Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-18 / 136. szám
r 1.i. r. N z í K 19 4 3 junltiH lg. * Magsat muvés&cU siketé, av äcäk uácas&OH Hámába** a kuitveális és ynii ése-cti élet a Uáfocu afatt is gyű* nyäiü u<:dn*é-hy.zkci tnuiat&tt Av atasv lei\á y- és csásvái a w- b>ú Hlagya'i Akadétnia kiállításán ROMA. (Az Ellenzők mun.kutáisá- tól.) A háborús ős immár a négye- (tik haliorm esztendő küszöbén levő Róma nyligaImais belső éleiére mi sem jellemzohb, mint az a sok kiállítás és más kulturális esemény, ásni éppen május luinapban végbement es magyar vonatkozásban is em Iitést érdemel. Május nemesak a virágok es korányáé, hanem a művészetek iión-apja is volt Romában. Mindennek a középpontjában a „l’a- lazzo della Ks|xxsizioni“ hely iiségei- be.n megnyílt „Qmulriennale“. amelyet — milyen különös és jelképes jelentőségű! — annak a napnak a délelőttjén avatott fel III. Vittorio Erna miele olasz király és császár, amelynek az éjszakáján az ..örök“ Város felett áthúztak az angol Wellington- bombázók motorjai. • Seregszemle a „Quadriennale“ bemutatóján Ez a negyedik „Quadnennale“, amely éppen az u.i világháború keilt)'. közepéié esik, az. olasz, képzőművészet méltó seregszemléje. Mennyiségben is természetesen tekintélyes: •mintegy nyolcszáz festmény, kétszázötven rajz és több mint háromszáz szobor, pedig a „Our biennale“ birálóbizott- ság'a ugyancsak szigorú volt. De a mennyiségen felül — amely művészi munka megítélésénél egyébként sem mérvadó — a minőség az, ami szembetűnő a legelfogulatlanabb szemlélőnek is. Az irányokon és „izmusokon“ túl az olasz művészet visszatalált a maga útjára, amely lényegében nem más, mint az olasz klasszikusok vonalának a folytatása. Bie- gini olasz nemzetnevelési miniszter az olasz uralkodót üdvözlő beszédében meleg elismeréssel emlékezett meg az olasz festőkről és szobrászokról, akik a mai nehéz időkben is telje-sitik a kötelességüket a hazájuk iránt: dolgoznak. S jogos önérzettel emlitetet meg a miniszter, Jiogy a.z olasz «művészet képviseli ma azt az igazi szépség-eszményt, ami az emberi lélekben mindig visszhangra talált. A „Professionisti de Artist!“, a szabadfoglalkozásnak és művészek fasiszta konfederáeiójának -- hatalmas szervezet, amelybe az olasz orvosok és mérnökök éppenugy beletartoznak, mim a művészek, írók, újságírók — Via Sicilian levő N o vécén- to-stilus u székházában Cornel io Di Marzio elnök, nemes barátunk, aki nemrégiben is előadásokat tartott Budapesten, nyito-tta meg az idegen művészek kiállítását. Magyar festők sikere A kiállításon szereplő kilenc külföldi művész közül két Rómában tartózkodó magyar: Győré György festő és Tamássy Gyula szobrász. Az utóbbi már igen jó nevet szerzett magának nemcsak olasz művészi kő- lékben, hanem a mű értő olasz közönség előtt is s kiállított szobrairól, plakettjeiről igazi elismeréssel írtak a lapok. Ugyanilyen érdeklődés kíséri egy fiatal ösztöndíjas magyar festőnek: ősz Dénesnek a „Profesionişti de Artişti“DopoJavoro-szerveze- tének házában rendezett önálló kiállít ásái. A római Magyar Akadémia kiállítása S nemcsak Róma, hanem az egész fasiszta Itália művészi életének kiemelkedő eseménye a római magyar Akadémia kiállítása, amelyet az idén is — az eddigi szokásokhoz híven — Ili. Vittorio Emanuele olasz király és császár nyitott meg ünnepélyes külsőségek között. A felavatáson megjelent Biggini olasz non izei nevelési és Polverelli olasz nenmuvelés- ügvi miniszter is, s az olasz urálion dót <lr. Múriássy /.dián, Magyarország qnirináli követe és dr. Gent.hon István, a Római Magyar1 Intézet igazgatója fogadta és kalauzolta s az olasz király a legnagyobb tetszését, fejezte ki. A római Magyar Akadémia kiállítása fogalom Rómában. A nagy olasz lapok képzőművészeti kritikusad minden év ben szerető 'intek! ö-dé-v-el figyelik, hogy uj magyar művész- nemzedék mennyire használta fel itáliai tartózkodásának az. idejét és mit érzett meg Roma leikéből, a latin szellem kifogyhatatlan inspiráló hatásaiból? Nem én mondom, nálam erre hivatottahhak állítják, hogy az elmúlt háború után valóságos „római iskola“ alakult ki azokból a művi izeink hol. akik (Wztömli jia) Rómát megjárták s olyan kiválóságok tartoznak közéjük, mint Ah'a-N-ovák, Pátzay és Molnár C. Pál, hogy másokat most ne is említsekA „Giorn-ale d ltalia“, a „Popok) di Roma“ és más tekintélyes olasz lapok kritikusai egyértelműen és örömmel állapítják meg azt, hogy ezek a nemes hagyományok most sem szakadtak meg és a ..római iskola" vonalán inon sino iond. fiaiul művészeink szerencsésen fogad jak be azt, amit az. olasz föld nyújt nekik. Az idén nyolc ösztöndíjas művész hat festő és két szobrász mutatkozott he a római Magyar Akadémia kiállításán, amelynek elsősorban pornpú.s éts vikigiHs rendezését az anyag tökéle- h\s oasae válogatását — amelyért, dr. Genf hon István igazgatót illeti a. dicsérd — emelik ki az olasz lapok. A fedők kozol főként <>sz. Dénes és Gziráky I a jós s mellettük Malzoii Frigyes szobi :Uz. k<üt komoly fellő nési. ősz Dénes nk varéi lista, dús és lágy színek, szimbolizmusra való 11ajlandóság jellemzik. Czirúky köny- nyei.1, elegáns művészetében finom I irai súg nyilatkozik meg. M-ataon érett, izmos tehetség, egy-egy potr'trája valóban mesteri. Igazságtalanok volnánk azonban, ha megteledkez- nénk ezek mellett a többiről: Őszné Spány-i Ilonáról, akit. a „Giornale <UIt ad in.“ szigorú kritikusa, Carlo Tridenti dicsért meg, a tehetséges Szu- chy TiK'vr rajzairól és u v eg fésűm én y ■ vázlatairól — egyik jellegzetes római részletet ábrázioK temperáját a „Voce dTtalia“ közli a márványban a gy öngé" I séget n i ű vészi éri én-vény re- juft at ó I.aborcz Ferencről és a két aKvarellistáról: Somlai Gyuláról és ^za hó. Ivás/b’n ól az előbbinél: egy p ríréia. amely az erdélyi , Ba; tails Évát, a kiváló kiöl tő leányát ábrázolja, különösen sikerült alkotás — sem, akik egvéni meglátásukkal és biztos technikájukkal szereznek maguknak elismerést. Magyar vonatkozású előadások Az olasz fasiszta külföldi diákközpont, a Paazzo Giacomini nagytérKétszáz oldalas könyv számol be az EMGE elmúlt egy esztendejének munkájáról Szombaton délután az EMGE gazda köri elnökök értekezlete, vasárnap reggel az iyazgalóválasztmány ülése, délelőtt pedig az EMGE közgyűlése lesz Bésen KOLOZSVÁR, június i8. (Az Ellenzék munkatársától.) Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel Désen rendezi meg idei közgyűlését, mely iránt, miként jelentettük, országos érdeklődés nyilvánul meg. Ezt megelőzően szombaton délután 4 órakor az EMGE Rro gazdakörének vezetői tartattak értekezletet gróf Teleki Béla elnöklésével. Vasárnap reggel 9 órakor viszont az EMGE igazgató válatszmánya ülésezik az EMGE szolnokdobokai kirendeltségének Bethlen Gá- bor-utcai székháziban. A közgyűlésen báró Bánfjy Dániel földművelésügyi minisztert és a földművelésügyi kormányt dr. Bárányos Károly földművelésügyi államtitkár képviseli és résztvesz azon gróf Khuen Hédcrváry Károly, az Országos Mező- gazdasági Kamara elnöke, továbbá megjelennek a kerületi kamarák kiküldöttei is. Kétszázoldalas beszámoló az EMGE munkájáról Ebből az alkalomból több mint 200 oldalas évi beszámbló jelent meg az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület munkája 1942—1943 c'- men, melynek lapjain Erdély közösségi szellemének egyik nagymultu intézményé szólal meg százesztendős fennállásának előestéjén. Az írás sz.ambavesz és számbaad. Az a mezőgazdasági termelőréteg, amely immár kilépett a „magyar tömegek“ névtelenségéből s valamennyi öntudatos vállalói a magyar sorsnak. De amint a könyv előszava mondja, nemcsak az egyesület tevékenységéről kivan hü képet adni, mert enné! igényesebb a jelentés, legyen bizonyság- tétele annak, hogy a közösség szelleme alkot Etdély földjén. Az EMGE évi beszámolóját nehéz lenne akár dióhéjban is összefoglalni, hiszen valóban felméri Erdély egész mezőgazdasági helyzetét, behatóan tárgyalja az elmúlt esztendő egész mezőgazdasági munkáját és eredményeit, de ugyanakkor utal a jövő követendő útjaira is. Az a néhány mozaikszerül vonás tehát, amit az alábbiakban megrazolunk, még futó pillantásnak is szerény ahhoz képest, amit a könyv tartalmaz, ami valójában történt. Termelési helyzetkép Az első fejezetben termelési helyzetképet kapunk. Három táj bontakozik ki szemünk előtt, mint termelő egység; A Csik. Beszterce- Naszód és máramarosi túlnyomóan gyepes erdős jellegű hegyvidéke, a Maros-Torda, Ud- varhely és Háromszék vármegyét magában foglaló, átmenetet jelentő felső Maros és Olt medence, végül a Mezőség és a Partium: Szolméhen űi. Várady Imre hol >9c , egyelmm laii.ii — akii a !.ok>/>v.i, aknák, azi hiszem ik-iii kell kűluo h emu tut ni — 1 ártott érdeke- »in / nyelvű előadást „Origine <* j 'rratteri r| e I popolo u 11 e In n--<•“ \ magyar nép i-redete és jelleme címmel. Az előadáson hivatalos magyar ré / ról megjeleni dr. Papp Gábor köve' séyi tanácsos, ügyvivő, llu-zka !- ván miji ofanácso.s, dr Ta-*y |-’ere ín- kulturális attasé, ugyané „ük '.za/nos olasz hivatalos előkelőség »•- azoia-/ '*Z4*Ilenti élet számos jclesscm*. A kiváló tudós előadása első felé ben a magyar nép eredetével foglalkozott, a második részében pedig a mag\ar jellem alakulását vizsga a némáéti torlénelernben és irodalomban. R-eá/m mat ott arra, hogy a századok során mennyire váltakoz . és nem egyszer elferdített jellernkép alakult ki nyugaton a magyarságról A imagyar jellem alapvonásai már kezdetben adva voltak ugyan, kétségtelen azonban, a történelem csapásai más és más képet alakítót ak ki a magyarsági ól az európai koztu- 1 dalban. A magyar nép váűozhatat- lan tulajdon sátrai közé tartozik in.ifi I v :<ln ál izmusa, mély szabadságszere- tpte, valami mély és józan életbölcse- 3et, amely eligazítja öt helyes utón a feléje zúduló áramlatok sodra-m- i ban, hiiáelensége, amely könnyen j hajlik a haragra, de nyomban kész mindent elfelejteni és megbocsátani. A magyar jellemet — mondotta Váradé Imié az olasz hallgatóság hatalmas tapsvihara kíséretében — sző mos olyan tulajdonság színezi, arneiv j nem hiányzik az ola~z kaj aki érből I sem és ez is hozzájárul a magyarság 1 és a nagy s nemes ölasz nemzet év- j ezredes, önként adódó baráiságáhré! MIHÁLY LÁSZLÓ. nok-Doboka, Kolozs, Szilágy. Szatmir rs Bihar megyével mint tui.iyomóan szántóföldi művelés alatt áiló terület. A táblázatok a főbb tcxménvek termesztés: arányait és mindjárt termésátlagát, majd az állattartás belterjességét mutatja. Ez a kiindulás, amely alapja lehet Erdélyben az irányító gazdálkodásnak. Több mr.nt százezer tagja van az EMGE-nek A legfontosabb rész a következő fejezet: Az elmúlt esztendő munkája. Magától értetődő egyszerűséggel és természetességgel látjuk a hatalmas, több mint too ezer tagot számláló szervezet életet. Az egyesület legfőbb feladatát a népneveiéiben, a szakoktatásban látta. ezer. a téren érte el legnagyobb eredményeit. Hivatalos lapja, az Erdélyi Gazda 75 éves múltra tekintő folyóirat — ma 5 5 ezer példányban jelenik meg —, 40—60 oldalas terjedelemben s igy az ország legkomolyabb népi irányú szaklapja. Az egyesület ezenkívül a mult évben is kiadta 504 oldalas naptárát, arr.elv a gazdák kezébe 1 pengős áron került. A tanfolyami kimutatás 43 háromhetes EMGE mezőgazdasági és 7 gépkezelői tanfolyamról számol be, amelyen 2142 gazda vet-t részt. Számot ad a jelentés 44 állami háromhóna- pos gazdasági. 5 háztartási, valamint 7 zöldmező gazdasági és 9 pásztorképző tanfolyamról is. Ezeket a földművelésügyi kirendeltség, illetőleg ugyancsak az EMGE zöldmező ügyosztálya rendezte. Itt összesen 2644 gazdapásztor és gazdaasszony nyert kiképzést. A mezőgazdálkodás irányítása. A mezőgazdálkodás közvetlen irányítását jelentik az akciók, kedvezmények és jutalmak. Komoly tételekre rúg az az összeg, amely ilyen formában az EMGE közvetitésével a műtrágya, nagy és kisgépek, állatok, gyógyszerek stb. formájában a gazdák birtokába kerül. Llgyanezt a célt — a mezőgazdálkodás irányítását — szolgálja a földművelésügyi minisztérium kirendeltsége által beszervezett nemesített vetőmagszaporitó telepek nagy száma, amelyek címjegyzékét szintén felsorolja a jelentés. A táblázatok és felsorolások a mai állapotokat számbabevő részletes tanulmányokkal vannak párhuzamba állítva, igy a kép még teljesebb. Kiemelkedő része a jelentésnek a földbirtok' politikával foglalkozó fejezet. Csak most ért véget az a hatalmas munka, amely teljes részletességgel tárja fel a román földreform helyzetét. A jelentés végül' az EMGE érdekképviseleti szírepéről, vagyoni helyzetéről, kapcsolatairól, a hivatalos mezőgazdasági szociálpolitika erdélyi tevékenységéről számol be. A jelentés végül beismeri, hogy a beszámoló hiányos, mert nincs benne szó azokról a gaz- datestvéremkrői, akik továbbra is kisebb-égi sorsban maradtak és akik nehéz helyzetükben a Délerdélyi Magyar Gazdasági Egyesületben dr. Szász Pál vezetésével ápolják tovább azt a közösségi szellemet, amit együttélésünk alatt a legtöbb belső nemzeti érdek adotr számunkra. A zárófejezet ezután utal a jövő teendőire.- elsősorban tovább kell védekezni a külső és belső ellenségtől. E két tényező alapfeltétele a testvér közösség munkakerete, amit nemcsak Erdély földjén, hanem országosan és intézményesen ki kellene fejleszteni, hogy minden elszórt kis erőt a nagy gondolat szolgálatába lehessen állitani és minden gazda, mnden földművelő számára megadassák a tanulás és fejlődés lehetősége. Mert enélkül nincs korszerű minőségi gazdálkodás. A jövő feladatai Másodsorban számot keli vetni a háborút követő helyzettel és feladatokkal. Ez pedig gazdasági adottságaink feltárását, megismerését és minőségi kihasználást jelenti, hogy versenyképesek legyünk. Ugyanígy bizonyos az. hogy a jövő megoldásra váró kérdéseink tengerében a szociális gondolat él. Szükebb erdélyi viszonylatban az EMGE szorosabban vett munkaterületén pedig megteremtette az összes mezőgazdasági szervezetek es intézmények munkaegységét, a szabadtársuláson nyugvó Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület szellemében és ezáltal minden alkotó erőt annak a magyar és erdélyi kérdésnek a megoldására vonultathassunk fel, amit történelmi jóvátételnek neveznek. Mert csak így és csak ezen az utón alakulhat ki, az államhatalommal is a szabadtársulásoknak az a munkarendszere, mely a kérdések teljes megoldásához vezetnek. A Székelyföld után most Désen az elsüllyedt magyar tájak egyik újjáéledő pontján ad magának találkozót Erdély magyar gazdanépe. Ezzel akarja ugyanis ország-világ előtt hangoztatni, hogy az elsüllyedt magyar világ kiemelésére és ujjáteremtésére az összes magvar erők múlhatatlan és gyors összefogására van szükség. A WESSELÉNYI LÖVÉSZEGYESÜLET tudomására hozza lövészkötelezeít- feinek; hogy junius 19-től kezdődőleg július 24-ig bezárólag a vasárnapi lövész- foglalkoztatásokat szünetelteti nyári sza badságolás miatt. FELEMELTÉK A KÁNTORTANITÖK FIZETÉSÉT. Budapestről jelentik: A hivatalos lap pénteki száma közli a minisztérium rendeletét a kántortanitók fi- zetéskiegészitési államsegélyének szabályozásáról. A rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. \
