Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-04 / 125. szám

J I r. T. I. V. N 7. t K ll<2 Jnnlu* 5. Hatalmas siker jegyében zajlott le a délvidéki irók bemaialkozó estje Kolozsvár közönsége meleg szeretettel ünnepelte a Délvidék íróit KQ107S\ ÍR, jut)in< y. Az idei könyvna- pok keretében megrendezett újságíró- r >dalnu est kulonixs lenyt kapott a deleid, i írok s ereplcscvel. Az esőmén \ súlyát már niai;a az a tény is kitejezésre juttatta. liog\ a rádió is közvetíti az előadást s igv a délvidéki irók er elelyi ünnepélyes bemutatkozása valóban or­szágos jelentőségű irodtimi eseménnyé tágult. A válogatott és nagyszámú közönség pon­tos időben majdnem s/miilug megtöltötte a Mátyás Diák ház hatalmas dísztermét s ami­kor a rádió bemondója jelezte a/ előadás kez­detet, a teremre mélységes csend borult. A délvidéki írókat, akik Keők Andor dr., Szabadka es Baja városok főispánjának veze­tésével jelentek meg a színpadon^ báró Ke­mény János üdvözölte. Báró Kéménv János az alábbi beszédet mondotta: Báró Kemény János: A Délvidék Kazinczyjára emlékezem! A Délvidék Kazinczyjára emlékezem e pil­lanatban, aki Ó-Szivácnak, a kis bácskai fa­lunak nevét örökre beírta a legújabb magyar irodalom történetébe. Szenteleky Kornélra em­lékezem, a költőre, prózairóra. irodalomszer­vezőre, akinek hite lehetetlennek látszó tervér valósított meg: olyan földön teremtett sajátos szinü és hangú írói közösséget, amely földön annak természete és körülményei szerint hi­ányzottak az irodalmi hagyományok. A Dél­vidék máj a múltban is nagyszerű írókat adott a magyarságnak. Innen származtak Hen.zeg Ferenc, Kosztolányi Dezső és innen Moher Károly ... de csak származtak, hogy a két előbbi az egyetemes magyar irodalom­ba, az utóbbi pedig a magyar irodalom egyik sajátos változatába, az erdélyibe nőhessen belé. A Délvidéknek nem voltak, irodalmi ha­gyományai s hogy igv is, mtgis megszülethe­tett a Délvidék legujabbkori magyar irodalma az idegen megszállás idején, ez a tény való­ban a csodával határos. Nem is magyarázható mással, mint a magyar szellem teremtő ere­jébe vetett hitnek olyan csodálatos kivirág­zásával. mint amilyen Szenteleky Kornélban élt . . . Ebben a hitben valóban testvére volt Erdély nagy irodalmi vezérének. Kuncz Ala­dárnak. „Kuncz Aladár szellemét érzem át ragyogni Szenteleky Kornél életművén“ Szenteleky Kornélt megfosztotta a sors at­tól, hogy beteljesülhessen egyik legfőbb vágta, az ugyanis, hogy aktív részt vehessen annak­idején az erdélyi írók tanácskozásain. Pedig nagyon záraik és tudom, hogy mennyi sze­retettel és lelkesedéssel készült ide közibénk és tudom, milyen végtelen bizakodással irta. hogy milyen nagy dolgokat. mekkora nekilendüléseket vár ettől a találkozástól. De a jószándék és az igaz lelkesedés meg­tört az akkori idők nehéz külső körülményein. Most mégis, amikor visszagondolok a múlt­ra, most ahogyan Titeket délvidéki irók itt látlak e kincses váios Diákházának dobogó­ján, megerősödik bennem mégjobban az a meg­győződés, hogy ez. a találkozás, amely testben nem történt meg annakidején, mégis lélekben már akkor megvalósult és elő valósággá lett. £r amikor ezt mondom, nemcsak arra gondo­lok. hogy az erdélyi irodalomnak egyik ki- válóságát, Moller Károlyt. a Délvidék adta és nemcsak arra gondolok, hogy Szentelekv Kornélnak egyik legszebb müvét éppen az együttműködés szimbólumaként az erdélyi irók közösségének kiadóvállalata adta volt ki. hanem gondolok elsősorban azokra a belső rokonvonásokra, amelyek úgy az erdélyi, mint a délvidéki magyar irodalom szervezésé­be.1, mint szellemi törekvéseiben megnyilvá­nultak. Kuncz Aladár szellemét érzem átra- gyogni Szenteleky Kornél életművén és érzeni az erdélyi irodalom arcán azokat a fényeket, amelyek Szenteleky Kornél müvéből sugároz­tak át mihozzánk. A szándék és a szellem emelkedettségének' közösségében érzem megva­lósultnak azt a találkozást, amelyről annvit álmodozott két magvar íiiró léleik, Szenteleky Kornél és Kuncz Aladár. „Meg kell építeni a láthatatlan magyar szellemi hazátI“ Mó r, hogy Isten segedelmével elérhettük azt. hogy szabad erdélyi földön köszönthetjük felszabadult délvidéki írótestvéreinket, illőnek tartom, hogy néhány szóban összefoglaljuk azokat az alapelveket, amelyek a két nagy irodalomszervezőnek. Kuncz Aladárnak és Szenteleky Kornélnak lehetővé tették azt, hogy messzire tekintő terveiket megvalósít­sák s valóban élő és ható írói közösségeket teremthessenek éppen olyan időkben, amikor minden külső körülmény csak nehezíteni, aka­dályozni, megzavarni igyekezett mindent, ami valóban magyar és valóban alkotó munkának Ígérkezett. , A látható magyar haza mögé meg kell épii<-ni a láthatatlan magyar szellem-hazát, mely mindig és minden időben magába foglal minden olyan magyar embert, aki magyarul gondolkozik. magyarként él, magyarként hisz és magyar'anyanyelvén je­lezd ki gondolatait, akármelyik elhagyott részen él a világnak. Í zt a célt szolgálta .1/ elszakított magyarság szellemi kincse ink feltárására törekvő minden szándék, ezt a célt szolgálta az elszakított ré­szek közötti szellemi kapcsolatok állandó ke­resésé es ezt a célt szolgálta a szabad magyar földtani dolgozó magyar szellemi emberekkel való állandó kapcsolatok kiépítése. Ennek a célnak érdekében igényeltük .1 magas színvo­nalú irodalmi Kritikát. ,1/ írott .magyar bes/éd tisztaságának szigorú védelmet és a tisz.taszán- déku irói erőfeszítések tiszteletét. / / az u szellemi hagyomány, amit Kuncz Aladár es Szenteleky Kornél hagytak reánk. Illő. nagy amikor szabad magyar földön szorítunk berci délvidéki irótestvéreinkkcl, fcltdevenitsük azokat a szellemi hagyomá­nyokat, amelyek nektek is, nekünk is élte­tőimé voltak s amelyeket immár tovább- g.dáotálva a szabad magyar életben, szol. gálátála akarunk állítani sok megpróbálta tűst átvészelt s egy jobb, iga/abb magyar jövendő felé tűrhetetlenül haladó Hazánk­ra k s az egyetemes magyarságnak. Ebben a szellemben köszöntelek Titeket délvidéki irótestvércink! Isten hozott! Reök Andor szabadkai főispán beszéde Báró Kemény János szavaira Reök Andor szabadkai főispán, a Szenteleky Társaság el­nöke mondott beszédet a délvidéki irodalom­ról. Úgy ültünk fel a könnyű tavaszi délután trusszi útra készülő vonatra, hátunk mögött hagyva a már kalászosodó bácskai vetéseket, mint akik régen esedékes rokonlátogatóba megyünk — mondotta. Harmadik éve. hogy annvi drága gyerme­kétől megfosztott édesanyánk, Magyarország, Eidély visszatérése után minket is magához emelt, s mégis csak most van alkalmunk Er­dély patinás múltú fővárosában. kincse; Kolozsvárott, összcölelkeznünk. Azzal az Erdéllyel fogunk kezet, amely valamennyi elszakított Területe:nk között gondolkodásban cs lélekben, hitben és biza­kodásban mindig legközelebb állott hozzánk. Ha határ húzódott is közöttünk, nem ho- mályositotta el látásunk é- nem befolyásolta Ítéletünk, mert a lélek és a gondolat nem is­mer elválasztó vonalat. Bácska magyarsága és irói némileg tan'tó- ; mesterüknek tekintik az ereiéiyiektet s a ma | is ritka képességeket sugárzó erdélyi széllé- | miséget és az erdélyi gondolatot. \ A mi vidékünknek nincsen külön történél- j m; arculata és olyan gazdag szellemi múltja, ■ mint Erdéívr.ck. , bánfájáról s vékony élctgyökcreir.k talajában 1 magunknak kellett munkával, ellenállással, ’ összefogással pótolni a tradíció nélküliséget. Erdélynek könnyebb volt a sorsa még a trianoni szörnyű pörölycsapások alatt is. Múltja, hite, lakosságinak létszáma impo­náló erőt képviselt nemcsak a hatalmon le­vők felé, de a letört magyar nemzetszilán kokkal szemben K. A Iriss éltető levegő' áramlását éreztük min­dig a csöndes bácskai tájon, amikor az erde­it í szellemiség futára összekötő tisztjei: az I erdely írók könyvei és versei eljutottak hoz- I zink, hogy tanítsanak és figyelmeztessenek. Megérezték ezekből a mindig üde és friss Írásokból a biztos itéletü kiegyensulvozott emberi lélek megnyilvánulásait, amelyek az élet nemes kohójában egybeolvasztották a népes erdélvi magyarságot. Rcmqnyik Sándor, vagy Aprily Lajos lel­ket ébresztő megrázó erejű versei a fennmara­dás és a meg nem alkuvás parancsszavát ol­tották belénk és ízelítőt adtak abból a mér- j hetetlcn kincsből, amit az erdélyiek erdélyi I szellemnek is szeretnek nevezni. I hyiró. Tamási, Kós, Banffy, Kemény, i Moher, ,ik; egv kissé- a miénk is, (ha másért j nem, akkor a születés jogán, amely sokra kö- ■ telez) és mások Írásain keresztül pedig feltá- ! rult lelki szemeink előtt Erdélyország szines és i hamisítatlan képe, népének csillogó derűje, bi­zakodó hite, nyugodt és megdönthetetlen ma- : gvarsága. amelv a szellem roppant erejével j állott szembe az erőszaknak és a durvaság­nak. A Délvidék és az erdélyi irodalom Szegényen és magunkra marudortan hasad tunk le 1918-ban a magyar élet szétvert csa Ä könyvnap osomenye: LAJOS-e. C01 f \ \ \ \V diri A nem „Úgy tekintettünk fel minden erdélyi hantra, mint az égi Jetre!" pompás fehér borítású erdélyi könyvek egyszerű szobadíszként foglalták el he­ll iiket ezer és ezer példányban a bácskai magyar családok otthonaiban mert jelenlétük sok mindenre kötelezte tulajdonosait. Ha elfáradtunk, reménytelennek s néha ki­látástalannak láttuk a harcot, belepillantot­tunk ezekbe a perzselő Írásokba, amelyek egészséges magyar szellemet, dacos magyar < akaratot leheltek. i Elgondolkodtunk Reményik verseinek mély- ; ségei felett s mosolyogva kacagtunk Tamási é: Nyirő székely góbéinak agyafúrtságain. ügy tekintettünk fel minden erdélyi hangra, mint az égi jelre, amely beárnyékolt napjainkban megmutatta a hátravelö ut ködbe vesző részét. S ha ma itt vagyunk és felmutatjuk töretlen hitünket, szerény értékeinket, úgy érezzük, ezért sokban a tanítómesternek, Erdélynek jár hála és elismerés. Soha nem felejthetjük cl, hogy a diktatúra nyomasztó esztendeiben, amikor elnémultak folyóirataink, az Erdélyi Helikon vette párt­fogásba elárvult íróinkat s helyet adott írá­saiknak. Szenteleky építette ki Kemény Jánossal, a marosvécsi vár lángoló lelkű urával és Kuncz Aladárral, aki mem élhette meg a felszabadu­lás szent pillanatát, azokat az elszakíthatat­lan kapcsolatokat, amelyek annyi erőt és biztatást nyújtottak a hallgatásra kénysze­rült délvidéki íróknak. S a Helikonnak köszönhettük hogy kiadta Szenteleky Isola Bella című finom lehelletü lírai Írását, amely egy vergődő lélek fájdal­mas megnyilatkozása. Nem kelhettünk versenyre Erdéllyel, ha ne­künk is volt kikkel dicsekedni. Htrezeg Ferenc, Kosztolányi Dezső, Szen- telcky Kornél, a ml Kazinczynk, az élen járnak, s a legdélibb peremvidék különös lel­két adják, bár már rég nincsenek közöttünk. De a többiekre, a kisebbségi küzdelmeink névtelen hőseire is önérzetesen hivatkozha­tunk. Az újságírást., a szellemi életet szinte a sem- m bői kelTctt megteremteni. A toil egyszerű napszámosai a mi sajátsá­gos viszonyaink között a magyar küzdelmek apostalai voltak* s szét kellett forgácsolnjok idejüket, tehetségüket, hogy mindenre jusson az ereiíikből. Mindegyik valósággal oroszlánként harcolt és kopott, őrlődött az egyenlőtlen viaskodás- ban. Kiküzdött tisztelettel és elismeréssel hoztuk ide néhányukat, hogy Bácska és Erdély ro- konlelke szemtől-szembe állhasson egymással. Hallani fogják költőinket, elbeszélőinket, szellemi életünk dicséretes szorgalmú élhar­cosait, akiknek éber figyelő szeme, meleg szive és sugárzó magyar lelke kibányászta a zsíros bácskai föld nehezen mozduló emberé­nek minden problémáját. Megcsillan ezekben a lelki forróságot lehelló írásokban a sokrétű Bácska szikrázó homokja, áldott fekete földje, csendes tanyavilága, né­pének kitartó szorgalma és munkaszeretete. „íróink teljesítették feladataikat!“ Lgy élnek itt egymás mellett magyarok, né­metek. szerbek, mint végzetes történelmi vi­harok elsodort törzsei s egymás felé hajolva tisztelik a jó szót, s élik a maguk teremtette világát. A délvidéki magyar költők, írók és újságírók dicséretére válik, hogy mélyen átérezték pe- reravidékii küldetésüket s munkálkodásukban mindig az összetartó és együttműködést bizto­sitó lehetőségeket keresték a maró gyűlölködés é>- áldatlan erőpusztitás helyett, amely annyi népnek lett sírásója.- Erdély irói, Délvidék irói Istenadta tehetsé­gük birtokában minden áldozatok és kocká­zatok vállalásával hivatásuk és elhivatottsá­guk tudatában teljesítették, telie-siuk és fosiák teljesíteni kötelességüket. Diszk tés'oen P 10 VAKOKTÓL - RABOKIG P 6 Kapható és mehrend lhe ő az „ELLENZÉK“ KÖNYVESBOLTJÁBAN Erdélvország cs Délvidék hálás magyarsága Íróinkkal együtt elmondhatjuk a költő z.t- vait; „A/, én viharom a Te viharod, Az. én koronám a Te koronád, Hol a fejsze, mely belőlem kivág'! ’ Mindkét beszed mélységes hatást váltott ki a hallgatóságból. Bemutatkoznak a délvidéki irók A délvidéki 'zépirok közül elsőnek V. Hóa- sághy Béla verseiből olvasott f. 1. Költemé­nyeinek finom hangulat-képei és férfias belt- nvugvása a múló élet nehézségeibe, a Délvid k lelkialkatának különös zamatát hozták' kö­zénk. Cziráky Imre novellája egy bácskai paraszt­történet, mely fordulatos, megragadó stílusá­val, egeszen egyéni jelzőivel és szóíüzéseive! megismertetett bennünket a délvidéki parajt lc’külerével. vívódásaival s oly mélységes em­beri portrét rajzolt, mclv legnagyobb novel­listáink szír vonalára helyezi Cziráky Imrét. Fe.eete Fajos neve már az erdélyi közönség szelesebb köreiben is -önerősen hangzik. Érces veretű versei mindenkor eseményt jelentenek, Ha megjelennek valahol az erdélvi sajtóban. 7 örök Erzsébet előadómüvésznő Kiss La]o< szabadkai zenekonzervatóriumi igazgató nép- dalgyüjteményéből adott elő hat szlavóniai magyar népdalt Farkas Ferenc kolozsvári ze- nekonzerva'óriumi igazgató feldolgozásában és zongora!; méretével. Török Erzsébet tehet­ségének cs tudásának egyik leejobb bizonyí­tékát adta élénk és szép előadásával, átérzé- sével. tiszta szÖvegkieitésével. Olyan volt, mint amilyennek Török Erzsébetet ismerjük a rádióból és a kolozsvári dobogókról: nagy­vonalú, könnyed és emberi. Farkas Ferenc megszokott fölényes tudásával látta el a kísé­retet, mindenkor szem előtt tartva, hogy csak — kísérő. Kormos Márta nagyszerű szavalata megle­petésként hatott s a Nemzeti Színház művész­nője Szenteleky Kornél két versének előadásá­val forróbb és megérdemeltebb sikert ért el, mint bármelyik színdarab parádés szerepében. Az a2 érzésünk, hogv ezen a téren igen ko­moly sikerek várnak még rá. Dudás Kálmán a délvidéki irók legeredetibb hangú egyénisége. Férfias előadásával felol­vasott versei nagy tetszést arattak. Draskóczy Endre dr. Szenteleky Kornélról, a délvidéki irodalom ,.Kuncz Aladárjáról“ szóló megemlékezése tökéletes lelki portrét adott a tragikus sorsú íróról, a délvidéki ma­gyar irodalom megszervezőjéről. Lantos Béla Benz Boldizsár ,,Bácskai stan­za'' és „Csak azért is“ című verseit adta elő nagyszerű előadómüvészetével. Az elszavalt két vers bátor, férfias hangú írót mutatott be nekünk. He rezeg János elbeszélése is a bácskai levegőnek az illatát hozta el hozzánk. 7 örök Erzsébet Dráva-menti népdalai Far­kas Ferenc kíséretével esry előttünk merőben ismeretlen vidék népének szlávos-magyaros motívumait ismertették meg. Csuka Zoltán, a Láthatár szerkesztője szin­tén régi ismerőse az erdélyi közönségnek. Ö volt az, aki Szenteleky Kornéllal együtt küz­dött a jugoszláv imperium alatt a délvidék magyar irodalom megszervezéséért. Oroszlán része van a Kalangva életrehivásábsn és Szenteleky Kornél Társaság megalakításába" Vcgh József, az erdélvi ujságiró egyesül:’" ügyvezető alelnöke záróbeszédében köszöneté mondott a délvidéki irok szerepléséért. Har goztatta, hogy az uiságiró egyesület előadác sorozatával az egységes magyar nemzetié!-1' kialakítását kívánta szolgálni. Ennek a célnak érdekében hívta meg kolozsvári szereplésre "> bihari és székelyföldi irók után a Délvidék íróit. DANÉR LAJOS. E9

Next

/
Oldalképek
Tartalom