Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-28 / 143. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. Tetei on: 11—09. Nyomda: Bgye- tfcm-u. fi. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205«

ma

ALAPÍTOTTA:

I RT HR MIKLÓS

Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVALLAI AT" Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hor» 3-20 P, negyedévre 9 20, félévre 16 40, egy ívra 30 »0 P.

„Az uj gazdasági rend alapja a kiegyensúlyozottság!"

SCallay miniszterelnök Szegeden hataimns beszédben ismertette az időszerű gazdasági'helyzetet — Reményi-Sehneíler Lajos: A gazdaságpolitika vezérelve : honvédelem mindenekelőtt

Szegedről jelenti az MTI: Az Országos Alföldi Bizottság vasárnap délelőtt Szegeden tartotta nagygyűlését, amely iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. A nagygyűlésen Kállay Miklós miniszterelnök, mint £Z Alföldi Bizottság elnöke és Reményi-Shcneiler Lajos pénzügyminiszter mondott beszédet. Megjelent a kormány valamennyi tagja és több mint száz képviselő és felsőházi tag is. Az Alföldi Bizottság nagygyűlése alkalmából valamennyi alföldi vármegyéből a főispánok vezetésével népes küldöttségek érkeztek Szegedre.

Kállay Miklós miniszterelnök elnöki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az uj gazdasági rend alapja a kiegyensúlyozottság és összhangba hozatal a mezőgazdasági és ipari cikkek, a termelői és fogyasztói árak között, továbbá a társadalom minden rétegének a tisztességes kereset, az élethez és a fejlődéshez szükséges javak bizton sitása.

Az uj árszint a 40 pengős buzaárjegyé- ben alakult ki, ami azonban nem azt jelenti, hogy az uj árkialakulásnak az az oka, hogy a búzát 3.0 pengőről 40 pengőre emelték. Az uj árszint felidézőjét sem a tisztviselők fizetésében, sem a munkabérekben, sem pedig az ipari és mezőgazdasági árak alakulásában nem lehet keresni, kialakítása minden tényező egybevetésével történt. A feladatnak ez volt a könnyebb része. A nehezebb az, hogy az uj ái’szintből állandó ár legyen és ez most következik. Kérlelhetetlenül végre kell hajtani mindazt, ami ennek megteremtéséhez szükséges.

Figyelmezteti nemcsak a gazdaközönséget, de elsősorban a közvetítőket, a kereskedelmet, hogy az ország nyugalmának és rendjének ma azok a legnaI gyobb ellenségei, akik nem akarják alávetni magukat annak a rendnek, amelyet a kormány most állapit meg és velük szemben semmi kímélet sem indokolható.

Az uj rend végrehajtását három dolog akadályozhatja: éspedig a feketepiac, a j végrehajtásra hivatott szervek nem meg- j : felelő munkája és végül a protekcióniz- j mus és a korrupció. Ezzel a három ellen- . féllel számol a kormány. Köztük az első ; kettővel fel tudja venni a küzdelmet, bár ; a nagyközönség támogatására itt is szüle- i ség van, de a korrupcióval szemben, bár i az államhatalom minden fegyelmi és ; büntetőeszközt felhasznál, a legnagyobb ; támogatást mégis a nagyközönségtől kell ■ kapnia. A tisztviselő, aki lelép a tisztesség útjáról, egy vonalon említendő a kar- f I tonaszökevénnyel és a magyar közönség- j ; nek is legszentebb hazafias feladata ül- | ; dözőbe venni mindent, ami ezzel Össze- I függésbe hozható. Az igazi bünrecsábitó I az, aki az árakat tulfizeti. Nemcsak azok- ! ra kell tehát a törvény teljes szigorával S lesújtani, akik megtévednek, hanem a j megvesztegetőkre kell ráütni, mert ők ] ; akarják öncéluságból felborítani a rendet I i és megingatni a bizalmat. Senki se higy- i 1 je, hogy nálunk megingott a tisztviselői j ; tisztesség, de újabban, sajnos, erőt kezd ! i venni az országon a gyanúsítás és a rá- í I galmazás.

A nemzet érdekében kér mindenkit, J j ne üljön fel ennek a háborús szellem- ■ nek, hanem nézzen utána mindig an- ! I nak, amit hall és ha csakugyan tapasz- I tál valaki visszaélést, arról tegyen j megfelelő helyen jelentést és ezzel le- I gyen segítségére az államhatalomnak, i de ne legyen hirhordozója ki nem vizs- j gált, meg nem állapított koholmányoknak. I

' A zsidóbirtokok ügye

A miniszterelnök a továbbiak során a zsidóbirtokok elvételével kapcsolatos földhözjuttatásokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az ország nyilvánossága előtt akarja erről a tájékoztatást megadni, hogy véget vessen ebben a vonatkozásban is minden szóbeszédnek. Rámutatott arra, hogy kormányralépésének első napjaiban egymillió hold zsidóbirtokot sajátított ki, amelyből az állam 680.000 holdat már hasznosított is. Az öt holdon aluli területeket, összesen mintegy 20.000 holdat, az ONCsA kapta, hogy sokgyermekes hadviselt földjnüveseknek juttassa, 5—100 holdig, mintegy 130.000 holdat a Vitézi Szék kapott azzal, hogy a szán: tóföldek 80 százalékát legénységi, 20 százalékát tiszti vitézeknek, a szőlők és gyümölcsösök 50 százalékát tiszti, 50 százalékát legénységi vitézeknek juttassa és hogy a juttatott, területekből a régi háború vitézei 30 százalékban, az uj háború vitézei pedig 70 százalékban részesüljenek. A többi területet az Országos Földhitel Intézet, az erdőket pedig az erdő- kincstár vette át. A Földhitel Intézet addig gyakorolja az átvett területeken az állam tulajdonjogát, amíg azok felhasználhatók lesznek.

Házikezelésbe vettek 97.000 holdat. Ideiglenes haszonbérbe adtak 89.000 holdat. A régi tulajdonosoknál maradt haszonbérletben .35.(100 hold. Az erdőkincstár eddig kezelésbe vett 160.000 hold zsidó ingatlant. Ezenfelül a birtokpolitikai osztály kishaszonbérletbe adott lőű.000 holdat-, a továbbiakra pedig eljárás van folyamatban.

Ezután kijelentette a miniszterelnök, elérkezettnek látja az időt arra, hogy a zsidó birtokokat fokozatosan és a leggyorsabb módon végleges tulajdonba juttassa.

Ezt a kormány ennek az évnek folyamán meg is kezdi. Elsősorban azokat tartja jogosultnak a juttatásra, akik a most folyó háborúban vitézségi érmet szereztek, a továbbiakban azokat a hivatásos földműveseket, akik a régi és az uj háborúban szerzett hadirokkantságuk, egyéb katonai szolgálatuk, szakképzettségük és gyermekeik számának mértékével a tűzharcos törvényben megállapított sorrendben jöhetnek figyelembe. Egyetemes nemzeti célokat és nem az egyénieket tartja szem előtt és olyan földbirtokpolitikát fog vezetni, amelv az országnak biztosítja az ellátást, a földön dolgozóknak pedig a megélhetést. .

Végül javasolta, hogy a nagygyűlés táviratban üdvözölje a Kormányzó Ur Őfőméltóságát. A nggvgyülés közönsége a miniszterelnök indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadta.

A miniszterelnök beszéde után Tóth Miklós, a bácskai gazdasági bizottság elnöke és Deák János szegedi gazda szólalt fel. Mindketten a gaz.datársadalom, különösen az alföldi gazdaproblémákkal foglalkoztak. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter állott fel szólásra. A pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a gazdaságpolitika vezérelve változatlanul két szóban foglalható össze: a honvédelem mindenekelőtt. Valameny- nyien katonái vagyunk a hátsó frontnak. Dolgoznunk kell erőnk végső megfeszítésével azqn a helyen, ahová a sors állított bennünket. Tisztességről és becsületről kell tanúbizonyságot tenni egyéni érdekeink háttérbe szorításánál és fegyelmet, engedelmességet tanúsítani a fronton küzdő katonáink

példájára.

Gazdasági téren az előfeltétel a termelési ágak és a foglalkozási körök közötti harmónia és az egyensúlyi helyzet megteremtése. Ez lényegiben árkérdés.

Ezután rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek a háború óta emelően hatot- Î tak az árszínvonalra. Ezek a tényezők ■ eddig mozgásban tartották az árszínvonalat, de ezt a fejlődési folyamatot most le kell zárni. A mezőgazdasági árakat, az ipari árakat, a munkabéreket, a fizetéseket, nyugdijakat és adókat harmonikusan meg kell állapítani és ez az. ami most megtörténik az uj gazdasági évben,

„A mezőgazdasági árszínvonal a 40 pengős búzaáron épül fel

A mezőgazdasági árszínvonal a 40 pengős búzaáron épül fel. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanilyen arányban emelkedjenek a többi mezőgazdasági cikkek árai is, hanem azt; hogy az összes mezőgazda- sági cikkek árai a 40 pengős búzához viszonyítva, egymás között is harmóniában lesznek.

'Az ipari árakat úgy fogjuk megállapítani, hogy a termelés polgári hasznot biztosítson az iparnak.

Igen nagy probléma a kereskedelem kérdése. Szükség van a valódi és szakértő kereskedőre, viszont ezeknek is meg kell elégedniük a polgári haszonnal.

A munkások, tisztviselők, nyugdíjasok, általában a fizetése^ alkalmazottak fizetését is hozzá kell idomítani az újonnan kialakított árszínvonalhoz, különösen a kisebbekét, akik arra leginkább rászorulnak. Az 1938 óta bekövetkezett áremelkedéseket természetesen nem lehet teljesen kiegyenlíteni s ezért áldozatot kell kérnünk ezektől a társadalmi rétegektől is. Sorsukon javít majd a közellátás jobb megszervezése.

A gazdaságpolitika következő feladata az árszínvonalnak minden erővel való tartása, az áraknak, béreknek és fizetéseknek a rögzítése. Hangsúlyozta a pénzügyminiszter, hogy a közellátást csakis egyenletes és igazságos szétosztással lehet biztosítani. A közellátási szervezet rendszeres kiépítésének máris vannak eredményei, mint aminő a kenyér- és lisztfejadag emelése, a textilellátás, terén beállott javulás. Ha az elsőrangú ellátási cikkekből mindenki megkapja a háborús viszonyokhoz mért részét az előirt minimális áron, akkor meg fognak szűnni a fizetés- és béremelési törekvések. De ez talán a legerősebb fegyver is a fekete piac ellen. Ebben a kérdésben az egész nemzet egységes összefogására van szükség. Mindenki lássa be, hogy a nemzet elleni bűn a feketén vásárlás. A fekete áru azt jelenti, hogy valakinek a szájából elvonják a falatot, akinek szüksége van rá, olyan egyén javára, ki már megkapta a maga részét.

Rendkívüli adót fizetnek azok, akik nem teljesítenek fegyveres szolgálatot

A pénzügyminiszter ezután a pénzügyi politikával foglalkozva, rámutatott arra, hogy a pénzfelesleget vissza kell vezetni az államkincstárba, illetik megtakarítás utján a pénzintézetekbe. Az egyik az adó, a másik a hitelpolitika kérdése. Az államháztartást a mult évben is a hadviselési költségekkel együtt túl nyomórészt az adókból fedeztük. Tisztában van azzal, hogy az adók elég súlyosak és e helyről is köszönetét mond az ország lakosságának ezért az áldozat- készségéit. Kötelessége azonban, hogy további áldozatokat kérjen a nemzettől. Elsősorban a fényűzést és a luxust fogja megterhelni, de az állami szolgáltatásokért járó dijakat, tarifákat és mindazokat az adókat tételesen, tehát nem százalék- szemen állapítottak meg, az árszínvonalnak megfelelően fogják megállapítani. A másik csoportba tartoznak azok az adóemelések és uj adók, amelyek semmiféle befolyást sem gyakorolhatnak az árszínvonalra. Ide tartozik elsősorban a rendkívüli hadiadó, amelyet azok fizetnek majd, akik fegyveres szolgálatot nem '■ teljesítenek, vagy nem teljesítettek a i mostani időkben. Megterheljük a teher.- I

bíró lakosságot is, a nagyobb vagyonokat s elsősorban azokat a személyeket, akik az ország nehéz idejében a gazdasági válságon és a háborús időkön keresztül vagyonokat tudtak szerezni. Ez elsősorban és. természetesen a zsidókat fogja érinteni, de érinti majd azokat a keresztényeket is, akik nagyobb vagyonokat szereztek az utóbbi időben. Megadóztatjuk azokat is fokozottabban, akik ma lényegesebb jövedelmet élveznek, mint 4—5 évvel ezelőtt.

A pénzügyminiszter ezután hangoztatta, hogy azt szeretné, ha a háború befejeztével a mezőgazdaságnak nem lenne adóssága, annul kevésbé, mert uj feladatok várnak a magyar mezőgazdaságra: a külföldi verseny legyőzése a termelési átlagok emelésével és a mezőgazdaság gépesítésével.

Lehetnek egyesek. akik azt mondják, hogy benne vagyunk az inflációban — mondotta a miniszter. — Ezeknek azt válaszolom, hogy más országokban —- még a semleges országokban is — vannak áremelkedések és mutatkozik a bankjegyforgalom emelkedése. Nem lehet tehát nálunk inflációról beszélni, ha-