Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-25 / 141. szám

1 ELLENZÉK 1 9 í 3 j u n 1 w g 21 A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanainak kisajátításáról szóló törvény végrehajtási utasítása megjelent a hivatalos lapban Erdélyben az EMGE Jelöli a becs1obizoítságok tagjait BUDAPEST, junius 25. (MTI.) A Bu­dapesti Közlöny csütörtöki száma közli a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatla­nairól szóló 1942. XV. te. végrehajtásá­val kapcsolatban az átvett ingatlanok és vagyontárgyak tekintetében eljáró becs- löbizottságok megalakítása és működése tárgyában kiadott 3540—1943. M. E. szá­mú, továbbá az említett törvény végre­hajtása tárgyában 3600—1943. M. E. sz. alatt kibocsátott rendeleteket. A 3540—1943. M. E. számú rendelet értelmében azoknak a vagyontárgyak­nak a becslésére, amelyekért az átenge­désre kötelezetteknek járó térítést nem a földadókataszteri tiszta jövedelem, vagy nem a házadóalap figyelembevéte­lével kell a törvény értelmében megálla­pítani, becslőbizottságokat kell alakítani. A bizottságok tagjai^ mezőgazdasági va­gyontárgyak ügyében eljárásra a mező­gazdasági kamarák (Erdélyben az EMGE), erdőgazdasági ingatlanok és vagyontár-! gyak ügyében eljárásra a Budapesti Mér­nöki Kamara választja. A mezőgazdasági kamarák egyenként 20—30, a mérnöki kamara 24—48 szakértőt kötelesek vá­lasztani a rendelet kihirdetését követő 15 nap alatt. Az egyes ügyekben eljáró háromtagú bizottságot a földművelésügyi miniszter, az átengedésre kötelezett és a kamara elnöke jelöli ki. A rendelet a továbbiakban szabályozza, hogy miként kell a becslésre irányuló kérelmet elő­terjeszteni, a szakértők hogyan járnak el, miként kell a szakértőket dijazni. ! A 3600—1943. M. E. számú rendelet a ! zsidók mező- és erdőgazdasági ingatla- 1 nairó.l szóló 1942. XV. te. általános vég- 1 rehajtási rendelete. A rendelet részlete zi, hogy kik esnek a törvény rendelkezé­sei alá, ki milyen ingatlant és egyéb va­gyontárgyat köteles átengedni és hogy az ingatlanok alkotórészét, tartozékát, u gazdasággal összefüggd épületeket, állat- állományt és holt felszerelést, továbbá az ipari üzemeket és fiirdőtelepeket a tör­vény végrehajtásában miként kell fi­gyelembe venni. Szabályozza a rendelet azt is, hogy a törvény végrehajtásában irányadó körülményeket hogyan kell igazolni. A rendelet bejelentési kötelezettséget állapit meg, amely szerint — tekintet nélkül, hogy a törvény szerint zsidó-e mindenki, akinek két. vagy ennél több nagyszülője az izraelita hitfelekezet tag­jaként született, vagy aki az izraelita hitfelekezet tagja, vagy aki zsidóknak 1941. évi október 10. napja után kötött házasságából származik, valamint, aki — bár nem zsidónak született — az iz­raelita hitközségbe belépett, köteles va­lamennyi mező- és erdőgazdasági ingat­lanát és egyéb — a rendeletben részle­tezett, az említett ingatlanokkal összefüg- aő vagyontárgyait 1943 aug. 1-31. napjai között a községi elöljáróságnál az elöljáró­ság által rendelkezésre bocsátott nyom­tatványon bejelenteni. Minden ingatlant, amely az 1942. évi szeptember 6. napján, vagyis az 1942. XV. te. hatálybalépésé­nek napján a bejelentésre kötelezett tu­lajdonában volt, be jtell jelenteni akkor is, ha már átengedésre kötelezés követ­keztében nincs a bejelentő tulajdonában. A bejelentési kötelezettség azokra a jogi személyekre is kiterjed, amelyekre a törvény átengedésre kötelező rendel­kezéseit alkalmazni kell és kiterjed azok­ra a nemzsidókra is, akik a törvény ér­telmében ingatlanaikat, a zsidóktól szer­zés idejére tekintettel, kötelesek áten­gedni. A bejelentésre kötelezettek tulaj­donában lévő erdő- és legelőhasználati illetőségeket az erdőtársulatoknál, illet­ve a legeltetési társulatoknál 1943 julius 15-éig kell bejelenteni. A társulatok a bejelentéseket augusztus 31. napjáig ad iák át — a szükséges adatok megállapí­tása után — a községi elöljáróságnak. A rendelet fenntartja a zsidó ingat­lanainak átruházása tekintetében fenn álló tilalmat, részletezi azokat a szabá­lyokat. amelyek a törvény ama rendel­kezésének végrehajtására vonatkoznak, hoev zsidók mező- és erdőgazdasági, kis- és nagyközségben Dedig semmiféle ingat­lant nem szerezhetnek és felöleli azokat a korlátozó szabálvokat is, amelyeket a törvény a mező- és erdőgazdasági ingat­lanoknak zsidók által haszonbérelése te­kintetében állított fel. Mindkét rendélet kihirdetésével ha­tályba lépett. A megszerzett ingatlanok felhasználása tekintetében később külön rendelet fog megjelenni. Szombaton kezdődnek az országos lovas mérkőzések az egyetemi sportparkban KOLOZSVÁR, junius 25. Mint már röviden megírtuk, a kolozsvári honvéd- hadtest junius -26-án, 27-én, 28-án és 29- én rendezi meg nagyszabású országos lo­vasmérkőzéseit az egyetemi sportpark­ban felállított pályán. A hazatérés óta már . két alkalommal is tartottak lovas­mérkőzéseket Kolozsváron s bemutatták a hazatért Erdély fővárosának a világ­hírű magyar lovasmüvészetet. Kolozsvár közönsége olyan rendkívüli érdeklődést mutatott a versenyek iránt, hogy bátran el lehet mondani: ma a lovasmérkőzések számítanak a legérdekesebb sportnak Erdélyben. A szombaton kezdődő lovas­mérkőzéseken felvonul az egész magyar lovas élgárda és a magyar ménesek leg­pompásabb telivérei kerülnek a közön­ség elé. A versenyen példátlanul nagy mezőnyök indulnak. Vannak olyan szá­mok is, amelybe száznál több versenyző nevezett. A négynapos versenyből kiemel­kedő érdekességünek ígérkezik a „vitéz Limanovai Muhr Albert emlékverseny' , amely olimpiai military díjugratás, ame­lyen a magyar éllovasok indulnak. De a nevezők között ott szerepelnek a legis­mertebb urlovasnők is. Keresztes Erzsé­bet Kriegs-Au Katalin, Derka Klarissz dr. és mások. A műsoron járőrversenye­ken és dijugratásokon kívül díjlovaglás is szerepel. A versenyt rendező hadtest gondosko­dott tribünök felállításáról és szombaton délben fél 12 órától kezdődőleg autóbusz áll a verseny látogatóinak rendelkezésé­re. A társasgépkocsi a Szent Mihály-' templom északi oldaláról, az Égető-étte­rem elől indul. A versenyek mipd a négy Kél fontos segédkönyv mindenki számárai Hz 1343. évi adákivstés külön egei szabályai Az adókivetés, a fe'lebbezés, az adófelszó- lamlási tárgyalás összes szabályainak rö­vid összefoglalása. A földadó, Á házadé. Az általános kereseti adó. A jövedelem- es vagyonadó. A társulati adó. a társulati vagyonadó és a tantiemadó rész’eies is­mertetése. Az egységes állami pótadó. Uj adók a légi támadások miatt keletke­ző károk fedezésére. 1943. évi adókivetés­re vonatkozó rendelet magyarázata. Milyen kedvezmények illetik meg az adózókat? Ára 5 pengő és 40 fillér. Mír; mstinyl bélyeg kell? Az illetckszabá’yzat' legújabb módosítása. Be­tűrendes illeték, díjjegyzék. Ára 6 pengő. Kaphatók az „EIlenzék"-könyvesboUban Ko­lozsvár, Mátyás király-tér 9. ez. Vidékre utánvéttel is azonnal elkfi'djük. apón pontosan délben 1 órakor kezdőd- ek. A rendezőség büfféről is gondosko- ott, amelyet a hadtest tiszti étkezdéje )g házi kezelésben ellátni. A rendkívül iagas színvonalúnak és izgalmasnak [érkező verseny iránt máris igen nagy i érdeklődés és valószínűnek látszik, agy a versenyeket mind a négy napon iufolt tribün fogja végignézni. Az országos lovasmérkőzések fővéd- ökségét vitéz Albrecht királyi herceg, a ádnöksé^et vitéz Náday István vezérez- ;des vállalta. A négynapos lovasverseny műsora gébként a következő: 26-án, szombaton déli 1 órai kezdettel díjugratás 1100 méteres pályán 1 méter és 1.20 m. magas akadályokkal, könnyű osztályú díjlovaglás, Military díjugratás és díjugratás két pályán. 27- én, vasárnap* déli 1 órai kezdettel díjugratás 1.10 méteres és 1.20 méteres akadályokkal, nyeretlen lovak díjlovag­lása, díjugratás 1.40 m.-es akadályu pá­lyán és urlovasnők díjugratása. 28- án, hétfőn reggel 8 órai kezdettel vadászlovak díjazása, délután fél három órakor honvédnapi bemutatógyakorlat, utána ugratás, 1.10 méteres akadályu pályán. 29- én, kedden délután 1 órai kezdettel, díjugratás 1.20 méteres akadályu pályán, nehéz osztályú díjlovaglás, díjugratás 1.30 m. akadályu pályán, Puissance, kb. 7 órakor díjkiosztás. Este a versenyen résztvevők részére fél 9 órakor a Newyork-étteremben egy­szerű sportvacsora lesz. Csak elemista és középiskolás diákok kapnak nyaralási vízumot Romániába 1200 olyan líju kapja meg a vízumot, akik nem idősebbek IS évnél BUDAPEST, junius 25. A külügyminiszté­rium az érdekeltek tudomásara hozza, hogy a román kormánnyal történt megállapodás ér­telmében 1200 18 évesnél nem idősebb ele­mista, középiskolás és az idén érettségizett, de főiskolára nem iratkozott diák — akik ta­nulmányukat Magyarországon folytatják, de családjuk, illetőleg szüleik Romániában élnek — utazsi igazolványt kaphat, hogy szünide­jüket családjaik körében tölthessék. A külügy­minisztérium közli továbbá, högy ezután a román vízumokat a diákoknak a lakóhelyük szerint illetékes román királyi külképviselettől (budapesti román királyi követség, illetőleg nagyváradi vagy kolozsvári román királyi konzulátus) személyesen kell kérniök. A diá­koknak a vizűm kérésével egyidejűleg be kell mutatmok az iskolák látogatási bizonyítványát. Július 6-ig igényelhetik a gyümölcs­termelők a befőzési cukrot A gyermekek részére junius 30-ig lehet beadni az igényléseke KOLOZSVÁR, junius 25. Hirt adtunk ar­ról, hogy a közellátásügyi miniszter rendelettel szabályozta a befőzési cukor ezévi kiutalását. A rendeletnek egy részét ismertettük, mig a többi részleteit az alábbiakban közöljük: Az uj rendelet szerint az 1931 január 1. után születettek részére engedélyezett fél kiló befőzési cukor igénylésénél a háztartás fejé­nek legkésőbb junius 30-ig írásban, vagy szóban annál a községi elöljáróságnál kell előterjesztenie folyamodványát, ahonnan a cu- korjegyeit kapja. A hatóság az igény jogo­sultság megállapítása után a befőzési cukor- vásárlási engedélyt legkésőbb julius ho. 8-ig köteles kiszolgáltatni. A gyümölcstermelők részére engedélyezett 5 kiló befőzési cukorra vonatkozó igényléseket legkésőbb július ho ó ig kell szintén annál a községi elöljáróságnál, vámosokban a polgár- mesternél^ érvényesíteni, ahonnan a cukorjegye - Ket kapják. A cukorvásárlási engedélyt, vagy annak alapján megvásárolt cukrot másnak köl­csönadni, eladni, feldolgozásra átadni, vagy egyébként forgalomba hozni tilos. A kereske­dő a befőzési cukorvásárlási engedélyekkel szeptember hó 10-ig köteles elszámolni. A kis­kereskedők üzleteikből, a nagykereskedők rak­táraikból augusztus hó 31. után befőzési cuk­rot nem szolgáltathatnak ki. A befőzési cukor­vásárlási engedélyt úgy kell kiállítani, hogy a rendes árán kívül az idén is kilón kint 1 pengő cukoradó fizetendő. Természetjárás Az EKE junius 27-én a révi Zichy- barlanghoz rendez kirándulást. Indulás 27 én reggel 7 órakor a személyvonattal. Visszatérés aznap este 9 óra 20-kor. Vo­natköltség: személyvonat III. osztályon 17 pengő. Jelentkezési határidő junius 25-én este 8 óráig. Találkozás 27-én a vasútállomás elő­csarnokában 6 óra 40-kor. A vasutijegy megváltásáról mindenki maga gondoskodik. Vezető: Pakó Béla. Vendégeket szíve­sen lát. az Egyesület. S .... 21 mindennapi kenyér „.• A mi mindennapi kenyerün­ket add meg minekünk ma!“ Ezt a maga egyszerűsérjében fenséges mon­datot csakis az Istenember fogalmaz­hatta meg. Hogy mennyire tudta, hogy mit kér és milyen fontos az, amit kér, azt bizonyitja az, hogy a Miatyánk mondatai között ez a ké­rés rögtön az Istenre vonatkozó sza­vak után következik, tehát az Isten után a legnagyobb dolog, amit adhat és amit kérnünk kell Tője: a minden­napi kenyér. Nélküle megszűnik az élet, megszűnik a mozgás s megszű­nik mindaz, amiért Krisztus a ke­nyérről szóló rész után könyörög. Békés idők boldog nyugalmában, a biztonság öntudatlan hétköznapjai között talán eszünkbe sem jut a mindennapi kenyér kérdése. Meg­szoktuk, hogy kiteszik az asztalunk­ra, hogy akkora darabot szelhetünk belőle, amekkorát akarunk; válo­gathatunk fehér és mégíehérebb, barna vagy mégbarnább között tet­szésünk és kedvünk szerint. Úgy vet­tük, mint a levegőt: természetesnek, magától értetődőnek s haragosan ráncoltuk homlokunkat, ha nem a legfrissebb és legizletesebb darabot kaptuk. Ezekben az időkben nem tudtuk felfogni az imádság emberi bölcseségen tullátó mondatát. De valahol megszólaltak az ágyuk, torpedócsövek halálos tüzet kezdtek okádni, repülőgépek ezrei sötétítet­ték el az eget, gépfegyverek kele­peinek s kenyértermő mezők válnak lángtengerré. Ugyanakkor szántásra és aratásra való erős férfikarok ha- nyatlanak a földre, békés munkára tervezett gépek halálkaszává változ­nak s egyszer csak azt vesszük észre, hogy a mindennapi kenyér fogy az asztalunkon. Ilyenkor ... talán ilyen­kor ... eszünkbe jut az imádság . - add meg a mi mindennapi kenye­rünket­Háborús vészek idején — a mult rossT:, vagy jó példáin okulva — min­den állam megteszi a megfelelő lépé­seket, hogy a legfontosabb élelmi­szernek, a kenyérnek tartalékolá­sát és elosztását szabályozza. Ugyan­így cselekedett a háború kezdetétől fogva a magyar állam is, mely bölcs előrelátásával meg tudta menteni az ország lakosságát attól, hogy nélkü­lözzön és éhezzék. Mialatt egyes or­szágok lakossága a legnehezebb kö­rülmények közé került, azalatt mi­niszterelnökünk nyugodt lelkiisme­rettel elmondhatta egyik beszédében, hogy az országban éhező ember nin­csen. Ennél nagyobb szót egy világ­égés negyedik esztendejében kor­mányférfi még alig mondhatott el- Tudjuk: az eddigi 16 dekás fejadag nem volt sok. Tudjuk: nem dúskál­hatott senki sem az embeTi nem első számú élelmiszerében, de azt a ke­veset, ami kinek-kinek kijárt, azt mindenki megkapta, társadalmi és osztálykülönbség nélkül, a megfelelő méltányos áron. Most pedig a kor­mányzat - gondos és előrelátó be­osztása eredményeképpen — fel­emelte ezt a fejadagot napi húsz de­kára. Ez az egyszerű rendelet sokkal jobb képet ad az ország helyzetéről, mint száz politikai szónoklat, mert ez a rendelet nem szó, hanem: tett. A mai ember pedig tetteket vár és tetteken keresztül Ítéli meg a saját és az ország helyzetét. S ha a Min­denható is úgy akarja s meghallgat­ja a mindennapi kenyérért könyörgő imánkat, úgy ez ország lakosságának semmi oka a kishitűségre és félelem­re. Nézzünk körül a lángokban álló Európában és hamarosan megtanu­lunk hálásnak lenni azért, hogy ma­gvar földön nyugalomban fogyaszt­hatjuk el a mindennapi megnagyob­bodott magyar kenyeret. ÜZLETI könyveket és könyvelési papírokat legolcsóbban az „Ellen­zék“ könyvesboltban vásárolhat. Ko­lozsvár, Mátyás király-tér 9. Telelőn 11—99.

Next

/
Oldalképek
Tartalom