Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-02 / 124. szám

I _ 2 Megjelent a kolozsvári lakás- bérleti szabályrendelet in .ved wgvn, a havi bérlet pedig a folyó hó­nap «végén megszűnjek, .1 bérlő az egész bér lcniénvt a bérbeadó hozzájárulása nélkül is albérletbe adhatja, vagy mind a határozott, mind a határozatlan tartamú éves bérletet a les közelebbi bérévnegvedben. a havi bérletit pedn: a legközelebbi hónapban remik'viili felmondással megszüntetheti. A bérlő erről a jogáról nem mondhat le. A bérlő a bérleti jogát csak a bérbeadó Írásbeli jogával ruházhatja át más személyre. Ellenkező esetben a bérbeadó harmadik sze­mély beköltözését megakadályozhatja, be­költözés esetén pedig kiköltözését követelheti. Ebből a célból a bérbeadó saját felelősségére a rendőrséget veheti igénybe. Ha a bérbeadó a harmadik személy beköltözését to napon át tűrte, kilakoltatását nem követelheti. A bérlet megszüntetésének módja Amennyiben a törvény és a jelen szabály­rendelet, vagy szerződés másként nem rendel­kezik, a határozott tartamú bérlet megszűnik annak az időnek elteltével, amelyre kötötték, s íelmondással, ha erre a szabályrendelet jo­got ad. A határozatlan tartamú bérletet ren­des. rendkívüli, vagy rögtön« hatállyal lehet felmondani. A rendes felmondási idő a következő; ipari, vág'" kereskedelmi célokra, orvosi rendelő, egyesület, vagy iroda céljára, s általában nem a lakás céliára bérelt heh’bég éves Körleténél nél a bérösszegre való tekintet nélkül félév, a lakás diára bérelt hely ség éves bérleténél negyedév. Mindkét célra bérelt helyiségnél fél­év. Raktár céljára bérelt helyiségnél, valamint háztel; k bérleténél, ha a bérlet éves bérlet, félév, ha havi bérlet, tţ nap. A rendes fel­mondást az. első három esetben a bérévnegyed ! 14-ik napjának déli 12 órájáig, negyed k cse- , tében, ha a bérlet havi bérlet, a hónán 1., vagy 15. napjának déli 12 órájáig kell közöl­ni. Ha a felmondás közlésére megállapított hatandó ünnepnap, a határidő a következő . köznapon déli 12-kor ]ár le. E rendelkezéstől eltérő megállapodás csak írásban köthető ki. • (Folytatjuk.) KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ INVÁZ. ÖS FRONT ! hip /(■:I dekewbk , . ,t. a litt ti a petti V H­itonal- 1 u 1,1 l.meabul ).ó/v«.uo a tesü­lne, .mu'.y szemű Gibraltárba újabb angol- >-ásv. ha jó karaván futott be és ezzel a sziget- erőd kikötőjében horgonyra ' hajók száma ei­nte i1 száznegyet, ami a legnagyobb szám a /’. bont kitörése óta. A jelentés semmit sem mond arról hogy a hatalma* hadihajó- és s/.íllitóhajóp.ark mi célból állomásozik Gibral- tárban, de meg az az újságolvasó is, aki kö­zepes figyelemmel kísérte a Földközi-tenger térségében eddig lejátszódott eseményeket, tárgyilagosan következtethet arra, hogy az. angolszász flotta Gibraltárból kelet Jelé fog kifutni. A kérdés csak az, hogy a hatalmas tengeri jármüveket mikor hozzák mozgásba. Az an­golszász sajtónak azokat a kommentárjait, amehek szinte pontos időt jelölnek meg a déleurópai invázió megkísérlésére, az olasz lapok nagy fenntartással fogadják és megál­lapítják, hogy valósz.inüleg eltérő sajtómanő­verről van szó. Ntm tartják lehetségesnek, hogy a/, angolszász had ve. :e tőség potitosan a közismerten mdis/krét amerikai újságírókkal közölte volna legtitkosabb szándékait. Az. invázió közeli megkísérlésére mutat az a körülmény is, hogy a brit é amerikai légi­erő szinte piilanatról-pillanatra fokozódó he- ve,véggel támadja a német és az olasz ipar­városokat. Legutóbb Wuppertal és a közép- olasz.orvzági Livorno volt soron. Livornoban. Olaszország egyik legfontosabb hadikikötőjé­ben a nehéz bombák súlyos rombolásokat okoztak. A várost amerikai nehézbombázók támadták meg két hullámban. Az. első hul­lám a kikötőnegyedet bombázta és a légvéde­lem tüzét magára vonta. Rögtön urána a negyven négy motoros bombázóból álló má­sodik hullám támadta meg Livornot, de ez­úttal a város központját árasztották el a leg­nehezebb kaliberű bombákkal. Ez a támadás volt az angolszászok uj taktikájának a fő­próbája: két hullámban támadni, miközben az első Intllám magára vonja a légvédelem tüzel, a második hullám pedig a legnagyobb biztonsággal áraszthatja el bombád,sál a ki­szemelt cél fontokat. OLASZORSZÁG A/ o!.j / ajtó ostobaságoknak nevezi azo­kat a hjreket, amely.net az angoUzáez pro­paganda tálal tel a világ közvéleményének. A J 1*. jelenti; Az. olasz sajtó ismerteti ezzel kapcsolatban a Daily Mail híradását, amely szerint Mussolini G ./ükebb környezete cl hagyta Rómát és a I tvoliban lévő Villa d J ■ u be költözött. Ismertetik az olasz lapok azt az angol rádió jelentest is. amely ./.érint az olasz külügyminiszter um és más 1 onto hi­vatal Firenzébe költözött át. Emlékezetes, hogy két hónappal ezelőtt az egyik Róma melletti fogolytáborból megszö­kött háiorn angol hadifogoly katona és a Va­tikán városba menekültek, ahonnan útnak ír.- duották őket hazájuk felé. Most egy közép- olaszországi hadifogolytáborból, mint a Transkontinent Press jelenti Rómából, ismét megszökött egy délafrikai és egy brit hadifo­goly Valószínű, hogy ez a két szökevény is a Vatikánváros felé igyekszik. Az oD-z ha­tóságok most szigorú ellenőrzés alá nelyezrék a Vatikán bejáratát. A FRANCIA LLOTTA Hétfői számunkban hirt adtunk arré>i hogy az Alexandriában állomásozó francia flotta Coderroy admirális parancsnoksága ;1 't csatlakozott a szövetségesekhez és az :%y < talia jóból, öt cirkálóból, egy törpe Jóromboló­ból cs egv tengeralattjáróból álló hajóparkját az angol admiraütás rendelkezésére oo'ssto:- ta. Fzt a csatlakozást Londonban nag’- d p lomáciai sikerként könyveltek el es ran,uca - tak arra, hogy az angol flotta nyomasztó fö­lénye a Tarantonál megtépázott olasz flottá­val szemben ezzel még zembeötlobbe vált. Berlinben .lletékes körök kijelentik, hogy a francia ilorta csatlakozását tulajdonképp: zsarolásnak lehet tekinteni, amelyet az angol­szászok a francia tengerészek kiéheztetéseve! ének el. Erre a német nézetre válaszolva, Londonban közölték, hogy Godefroy admirá­lis az északafrikai csata befejezése után és az „egyre inkább nyilvánvalóvá váló aneo. —amerikai légjfölénv tudatában" önként csat­lakozott a szövetségesekhez. nagy József. ü magyarság dunavülgyl hivatásának msiismerésér? hirdetett pályázatot az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga Kisebbségi Szakosztálya Dr. G/ergyai Árpád or?oskari détán nyilatkozott a ioi^ícoiai ha fja lói rjszére kitűzött pályázatról Szervezete, sze'Jemi élete, mozgalmai. Ca-dasăgi tételek: 1. A magyar közlekedés fejlesztése a Balkán államokkal való kapcso­lat érdekében. 2 A magyar-olasz gazdasági kapcsolatok újabb fejlődése és jövője 3. A bányászat cs nagyipar hatása a környék nem. zeliségi viszonyaira. 4. Az Életmód íregvá’- tozása a megszállás alatt. Műszaki tétel: 1. A műszaki együtt­működés szükségessége Délkele-Europában és Magyarország szerepe e téren. Egyéb tételek: 1. A kulturális együttműkö­dés jövője Délkelet-Európában és Magyiror- szag szerepe e térért. 2 A bo gar egyetemi ifjúság 19:0—1942 között. Szervezetei, szelle­mi élete, mozgalmai. A jövőre irányuló fel adatai. 4. A román ifjúság szerepe és pro­pagandája a külföldi egyetemeken. .5. A ma gyár ifjúság szerepe és feladatai a külföld: egyetemeken. Testnevelési tételek. 6. Magyarország rzo repe és jövője a dunavöígyi államok sport« életében. 7. A leventekiképzés szerepe a szór­vány vidéken. 8. Az utódállamok értelmiségi ifjúságának szerepe a katonai előképzésben. Oivosj (ételek; 9. A magyarországi nemze­tiségek egészségügyi intézményei. 10. A ki­sebbségi magyarság egészségügye és egész­ségvédelme. Népmozgalmi tétel: 11. A magyarorseápi nemzetiségi viszonyok alakulása a népszám­lálások alapján, különös tekintettel a váro­sokra. Kisebbségjogi tétel: 12. Az 1938. évtől be­következett események hatása a kisebbség- védelemre, különös tekintette! a határontuli magyarság he'yze(ére. Idegenforgalmi tétel: 13. Az idegenforgalmi propaganda jelentősége a magyarság megis­merése szempontjából. G/ergvay árpád ár. orvaskar dékáa nvllaikczata A pályázat közzétételével egyidejűleg fel­kerestük a kolozsvári egyetem orvoskari dé­kánját. ár. Gyergyay Árpád professzort, aki jelentős eseménynek tartja a pályázat közzé­tételét és igen hasznosnak véli. ha ezáltal a magyar ifjúság megismeri az ország határain, kívül élő magyarság sorsát, ezek problémáit, nemkülönben az országgá! határos államok helyzetét. — A pályatételek — mondotta Gyergyay Árpád dr. — orvosi vonatkozású kérdései érdekelnek elsősorban és örömmel értesültem (TI A R M AD l K Ki).: l, KM KN V .) A bérlő a bérlemény, vág) az épület külső lészcn javítani, átalakítani, vagy változtatni, belső részen pedig kályhákat, vagy más fiitő- ktázülvkv't léte , teni helyűiéről eltávolítani, vag\ kieserdni, falat építeni, lebontani, vág)' áttörni, ajtót, vagy ablakot létesíteni, áthe- l)i 'm. vagv befalazni, általában szerkezet', vagy átépítési változásokat tenni, csak a bér­ibeadó hozzájárulásával és az. esetleges szük­séges hatósági engedély megszerzése után jo­gosult. Ebben az esetben a bérbeadó a bérle­mény átadásakor az átalakítások, vagy vál­toztatások helyreállítását, a bérlő pedig a bérbeadótól költségeinek megtérítését nem követelheti. Ha a bérbeadó az átalakítási munkálatokhoz nem járult hozza, követelheti, hogy a bérlő az. előbbi állapotot állítsa béb ­ié. 1 la a bérlő részéről eszközölt beruházások a bérlemény alkotó részeivé váltak, a bérbe­adó jogosult a bérlet megszűnésekor azokat értékük megtérítésé ellenében megtartani s ha a bérlő ezzel a jogával nem él, a beruházáso­kat elviheti, előbb ugyan köteles az előbbi ál­lapotot helyreállítani., Ha a beruházást nem viszi el. a bérbeadótól a beruházások értéké­nek megtérítését nem követelheti. A bérbeadó köteles a bérleményt magában foglaló épületet a közegészségügy és közbiz­tonság követelményeinek megfelelő és álta­lában olyan karban tartani, amely a bérle­mény rendeltetésszerű használatát biztosítja. Abban az esetben,, ha az épületen tatarozási, vagy átalakítási munkálatokat kell végezni, a bérbeadó köteles a munkálatok megkezdésé­nek időpontját és előrelátható tartamát a bérlővel közölni, ezeket a munkálatokat a le­hető legrövidebb idő alatt és a bérlőket k;- mélő módon végeztetni. Abban az esetben, ha a bérbeadó épületét azért akarja lebon­tatni, hogy helyére uj, nagyobb és kizáróan bérbeadás céljára szolgáló épületet emeltes­sen. rendes felmondással a bérletet meg is szüntetheti, ebben az esetben a bérlő teljes kárának megtérítését követelheti. Ebben az e: étben a bérlő biztosíték letétbe helyezését is kérheti. Arra az időre, amelv alatt a bérlő a tatarozási, vagy átépítési idő alatt bérlemé­nyét nem használhatja, a bérbeadó bért sem követelhet. Az erre az időre tulfizetett ösz- szeg visszatérítendő. A A bérlemény visszaadása A bérlő a bérlet megszűnésekor a bérle­mény és annak felszereléseit ugyanolyan álla­potban köteles a ' bérbeadónak visszaadni, mint amilyen állapotban azt kapta. A bér­lő nem felel a bérleménynek, vagy felszere­léseinek a rendes, illetőleg szerződésszerinti használat következtében előállott romlásáért, kopásáért, vagy változásáért. Nem felel to­vábbá a bérlemény tisztátalan, férges, vagy hiányos állapotáért, illetőleg a bérlemény felszerelésének használhatatlan, vagy hiányos állapotáért, ha azt sem ő. sem a háza né­péhez tartozó személy, alkalmazottja, ven­dége, vagy a bérleményben az ő jogán tartóz­kodó személy nem okozta. A bérlő által a bérbeadó hozzájárulása nélkül visszahagyott ingóságokért a bérbeadó nem felelős. A bér­beadó jogosult azoknak az ingóságoknak az elszállítását, amelyekre őt törvényes zálog­jog illeti meg, mindaddig megakadályozni, amig a bérlő a bért meg nem fizette. Nem tarthat vissza azonban olyan dolgokat, ame Ivek végrehajtás alá nem vonhatók. A bizto­sítás megegyezés hiányában a bér bírói letét­be helyezésével történik. A bérbeadó zálog­jogának érvényesítése végett saját felelőssé­gére a rendőrséget is igénybe veheti. Változások a szerződő személyében A bérbeadó halála a bérleti szerződést nem szünteti meg, helyébe örökösei lépnek. Tulaj­donos változása esetén az uj tulajdonos lép a bérleti szerződésen alapuló jogok és köte­lezettségek tekintetében a bérbeadó helyébe. Az ingatlan uj tulajdonosa a határozott tarta­mú bérlet tekintetében felmondási jogával a tulajdonjoggal bekebelezésére irányuló kére­lemnek a telekkönyvi hatóságnál iktatási nap­jától számított három hónapon belül élhet. A bérlő halála esetében úgy a határozott tartamú, mint a határozatlan tartamú bérleti szerződés megszűnik, mégpedig éves bérletnél a haláleset időpontját követő bérévnegyed végén, havi bérletnél a haláleset időpontját követő hónap utolsó napján. Ha több bérlő van, az egyik bérlőtárs halála a bérleti szer­ződést nem szünteti meg. A bérlő házastársa, lemenő, vagy felmenő' ágbeli rokona, testvé­re, örökbefogadott, nevelt, vaey mostoha- gyermeke, aki a bérlővel a halált közvetlenül megelőző három hónapon át akár a halál idő­pontjában bérelt lakásban, akár más lakásban együtt lakott, jogosult a bérleti viszonyban a bérlő helyébe lépni. E bekezdés rendelkezései­vel ellenkező megállapodás semmis. Ha a bérlő a város területéről hivatásánál fogva el­költözni kénytelen és a bérbeadó nem járul hozzá ahhoz, hogy a határozott, vagy hatá­rozatlan tartamú éves bérlet a folyó bérév­KOLOZSVÁR, junius 2 Az. Egyesült Keresztény Nemzei Liga Kisebbségi Szakosz­tályának vezetősége pályázatot tűzött ki, amely a magyar íijuság dunavöígyi hivatá­sának megismerését célozza. Ezen a pályá­zaton részt vehetnek mindazok a kereszten)' hallgatók, akik Magyarország egyetemein, műegyetemein, valamint főiskoláin rendes es szigorló évüket töltik. A pályamunkák terje­delme nem lehet kevesebb 2 es fel. 3 nyom­tatott ívnél. A pályadjakat öt, egyenként 400 pengő, hat, egyenként 300 pengő és kilenc, , egyenként 200 pengőben állapították meg. A 1 pályázatok felett a szakosztály^ által felkért. ■ bizottság dönt. A pályázó tetszés sz.erint va- laszthatja tételét. A gépírásos pályamunkákat a borítékon ,,Pályázat" jelzéssel, jeligés le- j véllel ellátva 1943 október i-ig bezárólag az 1 egyesület (Budapest, IV., Grof Karol) i-utca | 22.) kell beküldeni. B pályatétetek ■ Az erdélyi magyarság és Romáma israerle- , tésére vonatkozó tételek. 1. Az erdélyi fejede- j lemség áhamszerveze!ének a jövőre is érté- j kés elemei és intézményei. 2. A erdé’yi ms- j gyár alsó papság társadalmi és ^ gazdasági j helyzete és ennek nemzeti jelentősége. 3. Egv j erdélyi járás szórvány-magyarsága adatainak feldolgozása. 4. Eszalkierdély, vagy Délerdéiy egyik városa, magyarságának története 19U- tól napjainkig. 5. A román egyetemi ifjúság 1930—1940 közt. Szervezete, szellemi élete, mozgalmai. A felvidéki magyarság és Szlovákia ismer­tetésére vonatkozó tételek: 1 Egy felvidéki járásban a szórvány magyarság adatainak feldolgozása. 2. Egy felvidéki vagy szlová­kiai város magyarságának története 1918-tól napjainkig. 3. Különleges gazdasági feladatok a Kárpátalján. 4. A szlovák, egyetemi ifjúság 1930—1940 között. Szervezete, szellemi élete, mozgalmai. A délvidéki magyarság, valamint Horvát­ország és Szerbia ismertetésére vonatkozó té­telek, 1. A Horvátországi Magyar Közműve­lődési Közösség szervezete és mai kulturá is tevékenysége 2. A bánáti és baranyai szór­vány-magyarság helyzete és gondozásának módja. 3. A Jugoszláviához tartozott Bánság­ban élő magyaroki s egyéb nemzetiségek hely­zete a jugoszláv uralom alatt és most. 4. A horvát egyetemi ifjúság 1930—1940 közölt. Szervezete, szellemi élete, mozgalmai. 5. A szerb egyetem* ifjúság 1930—1940 között. arról, hogy a kolozsvári fiatal ervosnemzedek körében élénk érdeklődés nyilvánult meg a tételek iránt. Fontosnak tartom, hogy a pá­lyázaton minél több magyar orvos vegyen részt. Főleg a fiatalok, akik egy ilyen munka kidolgozása közben tájékozódást nyernek a mi és szomszédos államok kulturális viszo­nyairól és intézményeiről. A kulturális, vala­mint a kozségészségügyi problémák feltárása, megvitatása felbecsülhetetlen haszonnal^ jár uey az eevén, mint az állam szempontjából, örömmel várjuk a kiirt palvazat eredmenve _ fejezte be nyilatkozatát Gyergyay Árpád dr. professzor. “átköltözött A VITÉZI SZÉK. A Vitézi Rend erdélyi kirendeltsége a Má­tyás király 9. sz. Vitézi Törzsszék és Ko- lozs vármegye Vitézi Széke Mussolini-ut 1. szám (vármegyeháza) helyiségéből át­költözött .Kossuth Lajos-utca 58. szám alá, a Kereskedelmi és Iparkamara épü­letébe. ________ umnav Egyetem Mozgé fogja bemutatni az évad les csőd ásabb fiim­ujdonságát: Tábori színház Sziivbemark íóan időszerű film afe2;yverpk és a művé­szet hőseiről. Léiekzetelállitóan izgalmas mese, ének, time A káprázatos revü főattrakc ói : Heclf és Marget Höpfner a tánc művészet királynői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom