Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-22 / 139. szám
X 16 4 3 Inain« 23» ELLENZÉK Két éve... 1941 junius 22 . . . Ezen a napon váratlanul kitört a nemeţ—szovjet háború. Már ma, két rövid év távlatából is meg- állapitható, hogy a monumentális ókori hadjáratok, a népvándorlás korának gigantikus méretű expediciói, az uj és a legújabb kor összes tömegütközetei jelentőségükben mind elmaradnak attól az iszonyú mérkőzéstől, amely ezen a június vasárnapi hajnalon indult meg a kontinens keleti részén. Még a legbeavatottabbakat is rendkívül meglepte az egészen váratlan fordulat. Az újságolvasók nagy része még jól emlékszik az 1941 tavaszán lejátszódott eseményekre. A jszerb—német fegyverszünet napján és az azt követő hetekben a két év óta teljesen korrekt német— szovjet viszonyt semmi sem zavarta meg. Az angolszász oldalon felröppent, hírek megcáfolására mind Berlin, mind Moszkva nyilatkozatokat adott ki s egyetlen nyilatkozat sem mulasztotta el megemlíteni, hogy a két nagyhatalom közötti kapcsolatban mélyreható változás nem várható. A Kremlből kiinduló nyilatko- zat-dumping ellenére a német hadvezetőség tisztán látta a bolsevista hadsereg nagyarányú felvonulásának leélj át és a legnagyobb titokban, anélkül, hogy még az európai közvélemény is sejthette volna, megtette az ellenintézkedéseket. Az agyafúrt manőverek, amelyekkel a szovjet igazi céljait akarta leplezni a nyilvánosság előtt, azonban nem vezettek sikerre. Az Európa szive ellen irányuló bolsevista fenyegetés elhárítására Hitler kancellár és vezérkara döntő lépésre határozta el magát: megelőzni a Szovjetet terveinek végrehajtásában és hogy Európát megkíméljék a háború borzalmaitól, a Szovjet-Unió területén venni fel a küzdelmet a vörös óz’iással. Mikor junius 22-én hajnali három óra 15 perckor eldördültek az ágyuk a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, egy nyomasztó bizonytalanság érzése esett le az Európa somsáért aggódó kulturemberek szivéről. Azóta a világtörténelem legöldöklőbb küzdelmei folynak az Európát védelmező csapatok és a kontinens kultúráját fenyegető bolsevista tömegek között. A meglepetések ellenére a német hadsereg bebizonyította felsőbbrendűségét és megmutatta, hogy a csapások elviselése legalább olyan erénye egy hadseregnek, mint a legfényesebb győzelmek kivívása. A német hadsereg kétéves harca nem hagy semmi kétséget afelől, hogy a végső győzelem kinek a kezében van. A magasabbrendü katonai tulajdonságok, mint a kitartás, az alkalmazkodókészség, a rettenthetetlen bátorság, a jó vezetés, a kifogástalan felszerelés, a célok tudata, a szenvedések öntudatos tűrése, mind egytől-egyig a Wehrmachtot jelöli meg a küzdelem győzteseként. Ezzel szemben mit tudott felmutatni a Szovjet? Megdöbbentő könyörtelenséget, elismerésreméltó leplezési művészetet, a. vér és az anyag semmibevevését s az ellenfél állatias gyűlöletét. Ha a német—szovjet háború kitörésére gondolunk, mindig ahpereipiálunk egy érdekes egyéni élményt. A mult év-őszén Rómában találkoztunk Allessandro Volta olasz újságíróval, a torinói Gazetta del Popolo munkatársával. Ő volt az a szerencsés újságíró, akit a történelem szele hivatása gyakorlása közben £ legalkalmasabb pillanatban kapott el. Volta Moszkvából tudósította lapját. Küldetése végeztével. 1941 junius 21-én elindult Moszkvából a német határ felé. Erről az utazásról mondott Alessandro Volta egynéhány drámai ereiü mondatot, amelyek megerősítik a Szovjet titokban végrehajtott felvonulásának leplezési módját. — Mikor felültem a moszkvai pályaudvaron a minszki gyorsvonatra, semmi jelét sem láttam, hogy másnap a Szovjet-Unió hadviselő lesz. A többé-kevésbé rongvos tömegek zsivaja elnyomta a pályaudvari hangosanbeszélő recsegő hangját. A bolsevista hadsereg tagjainak uniformisa is csak a szokott mértékben mutatkozott. A vonat elindult és a szovjet vonat a szokott gyorsasággal haladt Nyugat felé. Szmolenszken áthaladva kezdte’'1'1 látni az első tüneteket, amelyek a vörös hadsereg készülődéseire mutattak. Hosszú katonai oszlopok, számtalan tehergépkocsi tartott nyugat felé. Minszk már egész hadiállapotban volt. Éjjel 3 órakor érkeztem meg a szovjet—német hátán a. A szovjet vámtisztek udvariasan megnézték útlevelemet, átvizsgálták bőröndjeimet, majd beültem az állomáson veszteglő német vonatba. Alighogy kiindulunk a határállomásról és áthaladtunk a határvonalon, előttünk és hátunk mögött megdördültek az ágyuk. A háború kitörése annál is inkább megdöbbentett. mert egyéves moszkvai tartózkodásom alatt, még az utolsó napokban sem láttam semmi jelt, ami a Szovjet szándékait megvilágíthatta volna. $ Az olasz újságíró beszámolója a leg- autentikusabban megerősíti azt az állítást, hogy a Szovjet a legnagyobb titokban készült Európa hátbatámadására. A német fellépés elképzelhetetlen károktól és pusztításoktól mentette meg földrészünket. A kétéves hadjárat alatt a német hadsereg nagy sikereket könyvelhet el. Mint egy nemrég kiadott német hivatalos jelentés mondja, a bolsevisták veszteségei emberben elérik a húszmilliót, ezenkívül pedig több mint ötvenezer ágyú, negyvenezer repülőgép és negyvenezer harcikocsi kapcsolódott ki végképp a szovjet hadigépezetből. Ennek ellenére a veszély nem szűnt meg. Sztálingrád és a két téli hadjárat eseményei azt mutatják. hogy a Szovjetet csak az erők totális harcbadobásávwJ lehet legyűrni. A birodalom vezetői elrendelték a totális mozgósítást. A mozgósítás eredmé- nvei már mutatkozni kezdenek. Német államférfiak -beszédei és a német lapok cikkei lehetőséget adnak arra is, hogy felmérjük a totális mozgósítás számszerű eredménveit. A haditermelés a mult évi termeléssel összehasonlítva szinte minden téren csúcseredményeket ért el. Öt- hatszorosára emelkedett a német üzemekben épített ágyuk, repülőgépek, páncélosok, hadihajók és más fegyverek száVÍG ÖZVEGY Ä COKViNBÄU Ma van a bemutatója ennek a mulatságos olasz filmjátéknak, melyet Mario Mattoli, az Európaszerte ismert rendező vitt íelvevőyép elé, A 7 vig özvegy főszereplői az olasz film ismert sztárjai, igy elsősorban Antonio Gandusio, Nino Toronto, Laura Nucci, Ainetia Cellini, Silvana Jachino, Laura Solari és Anna-Maria Dossena. Az előadások ismét 3, 5, 7.10 és csütörtök délelőtt 11 órakor kezdődnek. Jegyelővétel egész nap. ma. A nők fokozottabb igénybevételével és az igy szabaddá vált férfitömegek behívásával a harctereken küzdő német hadosztályok számát is érezhetően meg- szaporitották. Von Munstein vezértábornagy, a keleti hadseregek legfőbb parancsnoka, uj terveket dolgozott ki. Ezen a nyáron a német, hadsereg keleten ismét régi ütőképességével veszi fel a harcot a bolsevisták ellen. Nem jósolunk és nem kombinálunk. Nem tudjuk, hogy az idei nyáron lesznek-e keleten nagyméretű hadműveletek s azt sem tudjuk, hogy a Wehrmacht folytatja-e majd a nyári győzelmi szériákat? Csak annyit tudunk, hogy a német hadsereg megingathatatlanul őrt áll továbbra is az európai kultúra védelmében és napról-napra gyarapodó ereje a végső győzelem záloga. NAGY JÓZSEF. A külföldi államiak és kocmányfárfíak meleghangú üdvözletekben fejezték ki szerenesekívánataikat a kormányzó születésnapja alkalmából BUDAPEST, junius 22. A Kormányzó Ur Őfőméltósága születésnapja alkalmából külföldről elsőnek érkezett a Pápa Őszentsége meleghangú üdvözlő távirata. Hitler Adolf, a Német Birodalom vezére és kancellárja sajátkezüleg irt levélben fejezte ki szerencsekivánatait. Levelét Jagow budapesti német követ nyújtotta át a Kormányzó Ur Öfőméltóságának. Viktor Emánuel olasz király és császár szívélyes távirattal emlékezett meg az évfordulóról és ugyancsak üdvözlő táviratot küldött Pu-Yí mandzsukuoi császár, Gusztáv svéd király, Boris bolgár király, Franco spanyol államfő és Risto Ryti finn államelnök táviratilag fejezték ki jókívánságaikat. Mussolini olasz és Linkomi.es finn miniszterelnök, Göring, a Német Birodalom marsallja, Pábben- trop német külügyminiszter, Mannerheim finn marsall, továbbá számos követ és kimagasló külföldi személyiség. Kétnapos magyarországi látogatásra érkezett az olasz nsmzetneveiésügyi miniszter BUDAPEST, junius 22. Biggini Olasz nemzet'nevelésiigyi miniszter, Attilio de Cicco rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a killföildi olaszok összes intézményeinek vezetője, Gin lián© Balbino szenátor, a magyarországi olasz kulturintézet elnöke és Franco Biggini személyi titkára kíséretében hétfőn 12 óra 45 ■perckor négynapos tartózkodásra Budapestre'ékezett. A pályaudvaron ■az olasz vendégek fogadtatására megjelent .Szinyei-Merse Jenő vall ásás közoktatásügyi miniszter, a minisztérium részéről Fáy István és báró Wlasisits . Gyula államtitkárok, Budapest képviseletében 1 lomot may Tivadar főpolgármester és Szenety Károly polgármester jelent meg. Olasz részről Anfnzo, a budapesti olasz követtel él'én megjelent a budapesti követség valamennyi tagja. A budapesti fascio diszkül dől tséggel képviseltette magát. A termeskoosiiból lelépő olasz vendégeket Szinvei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter fogadta rendkívül szívélyesen és melegen. Az olasz vendégek a Déli-pályaudvarról az összegyűlt közönség lelkes éljenzése közepeibe szállásukra, a Duna-palotába hajtattak. A kormányzó ieienlétéhen Felavatták az m budapesti Olasz Kulíurmtézeíet Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyar, ország kormányzójának jelenlétében és az olasz-magyar barátság jegyében fényes ünnepség keretében nyílt meg az Olasz Kultur- intézet. A. magyarországi olaszok uj kultúrintézménye a régi képviselőház Sándor-utcai történelmi nevezetességű palotájában tataiI otthonra. Az előkelőségek soraiban helyet foglal! Kál- lay Miklós miniszterelnök, Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke, vitéz Kérész- tes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Váró Banííy Dániel földművelésügyi miniszter, vi. léz Lukács Béla ifárcanélküll miniszter, csatái Csatay Lajos honvédelmi miniszier, a bu- dapesten akreditáll követek, valamint igen sokan mások a magyar politikai, társadalmi és művészeti élei kiválóságai közül. A Főmélfóságu Urat az intézel lejáratánál Biggini olasz nemzetnevelésügyi miniszter Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatás* ügyi miniszter, valamint Aríuso Fiüpo budapesti olasz kővel fogadta. Az ünnepélyen An- íuso kövei a budapesti olaszok hálájának adott kifejezést a magyar korrnánv irányában — A két nemzet biztos alapokon nyugvó politikai szövetségét :— mondotta Benito — Mussolini velette meg A magyar és az olasz nemzeti szellem a háborús Európában is ki- j állta a próbát, Ez a szellemiség és azok a I közös események, amelyek a két r*?mzetet j egymáshoz közelebb hozták, a szövetségeseikkel és az Európa ellenségei ellen folyla- j tott küzdelemben is megnyilvánulnak. — Megelégedésemre szolgál — fejezte be beszédét —, hogy ebben a palotában, amely összeforrt a magyar függetlenség történelmének emlékeivel, a fasiszta Olaszország kormánya neveken üdvözölhetem a Kormányzó Ur fifőméltóságát, amikor születésnapja alkalmából az olasz nemzet a baráti Magyar- országgal a tisztelet és a szerelel érzésével •egybeforrott. A megnyitó ünnepély résztvevői Anfuso követ szavaira og^ emberként álltak fel és perceken keresztül hatalmas tapssal és é! jenzéssel ünnepelték Magyarország kormányzóját. Ezután Szinyei Merse Jenő vallás- és köz- oktatásügyi miniszter emelkedett szólásra. SsinyeFMene Jenő kultusz- miniszter avató beszéde I A Magyarországi Olasz Kulturintézelnek j ma ünepélyes felavatásra kerülő uj székháza- j ban 1867-iól 1902-ig a magyar országgyűlés ! képviselőháza ülésezett — mondotta °a minisz j her. — Amikor ezt a történeti épületet Bu- ! dapest székesfőváros közönsége az Olasz j Kulturintézet céljaira adományozta, mind- j nyájunkat egyaránt az a gondolat vezetőd, j hogy ebben az épületben kell töretlenül to- i vábbápolni a magyar-olasz barátság széllé. ; mét. — Kevéssel az Italia Unita, az olasz ál- ' látni egység megle;emtése után a képviselő- j ház 1870 október 29.i ülésében a nagy ese- j meny fontosságát méltatták. És ebben a teremben hangzott el Pulszk.y Ferencnek interpellációja, melyben tiltakozott a Diritto olasz lapnak az egykori Osztrák-Magyar Mo. narehia területéről való kitiltása ügyében. A képviselőház 1878 január 10-i ülésének határozatából Victor Emanuel elhalálozása alkalmából a Ház elnöke részvétét nyilvánító levelet intézett az olasz képviselőház elnökéhez. 1882 junius 2-án, amikor Garibaldi József — akiiek az dadán az olasz egységén magyar hősök is ontották vérüket — lehunyta szemét, a magyar kÓDviselőház a magyar nemzet általános és mély részvétét tolmácsolta. Az utolsó képviselőházi megnyilatkozás amelyet idézni óhajtok Kossuth halálával kapcsc'atos. A képviselőház 1894 április 10-i ülésében köszönetét fejezte ki az olasz nemzetnek és az olasz nemzet királyának azon kegyeletéért, amely nekünk nemzetünk mély gyászában olyan jól esett tapasztalnunk. — Legyen ez az épület az olasz-magyar baráti kapcsolatok mindenkor lelkes, buzgó őrhelye — fejezte be beszédét a miniszter. „é. maqyar és ofar n*& azért harcé', hány megmentse a kultúrát!“ Végül Biggini olasz nemzetnevelésügyi miniszter tartott beszédet: — Ezeréves állandó és termékeny kapcsolatok fűznek össze bennünket — mondotta. — Egymás melleti haladtunk a közös célok szolgálatában. A magyar és ?z olasz nép azért harcol, hogy megmentse a kultúrát. A lekek óhajtása ez, amelyek ui rendre vágynak Ez az uj rend fogja majd biztosítani az euróoai kultúra felsőbbrendűségét az ázsiai tagadás csalóka áfrándkémivel szemben. Ezzel a szilárd hittel tekintsünk a jövőbe. — A két szövetséges nép a Duce és a Führer lángelméjén keresztül uj tartalmat adott a mapyarsáo- Hivatásának. Ez a hivatás újból a kereszténység és az európai civilizáció védelmében jut kifejezésre. Â mapvar-tftrök kapcsolatokról tartott előadást Ulleín-Reviczky Antal BUDAPEST, junius 22 (MTI.) A nemrégiben megalakult Magyar-Török Társaság most tartotta első előadóestjét gróf Andrássv Mihály elnökletével. .Ünaydin Rusen budapesti török követ- a török irodalomról rendkívül emelkedett szellemű felolvasást tartott. Ezután Ullein-Re- viczky Antal rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, sajtófőnök hosszabb beszédben fogai kozott a magyar-török kapcsolatok történelmi fejlődésével- Megállapította, hogy a honfoglalást megelőző 4—500 évet is beleértve, közel másfélezer éven át alig voltak időközök, amelyekben a magyar nemzet a törökkel szoros kapcsolatban nem állt volna. í Felsorolta ezután a sajtófőnök en- j nek a kapcsolatnak egyes történelmi i megnyilvánulásait, amelyek mind a magyar, mind a török nemzet életé ben és történetében egyaránt megtalálhatók. Fzek a történelmi emlékek éreztetik a két testvérnemzetben azt az érzést, amelyet nemcsak a mult hagyományai táplálnak, hanem az [ az élénk baráti érdeklődés is. a.me- ' Ivet a két nemzet egymás kultúrája 1 iránt tanúsít. j A rendkívüli érdeklődéssel és fe- J szült figyelemmel kiséri nnvv-dkern j előadásért gróf \nd>rássy Mihály el- 1 n ö k m o n d ott k ö s z ö n e t e t.
