legeredetibb hangú egyénisége. Férfias előadásával felolvasott versei nagy tetszést arattak. Draskóczy Endre dr. Szenteleky Kornélról, a délvidéki irodalom ,.Kuncz Aladárjáról“ szóló megemlékezése tökéletes lelki portrét adott a tragikus sorsú íróról, a délvidéki magyar irodalom megszervezőjéről. Lantos Béla Benz Boldizsár ,,Bácskai stanza'' és „Csak azért is“ című verseit adta elő nagyszerű előadómüvészetével. Az elszavalt két vers bátor, férfias hangú írót mutatott be nekünk. He rezeg János elbeszélése is a bácskai levegőnek az illatát hozta el hozzánk. 7 örök Erzsébet Dráva-menti népdalai Farkas Ferenc kíséretével esry előttünk merőben ismeretlen vidék népének szlávos-magyaros motívumait ismertették meg. Csuka Zoltán, a Láthatár szerkesztője szintén régi ismerőse az erdélyi közönségnek. Ö volt az, aki Szenteleky Kornéllal együtt küzdött a jugoszláv imperium alatt a délvidék magyar irodalom megszervezéséért. Oroszlán része van a Kalangva életrehivásábsn és Szenteleky Kornél Társaság megalakításába" Vcgh József, az erdélvi ujságiró egyesül:’" ügyvezető alelnöke záróbeszédében köszöneté mondott a délvidéki irok szerepléséért. Har goztatta, hogy az uiságiró egyesület előadác sorozatával az egységes magyar nemzetié!-1' kialakítását kívánta szolgálni. Ennek a célnak érdekében hívta meg kolozsvári szereplésre "> bihari és székelyföldi irók után a Délvidék íróit. DANÉR LAJOS. E9
