Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-26 / 142. szám
1943 juntas 26CLL ENZ EK 9 _ Száz év fednének, nyomában Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma „E faj terjeszkedik, miként a lecskefonál a lóherében. Körülíon- ja, behálózza, rátapad, kiszívja s amikor elpusztult a megtámadott növény, akkor tovább kúszik az élősdi, újabb áldozat után". (Bartha Miklós: Kazárföldön). A zsidókérdést boncolgató könyvek közt jártás olvasó is megdöbben, amikor kezébe veszi ezt a minden külső díszt nélkülöző kötetet. Pedig méreteiben még csak nem is lexikon vastagságú, tartalmában nem világot megváltó eszméket hirdető és a zsidókérdés tökéletes megoldását sem Ígérő munka. Ezért — talán éppen ezért — egyike a legdrámaibb magyar könyveknek, amelyek a közelmúltban elhagyták a sajtót. Szerzője minden irói cifraságot, kutatói nagyzo- lást mellőzve, egyszerűen, tömören, az adatok bőséges felhasználásával tárja elénk a zsidóság magyarországi szerepét, képzeletet felülmúló térfoglalását a magyar szellemi életben és azt az eszmei nihilizmust, ami hódításuk következménye volt. Anyagának összegyűjtése alatt — hisz a bibliográfiai részt darabonként kellett hangyaszorgalommal összehordania a könyvészeti müvek ezer és tízezernyi címének áttanulmányozásával, közkönyvtárak hiányos katalógusaiból, szakmunkák jegyzeteiből, könyvtárjegyzékekből, uj Ságokból és folyóiratokból — alkalma nyilt átfogó képet alkotni a zsidóság hatalomra jutásának egyes fázisairól, a térfoglalási akadályt nem ismerő hadmozdulatairól és a már meghódított állások szívós védelméről. Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály tehát következtetéseiben nem elfogult, Ítéleteiben tárgyilagos. Az adatokhoz és jelenségekhez való ragaszkodása emeli tekintélyre munkáját a zsidókérdés magyarhoni irodalmában. Mondanivalóját egy 78 oldalas bevezető részben és egy (szerinte sem teljes) 230 oldalas adattárban süriti össze. A kibontakozó kép azonban igy is döbbenetes. A magyarság ezer esztendejével szemben a zsidóság legfeljebb egy évszázadnyi együttélésre hivatkozhatik, de ez az egy évszázad elég volt, hogy „elhatalmasodott ■minoritásként reátelepedjék a gazdanép nyakára“, majd azt kiszipolyozva, lépésről-lépésre, tervszerűen foglalja el a magyarság szellemi őrhelyeit és azt a liberalizmus örve alatt átalakítsa, átfesse talmudi öncéluságára. És hogy mit jelent ez az öncéluság, vitéz Kolosváry-Borcsa , Mihály könyvében találunk reá feleletet. . .! A magyarság kilencszáz éven át alig ismeri a zsidóság igazi arculatát. „Keletről hozott türelmével szemléli a különös és ellenszenves idegenek felbukkanását és eltűnését“ — írja könyvében —, hogy önmagára eszméljen, amikor végre 1938 március 5-én Darányi Kálmán akkori miniszterelnök ajkán felhangzik ez az egyszerű mondat: „Van zsidókérdés. S ez egyike elintézetlen problémáinknak Önkéntelen szökken fel a kérdés: hogyan, eddig nem volt, vagy távol állott minden antiszemitizmus a magyar lélektől, vagy éppen köszönettel tartoztunk nekik? A felelet sokkal egyszerűbb: merev tagadás volt ebben a kérdésben a zsidóság mindent átfogó és mindent behálózó álláspontja. „Nincs zsidókérdés — hangoztatták minden alkalommal, ha ez a mesterségesen lefolytatott és kinos gonddal leplezett ' probléma időnként kirobbant a nyivánosság elé... a könyveket és röpiratokat ugyanaz e sors érte, min! amelyek, a szabadkőművesség törekvéseit leplezték le. Ismeretlen kezek körültekintő alapossággal felvásárolták és eltüntették". Tájékozatlanság és jóhiszeműség mentheti Szekfü Gyula három menzedékének két elsőjét, de mentheti-e a harmadikat. „amelynek, lépten-nyomon kellett tapasztalnia a zsidóság féket és határt nem ismerő társadalmi és gazdasági előretörését s az ennek nyomán elharapódzó erkölcsisé- get, a nemzetellenes törekvések, irodalmi és szociális térfoglalását..“ Ennek „osztoznia kell a felelősségben a történelem előtt a végkifejlés: az októberi lázadás é6 a boi- sevizmus miatt" Egy évszázad bűneit említettük az imént. A könyv adatai adnak feletet. Az első magyar nyelven nyomtatott zsidó szellemi termék 1818-ban jelenik meg (!) s a Tudományos Gyűjtemény méltán ke resi azt a „zsidót“ 1827-ben, aki magyar munkát Írjon. Saphir Móricz Gotthlieb az első nemzedéki csillag, „37oké a magyarországi zsidóké, akik első i'/ben pendítik meg igen szerény tehetséggel a lantot s akik elsőkként ismerik fel "a sajtóban rejlő hatalmi és üzleti lehetőségeket". Az első lépés sikere után feltartóztathatatlanul folyik térhódításuk. Politikában és irodalom-művészetben egyaránt. Széchenyi és Kossuth ellenzik a zsidóság emancipációját, a főváros lakossága 1848 ban falragaszokon követeli a zsidók ki fizetését és a „zsidóság polgári és politikai egyenjogúsítása nem a kiegyezés utáni magyar törvényhozásnak hanem a megelőző korszak abszolutisztikus bécsi kormányainak müve. Az 1867: XVII. törvénycikk lényegileg csak szankcionálta azt a tényleges Helyzetet, amit a magyarországi zsidóság pénzügyi befolyásával és politikai ezo'gá- lataival 1849-től 1867-ig Becs jóvoltából kivivőt! magának". A jogegyenlőség kivívása után a sajtó szinte észrevétlenül került zsidó kezekbe. A magyar társadalom sinyli a megrázkódtatások utókövetkezményeit, a társadalmi rend nem képes újjáépülni, mert a repedéseken uj oldó anyag tódul be: a zsidóság. A közgondolkodás elveszíti fenntartó erejét: történelmi tudását; „a zsidóság szellemi befolyása megfosztotta tehát a magyart történelmi öntudatától és őseitől is (Ígnotus-Veigélsberg Hugó Írja: a múlttal szemben csak egy kötelességünk van: elfeledni), ehelyett megajándékozta — önmaga javára — az asszimiláció illúziójával". így teremtették meg a „magyar-zsidó" kétes képletét. Rohanunk az idők sodrában . . . A magyarság pusztulásának és a zsidóság elhatalmasodásával együttjáró végzetes veszedelmét ismerik fel Istóczy Győző, Simonyi Iván, Önody Géza, Nendtvich Károly, Verhovay Gyula és elvbarátaik. A már zsidóvá lett sajtó egységesen veti rá magát az „antiszemitákra“ és a .^korszak annyit emlegetett közéleti módszere: a korrupció, a zsidóság pénze, sajtója, politikai összeköttetései egymásután terítették le az antiszemita mozgalom vezetőegyéniségeit. Pártjuk maradványait hatalmi eszközökkel szétszórják, munkájuk termését eltüntetik, megsemmisítik, Társta- lanul,' egymagában küzd még némelyikük a századforduló idején, nyilvánosság ás megértés nélkül". Tisza-Eszlár megtörte a magyarság önbizalmát . . . A zsidóság mult századvégi példátlan előretörése meghozza a törvényelőtti egvenlőség teljességét is, az u. n. recepcióval. (1895). A szabad ut — szabad módszereket biztosított számukra. „A zsidónak másfél ezredév óta — irja nagyszerű könyvében vitéz Kolosváry- Borcsa — egyetlen, kizárólagos kötelessége és hivatása a Könyv rendelkezéseit szó szerint követni s e célból éjjel-nappal tanulmányozni a Tant Ez a parancs zárta e' más népekkel való keveredéstől, sőt az ■ élet legtöbb hétköznapi’ vonatkozásában (étkezés, stb.) még az érintkezéstől is; ezért csukta magára a zsidó a gettót, ezért nem szerzett házat s főként ez okból vállalt csak olyan fog’aikJozásokat, mint a pénzűiét, uzsora, kufárkodás, üzérkedés, amelyek fizikumát és szellemének érdeklődését nem vonták) el a kizárólagos feladatának teljesítésétől... Nagyon is racionális cé'lal várta és várja ma is a Talmud népe a Messiást, aki csak az ő számukra eljövendő' s megváltása nem. több és nem kevesebb, mint uralom a földi világ minden népe és gazdagsága felett". A Talmud szellemében megindul a végleges honfoglalás: Duks Báruch (azaz Dóczy Lajos) ünnepelt szerzővé és magyar báróvá avanzsált, 26 zsidó család báróságot kap, ezzel szemben 290—300 magyar nemességet, Kiss József „A Hét“ cimü folyóirata köré gyűjti a zsidókat, a gombatelep módjára fejlődő fővárosban kihasználva, de leginkább elfojtva a magyar tehetségeket, egyeduralmat követel magának a zsidó szellem. Ez az irodalom kizárólagosan pesti. Gyökértelen, nyelve jidissbe fulladó zsargon, romlott és erkölcstelen; kegyeltjeiket kivezetik a gettóból az Élet ormai felé s kis zsidó figurákból „magyar Írókat“ teremtenek. „Nyomukban légió nyomakodik fölfelé a siker és a könnyű kereset messzelátszó magaslataira. övék már a színház, övék a ki- ál itási terem, övék a sajtó: szinte egyszerre -születik meg az uj század fiz esztendős fordulójakor a gátlásokat nem ismerő, szenzációra épített, az elvek és az ethika ulolso korlátáitól is felszabadult nanilap- kiadó-üzlet, mel'ette az apróbb ragadozó: az egyéni becsületben és a családi élet szentélyében garázdálkodó bulvárpamflet, kiegészítőjével, a színházi prostitúció prospektusával s .a szellemi diktatúra igényesebb . szócsöve: az irodalmi szemle". Kezük mindenhova elér. A közvetítő irodák összeköttetésein át behálózzák a világot és zsidó Írókat exportálnak magyar irodalomként. (Andai-Axelrad, Bus- Fekete-Trauerschwarz, Heltai-Herzl, La- katos-K ellner, MolnáT-N eumann, SzépSchön, Stella-Stein, Szomory-Weisz, Zá- gon-Fleisch, stb., stb.) A magyar össze omlás példás következménye volt ennek a térhódításnak. Zsidók nyüzsögnek a hatalmi tébolyban hazaárulóvá lett Károlyi Mihály körül s a magyarországi 45 volt népbiztos közül 32 zsidó fajú volt. Ez 70 százalékot jelent! A zsidó népbiztosok háromnegyedrészének sikerült megszöknie, Számszerint 25-en szöktek meg, akik közül egy, Szamuel'.i Y<- bor öngyilkos lett. Iskolai végzettség szempontjából’ a zsidóferju népbiztosok; közül 18-nak egyetemi és főiskolai végzettsége volt Középiskolai érettségi bizonyitvány- nyal 6-án. rendelkeztek; 3-nak iskolai végzettsége nem vo't megállapítható. Elemi iskolánál magasabb iskolát nem végezte.* 5-en. A nemzsidó népbiztosok közül csupán 2-nek volt egyetemi végzettsége, 1-nek pedig középiskolai végzettsége. Elemi iskolánál magasabb iskolát nem végeztek 10-en. A magyar feltámadás Budapest vissza- hóditásával kezdődik, de a múlt hibáin aligha tanultak valamit felelős tényezők. Az irodalmi és művészi destrukció épo oly nagv mértékű — bár a mindeddig elnyomott hangok kezdtek tért nyerni. A Gömbös, parányi és Imrédy kormányok és újabb intézkedések egy cél felé utalnak: a zsidóság teljes kiküszöbölése a magyar nemzet testéből. Tanulságok . . .? Hat pontban foglalja össze vitéz Ko- losváryBorcsa Mihály könyvében a zsidókérdés megoldásának előfeltételeit: 1. Haladéktalanul felállítandó a zsidó- kérdóskutafó tudományos intézet. (Ez időközben magánkezdeményezésre már meg indult!) 2. A zsidókérdés lehetőség határáig >e - jes könyvtárának megteremtése. 3 A zsidókérdés tanítandó a magyar iskolákban, kü’önös tekintettel az ószövetségi zsidó történetifás objektiv megvilágítására és a zsidóknak a magyar történelem, társadalmi cs gazdasági élet utolsó évtizedeiben betöltött végzetes szerepére. 4. A könyvtárakból (az iskolai és egyesületi könyvtárakból is) a zsidó szerzők müvei eltávolitandók. Zsidó müvek csak a tudományos kutatás részére, a nagyközönség számára hozzá nem férhető módon őri- z end ők meg. Zsidóra unkák már külső címlapjukon feltűnő módon, hatóságilag meg- jelöierdők: Zsidókönyv! 5. A könyvkiadás és a nyomdaipar százszázalékosan megtisztítandó a zsidóságtól 6 A magyar főiskolák, nem utolsó sorban pedig a Magyar Tudományos Akadémia kötelezendők a zsidókérdés széleskörű és magvar sze'emü tudományos feltárására »s feldolgozására. „Ezzel a könyvvel kettős célom volt írja előszavában a szerző — mulasztási pótolni és serkenteni. Helyrehozni az ellenforradalom óta eltelt negyedszázad érthetetlen és megmagyarázhatatlan mulasztásait“. De komoly szavakkal ford"] a fiatalokhoz: ,,A ma.gyar könyvtermelé* áttanulmányozása során elkedvetlenedve kellett olvasnom, mennyire ivnoroduktiv, haszontalan, légürestérben imbolygó témára pazarol az egyetemek ifjúsága tintád és energiát . . . Több bátorsáqot és több magyarságot! Ne féljünk foglalkozni azzal a kérdéssel, amelyet oli/an óvatosan kerülgetett a kényelmét és nyugalmát mindennél jobban féltő, előttünk járt nemzedék. Ne resteljünk a példa után indulni, amit Prohászka Ottokár, Gömbös Gvula, Wolff Károly, Dánér Béla s a velük együtt idő előtt elégett Ilii magyarok mutodtak, akiknek irányitása és bátorsága indított bennünket . . . hogy . . . eljegyezzük magunkat halálig a m.a- gyarabb Magyarországért vívott küzdelemmel“. SZABÓ ENDRE. fuífyáia adţatn fiamat, ie-anyo-mat? Iskolaév végén mindig újra és újra felvetődik ez a gondolat Aggódó anyák és apák naponként többszer felteszik a kérdést önmaguknak és másoknak: mi legyen a leányommal, fiammal, hová adjam, mihez kezdjen?... Mi lenne jobb, biztosabb, szebb? Sok fiata’ lélek kérdez, olvas, keres, hol találhatja meg azt az élethivatást, amely nem iroda, nem akitarendezés, nem gépirás, hanem valami, amivel másokon segít, ami saját lelkét is kielégíti? A pályaválasztás, helyesebben a hivatás- keresés kérdésében két dologgal kell számolnunk: azt az életformát és benne azt a munkát kell megkeresnünk, ami legjobban megfelel egyrészt belső, le’ki, szellemi alkatunknak, képességeinknek, másrészt a külső, a jelen körülményeknek, a korunkadta feladatoknak Minden kornak megvannak a maga eszményei, szükségletei, íeíadatai. Ma a közösségi feladatok korát éljük. így a hivatásotk köre is kibővült a hivatásos szociális munkáséval. Ez az életpálya nem ismeretlen hazánkban, hiszen voltak úttörők, akik, hogy beálthassanak a hivatásuknak felismert munkába, külfö’dön, majd a hazánkban létesült szociális iskolák valamelyikében szereztek szakképzést Eleinte sok kételkedő tekintettel találkozott ez az é'epálya, mint minden ismeretlen uj dolog Ma azonban, amikor a merész kezdők valamennyien olyan állásokban vannak, ame'y nemcsak) biztos megélhetést nyújt, de egyben boldogító élethivatást is, a kétkedés alábbhagyott, • az érdeklődés egyre nő és mind többen lesznek, akik ezen <a téren találják meg vágyaik kielégülését. Ma már az elhe'yezkedés nem kérdés, hiszen az ONCsA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) törvénnyel írja elő a szociális gondozást s feladatainak ellátásához szakkép- zett emberekre van szüksége Minden varas, vármegye és járás kü’ön szociális gondozókat alkalmaz s 1946 január 1-től szociális felügyelő, szociális szakelőadó, közjóléti előadó. szociális előadó csak az lehet, aki n?. erre a célra felállított egyetemi szociális tanfolyam elvégzése után az előirt szakvizsgát sikeresen letelte. Az erdélyi részeken a szociális képzést a kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudomány- egyetem közgazdatudományi karán létesített Egyetemi Szociális Tanfolyam végzi, melynek munkarendjében 3 félév e’méleíi és 6 hónapi gyakorlati kénzés szerepel. A tanfolyamra felvehetők a m kir. Ferenc József Tudományegyelem rendes hallgatói, továbbá azok is, akik ’egalább középiskolai érettségi bizonyítvánnyal, vagy ezzel egyenlő értékű végzettséggel (pl. tanítói okievéüe’J rendelkeznek. A szociá’is tanfolyam nagy neríTzeti, közösségi célokat szolgái és ezért lehetővé akarja tenni, hogy mindenki, aki szociális munkára hivatást érez, azon részt vehessen Ezért a tanulmányi költségeket szinte teljes egészében a m. kir. belügyminiszter fedezi. A tandíj a do’ogi kiadások fedezésére szolgál és inkább csak jelképes természetű: beiratkozási dij 2 pengő, tandíj félévenként 10 pengő. Azok a tanfolyami hallgatók, akik egyidejűleg nem egyetemi hallgatók, félévenként 20 pengő mellékdijat fizetnek. A m. kir. belügyminiszter által nyújtott további nagy kedvezmény, hogy a tanfolyam tártaméra évi 1000 pengőig terjedhető csz- töndijat adományoz azon hallgatóknak, ak’k legalább négygyermekes családból származnak, kedvezőtlen anyagi körülményeik igazoltak és az .első félévet legalább „jó" általános eredménnyel végezték. Az erre érdemes és igazoltan rászoruló férfihallgatók rendkívüli kedvezményes ellátásért is folyamodhatnak Felvételi kérés beadásának határideje szeptember 1. Beiratkozás végső határideje szeptember 10-ike. Felvételi kérvényeket a közgazdaságtudományi kar dékánjához címezve a szociális tanfolyam titkárságának kell beküldeni Résziette« fevilágositás* a tanfolyam tit kársága (Kolozsvár. Egyetem, Társadalompolitikai intézet) ad. TEXTILKERESKEDÖK! figyelem? . Textildrnk nyílván tartási könyve 29.400—1943, K. M. sz. rendelet 2. paragrafusa és a 607.100—1943. K. M. sz. rendelet 7 paragrafusának 3. bekezdése alapján fogyasztónak kiszolgáltatott textilárukról nyilván tartás vezetése kötelező. A 60 oldalas könyv ára 2.90 pengő Kapható az „ELLENZÉK" KÖNYVESBOLTBAN Ko'ozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre 3.10 pengő előzetes beküldése ellenében azonnal megküldjük. Fél évszázados külföldi összeköttetéseim lehetővé leszik, hogy finom solingéni acélárukban és szemüvegekben még mindig a legjobbat és viszonylag olcsón tudom na-gyrabecsült vevőimnek nyújtani. A világhírű .T. A. Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések. >1- lók, borotvák,, kertieszközök, valamint Örtbörolváló peagák gyári lerak a ta KUN MÁTYÁS FIA# Kossu’h Lajos-utca 1.
