Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-01 / 123. szám
X t 9 i i június f. ellenzék: 3 nr V »«ff Aki ma széthúzást, pártoskodást hirdet — a nemzet ellensége!“ Négy csíki székelv község lakossága tett h'tvallást az Érdéig! Pár** értekezletén az oszthatatlan magvar egység mellett •CSÍKSZEREDA., jună us r. Az Erdélyi Párt a esik.i tagozatú nagy és általános érdeklődés amellett tartotta meg Csiktusnád községben beveszd móló értekezletét, melyen Csiktusnád, Uj- uí tusnád, Tusnádfürdő és Csikverebes községek ßi lakossága vett részt. Az értekezletet Anda 3 C-.éza plébános, helyi tagozati elnök nyitotta ni meg. Megállapította: az Erdélyi Párt a Máig gyár Szövetség, a Magyar Párt és a Magyar 'l Népközösség egyenes leszármazottja és utó- b ca. Erdélyi embernek szüksége van erre a q párra, mert ebben meg tudja tartani annyi- ■a szór hangoztatott egységét és egységesen d küzdhet célkitűzéseiért, Kolumbán József dr., felsőházi tag, a párt 0 országos alelnöke ismertette, hogy a vármegye 5 összes községeit túlnyomó részben meglator § gáttá a párt. Ilyen alkalmakkor nem szoro- a san vett pártpolitikai, hanem nagv és álta1 lános magyar kérdéseket beszéltek meg a párt I képviselői, felsőházi tagjai és vezetői a mai i idők széliemé és követelményei jegyében. 1 Bejelentette, hogy Kovács Károly dr. főispán i más elfoglaltsága miatt nem tudott az érte- t kezleten megjelenni. A főispán melegen üdvözölte a megjelent négy község kiküldöttjeit s üzente, hogy ennek a földnek, ezeknek a községeknek a tanítását nem felejti el soha. Midén körülmények között népe, fajtája szolgálatában áll. 9,A székelység az ország keleti pillére66 Kolumbán dr. a továbbiakban elmondotta, hogy a székelység körül sok elgondolás és tevékenység zajlik, foglalkoznak véle. A székelységnek hivatását, a nagy magyar keleti pillér szerepét be kell töltenie. Ezt várja az egész ország tőle. Érdemesnek kell lenni arra, hogy a székelyt az egyetemes magyarság oszthatatlanul szivébe zárja. Éppen ezért a vezetőknek az a hivatása, hogy ennek a népnek minden komoly kérdését nyilvántartsa, foglalkozzék velük és megoldja. felhívás a székely anyákhoz Ennek az országnak minden vonatkozásban magyarnak kell lennie, mondta. A magyarság vérét»hullatta ennek a földnek védelmében, miközben idegenek belopakodtak, besetteru kedtek és a harcos nemzetet silány földekre zsúfolták össze. A magyar politikának nincs, nem lehet nagyobb faladata, minit ezt az országot minden izében magyarrá tenni. A jövő Magyarországának gondoskodnia kell minden fiáról. A javakat igazságosan kell elosztani. A föld birtokosává azt a magyar tömeget kell tenni, mely megvédte, s ha kellett, meghalt ezért a földért . . . Ez azt jelenti, hogy minden földművelő magyar embernek saját földjéből kell élnie. Ez azt is jelenti, hogy ennek a népnek felemelését minden rendelkezésre álló eszközzel szolgálni kell. Legyen vége a konkoly* hintésnek Beszéde további során azt részletezte Csipák dr. képviselő, hogy a magyarságot szellemi téren is fel kelt emelni. Az Erdélyi Párt munkájának élvonalában érdéiyi kérdések állanak, de mindent az egyetemes magyar célok és érdekekbe akarnak beilleszteni. Külön feladata a pártnak a szenvedő magyarság sorsának enyhítése, melyért szakadatlanul harcolnak. Ezzel kapcsolatosan erélyesen kikelt a „marakodás“ civako- dás és pártoskodás ellen. A gyülölethintő, a fajtájára acsarkodó és rosszat mondó ezekben az időkben a legnagyobb fajáruló, mert a legnagyobb erőt, az annyira szükséges egységet kezdi ki, bontja meg. Annál nagyobb és megbocsáthataflanabb az ilyen viselkedés, mert az idegenek arcvonala töretlen egységben jelentkezik . . . Továbbiak során hitet tesz a szónok a ha- tárvcdelem mellett és a Székelyföld felbecsülhetetlen természeti kincseinek feltárását és kihasználásának szükségességét hangoztatta. Végül: megállapította: ezért a földért és népéért alkotmányos formák között kell. kötelesség harcolnia minden magyarnak. Gazdasági útmutatás Hosszantartó tetszésnyilvánítás el ültével Szőke Mihály nv. földműves iskola 'igazgató, az Erdélyi Párt csiki tagozatának ügyvezető titkára, nagy elméleti és gyakorlati tudassa! mutatott rá a helyi jellegű gazdasági kérdésekre. Azt tanácsolta hallgatóságának, hogy földjeiket, egész határukat osszák be úgy, hogy egyharmadrészben kalászost, a másik harmadrészben kapást és a harmadikban takarmányt termeljenek. így aztán elérkeznek odáig, hogy hasznot látnak munkájuk után. Persze nem lehet, de nem is szabad figyelmen kívül hagyni a földművelés alapfeltételét: minden negyedik évben meg kell trágyázni a földeket. Arra is kitér a szónok, hogy a székely gazda szakadatlanul öli, nyomorgatja a munkával önmagát, mert esztelenül dolgozik. A í gépek világában gépesítem kell a gazdaságot j is s igy összehasonlíthatatlanul kevesebb munkával sokkal nagyobb eredményt érnek el. Az újításoktól nem szabad idegenkedni, i Például Csíkban milliókat fizetnek, ki fűmagért, noha sehol a világon olyan fűmag nem terem, minit itt. Ez az egyetlen példa is bizonyítja; mennyire nem használják ki a kínálkozó lehetőségeket. Végül arra kérte a hallgatóságot, hogy bizalommal forduljanak tanácsért a párthoz, amely bárkinek rendelkezésére áld. Csik vármegye felsőházi tagja elmondotta, hogy a székely leányok a kívánatosnál jóval nagyobb tömegben rajzanak ki Budapest és más nagy városokba. Ezeket a leányokat pillanatnyilag még nem tudják megfelelő felügyelet alatt tartam. Ezért kéri a székely anyákat, ne küldjék el, ne engedjék olyan messzire gyermekeiket. mert a nagy, még hozzá világváros nem a jövendő székely anyáinak való. Ha szolgálni akarnak. helyezkedjenek el kicsi székely városainkba, mert a jövendő székely anyáit ezen a földön kell megtanítani szenvedni, örülni, hivatást vállalni és kötelességet teljesítem. A jövő székely anyákat a mostani édesanyákkal karöltve kell az. egész székely társadalomnak megmenteni. Az éruhalmozék és ^feketézők“ eílenBia Ne zúgolódjék és ne elegedet- lenkediék senki! Az élettapasztalatoktól sugárzott s köztetszést aratott beszéd után, Ferencz Gyárfás, a párt csikvármegyeá titkára beszélt, kifejtette, hogy ma szoros és töretlen egységre van. szüksége a nemzetnek. Aki széthúzást, pártoskodást hirdet, vagy arra buzdít — a nemzet ellensége. Magyar földön, magyar életért, egy emberként kell harcolnia porondra állania minden magyarnak, munkával, szóval s ha kell, puskával egyaránt. Ne zúgolódjon, elégedetlenkedjék senki, mert ezzel a nemzet erejét gyengiti. Ne zúgolódjék, mert nincs miért. Ebben az országban még mindig kivételesen jó az élet. A bajokat pedig közös erővsá kell leküzdeni, a nehézségeket egységes fellépéssel elhárítani s az igazságtalanságokat, a visszaéléseket leleplezni, mert háborúban áll a nemzet, melynek a következményeit egyformán kell, kötelesség; viselni. Anda Géza plébános, helyi tagozati elnök zárta be az értekezletet. Közellátási igazolványt kell váltani a nyaralóknak üdülőhelyeken csak közellátási igazolvány ellenében bélyegzik felül az élelmiszer jegyeket Komoly és nyílt hangon figyehnezteti hallgatóságát Kolumbán dr., hogy ne ,,feketéz- zenek“• a székelyek. A terményhalmozást, rejtegetést és árdrágítást teljesen ki kell törölni a székely életből. Ezt követeli a magyar jövendő. A belső arcvonalnak a lehető legszi- lardabbnak kell lenni, nehogy T918-lioz érkezzünk. Minden székely viselkedjék tehát úgy, hogy felemelt fővel, becsületesen állhasson bármikor a nemzet színe elé. Annál inkább, mert a háború nem meggazdagodásra yaló . . . A faértékesitéssel kapcsolatosan, bejelenti Kolumbán dr., hogy ebben a tekintetben intézkedéseket sürgetnek. A székely gazdáknak a lehető legmagasabb árat kell kapnia a fájáért, mely megélhetésének egyik alapját képezi. A fakitermelés és értékesítés terén olyan állagotokat akar teremteni a párt, hogy a strohmanok és Aladárok szóhoz ne juthassanak, hanem a becsületes magyar, a nagy nemzeti érdekeket és célkitűzéseket szem előtt tartó fajtánkbeliek vegyék kezükbe ezt a kérdést. A háborús kötelességekkel kapcsolatban ikifeitere,, hogy dolgozzon minden székely becsületesen ,s ha a helyzet úgy kívánja, őseinkhez méltóan és szellemében puskát fogunk s úgy teljesítjük kötelességünket, mert az élni akaró és élni tudó nemzetnek a feladatvállalás elől kitérnie nem szabad, de nem is lehet, ^Bnnek az országnak minden vonatkozásé» han magyarnak keli lennie66 A nagy tetszés és helyesléssel fogadott be- „zéd után (Isipák Lajos dr. kanonok, orszá'g- yiilési képviselő emelkedett szólásra. Többek AÖ7ött megállapította: a mágyar sors mindig nehéz volt KOLOZSVÁR, junius í. A 102.400— i 1943. K. M. számú rendelet értelmében azon gyógyulást kereső vagy üdülő fogyasztó, aki állandó lakhelyéről 3 napot meghaladó időre távozik, az üdülés helyén a jegyhez kötött élelmiszereket az állandó lakhelyén kiadott élelmiszer je- gyeire csak abban az esetben szerezheti be, ha. közellátási igazolvánnyal rendelkezik és annak alapján az üdülés helyén a közellátási hivatal jegyeit felülbélyegezte. Figyelmezteti a közellátási hivatal a nyaralni vagy üdülni készülő kolozsvári fogyasztókat, hogy saját érdekükben elutazásuk előtt a közellátási kerületi irodákban vagy pedig a központban (Far- kas-u. 4. sz. I. em. 13. ajtó) váltsák ki. az üdülők részére rendszeresített közellátási igazolványt, mert. annak hiányában az üdülés helyén nem. bélyegzik felül kolozsvári. jegyeiket: és ellátás nélkül maradnak, meri felülbélyegzés nélkül a kolozsvári élelmiszer jegyek más varosok vagy községek területén nem érvényesek. Azon kolozsvári lakosok, akik falura távoznak üdülés céljából és kolozsvári cukorjegyeiket idehaza akarják beváltani előre (a fenti hivatkozott rendelet módot nyújt erre), kérjék a kerületi irodákban a közellátási igazolvány igénylésével egyidejűleg, hogy a cukorjegyük annyi szelvényét bélyegezzék felül, amennyi időre (legfeljebb 6 hétre lehet) cukorfejadagjukat előre kívánják kiváltani, mert a visszaélések elkerülése végett csak olyan kolozsvári cukorjegyre lehet a cukrot kiszolgáltatni előre, ami felül van bélyegezve. Üdülés vagy nyaralás céljából más vá- ros területéről Kolozsvárra érkező személyek élelmiszerjegyeit is a kerületi irodák vagy a központ bélyegzi felül az állandó lakhelyen kiadott közellátási igazolvány alapján. A felülbélyegzett idegen jegyek Kolozsvár város területére érvényesekké válnak. Liszt, kenyér és zsirellátás terén önellátóknak (gazdálkodók), amennyiben nyaralás helyén vendéglőben kívánnak étkezni, váltójegyeket kell igényelniük. Váltójegyhez úgy jutnak, hogy a nyaralás időtartamára szükséges finom és kenyérlisztet Fülöp Géza (Kolozsvár, Szé- chenyi-tér 19.) megbízott kereskedőhöz beszolgáltatják, a zsirt pedig Szigethy Lajos (Kolozsvár, Árpád-u. 80.) henteshez szolgáltatják be, nevezettek által a beszolgáltatásról kiállított igazolvány •alapján a közellátási hivatal (Farkas-u. 4. I. em. 13. ajtó) a beszolgáltatott meny- nviségnek megfelelő váltójegyet ad ki. Akik magánháztartásban óhajtanak étkezni, természetben is elvihetik az élelmezésükhöz szükséges lisztet és zsirt, a malom szállítási bárcájával vagy szállítási engedéllyel igazolva annak eredetét. A fenntebb vázolt eljárás 1943. évi junius hó 1-ével lép életbe és 1943. évi szeptember hó 30-ig marad érvényben. Hagyományos erdélyi szellemben« bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldog**-« lábáért az Ellenzék. hölgyek tud|dk, hogy apróbb fájdalmak is oregítenek. Ezért használják fájdalmak* rossz közérzet ellen a Vitéz Keresztes Fischer Ferencné délvidéki körútja BAJ M OK, junius 1. (MTI.) Az Egyesült. Női 'labor bajmoki tagozatának meghívására vitéz Keresztes- Fischer Ferencné, a belügyiminiszter felesége vasárnap Bajmokba látogatott el. A község lakossága lelkesen fogadta. A községháza nagytermében Nagy Aladár főjegyző, majd Hegedűs Lénárt pápai kamarás, esperes-plébános üdvözölte vitéz Keresztes-Fischer Ferencnét. A belügyminiszter felesége megköszönte a szives fogadtatást és elismeréssel szólt az Egyesült Női Tábor emberbaráti munkájáról és további eredményes munkára buzdította a hallgatóságot. A községházában lezajlott ünnepség után a társadalmi egyesületek tagjai díszt elvonul ást rendeztek. Vitéz Keresztes-Fischer Ferencné az esti órákban visszatért Szabadkára, ahonnan hétfőn a fővárosba utazott. A külpolitika hírei A KUOMINTANG központi vezetőségének állandó vezetősége rendkívüli ülésén alkotmánymódosítást határozott el. Eszerint abban az esetben, ha a nemzeti kormány elnöke nem lenne többé abban a helyzetben, hogy hivatalát, mint államfő gyakorolja, akkor Csangkajsek veszi át jogkörét. STILWELL tábornok, a Kinában, Indiában és Burmában állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka Angliába érkezett. A BRIT hírszolgálati iroda jelentése szerint Linshen, a csungkingkinai köztársaság elnöke hétfőn meghalt. BEYRUTI jelentés szerint a sziriai katonai parancsnokság újabb közbiztonsági intézkedést hozott a megszálló csapatokkal szemben az országban mindenfelé előforduló zavargások és erőszakos rombolások megakadályozására. Visszaállították egyebek között a városközi távbeszélő kapcsolás tilalmát és utazni is tilos az ország belsejébe a katonai hatóságok engedélye nélkül. A rendelkezések megszegőit katonai törvényszék elé állítják. tilos tűzet rakni az erdőkben é* az erdők közelében KOLOZSVÁR, junius 1. Á polgár mester közhírré teszi, hogy az erdőkben tüzet rakni, égő tárgyat, gyufát stb. eldobni vagy tűzveszélyes világitó eszközt használni szigorúan tilos. Az erdők szélétől számított száz méter távolságon belül fekvő földeken és az erdők közé ékelt tisztásokon csak előzetesen megadott írásbeli engedély mellett szabad nyílt tüzet rakni. A rendelkezés megszegése erdei kihágás, amelyet a törvény szigorúan büntet. A tüzesetek megelőzése érdekében köteles az erdészszemélyzet minden idegent — akit a kijelölt turista, erdei és közutakon kívül találnak — az erdőből kiutasítani és az elíenszti gülokkel szemben eljárni.
