Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-26 / 142. szám

X IS 1st, EN ZEE 3 9 r SB 351 îthR >íisoí VSÖJÍ iyíéb ÜJÍ ß ioí ÍS29'í ißYg ie>i 9V§9 q aé l I t sl xaio JÍOg iien 2JÍJe q a K ascf 3 I D í aé{ )?.i bq ?.9 tea 9CÍ SS 95 iá sa \iS S.Z sa 9Í íi >5 q 3 lt T ff a 2 i 3 1 Ü3 jügjqs 3», irtämmmmmmmmmm A magyar sorskérdéseket tárgyalják meg az Erdélyi Párt marosvásárhelyi értekezletéit Báró Bánfíy Dániel földművelésügyi miniszter beszédet mond a párt r maros-torda-megyei nagyválasztmányának: illésén — Julius 2.-án a parlamenti csoport ülésezik:, 3.-án az érdekképviseletek tanács­koznak, 4,-én a marostorda-megyei nagy választmány tart gyűlést KOLOZSVÁR, junius 26. Az Erdélyi. Párt legfontosabb célkitűzései közé tar­tozik, hogy a parlamenti szünet alatt is közvetlen kapcsolatot tartson lenn az er­délyi magyar tömegekkel. Ezt szolgálják a különböző pártértekezletek és képvise­lői beszámolók, amelyeknek keretében részletesen tájékoztatják az erdélyi ma­gyarságot az időszerű kül- és belpoliti­kai kérdésekről és meghallgatják az egyes vidékek lakosságának kívánságait és panaszait. Hr. Bánffy Dániel földművelés­ügyi miniszter beszédet mond H nagy választmányi gyűlésen Julius 2-án az Erdélyi Párthoz tartozó országgyűlési képviselők és felsőházi ta­gok Marosvásárhelyen értekezletet tarta­nak. A parlamenti csoport értekezlete alkalmából ü marostor dame gyei párttagozat nagy­választmányi gyűlést rendez és a kü­lönböző érdekképviseleti megbeszélé­sek során megvitatják az erdélyi ma­gyarságot érdeklő összes sorskérdése- ket. \ Az Erdélyi Párt marosvásárhelyi meg­beszéléseinek külön jelentőséget ad, hogy az értekezleteken résztvesz báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter is, aki a nagy választmányi ülés keretében beszédet mond. Érdekképviseleti megbeszélé­sek a magyar sorskérdésekről A marosvásárhelyi értekezletek és gyű­lések részletes programja a következő: Julius 2-án az Erdélyi Párt parlamenti csoportja tart értekezletet, amelyen a párthoz tartozó országgyülém képviselők és felsőházi tagok vesznek részt. Julius 3-án egész nap érdekképviseleti megbeszélések lesznek az alábbi sorrend­ben: Délelőtt 10 órakor a lelkészek, feleke­zeti tanárok és tanítók tartanak értekez­letet a református kollégium dísztermé­ben. Az értekezleten az Erdélyi Párt or­szágos elnökének általános tájékoztatója után az egyházi és iskolai ügyek megbe­szélésén kívül a következő előadások szerepelnek: László Dezső református lelkész, országgyűlési képviselő a keresz­tény nemzeti nevelésről, dr. Csipák Lajos kanonok, országgyűlési képviselő a ma­gyar egyházak ^együttműködéséről, Pál Dénes unitárius lelkész, felsőházi tag a faluvezetők szerepéről, Ferenczy Gábor ref. tanító, felsőházi tag a felekezeti ta­nítók és iskolák időszerű kérdéseiről be­szél. Julius 3 án délelőtt 11 órakor mező- gazdasági értekezlet lesz a marosvásár- helyi városháza közgyűlési termében, amelyen az országos elnök tájékoztatója után az időszerű mezőgazdasági kérdé­sek mellett a mezőgazdasági és ipari árak összhangja, a kötelező tüzbiztositás, viz- szabályozás, az állatállomány fejleszté­se, a marosvásárhelyi gazdasági iskola és a telepités-kérdések kerülnek megbeszé­lésre. Délután 4 órakor az értelmiségiek ér­tekezletét tartják meg a református kol­légium dísztermében. Az értekezleten dr. Albrecht Dezső, gz Erdélyi Párt ü. v. alelnöke mond megnyitót, majd László Dezső országgyűlési képviselő: „Erdélyi Párt -— reformpárt“ és dr. Szilágyi Oli­vér országgyűlési képviselő: „Marosvá­sárhely társadalmi átalakulása a felsza­badulás óta“ címen tart előadást. Ugyanebben az időben a marosvásár­helyi városháza közgyűlési termében tartják meg az iparosok és kereskedők értekezletét, amelyen dr. Gaál Alajos képviselő a Székelyföld iparosításáról, Be ke Ödön kereskedő-képviselő az erdé­lyi magyar kereskedők időszerű kérdé­seiről, Szilágyi Ferenc ipartestületi elnök, országgyűlési képviselő az átállítás és utánpótlás kérdéséről., dr. Venczel József egyetemi intézeti tanár a székely nép- fölösleg ipari elhelyezéséről tart előadást. Délután 7 órakor a Nemzeti Munka­központhoz tartozó munkások tartanak értekezletet székházukban. Az országos elnök általános táj áltató ja után Szabó János munkásképviselő „Az Erdélyi Párt és a magyar munkásság“ címen tart elő­adást, majd Venczel Antal munkáskép­viselő a munkáskérdésekről beszél. Ugyanebben az időben a vasutasok is értekezletet tartanak, amelyen dr. Mikó Imre és dr. Biró István országgyűlési képviselők a vasutasokat érdeklő idősze­rű kérdésekben nyújtanak felvilágosítást az általános tájékoztatón kívül. Julius 4-én a nagyválasztmányi gyű­lést megelőzőleg az országgyűlés lelkész­tagjai fogják végezni templomaikban az istentiszteleti szolgálatot. A nagyválaszt­mányi gyűlés délelőtt 11 órakor kezdődik a marosvásárhelyi Közművelődési Ház nagytermében. A Magyar Hiszekegy el- éneklése után, amelyet a Magyar Iparos- egyesület dalárdája ad elő, gróf Teleki Arctur tagozati elnök mond megnyitót. Ezután Mikó László főispán a hatóságok részéről üdvözli a vendégeket. Az üdvöz­lések után gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke mond beszédet. A ■pártelnök beszéde után báró Bánffy Dá­niel földművelésügyi miniszter tart be­’Ä nemzeti ujságiróegyefcületek kon-* 1 .gresszusán Herman Harrys egyetemi ta­nár, ismert norvég jogász érdekes elő­adást tartott, amelyben tudományos szempontból vizsgálta a bolsevizmus és nyugati szövetségeseinek felelősségét, amelyet magukra vállaltak. Hogy a bol­sevizmus milyen végzetes sorsot jelent a világra, ezt mindenki tudja — hangoz­tatta a professzor. A világ forradalmasí­tásának célkitűzését szolgálva, a bolseviz- must tekinthetjük a világ legnagyobb tö- uieggyilkosának. Ha azonban mélyebben nyúlunk vissza a történelemben, akkor Angliáé az elsőség. A továbbiakban a professzor rámutatott arra, hogy Anglia 1939-ben Hitler felhívását, hogy nyílt vá­rosokat ne bombázzanak a levegőből, ke­reken visszautasította^ Ezzel szemben a most folyó háborúban újból és újból nyílt városokat bombáztak, mégpedig nemcsak Németország, hanem volt szö­vetségeseik városait is. szédet. Ezután a július 3-án tartott ér dekképviseleti gyűlések határozatairól tesznek jelentést, majd dr. Kolumbán József országos alelnök, felsőházi tag, László Dezső és Venczel Antal ország­gyűlési képviselők mondanak beszédet. A gyűlést Nagy Endre ügyvezető alel­nök zárószavai fejezik be. Az Erdélyi Párt marostordamegyei tagozata az erdélyipárti napok előkészü létéit már befejezte. Úgy az érdekképvi­seleti értekezletek, mint a nagyválaszt­mányi gyűlés iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg és az Erdélyi Párt meg­beszélései a magyar életnek országos vi­szonylatban is kiemelkedő eseményei lesznek. A nemzeti ujságirószervezetek uniójá­nak második nemzetközi gyűlése pénte­ken délben Sündermann ügyvezető elnök beszédével ért véget. Összefoglaló átte kintést nyújtott a gyűlés nagyarányú munkásságáról. Megállapította, hogy ez a gyűlés, amelyen 21 nemzet több mint 400 újságírója vett részt, az európai szárazföld történeté­ben az első olyan politikai esemény, amelyen Európa valamennyi népe kép­viselve volt. Ezáltal az ujságirókonferencia Európa népeinek olyan egyhangú megnyilvánu­lása volt, amely mind Európa múltjára, mind jelenére, mind pedig jövőjére néz­ve nagyjelentőségű. Sündermann szerint a konferenciának az volt a célja, hogy az európai újságírók kifejezésre juttassák az qurópai szárazföld népeinek teljes egységét. Walter Emil követség! tanácsos, a kül­ügyminisztérium sajtóosztályának helyet­Bsfeieződtek a nemzetközi uiságirö-kongresszus tanácskozásai Vitéz Tőrs Tibor: „A kis államok is a bplteviz- mus" címen tartott előadási a pénteki ülésen BÉCS, junius 26. (MTI.) A második nemzetközi ujságirónagygyülés pénteken délelőtt folytatta ülésezését. A péntek délelőtti ülésen vitéz Tors Tibor, a ma­gyar képviselőház alelnöke mondott elő­kelő közönség előtt nagyszabású beszé­det. Vitéz Tors Tibor ,,A kisállamok és a bolsevizmus“' cimü előadásában meg állapította, hogy , vannak nemzetek, amelyek bármilyen kicsinyek, nem vitetik magukat az áramlatok hátán, hanem mindig kemé­nyen megállanak az ellentétes irányzón I tok között a fenyegető áramlatokkal • szemben, súlyúkkal megkapaszkodnak • egy földrészen, gyökeret vernek, saját és önálló sorsot építenek, olyan sorsot, , amely természetükből, jellegükből, egyéniségükből és magasabb isteni pa- i rancsból folyik. Ilyen nemzet az ezer, éves magyarság. Magyarországot olyan nép lakja, amely ezer esztendővel ezelőtt vetette meg lá­bát Európa viharsarkában, ahol az ezer esztendőnek minden pillanatában rşsen kellett állnia és küzdenie kellett akkor, amikor mások békésen fejlődhettek. Ha ennék a nemzetnek nem lett volna tör­ténelmi fajsulya, már régen elsodorják az idők áramlatai. A magyar nemzet ta­buját adta küldetésének, amelyet a Kár­pátok medencéjében mindenkor teljesí­tett és teljesít ma is, és amellyel törté- j nelmi léte egész folyamán a nyugatot, a nyugati haladást, sokszor egymagában, vagy segítő baj társakkal együtt megvéd­te és védi ezekben a súlyos években is. De fajsulyt adnak a magyar nemzetnek ősi, kipróbált törvényei, a törvényekbe és sajátos nemzeti jellegébg gyökerező hagyományai, amelyekkel gátat tudott vetni minden idegen és romboló eszmé­nek. Fajsulyt ad keresztény hite és er­kölcse, kulturális fejlettsége és gazdasá­gi felépitettsége. Mindezek a tényezők teremtették meg azt a nyomatékos faj­sulyt, amellyel Magyarország joggal be­szélhetett a kisállamok és a bolsevizmus viszonyának témájáról. Magyarország egyszer már átesett a bolsevizmus meg­próbáltatásán, leküzdötte a testében sze­rencsére csak rövid ideig pusztító mér­get. A bolsevizmus a jövőben a számbai'e- hető kisállamokat, köztük Magyaror­szágot is fenyegeti. Kíméletlen impe­rialista eszmevilágával természetesen elsősorban a kisállamokra vet szemet. Számításaiból azonban kihagyja azt, hogy például Magyarországon feltét­lenül olyan talajra lép, amely az ő am­bíciói számára fenyegetően ingoványos. A bolseviki eszmének Magyarországon sohasem volt komoly talaja és nem lesz a jövőben sem, A magyar nemzetet ezer évig minden rom­boló irányzat ellen megvédte történelmi hivatástudata, amely kis nemzetet is ha­talmassá bir tenni. Tisztában vagyunk azzal, hogy a bolsevizmus hatalmi vá­gyakozásában nem állna meg a Kárpá­tok gerincén, hanem csápjait kinyújtaná a magyar föld felé. A magyar nemzetnek ezzel szemben csak egy választása van, fegyvert kellett és kell fognia a bolseviz­mus elleni küzdelemben és oda kell álla­nia a harcolók sorába, akik e világvesze­delem ellen kereszteshadjáratot visel­nek. A magyarságnak ismét az a szerep jutott, hogy a többiekkel együtt kiálljon azért az Európáért, amelynek egyes álla­maiban a vezető politikusok valamilyen sajátos elvakultságból nem látják, miről van szó. A kapitalista államok nem lát­ják, hogy a fenyegető rém őket is alap­jaiban támadja, meg, végül pusztulással fenyegeti. A most folyó háborúban a bol­sevizmus már bebizonyította, mit müvei a kisállamukkal. Magyarország nem akar osztozni ebben a borzalmas sorsban, ezért kell Magyarországnak és vele együtt baj­társi együttérzéssel valamennyi euró­pai kisállamnak állania a sarat, A ma­gyar cél ezúttal ismét európai cél is. A megjelent közönség a beszédet több­ször szakította meg tetszésnyilvánítással, majd ennek elhangzása után melegen ün­nepelte a szónokot. »Angliáé az elsőség a tőmeggvllkos mmmtémam* EGUETEM - mOZBÚBAfi ZÁRT TkMSsmssmttmmurxm TÁRGYALÁS F. tasnády TTIâPîa Páger Antal Tímár József Somlay Artur Vasárnap d lelőtt 11 órakor: Zárt tárgyalás tes vezetője a második bécsi újságíró kongresszus meghívására vendégként csü­törtökön este Budapestről Bécsbe érke­zett. Résztvett a magyar ujságir óküldött- ség tagjaival Baldur von Schirach biro­dalmi helytartónak és Dietrich dr. biro­dalmi sajtófőnöknek a kongresszus tag­jai részére adott nagyszabású fogadáson, majd pénteken délelőtt résztvett a kon­gresszus záróülésén. Pénteken délben Schmidt ' követ, né­met külügyminisztériumi sajtófőnök vil­lásreggelit adott Walter Emil és a ma­gyar újságíró küldöttség tagjainak tisz­teletére. Walter Emil követségi taná­csos és a magyar újságíró küldöttség szombaton reggel a menetrendszerű gyorssal visszautaztak Budapestre. Befejeződött az olasz nemzetnevelésügyi miniszter budapesti látogatása BUDAPEST, junius 26, (MTI.) Biggini olasz nemzetnevelésügyi miniszter és kí­sérete pénteken este 8 óra 10 perckor a Keleti-pályaudvarról elutazott a magyar fővárosból. A magyar és olasz zászlók­kal díszített Keleti-pályaudvaron a ma­gas olasz vendégeket ünnepélyesen bú­csúztatták. A sepsiszentgyörgyi Mikő-kollégium 50 éves jubileuma SEPSISZENTGYÖRGY, junius 26. A sep­siszentgyörgyi ref. Székely Mikó-kollégíum bu­dapesti öregdiák Egyesülete a kollégium ve­zetőségének támogatásával julius hó g—4. napjain nagyszabású díszközgyűlést és öreg­diáktalálkozót rendez a kollégium 8 osztálya főgimnáziummá fejlesztésének jo éves évfor­dulója alkalmából. A nagyszabású találkozó ünnepi sorrendje különös érdeklődésre tarthat számot, különösen pedagógiai, kulturális, de főleg székely vonatkozásban. A díszközgyű­lésen beszédet mond dr. Török Andor or­szággyűlési képviselő-főgondnok, vitéz Barabás Andor alispán, Vékás Lajos dr., a kolozsvári kír. ítélőtábla elnöke, felolvasást tart Lósy- Schmidt Ede, az Országos Műszaki Muzeum igazgatója, Demeter Béla, a M’kó-kollégium rektor-igazgatója és Bart ha János dr. A ref. temetőben Jane só Lázár orbai ref. esperes mond emlékbeszédet. Vasárnap az öregdiákok kivonulnak a szemerjai temetőbe néhai Csutak Vilmos, a kollégium elhalt kiváló igazgatójá­nak sírjához, ahol Havadtőy Sándor ref. lel­kész emlékezik. A Székely Nemzeti Muzeum dísztermében Vargha Nándor Lajos képző­művészeti tanár tart előadást, majd az, inté­zetek megtekintésére kerül sor. A találkozót műsoros est zárja be a város­háza dísztermében, ahol bevezető előadást László Dezső országgyűlési képviselő mond. Az esten fellépnek Hosszú Zoltán dr. és Hibá i József, a budapesti Nemzeti Színház tagjai, a kollégium véndiákjai. A Mikó-kollégium öregdiáktalálkozóját széleskörű érdeklődés előzi meg. ADAGOLJÁK A SZENET AZ USA-BAN. Géniből jelenti az Interinf.: Az Egyesült Államok szénnel való ellátásáról Ickes belügy­miniszter bejelentette, hogy a szénadagolást nem tudják elkerülni. Ennek oka az. hogy az utóbbi két hónapban háromszor is sztráj­koltak a bányaiparban. A termelés kevesebb, mint a fogyasztás. A bányászok 40 száza­léka még mindig nem látott munkához. Az igv támadt szénszükséglet máris érezteti hatá­sát a haditermelésben, különösen az acél­gyárakban. Pennssilvániában még hat acél > olvasztókemence üzemét kell szüneteltetni és ezzel a szénhiány miatt kialudt nagy olvas/.' tókemencék száma 11 -re emelkedett. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom