Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-25 / 141. szám

r i, I. r. N 7. t. K 7 Tanévzárás a nagyenyeJi Bcdi!en*lcoilegiuml)aii 1 9 < 3 Junius 2 5. N li.il'i'i us köl nimen\ ck miatt .1 rom.uiui hivepiskol j kb m is ,i .szokottii.i! Ii.iiii.ii nbb tor i' iu i i.iiu'N ii .1 > Maim második leiében In.ir mindenütt 111'.' /,tIi*;l lk ,i vi/sg.u dolgozatok mcgiratásáho/.. május 30-an és 31-én inegtar tott.ik a/ évzáró ünnepéiveket, ügy sulvos, gouuakkaj, küzdelmekkel eltolt tanév után pillanatnyi pihenőt vesz tanár és ifjúság, hogv s .lmot adjon önmagának és a magyar közös ségnék cg' cv elvégzett munkájáról. Azután, ismét megindul a munka, men az ifjúságot Jiván munkaszolgálatra v-dlitják be és ismét megindul a küzdelem, hogy .1 jövő tanús megindulásait biztosítsa. A magyar felekezeti középiskolák evvégi jelentései egv háborús tanús sok nehézségére és vigasztaló eredményeire veinek világot. Mögöttük nem csupán a felekezeti tanügynek, h. nem egyben az egész romániai magyar elei­nek számos kérdése tűnik fel. Az aradi róni. kát. főgimnáziumban, fő­épületének katonai célokra való lefoglalása matt. az egész érben összezsúfolva folyt .1 munka. De az évvégi beszámoló mégis hálát és öntudatot sugároz. A főgimnázium! élet ös-zeforrott az aradi magyarsággal, a magyar társadalom a sulsos időkben fokozott mér tékben mutatta ki együttérzését cs kötelesség- vállalását. A Nepközösscg a mult évben is tizennégy falusi gyermek teljes eltartásit vállalta és ezenfelül még 50 ezer lejt ado­mányozott évvégi jutalmakra. Ugyanilyen éber figyelemmel kisen az ifjúság munkáját az aradi K ölese \ Egyesület, pályázatokkal, évvégi jutalmakkal serkenti a diákság nemes törekvéseit. De hosszú sora kör étkezik még az adakozóknak, akik m:nd az. isolával való együttérzésüket tanúsítják 13° eZer lej gyűlt be az évvégi jutalmakra és segélyekre cs azon­kívül egy nagy halom könyv, ami lehetővé tette, hogy minden jó előmenetelő tanuló szép jutalmat kapjon. A temesvári rom. kát. gimnázium is hálá­san emlékezik meg a Népközösség segítő tá­mogatásáról. Ezekben a városokban a Nép­közösség a felekezet; iskolák legfőbb pátró- nusá. Munkássága az egyház tevékenységét sokszor kiegészíti, a szegény tanulók megélve, zésével az egyházzal karöltve támogatja, az uj középosztály nevelését. A munka, a kitar­tás, a szorgalom elismerése mellett 3 temes­vári jel-íntés is beszámol arrói, hogy tanter­meit már két év óta kórháznak használják. Azóta az iskola több ízben is változtatta már munkahelyét és mivel más iskola termeiben folyt a tanítás, azt csak a délutáni órákban tarthatták meg. A gyulafehérvári Majláth-főgimnázium a múlt évben viszont visszaköltözhetett saját épületeiben s igv az előzőnél kedvezőbb kö­rülmények között folyhatott a munka. Az in­tézetbe 218 tanuló iratkozot be az iskolai év elején és az év végén 170 végzett sikeresen. A gimnázium igazgatója hálásan emlékezett meg arról a nemes és értékes támogatásról, amelyben Márton Áron püspök részesíti az intézetet és ezzel a tanári kar munkáját is megerősíti. Az intézet háztartását az irgalmas nővérek vezették példás ügybuzgalommal s igv a tanulókat az egész év folyamán jól el lehetett látni. Mig a róni. kát. egyháznak három teljes fiú főgimnáziuma és egy gimnáziuma, to­vábbá a piar stáknak egy román tannyelvű főgimnáziuma maradt Romániában, a refor­mátusoknak a brassói kereskedelmi iskolán kívül egyetlen középiskolájuk maradt; a Bethlen-kollégium. De a Bethlen-kollégiumnak a főgimnáziumon kívül minta elemi iskolája, tanítóképzője, teológiája és gazdasági iskolája is van, így kicsiben magában foglalja az egész romániai magyar életet, különösképpen annak közművelődési kérdéseit. A Bethlen-kollégium több mint a gyulafehérvári. a brassói, az aradi, vagy a temesvári gimnáziumok: egy háromszázesztendős mult és az egész erdélyi magyar szellemiség táplálja; ma tehát szinte egymagában képviseli a délerdélyi magyar szellemi múltat. Falai Bethlen Gábor. Apaffy Mihály, Kemény Zsigmond, Szász Károly, Körösi Csorna, Barabás Miklós és még annyi nagyunk szellemét őrzik. Tanulóinak tábora ma is az ország legkülönbözőbb részeiből gyűl eevbe. a Maros, az Aranyos, a Küküllők mentéről, a Bánságból és az egyik legjobb ta­nuló éppen Bukarestből való. Az ősi kollégiumban a mult évben 770 volt a beiratkozott tanulók száma. A bécsi döntés óta évről-évre növekszik a tanulók száma, a tanítóképzőé több, mint kétszeresére emelke­dett és a mult évben már 175-01 tett ki, a főgimnáziumé pedig 289-et, Jóval többet, mint a bécsi döntés előtti években. Enyednek a körzete megnőtt a bécsi döntés után, a me­zőségi és régebben Vásárhelyre bajáról maros- menti szülők most mind Enyedre küldik gyer­mekeiket. A múlt években ezenkívül jelentősen megnövekedett a katolikus tanítójelöltek szá­ma. mivel itt folyik most a katolikus tanító­képzés is. De a felekezeti iskolákban való tanittatá.s vágya különben is meenőtt és a falusi, földműves szülők sokkal könnyebben taníttatják gyermekeit ma, mint régen. Ez a magyarázata annak, hogy a főgimnázium első osztályába már kit év óta száz körül van .1 lelvctelr/ók száma és eg're nagyobb .1 vei seiiyes .1 felvételért. A gimnázium, .-ijnos, i.ik lelet veheti lel ,1 vizsgázó gyermekeknek, a pai liu/.tímvs osztályok felállítását nem enge délyez.ték. A felsőbb osztályokban annál in­kább megapad a tanulók száma. Ebben a/ év ben 1 1 érettségiző közül 7-nek sikerült a viztgáju. I s .t hét fiatalember minden további lépését Ichő aggodalommal lesi most a délei-- dályi magyarság. Amint a diákság száma no veks/.ik, ugv s/iikül .1 hely és cgvre nehezebb ■a diákság elhelyezése, különösen akkor, ami kor mint a mult évben is az elemi is­kola le volt foglalva .1 katonaság számára. De emelkedőben van .1 tanulók szama a többi tagozatokon is. A teológiának 30 lialh gatója közül 15 elsőéves volt, közülük egy meghalt, három pedig katonai szolgálata mi­att az év legnagyobb részében távol volt. A háborús körülmények mind gyakrabban bele­szólnak az ifiuság továbbtanulásába. Az aggodalmak közé felemelő pillanatok is vegyülnek. A Bethlen Gábor teológiai aka­démia most bocsátotta ki első három vcgzeit növendékét az anvaszentegyház szolgálatába. A megtépászott, munkaerőkben megfogyatko­zott délcrdélvi református egyház most kapja első uj munkaerőit, kik erős hittel indulnak ti munkahelyükre. És a délerdélyi magy ar ér­telmiség megritkult sorait most igyekszik ki- egésziten a bécsi döntés óta talán legelőször három főskolát végzett fiatalember. Mert a romániai egyetemekről évek óta nem került ki diplomás magyar fiatalember. A gazdasági iskolának y 1 tanulója közül 34 volt az első évre beiratkozva. A bizalom is­mét megerősödött a gazdasági szakoktatás iránt és az iskola tanulóinak száma nemsokára eléri a régebbi évek létszámát. Csak most rém a Székelyföld, Nagyvárad és S/atmár vi­déke. hanem a Bánság és a közeli vidék adja a tanulók legnagyobb részét. Az eltávozott tanárok helyébe uj erők állottak, két rendes, egv helyettes tanár mellett bejáró óraadók irányítják az ifjúság tanulmányait. így folvik egész éven ar most is zavartalanul az elmé­leti és gyakorlati munka. Az ötödik tagozat a gyakorló elemi iskola, amelyben a mult tanévben 233 tanuló tanult. Trr nyerik a tanítójelöltek gyakorlati kikép­zésüket. A kollégium zárt területén és a csomborén gazdasági iskola birtokán folvik egész éven át szinte 800 magyar gyermek nevelése. A külső társadalommal az érintkezés egyre rit­kább les/,, mert nyilvános szereplésekre alig vau alkalom, kiránduló okát rendezni nem le­hel és gyakorlati jelle-’,ii il ju tgi s/crve/.ci ikiii működik. Di ha .1/ elméleti tanulás .1/ ifjú­ság idejének nagy részét le is köti, maga az irucrnátusi élet mévis elég alkalmat nyújt a közösségi életre való előkészületre. Különösen ma, amikor szolgák hiányában egyre tüub munka bárul .1 diákságra. Az elméleti munka melleit ma is jut idő a testgyakorlása és a sportban való nemes versengésre. Május 30 in u kollégium sporttelepén a városi közönség szint* előtt tornaverseny folyt le, amciyen a közös szabad gyakorlatok után a főgimnázium és .1 tanítóképző legjobbjai versenyeztek. Ez­zel a versennyel akarja helyettesíteni a kollé­gium a tcstverkollégiumok egykori vándorver servét. hogy ezzel is sarkalja a diákság rend­szere, testedző munkáját. Es a nézőközönség előtt végigvonuló diákság csapatai olyan büsz­kén és keménven léptek ki a verseny elején, mint akik tudják, hogy a magyar erőről cs életrevalóságról kell tanúbizonyságot tenniük. A gyakorlati munkát bizonyiija emellett az évvégi rajz cs kézimunkakiállitás is, amelyen különösen a képzősök ügyessége tűnt ki. Végül pedig emlékezzünk meg a négy isko­lai szövetkezetről, amelyekben minden munkát a tanulóifjúság végzett eredményesen. Elogy a szövetkezeti nevelésnek megvan a gyakor­lati eredményé is, azt élénken igazolta a Hangya központ elismerése. Az ellenőrzés nemcsak az. egyes iskolai szövetkezetek mun­ka iát találta rendben, hanem az életbe kike­rült és szövetkezeteknél dolgozó tanítók mun kaját külön is megdicsérte. így igyekszik a kollégium az ifjúságot az éla gyakorlati kérdései felé irányítani, más­részt pedig az 1KI keretében folyó val!áro, neveléssel számára olyan lelki erőt adni. hogy a nehéz körülmények között is vállalja a reá hátuló kötelességeket. Az a nagyotmondás nél­küli komolv elszántság, amellyel a most végző tanítójelöltek tanáraiktól és az intézettől bú­csút vettek, azt mutatja, hogy ez az. ifjúság érzi a kisebbségi magyar élet súlyát és reá háruló parancsait. De vájjon meg tudja-e őket tartani a küldetés hite a reájuk zúduló megpróbáltatások közepette? A kollégium munkája és szellemisége erre nem tud feleietet adni, mert az életen változtatni, a gyengék­ből. megrokkanókból apostolokat formálni és az elesőket újra talpra állítani nem áll mód- jában. t , • A diákság életében az egész kisebbségi tár­rr KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ Invázió Olvasóink megfigyelhették, hogy több, mint másfél hónap óta a nemzetközi sajtó napon­kint foglalkozik az inváziós híresztelésekkel. Híreszteléseknek nevezzük azért, mert még az eddig legszakavatottabbak is, az elismert szócsövek tisztán találgatásokra fannak utal­va s találgatásaikat napról-napra, hétről-hí:re megcáfolták az események, jobban mondva az esemény telenségek. Hallottuk a következő elgondolásokat ; 1. A partraszállási kísérleteket az angol­szászok a skandináv partokon hajtják végre, mert a partvidék hosszúsága, a partraszállásra alkalmas terep előnyei és a Szovjettel meg­teremthető közvetlen érintkezés ezt az elgon­dolást kézenfekvővé teszi. 2. -Franciaország. Belgium és Hollandia lesz az a terület, ahol az invázió végbemegy —- mondották sokan. Emellett szói az után­pótlási útvonal rövidsége, a támadás inten­zitásának legmagasabb foka és az inváziós területek polgári lakosságának várható ma­gatartása. 3. Olaszország! Nem múlott el óra, hogy a világsajtóban az olaszországi invázióra vo­natkozóan ne jelent volna meg utalás. Fel­hozták a szakértők az, Appenáni-félsziget ked­vezőtlen védelmi adottságait, az északafrikai vereség után végbement olasz közvélemény­átalakulást, az Északafrikában szabaddá vált angolszász csapatok és hadianyag felhasználá­sának legegyenesebb útját, valamint a Föld­közi-tengeren mutatkozó elvitathatatlan an­gol flotta-fölényt. 4. Délkeleteurópáról is úgy mlékeztek meg, mint az invázióra igen alkalmas területről, Itt számbavették a közelkeleti 9. és 10. brit hadseregek érintetlenségét, Törökország kül­politikai magatartását és éppen úgy, mint Franciaország esetében, a polgári lakosság jö­vendő állásfoglalását. És az egészet röviden idegháborunak ne­vezték. Úgy látszik, az idegháboru most va lóban elérite csúcspontját, mert idegessé tette nemcsak a védőket, hanem a támadókat is, ezenkívül pedig a semlegesek is beleestek a betegségbe s egycsapásra a nemzetközi sajtó hangja a mértékletes fejtegetésekből az ideges kapkodásba csapott át. Annyi cáfolat, annyi megerősítés, annyi találgatás látott már nap­világot, hogy a legérettebb megfigyelő szeme is kaprázik. jellemző a helyzetre, hogy a Tournal de Génévé és a Basler Nachrichten, a két közis­mert svájci lap elhatározta, hogy inváziós kérdésekkel legközelebb akkor foglalkozik publicisztika keretében, amikor előzőleg hír­anyagában konkrétumokról számolhat be. Olaszország A bécsi ujságirókongresszuson az olasz kül­döttség vezetője, Ezio Gray előadásában Olaszország jelenlegi helyzetével foglalkozott és a következő feltűnő mgállapitásokat tette: 1. A Földközi-tenger védelmével egyidő- ben Olaszország átvette Európa védelmét is. 2. Olaszország birtokait nem hősi harcban vesztette el, hanem azért, mert az afrikai küzdelem egyenlőtlen volt. 3. A harcok során szerzett tapasztalatok elősegítik Olaszország visszatérését Afrikába. NAGY JÓZSEF. Hgâri ol^asm ingok fillérekért! Asztalos Miklós: Felszáll a sas 30 Dosztojevszkij: A szelíd asszony 50 Hamsun Knut: Viktória 60 Jókai Mór: Ahol a pénz nem Isten 100 Jókai Mór: A két Trenk 100 Harsányt Zsolt: Lívia néni 50 Harte Bret: Egy bánya története 60 Kodolányi János: Suomi, a csend országa 48 Komáromi János: Hé, kozákok! 100 Kosztolányi Dezső: Tintaleves pa­pirgaluskával 50 Krúdy Gyula: Ál-Petőfi 60 Krúdy Gyula: Hét szilvafa 50 Hűen? írók remeke’ filléres kiadásban! ti Mikszáth Kálmán: Az amerikai menyecske 50 fillér Mkiszáth Kálmán: Kisértet Lublón 100 ,, Mikszáth Kálmán: Az eladó birtok 100 ,, Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül 60 Nagy Lajos: János az erősebb 30 Rákosi Viktor: A buzsáki királyság 100 Sinclair Upton: Letűnt világ 30 Surányi Miklós: Miért van ez igy? 50 ,, Színi Gyula: A szerelem felhője 50 „ Tabéry Géza: Kél csillag között 30 Veres Péter: Látófn 30 Wa6s Albert: Vérben és viharban 60 KAPHATÓ AZ „ELLENZÉK“ KÖNYVESBOLTBAN. sjii.ilirn elet kérdései IcMcluinnek. hu rhb<-/ hí./závesszük .1 tanári kar munkáját 1 , ak kői telje- eges/ébet) áttekinthetjük a otná -ui magyar kö/.n 1 íivelődésti j*y hiányait és tőreit véreit. Évről-évre cg . re naejobb tanárhiány- nyal küzdenek .1 felekezeti !.ü/épi-ki! ái .1 meghallak és rlfá \ o/ott.tl In b ét .11, • ■ , ir.i popsija. A bo 1 domes ot.i .1 Ik ihleti kolb guminak három tényleges tanára halt meg, a/óta két tanerő munkáját sok esetben egy tanár vcg/.i, vagy pedig idegen, kisegítő tan­erőkkel dolgozik a kollégium. A kollégiumi tanári kar igy is jelentős testület, a leg na­gyobb magyar tanári testület Romániába;* A főgimnáziumnál a múlt évben 15 rendes cí helyette-, és bar óraadó, tanítóképző intézet né! pedig 10 rendes, három helyettes és 13 óraadó tanár tanított. Ezek a jelentések puszta adatai, de hogy mi van mögöttük, azt csak a kollégiumhoz közelállók tudják. Hogy a rendes tanárok égy része csak keblileg van véglegesítve, de az állam nem ismeri el őket rendes tanároknak, hogy az évközben meg­tartott „capacitate1- vizsgálaton nem fogad­ták el a magvar jelöltek jelentkezését, hogs a tanítóképzőnél három és a gimnáziumnál kér idegen anyanyelvű tanár tanít, hogy három idősebb tanárt a nyugdíjaztatás fenyegeti: azt nem részletezi az. évvégi jelentés. Hallgat a jelentés még sek mindenről. ami a tanárság életét érinti, hallgat az inspektori lárogatásokról, a rendeletek tömegéről é< arról a csendes, szívós küzdelemről, amelyet a kollégium a maga munkájának folytatásáért, a magyar kultúráért folytat. Hadd lehessen lcnnlább egyszer egy évben biztató eredmé nyék re rámutatni. Külső szereplések helyett a belső szellemi életet igyekszik erősíteni a kollégium. Uj rádiót vett, intézeti előadásokat, hangverse­nyeket rendezett. Meghitt, családias jellegű ünnep keretében megemlékezett Kodály Zoltán 60. születése napjáról, amikor a tanítóképző mézet énekkara Kodálv-dalokkal hódolt a nagy mesr.r művészetének. A képző zenetá­rára. Szabó Géza, a magyar népi zenének leik es hive, az évzáróünnepen is népdalkórus­sal lepte meg a közönséget. A tanárság kulturális munkája mindinkább kiterjed az egész egyházra és kinvujtja kar­jait a magyar nép felé is. A kollégiumi taná­rok munkájával készültek a mult évben a tan­könyvek az elemi iskolák számára, magyar é> termés?erraáz tankönyvek a gimnázium I. és II. osztálya számára. Az egvre nagyobb tankönyvhiányt a tanárság igy akarja meg­szüntetni. de a gimnáziumi tankönyvek kö­zül még egv sem jelenhetett meg... A Maj- láth-főgimnázium tanáraival egyetértve, a kollégiumi tanárság ezenkívül népnevelő könyvsorozatot indított meg. Könyvkiadó, kulturális szervezet hiányában a tanárság vállalta magára népies kiadványok megjelen­tetését és terjesztését is a Hangya-szövetség segítségével. A munka csetledezvc-botladozva. de mégis csak megindult a mult évben. Eddig egy népmeséskönvv és egy Körösi Csorna Sándor élet és iellemrajz jutott el a közön­séghez és a tanévzárás alkalmával jutalom- könyvként az iskolába. Igv indult el uj célok felé lassan, de öntudatosan a romániai ma­gyar könyvkiadás az elmúlt évben. És végül ott van a kulturális munka szol­gálatában a kollégium hatalmas könyvtára. Egyetlen tudományos jelentőségű, de amellett a nagyközönség szolgálatára is álló magyar, nagyobb könyvtár egész Dél-Erdélvben. A könyvtár látogatóinak száma folyton növea- S7ik és minél többen keresik fel a vidékről is. De növekszik a könyvtár könvvállománva is és habár uj magyar könyvhöz alig ju'hat hozzá, mégis több, mmt 61 ezer köreteinek a száma A bécsi döntés óta az összes romá­niai magvar lapok és folyóiratok járnak a könyvtárba; a mult évben a Déli Hírlap, az Eidélyi Gazda és a Szövetkezés képviselte a magyar sajtót. Több mint egy órán át tartott Elekes Vik­tor rektor-professzor évzáró beszéde. Az egy­más mellett dolgozó öt tanintézet életének ada­tai rendre felsorakoznak a beszédben és szinte az egész romániai magvar élet feltárul benne. Az ifjúság és tanárok munkája mellett par szó az anyagi kérdésről is elhangzik, de a kollégium egész gazdasági életét megismertetni itt nincs mostan idő. Hogy a kollégium ma is valóban nevelő, tápláló édesanya, arról elég ékesen S7ól önmagában az. hogy mintegy 90 tanuló tanult benne teljesen ingyenesen a múlt tan­évben is. 90, legnagyobb részben falusi gyer­mek, ma is ingyen int tanuláshoz, magvat sz.óhoz. magver szellemhez a Bethlen Gábot várában. Réei hivatását igv folytatja ma is fokozott mértékben az ősi kollégium. Hiszen a hivatás is meenőtt a változott idővel; ma a Bethlen-kollégium a romániai magyarság egyetlen főiskolája, ma a Bethlen-kollégiumnak az egész romániai magyarság műveltsége fe­lett kell őrködnie. Ezért kibd tanár és tani ló a lehetetlennel is szembeszáll va. ezért búcsú­zik az. év végen könnyes szemekkel a k mI]é- siumtól és vágyik vissza védelmező karjai közé, amikor mégis el kell tőle szakadnia. T G Hagyományos erdélyi szellemben« bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogít* lásáért az Ellenzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom