Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-09 / 129. szám

KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ Az Eidólyrésrl Hangya­központ budapesti ünnepe KOl.OZSV Ali, unititn 9. A: Erdélyre" sei Hangyaköipont junius 7-en tartotta <■ „S:órt‘tkt':t‘ti Munka Erdélyben" dinit kuhurfilm díszbemutatóját Budapesten a E >nnn filmszínházban. A díszbemutatón nagy es előkelő kő zön ség r« ff rés: t. .lanky Endre, az Er­őd: reszt Hangya i'ezérigazyatoja előadá­sában beszámolt a Szövetkczetnelc a ha­zatérés után végzett nagyarányú munka jarol s a illetékes tényezők toi'ábbi tá­mogatásul kérte, hogy Erdély gazdasági fölépítését a szövetkezetek tovább foly­tathassák. Vtárna Horváth Denes cégvr zeiú ismertette a: erdélyi S övetkezeti Mi izgalmat, majd a Dávid Iván forgató­könyve alapján készült leült urfihnet for­gatták le nagy sikerrel. LELÜL VIZSGÁLJAK A KOLOZSVÁRI Mi HKSZL II KI T. Kolozsvár L t ok ti köz­igazgatási hatósága közli, hogv az ugviieve­geit költésrorhndás megakadályozása érdeké­ben a fertő.'ént méhcsaládokat be kell je­lenteni, azokat eJ kell pusztítani, mert he­lyettük a földművelésügyi minisztérium er tic I y 1 kirendeltsege kedvezményes áron méh­családokat. illetőleg méhrajokat és kaptáro­kat ad. A földművelésügyi minisztérium uta­sítása értelmében az !:.rJelvrészi Méhész Ivgve- siilet fényképes igazolvánnyal ellátott két tagja a város területen levő méhészeteket felülvizsgálja. A közigazgatási hatóság fel hívja a méhészetek tulajdonosait és kezelőit, hogy a kiküldötteket munkájukban támogas­sák. TÖLTÓTOLLAK minded árban, minővé^* ben, nagy választékban az ,JEÜcnz;k'' itóaj- vésboltban. Veres Péter: A magyar külpolitika A Times március 10-i cikke nyomán iá m.ult \:»a igei erdekes szempontokat vetett fel a kis nemzetek év a iug) nemzetek közti v sz.onyra vonatkozóan. Lg esz sor híres ál i.mtiérti mutatott ru a kis nemzetek jogaira. A n> datkozatok legnagyobb része megálla­pította, hogy az erőtlenség és a kevesebb an vagi adottság egyáltalán nem svorirhatja hátrányosabb helyzetbe a kis államokat a nagyhatalmakkal szemben, még akkor sem, hogyha a ráutaltság, a földrajzi helyzet pil­lanatnyilag engedményekre késztetik őket. Az elhangzott nyilatkozatok közül l.iilö nősen kiemelendő l mkoimes finn miniszter­elnök, Spaak belga külügyminiszter. Ismét Itiünü török köztársasági elnök, valamint a svájci részről elhangzott több kijelentés. Í zzel kapcsolatban külföldön rendkívüli éi deklőde^sel és igen nagy megértéssel fogad­ták kállay Miklós miniszterelnök legutóbbi beszédét, amelyben a miniszterelnök meg­állapította. hogy külpolitikánkat kizárólag nemzeti érdekeink irányítják. T/ az állás­pont egy kis nemzet nagy méltóságának igazi jele — mondják Svájcban. A külföldi sajtó behatóan kommentálta a m niszterelnök beszédétnek külpolitikai vonatíkozásu kitétc leit s a svájci sajtó nem mulasztotta el azonnal megállapítani, hogy a mértékletes magyar külpolitika, a céltudatos vonalvcze te-, az okos előrelátás, a kisállamok közép- európai bástyájává tesz: Magyarországot. Ki­emelte a semleges sajtó azt is, hogy a magyar parlamentarizmus példamutatóként áll a Ma­gyarországgal határos országok számára. Azt az intézkedése, amellyel a magyar parlumen­KOLOZSVÁR, junius 9. Egyizben már közöltük és a szerkesztőségünkbe érkező le­velekre válaszul megismételjük, hogy az ipar­ügyi minisztérium rendeletéi értelmében az alkalmazottak szabadságát április i-től október 31-ig kell kiadni. Nem köteles alkalmazottainak fizetéses sza­badságot adni az olyan kisiparos, kiskeres­kedő, aki üzletében, üzemében, vagy válla­latában — a tanoncokat és a 16 éven aluli munkásokat nem számítva — állandóan leg­feljebb csak 2 alkalmazottat foglalkoztat. A munkaadó saját elhatározása szerint állapítja meg. hogy milyen időpontban akar­ja alkalmazottainak kiadni a fizetéses sza­badságot és értől őket a szabadság megkez­dése előtt 1 $ nappal köteles értesíteni. A • I kormányzói kézirattal bizonytalan időre elnapolták, külföldön egyáltalán nem értet­ték felre es igen nagy jóhiszeműséggel állapi- inttuk meg a tényt; a parlament elnapolása pontosan .1 parlamentáris intézmény megőr- zéséért és meg ment óiéért történt. Az clnapo iá >,i| a magyar alkotmányon nem esett csorba. süt az^ alkotmány szellemében egy alkotmányos intézmény fenntartásicn bátor lépés történt. Megjegyzi j küllöldi sajtó azt is, hogy a magyar kormány belpolitikai téren, ami ugyancsak szorosan összefügg külpuliti kálikkal, humánus eszközöket alkalmaz. Kállay beszéde után, ezt most két hét el­múltával bátran kijelenthetjük, Magyarország külpolitikai pozíciója jelentős mértekben megerősödött. Béketervek A Hund cimii svájci l.ip lómai tudósítója ismerteti azokat az alaprlvckct, amelyeket Gomel la római egyetemi tanár foglalt össze ,.A nemzetközi rend kitételei"“ cimii köny­vében és amelyet ug\ lehet tekinteni, mmt hivatalos vatikáni kommentárt a pápátói ki­fejezett elvekre vonatkozóan. A svájci lap romai tudósítója szerint a könyv konkrét ja­vaslatokat é> praktikus megoldási terveket is tartalmaz.. Minden ujjirendezés tartóssáe.í- nts első feltételeként a Vatikán felfogása a szilárd erkölcsi alapot jelöli meg. A pápa aiapelvei a világ újjáépítésére vonatkozóan a következő követelményekben foglalható ö'sze: 1. Szabadság. 2. A nemzetek integritása és biztonsága. 3. A kisebbségek védelme. rint rendezi be erkölcsi világát, az szellemi ember, függetlenül társadalmi állásától. Aki viszont nem közösségi eszményekben ke­res a cselekedetek meghatározóit, az még az íróasztal mellett sem szellemi ember.- - E szerint nem csak szellemi emberek törnek vezetőhelyekre. — vetem közbe meg­jegyzésként. —; Igaz. ez a kevés szellemileg fogékony, 1 született tehetséges ember jut cl mind a te- j kétségének megfelelő helyre, nem szerezheti meg mind a közösség vezetéséhez szükséges { tanulcságot. Helyettük aztán gyakran olya- I ltok kapaszkodnak fel, akik tanultak ugyan, , de tehetségtelenek. Így egy-egy időszakban .« | s. ellem: szolgálat clgépiesedik s előáll a man- j dartnizmus. Némelyik városunkban tiz-husz- j ezer közép- és főiskolát végezte ember közül ! alig néhányszáz él tevékeny szellemi életet. A tiz-huszezer lelkes faivainkban pedig nincs meg a nép vezetéséhez szükséges néhány mü­veit ember. Ez a magyar művelődéspolitika nagy kérdőjele. A magyar szellem felitjjongása és megdöbbenése nem rezzenhet gyorsan végig az egcsz magyar életen. az élet nagy indí­tásai egy bizonyos távolságban légüres térbe í jutnak. Mert valahol szerkezeti hiba van. j Ráterelem a beszedet a legutóbbi táma­dásokra. ja mell y ékben a naptipoditika segéd­eszközeivel akarták kiértékelni a népi iro- | dalom eszmeherdozó képességét és átépitő je­lentőségét. Veres Péter mosolyog, annak az ' embernek a nyugalmával és fölényével, ak tudja, hogy a szellemi építkezés kockakövei 1 a kezében vannak, ő helyezi el, oda rakja le, ahova jónak látja, s ott is maradnak. Egy ideig hallgat, mint ahogy a támadá- ] sok pergőtüzében is nyugodtan tudott hall- ' gatni és várni. A szellő elfut, de a baráz- i dába vetett mag megmarad. — Nem nyilatkozom — feleli. —- Szük­ségtelen. Akik ismerik alkotásomat és törek- { vesémét, azok kellőképen értékelték a táma­dásokat. Akik viszont nem ismernek, azo­kon nem lehet rövid lélekzetü nyilatkoza­tokkal segíteni. Olvassák el a könyveimet válaszul. Azzal sietve még beírja nevét az elébe tartott könyvekbe s már megy is tovább egy sátorral. PARAJDI INCZE LAJOS. tanoncok fizetéses szabadsága minden letöl­tött munkaév után 14 nap. Az iparos leg­alább nyolc nappal előbb köteles közölni al­kalmazottjának szabadsága kezdetének idő­pontját. A tanoncnak nyáron a tanonciskola szüne­tében kell adni a szabadságot és betegség idejét nem szabad beszámítani a szabad­ságba. Egy évvel ezelőtt kiadott iparügyi miniszter rendeleté értelmében, amennyiben a munka­adó üzleti teljesítményének folytonosságát másképpen biztosítani nem tudja, alkalma­zott segédeinek vagy tisztviselőinek fizetéses szabadságát pénzzel megválthatja. Az alkal­mazottnak járó szabadság ideiére dupla fize, test kell aani. A- A természeti kint ek igazságul nemzet. ^11/1 filoszt y A totális háborít kiküszöbölése. Olaszország A fasiszta. p^rT főtitkára a párt valamennyi vezető személyiségéhez intézett körlevelében hangoztatja, hogy a jelenlegi helyzetben u Iamrnnvi hivatalnok, főleg azok, jkik a lég támadásoknak kictx területeken élnek. uy. tekintendők, mint a harctéren küzdő kato n.ík. A partból való azonnali kiv/akitásiul; teszi ki magát mindenki, aki a légitámadá­sok alatt vagy egyéb vállalkozások idején rn-rn teljesít köteles égét. ív/, a súlyos szankció minden bizonnva! elén célját. Scor/.a főtitkár, a fasiV/ta párt alkotmá­nyának harmincegyedik szakasza érteimében igen súlyos fegyelmi büntetéseket szabott ki. A pártból kizártak két egyént, két fadsztát pideg megrovásban részesítettek. Valamennyi en, részben mint közélelmezési tisztviselők, visszaéléseket követtek el, vagy a ma; idők hoz nem méltó könnyelmű és fegyelem sér tő életmódot folytattak. Ezek közül — mint a közleményből kitün k — Mario Tclbs az árucsere és valutaügyi hivatal egyik vezető tűziviselője máról holnapra megváltoztatta életmódját, mulatóhelyeken költekezett jogta­lanul szerzett pénzen és szem eiől tévesztette mindazokat a kötelezettségeket, amelyek eg fasisztákra hárulnak. Antifasiszta — monda a közlemény —. aki c szekötteréseket tartót; fenn internálásban volt egyénekkel, és azok révén jogtalan haszonra tett szert. NAGY JÓZSEf. „Post mortem“ magas kitüntetésben részesült vitéz Kovács Dezső százados Rövid, hivatalos hir jelenti, hogy vi­téz Kovács Dezsőt, post mortem- szá­zadossá előléptetett főhadnagyot a kormányzó a Magyar Érdemrend lo­vagkeresztjével hadiszalagon a kar­dokkal tüntette ki. E hir minket, ko­lozsváriakat közelről érint, hiszen vi­téz Kovács Dezső a nagymultu kolozs­vári református kollégium igazgatójá­nak, Kovács Dezsőnek volt a fia s gyermekkorát és ifjú diákéveit egykor Kolozsváron töltötte, majd alig, hogy elvégezte középiskoláit, belesodródott a régi 1914-es világháborúba, amelyet hősiesen harcolt végig. Hosszas egyko­ri frontszolgálata alatt számos szép ki­tüntetést szerzett vitézségével, s a régi világháborúban kapott kitüntetései alapján később vitézzé avatták. 1918- ban, mint főhadnagy szerelt le, s az őszirózsás forradalmat követő össze­omlás után eltávozott szülővárosából, s a csonka országban folytatta polgári munkálkodását lelkiismeretesen, a gyásztól lesújtott hazája iránti hűség­gel és valóban vitézi lélekkel. A há­rom év előtti felszabadulás után bol­dogan tért vissza szülőföldjére, Er­délybe, s amikor a sors a magyar hon­védséget újból csatasorba állította a haza védelmére, vitéz Kovács Dezső főhadnagy egy percig sem habozott és önként jelentkezett harctéri szolgálat­ra. A régi világháborús főhadnagy az nij háborúban is derekasan, vitézül küzdött a kelenti fronton a bolseviz- mus ellen, mig egy napon, a közel­múltban hősi haláláról érkezett hir. Egész élete munkásságával, s hazája védelmében osztályrészesül jutott hősi halálával mindennél gyönyörűbb bizo­nyítékát szolgáltatta nemes, önfeláldo­zó magyar áldozatkészségének. Ez a mostani, halála után történt legmaga­sabb kormányzói kitüntetés, amelyről csak meghatott szívvel vehet tudomást mindenki, aki valajia ismerte vitéz Kovács Dezsői, egy valóban intézlelkü érdemes magyar férfi, magyar honvéd­tiszt emlékét ékesíti... MEGALAKULT A PARLAMENT IPA­ROSCSOPORTJA. A Magyar Élet Pártja kebelében a közelmúltban megalakult a párt ipari és kereskedelmi csoportja. Elnök lett Laky Dezső vo-lt miniszter, országgyűlési képviselő, az IOKSz elnöke, a kézműves­ipari tagozatának elnöke Szűcs Kálmán or­szággyűlési képviselő, a szatmárnémeti ipartes­tület elnöke lett. * EGY VAGY KÉT egymásbanyiló szép szobát keresünk IRODAHELYISÉG céljaira július i-re, központban vagy a Majális-utca eleje környéken, lehet villában is. Ajánlatokat délelőtt 37—-98 telefonszámon, vagy ^Csen­des iroda"' jeligére a kiadóba kérjük, ci870 A magyar parasztságról, a magyar Írásról és önmagunk megváltásáról BUDAPEST, junius 9. A budapesti könyvnapok alkalmával Móricz Erzsiké uj könyvüzletébcn találkozom Veres Péterrel. Úgy két esztendő óta egyre több szem fi­gyel mereven a magyar parasztiró minden szavára, emberi magatartására, közösségi munkájára. Legutóbb pedg erős vihar ka­vargóit személye és írói alkotása körül. Sok gáncs és sok súlyos ütés érte. nem csupán egy oldalról, de több felől is. S az iró, .kit csépeltek már jobb és baloldali cséphadaró„ val is, most olyan derűsen és bizakodva mo­zog a magyar könyv ünnepére felállított sát­rak között, mint aki hallgatásával és cél­ismeretének biztonságával már megnyerte a csatát. Népi iró — szokták mondani. S ha pon­gyola megfogalmazás szerint ez a fogalom a nép ügyéért indított becsületes szellemi harc bajnokát jelenti, akkor Veres Péter sokszo. rosan rászolgált erre a kitüntető aévre: az Alföld parasztságából törte fel magát a leg­magasabb szószékig, az pásig, a magyar pa­rasztságról beszél, első sorban magának a pa­rasztságnak és a parasztság sorsában a magyar sors megértőinek. Vérben és mondanivalóiban hiteles magyar parasztsága abban a tényben tetőződik, hogy ő egyike annak a szám szerint bizony ke­vés magyar írónak, akik a magyar parszt- ság létkérdését nemzeti kérdéssé, magyar közüggyé tudták tenni,, s megtalálták a hangot, amellyel fel lehet kelteni a fájó felelősségérzetet a magyarság­ban. Ha sürgősen írói arcképet kellene vázolnom Veres Péterről, s egy homéroszi jelzőbe kel­lene sűrítenem a legkiemelkedőbb jellemvo­nását, legtalálóbban verejtékező írónak nevez­hetném. Kevés magyar iró dolgozik annyit éj úgy, mint ő. Veres Péter nem szépen akar írni, nem mélázásra al­kalmas olvasmányokat akar gyártani, sem szép történetekkel elbűvölni a betűre éhey magyart. Ö az életet magát akarja írói eszközökkel megragadni. az egész magyar életet átfogni, a magyar parasztság tanul­ságos életélményeiből bölcsen kicsavarni a hasznos elveket, törvényszerűségeket. Amig egyesek, elég sokan, zengő mondatok zeneiségében gyönyörködnek, Veres Péter a magyar élet erét keresi, a magyar szellemi élet egyensúlya után kutat. Urazik Alföldön és hegyvidéken, tanulmányozza a falusi élet­formákat, a magyar parasztság és a föld vi­szonyát, mert ezekben az összefüggésekben kell megkeresnünk létalapunkat. A magyar helyzetismer etjre való törekvés igényével és sok felismerés helyesbítette arányérzékkel nyúl a paraszti élet válságának vitájához. — A közeit mult politikai bankettparaszt- jai után ma egyre több a jó! tájékozott ma­gyar parasztember/ — mondja. — Eddig is elegen megtanulták a középosztálybeli érint­kezés külső formáit, de csak kevesen szaba­dították fel magukat paraszti mivoltuk ala- cs o n yabbre nd ii ségi érzésének nyomása alól. Ma azonban ismét országszerte büszkén, az . öntudat és önérzet büszkeségével lép fel a i magyar parasztság, mert hiszi, hogy neki 1 még küldetése van. Paraszt jelszavakkal kisér ; létezett politikai megmozdulások letűnése nem jelenti a magyar parasztság szerepének elját- I szasát. A Nagvatád -fele kisgazdapárt szo­morú sorsára gondolok. A magyar parasztság természetes politikai ösztöne j eléggé fejlett — folytatja Veres Péter. — Erre az ösztönre már leint magyar népi po- i litikát kezdeni. A népi politika sikeréhez j azonban szükséges. hogy előbb a nép ismerje I meg saját jelentőségét a magyar törtéiiélemben, I gondolkodásban és művészetben. Különben a ma birtokon belüli társadalmi rétegek a po- ! lirikai gyakorlatban szerzett jártasságukkal kijátszanék a magyar parasztság nagy törek­véseit. — Mivel lehet ezt a nagy szerepet tuda­tosítani a népben? — kérdem. — Leghamarább az irodalommal. Ám az irás terjesztése még nem tesz minden parasz­tot muvelt emberré. De fogékonyságot oh a betűtől távolabb álló társadalmi rétegekbe a sorskerdések iránt, a tisztázás és rendezés alapelvei sránt. Az igazi magyar irás, ha a nép kezéhez jut, a magyar tömegeket szel­lemi közösséggé hevíti. A magyar könyv és a magyar parasztság találkozása művelődéstör­téneti forduló pont. Tudom, hogy az élen járó szellem megértése nehéz, nvomon köve­tésére csupán kés esen képesek. Minden nép­ben születik annyi tehetséges, szellemileg fo­gékony ember, amennyire neki szüksége van. Ez a kevés nem csupán városban, nem csu­pán falun, nem csak értelmiségben, nem is csak a parasztságban vagy munkásságban születik, hanem eloszolva az egész népben. Aki felismeri az eszmék, gondolatok, közös­ségi törekvések elhatározó erejét s azok sze­Pénzzel is megválthatták a munka­adók alkalmazottaik fizetéses szabadságát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom