Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-04 / 125. szám
X 19 4 $ í a ii i ft s í. ELLENZÉK 5 — Megkezdődtek a kolozsvári könyvnapok KOLOZSVÁR, június 4. Megkezdődtek a kolozsvári könyvnapok. Hét könyvkiadó és könyvkereskedő vállalat állított • fel könyvsátrat Kolozsváron. Örvendetes, hogy a kolozsvári közönség mennyire érdeklődik a könyvnapok klasszikus kiadványai iránt. Már a kora reggeli érákban nagy kereslet mutatkozott Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty kófiyvnapi f lesó kiadásban megjelentetett munkai iránt. Nagyon sokan kerestek és vásárolták meg az Ember tragédiája könyvnapi kiadványát és a könyvnapok alkalmából olcsón forgalomba hozott „Toldi-trilógiái". Az erdélyi népköltészet, a székely népiélek ismerői Kriza Jáno.- Vadrózsák cimü kötetének felújított kiadását vásárolták meg kegyelettel, amelyot-n a költői lelkű unitárius püspök a székely népdalköltészet' legszebb alkotásait foglalta egybe. A tudományos irodalomból legnagyobb érdeklődés nyilvánult meg a Következő könyvnapi kiadványok iránt: Babits: Az európai irodalom története, Féja Géza: Irodalomtörténet harmadik kötete, Juhász Géza: Népi erő, Győrjfy István: Magyar falu, magyar ház, - Karátscny ' Sándor: A magyarok Istene, Ligeti Lajos: A magyarság története, Nagy érdeklődést keltett dr. Csekey Istvánnak, a kolozsvá ri egyetem alkotmány-professzorának legújabb könyve: Magyarország alkotmánya. Sokan keresték Móricz Zsigmondnak — aki csak „túlról“ üzent — „A fecskék jészket raknak“ cimü hagyatékát. A magyar regények közül a következő könyvnapi kiadványokat kereste a könyvnapok megnyitóján a közönség: Márai Sándor „Füvt-V'könyv“, Kodolányi János „Julia- nus barát“, Kosztolányi Dezső „Novellák“, Nyirő József legújabb elbeszélései, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, József Attila válogatott versei, Szentimrei Jenő kötetét, Thury Zsuzsa regényeit, Dánér Lajos verseskötetét, Erdélyi József uj verseskötetét. Legkeresettebb könyve volt a könyvnapoknak Tamási Áron legújabb kötete, a „Virrasztás“, amelyet a legszebb könyvsiker jellemzett, mert minden könyvsátorban egyformán keresték. Az Erdélyi Helikon és a Termés kiadványai, amelyek legszebben bizonyítják, hogy Erdély a felszabadulás után is minden áldozatot meghozott az irodalomért: — a legnagyobb népszerűségnek örvendtek a könyvnapon. A kolozsvári könyvnapokról egyébként az Ellenzék legközelebbi számában részletes tudósításban számolunk be. góbb gyöngye volt a. Kalangya, művészet, szellem, tehetség és szaktudás egyaránt találtak korlátlanul teret hasábjain. A cél mindig egy és ugyanaz volt. A magyarságot szeretni, társadalmi és osztálykülönbség nélkül, testvéri szeretedben összekapcsolni, szórakoztatni és tanítani, problémákat megkeresni és megtalálni és az orvoslás módját kutatni. 1 íróink munkájában a Kalangya hasáb- j jain bitet, erőt és tudást merítettünk. A Szenteleky Társaság célk itüzései Dr. Reök Andor főispán nyilatkozata a délvidéki irodalomról A Délvidék irói — mint lapunk más helyén megírtuk — csütörtökön délután érkeztek Kolozsvárra, ahol a pályaudvaron a Magyar Újságírók Egyesülete Er- délyrészi Tagozatának vezetősége és dr. Imre Kálmán, a Minerva nyomdavállalat vezérigazgatója fogadta őket. Nyilatkozatot kértünk dr. Reök Andortól, Szabadka és Baja városok főispánjától, a Szenteleky Társaság társelnökétől a délvidéki Íróknak a megszállás alatti nehéz munkájáról. — A szerb megszállás idején — mondotta dr. Reök Andor főispán — a Délvidéken, mintegy félmilliónyi magyarság, igen mostoha körülmények között élt. Eléggé magunkra hagyatva maradtunk, kevés volt a tollforgató ember és bizony komoly veszedelem fenyegetett bennünket, hogy a megpróbáltatásoknak nem fogunk tudni ellentállni. De hamarosan magunkhoz tértünk és ebben a magunkhoztérésben és végig a 23 esztendős megszálláson keresztül öntudatot, lelket, nemzeti érzést, hitet és bizalmat, minden kockázatot vállalva, a legmostohább körülmények között a mi Íróink öntöttek belénk. Ma már a legszebb emlékeink közé tartoznak ezek az önfeláldozó próbálkozások, amelyek mind határozottabb és határozottabb irányt vettek, úgyhogy egész csodálatos módon igen rövid idő alatt fiatal, lelkes Írógárdánk verbuválódott össze. Ennek a lelkes élharcos csapatnak a száma mindig nőtt. A magyar szó és írás szerelmesei városokban és falvakban egyaránt jelentkeztek és újonnan felcseperedett ifjúságunk is mélyen átérezte a magyar szó és a magyar irás mérhetetlen jelentőségét. Szenteleky Kornél volt az, aki kijelölte az irányvonalat és aki finom lelkiségével, mély érzésével, em- berszeretetével és istenáldotta tehetségével vezetett. 1927-ben megteremti a „Vajdasági írást“. Ä hatóságok annyi gyűlöletet és ellenszenvet tanúsítottak és annyiszor betiltották, hogy 1929-ben kénytelen volt a harcot feladni. véreink és bocsátották a mi íróink rendelkezésére az Erdélyi Helikon hasábjait. — A felszabadulás után talán mintegy természetesen érthető jelenség, a Kalangya és a délvidéki íróknak működése háttérbe szorult. Immár korlátlanul állottak rendelkezésünkre a megnagyobbodott Magyarországnak összes kiváló és ragyogó sajtótermékei és érdeklődésünknek gyújtópontjában annyi egyéb minden került. Egy esztendő elteltével mégis reáeszméltünk, hogy az annyi szenvedés között kitermelt értékeinket nem szabad elveszni hagynunk, sőt fokozottabb mértékben az újabb feladatoknak megfelelően gyarapitanunk kell. Szenteleky Kornél iránti soha el nem múló hálánk jeléül Csuka Zoltán lelkes szervezésének következtében  „Kalangya18 jelentősége — Abban a pillanatban, amidőn a nyomás enyhült, rögtön megindult a lelkes és fokozottabb munka. Valamivel kedvezőbb légkörben. 1933-ban megindult a Kalangya. Büszkén elmondhatom, hogy kisebbségi életünknek talán legragyo„Ennek az országnak csak keresztény nemzeti alapon van jövője !" — Vitéz tors £ íJ”ip bsszids a szerencsi hősük ünnepén BUDAPEST, junius 4. Szerencs község bensőséges ünnepség keretében avatta fel hősi emlékművét. Az ünnepi beszédet vitéz Tors Tibor, a kerület országgyűlési képviselője, a képviselőház alelnöke mondotta. — Ennek az országnak — mondotta a többi között Tors Tibor — csak keresztény nemzeti alapon van jövője. A keresztény összefogás és a különböző társadalmi osztályok és foglalkozási ágak 99 „ff legélesebb harcot beli folyíafrutni?. á közösség-ellenes viselkedés minden formája ellen“ Erdély és a délvidéki irodalom kapcsolatai — mondotta a Zrínyi líena emféí tartott débsit ßntal István Rsnszsivéddin! mlHiszíer — Ezután jöttek a diktatúrának a leg- szörnyübb esztendei, amikor csak titkon találkozhattunk egymással, amikor a magyar szó és magyar irás a legádázabb gyűlölettel találkozott szembe és amikor a legszentebb, legbensőségesebb érzéseinket elrejteni és titkolni kellett. Ekkor is dolgoztak a mi íróink és talán épp ekkor, éppen, a sok üldöztetés következményeképpen ^ edződött acéllá a. magyar áldozatkészség és a magyar nemzeti érzés. Itt siettek segítségünkre erdélyi sorstestBUDAPEST, junius 4 (MTI.) A Országos Zrínyi Ilona, emlékűi z'ott ság Zrínyi Ilona születésének 300 évfordulója alkalmából a pesti Vi:ga dióban emlék ü nnepély t ' rendezett, amelyen Antal István nemzet védet írni pr qp ag a ndarn i n i s zt er m o ml ott ünnepi beszédet— A hősök — mondotta többek között a minisztei — életükben elvégzik a küldetésszerü munkát, amely hőssé- avatja őket, az utódok telikében pedig- kifejtik azt a maradandó hatást, amely lelkűkből kisugárzik. Zrínyi Ilona is ilyen hőse a magyar történelemnek. Már azzal is megérdemelte volna, hogy' örökre a szivébe zárja őt a nemzet, ha mást nem is tett volna, minthogy a magyar szabadság egyik legnagyobb, Félévszázados külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik, hogy finom sálingem acélárukban és szemüvegekben még mindig a. legjobbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhírű J. A. Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések, ollók, borotvák, kertieszközök, valamint önborolvál» pengék gyári lerakata. KUN MÁTYÁS FIÄ, Kossuth Lajos-utca 1. legnemesebb bősét, a Nagyságos Fejedelmet adta a hazának.- Ne bigyjük — folytatta a miniszter —, hogy a> hősi erények áldozatos gyakorlásának csupán maradandó történelmi teljesítmények - ben és csak a kiválasztottakban kell és lehet megnyilvánulnia, A mai kor a kollektiv hősiesség kora, a névtelen hősök, milliók szenvedésének a kora nemcsak a nagy történelmi cselekedetek hősi gesztusát, hanem a mindennapi élet nem kevésbé nehéz és nem kevésbé fontos hősiességét is megköveteli a nemzet minden egyes tagjától. A közösség reánkmért terheit szívesen viseljük, ha azt látjuk, hogy egyformán és igazságosan viseli1 azt mindenki, die arcunkba szökik a vér, ha azt vagyunk kénytelenek tapasztalni, hogy inig a nemzet nagy tömegei a háborúban példátlan lemondással és áldozatkészséggel teljesitik kötelességüket, egyesek t’ittyet- hanyva a sorsközösség törvényeinek, úgy élnek, mintha minden a legnagyobb rendben volna és a nemzet nem állana a maga történelmeSzenteleky Kornél Irodalmi Társaság címen egyesületet létesítettünk, amelyben összetömöritjük mindazokat, akik a magyar szóval és tollal a mi eszméinket és újabb feladatainkat tovább szolgálni akarják. Most uj lendülettel folyik a munka — fejezte be nyilatkozatát — és a Kalangya friss erővel hitet, erőt és tehetséget sugározva jelenik meg és képezi ismét kedvenc olvasmányunkat. együttműködése, a lelki egység biztosíthatja csak a belső frontot, amelynek * megvalósításával leküzdhetjük a lélek- rombolást, a defetizmust, amelyet egyszer már végigszenvedtünk. A magyar nép századok véres megpróbáltatásaiban állja a történelem viharát és a nemzet dicsőségéért, a magyar vágyak beteljesüléséért, Isten nevéért mindig küzdeni fog — fejezte be beszédét Tors Tibor. yetem Mozgóban holnap: «bori színház riek egyik legnagyobb próbatétele kellős közepén. A legélesebb harcot kell folytatnunk a közösségellenes viselkedés minden formája ellen. Amikor a nemzet vezetői számára gondot okoz az elemi életfeltételek biztosítása, akkor senkinek sincs joga arra, hogy szükségleteit taértéken túl kielégítse. Ezen a tér*n a társadalom részéről még igen sok a tennivaló és e tennivalók súlypontja éppen a mai magyar női társadalom vállaira nehezedik. Nekik kell elől jármok úgy cselekedetben, mint péida&dásban és csakis az ő áldozatos közreműködésükkel tudjuk általánossá tenni a magyar lelkiségben a szociális felelősségérzet szellemét. Meg kell értenünk és meg kell értetnünk, hogy ez a mostani harc a magyarság és benne mind annyiunk egzisztenciájáért folyik és ennek a-harcnak akarva, nem akarva részesei vagyunk valómeny- nyien. Félelmetes ellenségekkel állunk szemben. Az ellenség nemcsak fizikai, de lelki ellenálló erőnket is meg akarja törni. A belső front ellen irányuló lelki hadjárat ellen is fel kell venni a női társadalomnak a küzdlelmet, mert elsősorban a női lélek rendelkezik a kiegyensúlyozás, a szeretet és a bizalomkeltés csodálatos varázserejével. Ha egyes tudósok azt mondják — fejezte be beszédét a miniszter —, hogy a nemzet, sorsa földrajzi adottságán, a gazdasági előfeltételeken, a hatalmi tényezők méretein, az állami berendezkedés tökéletes voltán múlik, ezzel az érvvel szemben azt valljuk és hirdetjük, hogy a nemzet sorsa elsősorban és mindenekelőtt a tiszta hitves, az odaadó szülő, a keresztény család és a boldog otthon alapjaira van felépítve. Kolozsvári köoyvnapok * junius 4, 5, 7. „Athenaeum“ könyvnapi könyvei: Kodolányi János: JULIANUS BARÁT. özépkomak, a testvéreit ’A m agyai kereső magyarságnak hatalmas regénye. Könyvnapi ára kötve 9 60 P .Könyvnap után 14 pengő lesz! ’Siótli Árpád: ÖSSZES VERSEI. A nagy költő mély szépségű verseinek ifi lies kiadása. Szabó Lőrinc előszavával. Könyvnapi ára kötve 8.80. K.önyvnap után 1? pengő lesz! Móricz Zsigmond: A FECSKÉK FÉSZKET RAKNAK. A nagy írófejedelem bűbájos regénye ■egy fiatal házaspárról. Propagartda- kiariás- Könyvnapi ára 2.50 P. Könyvnap után nem kapható! Előjegyzéseket már elfogadunk? Könyvnapokon kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9., vagr az; „Ellenzék“ könyvesbolt könyvna- pi sátrban, Mátyás király-tér és Jó- karutca sarkán! Kérje a könyvnapi képes árjegyzéket. Vidéki rendeléseket azonnal intézünk’ 1
