Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-04 / 125. szám

ELLENZÉK 1143 ]oo)bi 4. _ 2 A!űo/ócsiHön'őft... f hi rína d i k Áldó '.ócsn t or luk kosz ou N rótt virágosait, napfv yesen c ér jú­niusában <i lelszabadult mugyat Kolozsvárra. Áldozócsütörtök . . . úgy emlékszünk erre a napra rég gyer­mekkorunkból, v;:ni uz er egy ii, leg­szebb ünnepére, am.kor kipirult gyer- luekurecal, izgalomtól lázasan mentünk az első áldozásra áhitatos leiekkel. Az­óta vérzivataros évtizedek tellek el. de ma az eyes, világon dúló szörnyű há­ború közepette is s~ívnek, léleknek egyaránt jólesett újból erre a napra virradni, megpihenni, feliidiilnt egy ki­csit a hit vigasztalásában és gyerme­teg leiekkel ünnepelni Áldozócsütörtö­köt. Es még valami nagyon jólesett: láttuk az életrekésziiló magyar ifjú­ságot. elvegyültünk a 13—11 éves kis diákok és diáklányok körében s jóleső örömmel állapítottuk meg, hogy ■— bizony erős, töretlen hittel, igaz ma­gyar lélekkel indul el az ifjú nemze­dék a jövő felé. Felejthetetlen élmény volt mind a református, mind pedig a: unitárius templomokban az első úrva­csora előtti vizsga, amelyen az ünnep­lő ruhába öltözött fiatal fiuk és a hó­fehérruhás lányok tisztán csengő, szép magyar beszéddel válaszoltak a lelké­szek Kiskátéból feladott kérdéseire. Felkészültségük, tudásuk most kezdő­dő hitéletükben magával ragadó i'olt. Áldozócsütörtök után pedig, most va­sárnap elkövetkezik az Úrvacsora vé­tel s a hitben megerősödött keresz­tyén magyar ifjúság — tisztán, csalha­tatlanul éreztük ezt Áldozócsütörtök napján —: öntudatos, vallásos, magyar lélekkel menetel tovább a boldogabb békés magyar jövendő utján ... TÖLTŐTOLLAK minden árban, minőségben nagy választékban as ^Ellenzék*’ könyvesboltban. KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ Ihit.'uo alt.ilmrtiaşiy a/ OK.W beszélője. I liben ,i minősedében u katonai vonatkozású s/akeikkel.ct a licrlir r Börscn/eituugban és tart raoióeloadásokat. Legutóbb Deutschland, zander hullámhosszán beszélt „Gondolatok a bel) zetioT* címmel, immár altábornagy fej- ie.de!cselt ur;\ kell fogadni, mint a Welír- iu.uím vezérkarának a koz v»lemeny ré zére s. am közleményeit. Mostani I ejtegetései ne is a/ a lényege, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint a néninek nem kénytelenek támadni, a unmet had sa eg ellenfelének azonban a ráma- itá\ tv/\ó.- ebe/. kell folyamomra, ha a visz.o nyokut valamikép előnyére akarj,: megváltoz­tatni. í z a megállapitás ujabb megfogalma zása annak az elgondolásnak, amclvct Ditr mar altábornagy már többször kifejezésre juttatott és amely szerint az idei nyáron a Wehrmacht nem kezd offenzív hadművele­tekbe, hanem az úgynevezett defenzív straté­giával ismet időnyereségi taktikát alkalmaz, ldónyetésre azért van szüksége a német bi­rodalomnak, hogy a túloldalon mutatkozó haciianyagtermelési fölényt a totális mozgóji tas totális alkalmazásával semlegesítse. hűDŐl'az elgondolásból kiindulva feltehet­jük a kérdést: miért védik von Masniéin ve­zértábornagy hadosztályai olyan makacs el­szántsággal a kubáni hídfőt, hiszen a kubáni hiüiő pontosan bázisul szolgáim a Kaukázus tele nieginditaiHló ujabb német iiniadísnak? A k::!>am Ind jőéri folyo harcon jelentősége német szempontból nem clilbev igo,. < fontos. Ha a kérdést megfordítjuk es az.* kérdezzük, hogy 194J nyarán a 24CO kilómé* -re; fron­ton felvonult hatalmas szovjet c táma- dasD.-. kezdenek-e. akkor Maslemkov szovjet tábornok által vezetett kubáni hídfői of fen- 7i' a arra vall hogy a Szovjet "ár \d > szán­dékaival feltétlenül számolni kell és a krimi félszigettel- szemben folyó hadmüv. letek arra irányulnak, liog\ az. általául', támadáshoz 1 hcovező támaszpontokat megszerezzek. . latok! King, a Rcutcr-iigyi.óhség mo-zk- v)i küiömuuásitója kérdést mi vett S/tal n- I10, ; .neg van-e elégedve a S •. • 'jeciimónak küldött angol arnerikji hadianyag tömegével e. nunőivgcvel? Sztálin megelc. .‘d.-set fcjrzic ki ue líO/zátette. kr>gy a aoros had s mg lob! és jobb hadianyagot is lel tud'ia han­ti a’t i OLASZORSZÁG Az olas/ nép meggyőzésére irínvuló in­gok/ ász propaga uia elérte pa/oxizmusat káoiófelh: vások.Kal, röpiratokkal hívják fel a/ olasz népet ni hogy döntse el: t>/ ,, bia is szó. védő alanya' akur-e lenni a légiuabo- ruiak vagy pedig saját elhatározásából ki­válik a háborubéd és a háború végén élvezi ennek az elhatározásnak az előnyeit. Az. olauz nép, mint Gayda legutóbbi feiil- /’ lilikai cikkében írja, tantor it hal all anul ki­tart eddigi állásponttá mellett és a háború folyamán bebizonyított keménységgel toi/ibbra is karcolni jog a földközitengeri térség biz­tosításáért. Gayda szava t annál is inkább komolyabban kell venni, mert tudvalevőleg ő az. olasz hivatalos körök véleményének ki­fejezője. Az olasz hivatalos körök pedig az olasz nép akaratának hű tolmácsoló . Romában az a vélemény alakult ki, hogy a, angolszász propaganda ak uj arculata, amellyel az örök olasz nemzeti ideálokra hi­vatkozza akarja át gyúrni az olasz köz.véle- t'viy hangulatát, már ismeretes a megszállt nyugati területek lakosságához intézett felin vasokból. Egyébként az angol propaganda nemcsak az ola.-z népet, hanem a német had vezetőséget is rrus belátásra akarja kényszeríteni. A légi­támadásoknak egyik nyilvánvaló célja, hogy ar olasz termelést, értve elsősorban a mező­gazdasági termelést, olyan nehéz helyzetbe hozza, hogy Olaszország mi :t tehertétel áll­jon a tengely katonai elgondolásaiban és ez­zel a németek (kiként mondanának le Olasz­ország további támogatásáról. Az olasz Sajtó burkolatlan nyíltsággal ír a légitámadásuk állal okozott súlyú, karol ról. Az összes olasz újságok első oldalon )» tűnő közleményekben Ismertetik u bombázó t városok helyzetét ezekből a bev/áinolókl>ól kitűnik, hogy az angolszászok a fokozódó légitámadások ellenére még mindig nem tud ták meggyöngitern az olaszok erkölcsi ellen­álló erejét. Pavolini a Messageroban megáll a pitja. hogy az. F.gyesült ÁLlamok sajtója rádiója ,/igoru parancsot kapott, hogy lc'ie tőleg ne számolján be részletesen az olasz polgári lakosság ellen intézett támadásokról Távolim nézete szerint ez az amerikai tartóz­kodás nem emberi érzésekre vezethető visz- sz->. A volt olasz népnevelésügyi miniszter nem ad felvilágosítást arról, hogy végered­ményben az amerikai sajtó és rádió bizonyos fokú tartó/kodá'a mire vezethető vissza. INVÁZIÓ Knickebocker, a világ egyik leghiresbb uj ságirója. a tavalyi dieppei partraszállás'aI foglalkozva megállapítja, bogy ez a kísérlet „invázió, főpróba" volt. Knickebocker azt irja. hogy a jelenleg Észak-Afrikában állo­másozó USA csapatok nagy súlyt helyeznek arra, hogy világosan megértessék Amerika ban: a következő offenzivá sokkal nehezebb lesz, mint a tuniszi hídfőállás elfoglalása A dieppei tanulság az, hogy nem ezrekkel, ha­nem százezrekkel kell patraszállni. Knicke- bocker szerint néhány általa meginterjúvolt tábornoknak az a nézete, hogy az első part­raszállási kísérletet legkevesebb félmillió em­berrel kell végrehajtani. Ehisez ezer hajéira van szükség, tehát egyötöddel több hajóra, mint az éfzakafritcai partraszállásnál. NAGY JÓZSEF. „az egyház feőnnyifsm a háború áldozatainak szenvedéseit" — mondotta a pápa a bíborosok előtt RÓMA, június 4. (MTI.) XII. Pius pápa Szent Jenő mai ünnepe alkalmából külöiu kihall gatáson fogadta a bíborosok testületé­nek Rómában tartózkodó tagjait. XII. Pius papa hosszabb beszédben válaszolt a bíboros, dekán üdvözlő szavaira. A Szentatya kife­jezte az egyház aggodalmát a háború elhú­zódása miatt. A háború fokozatos elmérge- sede.se következtében az egyház egyre na­gyobb nehézségekkel találja szemben magát. A Szentatya ezután rámutatott arra. hogv eddigi beszédeiben nem vádolni akart, hanem megmutatni az embereknek az igazság és az üdvösség útját. A mai háború kitörése előtt hallatta szavát, amely aggódó atvai szivéből tör elő a fenyegető katasztrófa lát­tán. Ma, amikor mindenki keresztül megy azokon a tragédiákon, amelyek a háború kör vetkezménvei, sok olyan lélekben, amely a fegyverekhez való fordulást előnyösebbnek és tisztességesebbnek tartotta, mint a közre működést az emberi megértésre, sok olyan lélekben talán most más gondolatok és más­fajta érzelmek ébrednek fel. Ha a népeket nagyobb testvéri érzület hatná át. a pápa szava szabadon, eljuthatna valamennyi hí­vőhöz. A pápa beszédének további részében em­lékeztette a népek kormányzóit arra, hogy ez emberek életében és halálában csak az Isten itörvényein belül lehet rendelkezni, majd azurán kifejtette, hogy gondolata a kis nemzetek felé fordul.. „akik földrajzi és geopolitikai helyzetük folytán a nemzetközi jog szabályainak és az erkölcs' törvények­nek mindennapos figyelmen kívül hagyása folytán ki vannak téve annak, hogy átgázol­janak rajtuk a nagyhatalmak közötti harc­ban és hazájuk földje csatatérré válik, mely kimondhatatlan szenvedést jelent a békés lakosságra s nemzetük virágzásának és a müveit osztályoknak a pusztulásához vezet. A Szentatya ezután azokról az erőfeszí­tésekről beszélt, amelyeket az egyház azért tett, hogy könnvitse a háború annyi áldo- ! Zalának szenvedéseit. Kijelentette, hogy I sajnos, az elért eredmények nem állanak j arányban az egvház által kifejtett erőfeszi- • tésekkel. A Szentatva felhivta hallgatósá- ■ gának figyelmét a nagy nemzetek által kö- j rülvett lengyei nép tragikus sorsára. A lcn- j gyei nép keresztül ment a legnagyobb szen- I védésén. Éppen ezért könvörgünk. a Szent j Szúzhöz, hog\ az annyira megpróbált többi i nemzetek is. amelyeknek k; kellett üritniók I ennek a háborúnak a keserű poharát, olyan 1 jövőt tudjanak elérni keresztény alapon meg­szervezett Európában, amely arányban all az. általuk hozott áldozatokkal, jogos kö­\ etetésükkel. A Szentatya ezután sajnálkozását fe­jezte ki, hogv a hadviselők csak kevés eset- in . veszik figyelembe az erkölcsi 'zabái ró­kát a háború folyamán és megismételte h' z zajuk intézett /elhívását, hogy .1 legíhá- ’•oruhaii vegyék figyelembe az enwer-.csség törvényeit. Beszélt a szörnyű pusztításokról, majd feltette a kérdést, ilyen háborús módszerek u vornan elérhető e egy igazságtól és embe­riességtől áthatott béke? — Mindezek ellenére — folytatta rovabb a J'i'.pa. — a békevágy cs az. crőszzk g ■«- mölcsei által fakasztott csalódások számos szikemet olyan béke megfogd'm../ Tj jilé I <. jianak, amely biztosit'-tt ja >■? iH ez er­höhst törvényeket. Ez az a béke amelyet teljes szívből kivan, reméli, h így — a vala­mennyi népben meglévő egészséges ész, ímeiv az egyetértés eleme és különösen a keresztények nem fognak habozni, hogy minden erejükkel az emberi megbékélést szolgálják és így az összes nemzetek begyó­gyítva az erőszak ütötte sebeket, testvér­ként meneteljenek előre a jónak utján. Ma este hét órakor: Délvidéki Eit Az Ujságirók Egyesületének vezetősége ünnepélyesen tagadta a dr. Reök Andor, Szabadka város főispánja vezetésével Erdély fővárosába érkezett délvidéki írókat. Délután 6 órakor a Mátyás Király Bhákkázban kezdő­dik a „Délvidéki Est“ jegyeinek pénztári árusítása Érdély Mozgó Rendezte Bánky Viktor. Főszerepben: Sirnor Erzféhgf Stilany Lé$zlő Piri Tivadar Psihsi Parent Jön június 8-lól : ssarat egy iéríL KOLOZSVÁR, junius 4. A Magyar Uj­ságirók Egyesülete Erdélvrészi Tagoza­tának ma, pénteken este 7 órakor kezdő­dő Délvidéki estjén szereplő délvidéki irók áldozócsütörtökön a déli gyorsvo­nattal dr. Reök Andorral, a Szenteleky Kornél Társaság elnökével, Szabadka és Baja városok főispánjának vezetésével megérkeztek Kolozsvárra, hogy pénteken délelőtt már résztvehessenek a könyvna­pok megnyitásán. A pályaudvaron . az Ujságirók Egyesületének vezetősége rend­kívül szívélyes, baráti fogadtatásban ré­szesítette Délvidék szellemi életének kül­dötteit: Cziráky Imre, Csuka Zoltán, Draskóczy Endre dr., Dudás Kálmán, Fekete Lajos, Hódsághy Béla, Herceg János írókat. Ugyancsak a déli gyorsvonattal igen sok budapesti iró érkezett meg, akik a könyvnapok keretében rendezendő mai kulturesten szintén résztvesznek. A Délvidéki est pontosan este 7 órakor kezdődik a Mátyás Király Diákházban. Tekintve, hogy az est műsorát a rádió is közvetíti, a rendező egyesület a közön­ség pontos megjelenését kéri, mert az előadás megkezdése előtt egy perccel a nézőtérre vezető ajtókat bezárják. Dél­után 4 órától 6 óráig a Magyar Távirati Iroda Kossuth Lajos-utca 30. szám alatti helyiségében árusítanak jegyet az elő­adásra, 6 órától pedig a Mátyás Király Diákházban kaphatók jegyek pénztári árusításban. Az országos jelentőségű kulturális es­ten báró Kemény János mond megnyitó beszédet. Reök Andor dr. a Szenteleky Kornél Irodalmi Társaság elnöke, Sza­badka és Baja városok főispánja ünnepi beszédet mond a délvidéki irodalomról. V. Hódsághy Béla délvidéki költő versei­ből olvas fel, Cziráky Imre egyik elbe­szélésével szerepel. Fekete Lajos költe­ményeiből ad elő, majd Török Erzsébet előadómüvésznő KisS Lajos szabadkai zenekonzervatóriumi igazgató népdal­gyűjtéséből délvidéki népdalokat ad elő Farkas Ferenc zeneigazgató zongorakisé- retével. Kormos Márta, a kolozsvári Nem­zeti Színház művésznője délvidéki költők verseiből szaval. Szünet után Dudás Kál­mán délvidéki költő saját verseiből ol­vas fel. Ezután Draskóczy Endre dr. megemlékezik Szenteleky Kornélról és az idegen elnyomatás alatti délvidéki irodalomról. Utána Lantos Béla, a ko­lozsvári Nemzeti Színház művésze délvi­déki költők verseiből ad elő, majd Her­ceg János elbeszélést olvas fel. Ezután Török Erzsébet előadómüvésznő szlové­niai magyar népdalokat énekel Farkas Ferenc zongorakiséretével. A műsor utolsó számaként Csiüka Zoltán, a Lát­határ szerkesztője saját költeményeiből ad elő. A Délvidéki est Végh József, az Újságíró Egyesület ügyvezető alelnöké- nek zárószavaival ér véget. A külpolitika hírei MORINIGO tábornok, Paraguay elnöke a küüigyininiezter és pénzügyminiszter kiséretí. ben az EgyesüK-Államokba utazott. A NÉMET TÁVIRATI IRODA jelentőié sze r'nt Heinrich gyalogsági tábornok, a finn véd­erő vezérkari főnöke egy !âloga‘ăsa vi­szonzása során több napot töltött az É6zak- finnországban harcoló német kóte'ékeknél. AZ OLASZ lapok közlése 6zennt a fasiszta párt a hadsereg és a szenátus, valamin1, a kor­mány képviselőinek jelenlétében az o’asz m - nisztériumok és az olasz közélet nagyszámú tagjának részvéte ’évei tartották meg a föd- közitengeri ‘anulmányokra alakított mtezet központjának felavató ülését, ez az intézet a Duce akaratából született meg és célja a Fc.d- közi-tengerrel és elsősorban az Afrikával kap- cso’atos kérdések tanulmányozása. OLASZORSZÁGBAN tovább folyik szok­nak a rendkívül szigorú intézkedéseknek. a foganatosítása, amelyeket a kormányzat a küzellátas biztosítása érdekében lett és amely­nek keretében kérlelhe‘et‘en sz.go-ro járnak el azo’ ka' szemben, akik a özetiátas érdekei: veszélyeztet k. AZ AMERIKAI hírszolgálat Algírból jelenti: Giraud tábornok Mose’ier tengernagyot he­lyettesévé és főparancsnokává nevezte ki, PETAIN tábornagy csütörtökön elhagy a Vichyt és mint hivatalosai közük, néhány na*pof Auvergneben, az egyik fürdőhelyen fog tölteni. LEVENTE ELET Junius 6-ának megünneplése Folyó 6-án a város leventéinek foga­dalomtételét ünnepli. 200 leány- és 500 fiulevente tesz hitet arról, hogy teljesiti leventekötelezettségét, amellyel Istennek, hazának és honfitársainak tartozik. Ez a fogadalomtétel 4000 levente régi foga­dalmának megerősítéséül is szolgál. Az ünnepélyes istentiszteletek min­denütt 9 órakor kezdődnek, az alábbiak szerint: Római kát. tábori istentisztelet a Nem­zeti Színház északi oldalán. Protestáns tábori istentisztelet a refor­mátus kollégium udvarán, a református és evangélikus leventék számára. Unitárius istentiszíelet az unitárius templomban. Görögkatolikus istentisztelet a Kismes­ter-utcában. Tartja a hadtestparancsnok­ság magyar görögkatolikus főlelkésze. A városi leventeparancsnokság felhív­ja a szülők és munkaadók figyelmét a levente-istentiszteletek kötelező voltára és egyszersmind meghív minden hozzá­tartozót és érdeklődőt a Főtéren 11 óra­kor kezdődő ünnepélyes fogadalomté­telre. Kolozsvár. 1943 junius hó 2-án.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom