Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-28 / 143. szám

1 _ 2 * t. T. V. N 7. f K 19 4 3 június 2 §. nem vsak háborús fcvs/ültsogiöl, amely feszültséget a háború Lefejeltével köny »won lu lobot vozotni Nőm tudok elkóp 'élni kormányt, ann'|y a háború befeje­zésével no venne igénybe súlyos adok forrni*jaban azokat a jogtalan hasznokat, amelyeket egyesek maguknak szoroztok. Erre meg vannak nz oszkb/.ök a pénz le­bélyegzésén kívül is, amire nincs sommi szükség. Az ártartás harmadik tényezője a tisztességes. fegyelmezett együttműkö­dés. Az. együttműködés ellenségeinek, a háború vámszedőinek és a társadalom parazitáinak pusztultunk kell. A pénzügyminiszter végül a munka, a becsület és fegyelem követelményei mól-» lett az összefogás követelményeit han­goztatta. hogy kiérdemeljük a szebb jö­vőt. Doktorráavatás KOLOZSVÁR, június 28. A Ferenc József Tudományegyetem közgyűlési termőben 33 uj doktort avattak. Ebben a tanévben ez volt az utolsó doktorráavatás. Az egyetemi tanács Kovrig Béla rektor ma goi ficus elnökletével a következőket avatta a tudományok doktorá­vá: jogtudománvból Csetényi Sándor, Farkas Sándor, Horváth István, Kovács Gyula, Lipcsei István, Medvecrky Gábor, dr. Mer- hns Egon, Muttyánszky Adám, Sukovits István, Selmeczi János, dr. Vizi Imre, 'á ei­ner Ferenc és Weisz Sándor; államtudomány bél Budisin Zorán, Cserey Zoltán, dr. Dóm - rdts László, Dudticz Kálmán, Gáspárdy Alaalár, Görcs Ágoston, Juhász Károly, Honka Zoltán, Afódy László, debreczeni Hagy László, Pusztai Zoltán, Somorjai Attila, Strauss, Gyula, Szabó György, Szathmáry György és Vízhányó Endre; matematika és természetrajzból Batty ám Olga; közgazdaság­ból Heine Róbert és gyógyszerészedből Zr.tbureczky Zs. László. Az újonnan avatott doktorokat ismerőseik jókívánságokkal hal­mozták el. A külpolitika hírei SALAZAR miniszterelnök és külügy­miniszter junius 26-án kihallgatáson ío- gadta Wodianer Andor lisszaboni magyar követet. A NÉMET TÁVIRATI IRODA jelenti: Mint Santiago de Chiléből jelentik, Rios, Chile elnöke északamerikai látogatását bizonytalan időre elhalasztotta. A ha­lasztás okát nem közölték. BIGGINI olasz nemzetnevelésügyi mi­niszter junius 27-én Budapestről jövet Zágrábba érkezett, ahol tárgyalásokat fog folytatni horvát hivatalos személyekkel az olasz—horvát kulturális kapcsolatok elmélvitésének céljából. WASHINGTONBÓL jelentik: Claire Luce-Booth képviselnőő (republikánus), aki a Life folyóirat kiadójának a felesé­ge, a képviselőházban kijelentette, hogy Roosevelt elnök minden idők legnagyobb intervenciónistája. Roosevelt elnöknek sem Pearl Harbour előtt, sem utána — mon­dotta a képviselőnő — nem volt saját kül­politikája. Teljesen Anglia mellett kötöt­te le magát. A dolgok valódi állására nézve semmi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy ma az északamerikai csapatok nem saiát országukat védelmezik, hanem mindenütt idegen területen állanak, igy Angliában, Észak-Afrikában és Ausztrá­liában. SZOMBATON Dél-Finnországban az egyik vasúti átjárónál egy társasgépkocsi összeütközött a menetrendszerű vonattal. A szerencsétlenségnek 5 halálos, 25 sú­lyos és 14 könnyebb sebesültje van. SZOMBATON a keleti arcvonal egyes szakaszain csupán helyi jellegű harcok voltak. A Kubán torkolat lagunavidékén a bolsevisták szombaton 17 partraszállási jármüvet vesztettek el. A Gelendsik re­pülőtere ellen intézett támadás során né­met vadászbombázók rUVgsemmisitettek a földön 15 szovjet repülőgépet. A második támadás során pedig még nyolc gépet gyújtottak fel. Külpolitikai figyelő j Migt|R ||ű|( i„„ A r'ÜMKrtiH tenger M.Llel hónap 1 it rl azóta, bogy .1 szövet ségcsek a tunéziai Cap Ilonnál gvő/t hitesen K-tejezték az északafrikai hadjáratot s ,1/ óta a világ közvéleménye le>/ülten igveli .1 I ülJko/i tri ici tér >égcbcn foganat > ,i lotr vedeke/ő es támadó előkéy/ülrtekct. A Mcili terrancnm, mim .1 totális világháború grwi t.íciós pontja, a meglig\élőknek különböző ra- k’.lgjtáiokra és kombinációkra adott alkalmai, különösen a geopolitikusok tudományos ízre r. agyra s az elrejt máifél hónap alatt Haushoier professzor, a nemet Afrika Kútáré Intézet igazgatója, aki egyúttal a földközi- tengeri kérdések legfőbb német szakértője :., Angliában a Nemzetközi Tanulmányok Inté­zete. Olaszországban pedig az a tudós cso­port, amelyet Mussolini az eurafrikai kérűé- sek tanulmányozására jelölt ki, az utóbbi hetekben igen lázas tevékenységet fejtett ki a földközi-tengeri kérdések propagálásában. A háború fejlődésére rendkívül jellemző, hogy az 1940-es nyáreleji harcok, amelyek a nyugati fronton a Maginot- és Siegfried- j vonalakban oultak, a háború negyedik évé- I ben athelyezdőtek a Marseilles—Gibraltár— j Alexandria— Kréta négyszögre A fóldközttengeri küzdelem uj szakaszát főképp a távolságok határozzák meg. Azok a 1 távolságok, amelyek még évekkel ezelőtt ko- ! niclv akadályként szerepeltek a közlekedésben. ‘ ma a hadigépek iejlődésével a lcgminimáli- ! sabbra csökkentek. Az Algír—Marseilles közti I négyszáz tengeri mértföld távolságot a köze- j pes gyorsaságú kereskedelmi hajók húsz óra * alatr leküzdik. mig a nagy hatósugarú va- 1 dászrepülőgépeknek másfél óra is elég az ut I megtételére. A legnehezebb négymotoros bom- j bázók is kér óra alatt elérik az északafrikai partoktól a dél francia partokat. Az. Olaszor­szág sebezhetőségéről terjesztett híresztelések geopolitikai szempontból nézve csak annyiban helytállóak, hogy az olasz partok hosszúsága a tökéletes partvédelmet igen nehézzé teszik. Ezt a hátrányt az olasz hadvezetőség a mozgó csapatok megszervezésével parírozta. A földköziitengeri térségben várható had: est-mén vekkel kapcsolatban teli ít elsősorban a hadviselők a távolságra fektetik a fősulvt és az ebből a körülményből adódó lehetőségek hatórozzák meg a támadás, illetve az elhárí­tás fokát. háborúval szembein, tanúsított isméit lelki magatartásukat, várakozó és gyakran két értelmű állásfoglalásukat es hűvös passzivi­tásukat. Aki a franciak mélyreható változásá­ban bízik, az téved. A vereség cs a fegyver- s, únet után» hetekben és hónapokban valóban ilyen változás volt nvegligyelhető, vagy leg al.’bbis az ilyen változásra való készség. F/ a nagy. talán soha vissza nem térő lélektani na menüim azonban minden további követ­kéz ménv nélkül múlik el. Ennek részben az eitmenyek, nagyobb részben azonoan a fran­ciák született letargiája az oka. Bizonyos, hogy Franciaország nem akar többé háborút, polgárháborút sem óhajt, de azért játszanak 1 tü/zel. Az olyan férfiak, min: Pét.ain vagy havai és de Brinon é. feltétlen megbízható munkatársaiknak aránylag kicsi köze, kivé- teleit. Í z a három lerfi, elsősorban Laval é; Í rtam mindig bátran és nyíltan az uj, meg­születendő F.urópa mellett foglalt állást. V. I'omávntkban azonban éppen a legutóbbi időben és elsősorban Pcrainnel némi szomorú I csalódás mutatkozott meg saját népűkkel szt mben. A fentiekben ismerteti a Nemzetközi Sr«j­tótudósitó az F.sserer National Zeitungnak, Oöring lapjának a c kket. A német lap teljes egészében megciösiti azokat a feltevéseinket, amelyeket külpolitikán figyelőnkben legutóbb kát alkalommal is kifejtettünk llj torm.ib.in, ţ»,i/rt<U' flIli«*/1flu lóval, film */.i‘|iM'gápol<is, (Jlv.it, s/i p o Ilii on, kf-zi munka rovatukkal kibővítve jeleni meg 1 a/, uj pompás külsői ÍHÜlmulja .«/ irodai, mi tartalom. PAPP JENŐ a lap modern f»/. ellem ti Litíinö lo./'-iki-M t|íí|e a MAGYAR \/il< LAPJA ban írja ismeri művészi szlnlkfitikáit, amelyek ,,SZÍNHÁZI KRÓNIKÁK" cimmel jelen nek meg. A nemes irodalmi versenyben a/ első helyen vezet ma a MAGYAR NŐK LAPJA és ezt a helyei n»-g is lógja tartani, meri a magyar írók gzinejavának válogatott írásait közli s emellett gazdag rovataival számról-számra érdekes meglepetésekkel szolgálja a közönség igényét Az átalakított lapból a/ érdeklődőknek ingyen kii'd mutatványszámot a MA­GYAR NŐK LAPJA kiadóhivatala, Bu­dapest, IV., Ferenciek-tere 7. KÉRJEN MUTATVÁNYSZÁMOT! 99 Franciaország , Hol áll Franciaország?'4 cimmcl ez esseni National Zeitung figyelemreméltó cikkben foglalkozik a francia politika magatartásával. A cikk a következőket Írja: — Nem akarjuk önmagunkat megcsalni, de semmi lehetetlent nem várunk a franciák­tól. Hibás volna azt hinni, hogy a franciák lényegsen megváltoztatták volna a még folyó Olaszország I A világsajtó behatóan foglalkozik Gentile j szenátor Cap coliumt beszédével. Az eredetileg • baloldali leltog.ísu Gentile, a liberális Benc- f detto Croce tanítványa, az cszmefejlodés során I d'Amiunz.o után az olasz íntellekiuelek egyik 1 legkedveltebb fasiszta filozófusa lett. Gentile j ismét felelevenítette a nagy emberek, a hó- 1 sök iránti lelke olasz kultuszt. Ilyen nagy I embernek tekintette és tekinti nu is Musso­linit. akivel egy utón haladt a fasizmus első éveitől kezdve. Gentile nevéhez fűződik az olasz középiskolák fasiszta szellemű átszer­vezése és az olasz ifjúság fasiszta irányai ne­velése. Az ő szellemi tanítványa volt Bruno Mussolini, az olasz hősi kultusz egyik ideális alakja. Gentile szenátor Capitoliumi szózata jellem­ző módon ..Beszéd az olaszokhoz"4 címet vi­selte, amivel kifejezésre akarta juttatni, hogy a szorongattatások és a legnagyobb veszélyek idején ugyanolyan minőségben kivan szólni az olasz néphez, mint Fichte, a nagy német gondolkodó beszélt a német néphez abban az időben amidőn Napoleon rabságban tartotta Poroszországot és mikor az idegen elnyom is elieni elkeseredésnek és a felszabadulás utáni vágynak adott kifejezést. Gentile és Fichte végeredményben tehát ugyanazon eszményért: a szabadságért cs 2 függetlenségért szállt sikra. NAGY JÓZSEF. Öltözői beszélgetés EbeStignanival, a leg­nagyobb olasz mezzoszoprán énekesnővel BUDAPEST, junius 28. (Az Ellenzék munkatársától.) Még nincs félhat, de már özönlik a közönség az Andrássy-uton az Operaház felé. „Minden jegy elkelt“ fel­irat a falragaszokon es a pénztárablak­ban. Ebe Stignani énekel ma, a legna­gyobb olasz mezzoszopránénekesnő. Öltözőjébe kopogok be. Fiatal, spanyo­losán fekete férfi fogad: Sciti mérnök az énekesnő férje, titkára és menedzsere. Ebe Stignani ott ül a tükör előtt, most változik át tüzes Carmenná. Koromfeke­te a haja s a szeme, hajában magas spa­nyol fésű, vállán csodaszép vörös selyem­kendő. — Barcelonából hoztam — meséli — s ez a kabalám. Meg vagyok győződve róla, hogy ha nem volna rajtam, nem tudnám Carment jól énekelni... — Harmadszor vagyok Budapesten — meséli —, énekeltem itt a Trubadúrban, Don Carlosban, Parasztbecsületben és az Aidában, de talán a Carment énekelem í!?drl olvasmányok fílérekérf! Ragf írók remeke filléres kiadásban? Asztalos Miklós: Felszáll a sas '•30 fillér Mikszáth Kálmán: Az amerikai Dosztojevszkij: A szedd asszony 50 „ menyecske 50 fillér Hamsun Knut: Viktória 60 „ Mkiszáth Kálmán: Kisértet Lub!ón 100 „ Jókai Mór: Ahol a pénz nem Isten 100 „ Mikszáth Kálmán: Az eladó birtok 100 ,, Jókai Mór: A két Trenk 100 „ Móricz Zsigmond: Nem élhetek Harsány) Zsolt: Livia néni 50 „ muzsikaszó nélkül 60 „ Har'e B'et: Fgy bánya története 60 „ Nagy Lajos: János az erősebb 30 . „ Kcdö ányi János: Suomí, a csend Rákosi V ktor: A buzsáki királyság 100 „ országa 48 „ Sinclair Upton: Letűnt világ 30 „ Komáromi János: Hé. kozákok! 100 „ Surányi Miklós: Miért van ez igy? 50 „ Kosztolányi Dezső: Tintaleves pa­Szini Gyula: A szerelem felhője 50 „ pirgaluskával 50 „ Tabéry Géza: Két csillag között 30 „ Krúdy Gyula: Ál-Petőfi 60 „ Veres Péter: Látófa 30 „ Krúdy Gyula: Hét szilvafa 50 „ Wass Albert: Vérben és viharban 60 „ Kaphatók azt knsék“ k’Ssffesboítbíin Kolozsvár, Mátyás király-lér 9. Vidékre 2 perion felüli utárvéttel is, azon aluli rende­lésnél az ár és 20 fillér portó beküldése e’.teetében küldjük minden szerepem között legszivesebben. Nagy hang és szinészi tudás kell e sze­rephez, me!v egyike az operairodalom legnehezebb feladatainak. De én szere­tem a nehéz, nem mindennapi feladato­kat, mert itt teljesedik ki az ember. Egész évben dolgozott. A milánói Scalaban énekelt, melynek tagja és egyik leghiresebb csillaga. Sokat vendégszere­peit Rómában a Királyi Operaházban és sokat énekelt a rádióban is. Most még néhány rádióhangversenye következik, azután pihenni szeretne. — JVTint mindig — mondja —, most is nagy lelkesedéssel jöttem Budapestre. Énekeltem egész Európában, Észak- és Délamerikában. de számomra külön mu­zsikája van a Budapest szónak. Varázsos város, ide ha hivnak, mindig szívesen el­jövök, még fáradtan, szezon után is . .. — Failoni mester most volt lenn Ko­lozsváron — szól közbe signore Sciti — s el van ragadtatva az Ön városának Operájától és zenei kultúrájától .. . — Művésznő még nem volt Erdélyben? Oly szerényen felel, mint egy kezdő zeneakadémista. — Még eddig nem hívtak ... A háborúra terelődik a szó és most nagyon méjyről és nagy meggyőződéssel és hittel ezeket mondja: — Mi. énekesek, a muzsika követői va­gyunk. És ilyenkor nagy válságok, szen­vedések és fájdalmak korában nagykö­vetté lépünk elő. Megható és szép ez, olyan, mintha az emberek a zenéhez me­nekülnének valami olyan áhítattal, mint mikor hivő ember a templomba megy. És otthon. Olaszországban is, zsúfolt minden opera, minden hangversenyterem. A zene nagy feledtető, más világba visz, megtisz­tít és felemel. Réthy Eszter mosolygó arca tűnik fel az öltözőben. így búcsúzom Ebe Stigna- nitól: — Viszontlátásra Kolozsváron... M. L. Exklusiv modelf6i címen cikket irtunk néhány héttel ezelőtt ezen a helyen ó< vétót emel­tünk az elé a szellem elé, arnelv a magyar nemzettől idegen kereske­dők révén aka;i meghonosodni Budapest után Kolozsvárén is. Ki­fogásoltuk, hogy egy Deák Ferene- utoai ci pő kereskedő kirakatában nem tüntették rei az árakat. Cik­künkből azonban félreértés tá­rna'ti, mert egyesek azt hi hetitek, hogy az illető kereskedő árdrágí­tást követett el. Ezt nekünk sem volt szándékunkban áiliiani,, csu­pán az árdrágítás lehetőségéi akar­tuk megelőzni. Azok a bizonyos ci­pők viszont igen drágák és nem a kereskedőt hibáztatjuk, hanem magát a közönséget, azokat, a höl­gyeket, akii; figyelmen kívül hagy­va a mai súlyos gazdasági helyze­tet, nem árallanak 180—190 pengőt fizetni egy „amerikai kigyóbőr“, vagy „békabőr“ cipőért. Nem is itt a hiba. Viseljenek ám a hölgyek „amerikai kigyóbőr“ cipőt. Sem­mi kifogásunk ellene. Csupán azon csodálkozunk, hogy azokon a lis­tákon amelyeken a magyar hősi halottak árváinak jövőjéről gon­doskodnak egyesek, csodálatoskép­pen sohasem találkozunk ezeknek a kigyóbőr- és békabőrcipős dá­máknak a nevével Ennyit! A többit az olvasó képzelőtehet­ségére bízzuk. (ó.) RENDEZIK AZ IPARI MUNKÁSSÁG MUNKABÉRÉT. Bornemisza Géza iparügyi nvniszter, minx röviden jelentettük, hosszabb szünet után visszaáilitotta a jól bevált IPOK- r.apokat. amelyeken a kézműves iparosság ve­zetői a miniszter előtt közvetlenül feltárhat­ták időszerű kéréseiket. A mult héten meg­tartott IPOK-napon a kolozsvári ipartestü­let képviseletében Demeter Ferenc ipartestü­leti elnök vett részt, aki elmondotta, hogy az IPOK-napon a kisiparosság képviselői minden forma nélkül, közvetlenül adhatták elő óha­jaikat. A napirendre került ügyek közül leg­fontosabb veit az ipari munkások bérrögzi- tésének kérdése. Â miniszter bejelentette, hogy a mezőgazdasági munkások bérének rögzítése után sor kerül az ipari munkásság bérének rögzítésére is. A bérrögzités alapja az 1939-ben kapott 30 százalékkal már ki­egészített munkabér, amihez újabb 30 szá­zalékot kaptak az ipari munkások, de csak ott, ahol a munkabéreket eddig még nem emelték. Ezt a munkabértöbbletet a fogyasz­tókra azonbar csak az ezután megrendelendő munkáknál lehet áthárítani. Bejelentette ezután miniszter, hogy az ipartestületek anyagellátásával megvan elégedve, s a jövő­ben még olyan cikkek elosztását is az ipartes­tületek hatáskörébe utalja, amelyeket csak ez­után zárolnak majd. Az iparügyi miniszter különben az összes munkáskérdéseket igyek­szik az igazgságosság szellemében rendez i. ugv azonban, hogy a munkabéremelések spe­kulációs célokat ne szolgáljanak. Az ÍPOK nap nagyszerű alkalmat adott arra, hogv a kisiparosság vezetői minden megkötöttség nél­kül és a iormaságok mellőzésével ismertet­hessék az iparügyi miniszterrel a kisipar kívánságait. Hagyományom erdélyi széliemben, bátran, megalkuvás nélkül kürti mindennap a magyar nép boldog»* lá&áért su Eliesuték,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom