Ellenzék, 1943. június (64. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-16 / 134. szám
1943 Junius 16. ELLENZÉK „Ä magyarság mindig testvéri jobbot nyújtott azok felé, akiknek szintén hazája az erdélyi föld Zászlószentelési ünnepet tartott Kisilva község magyarsága. Beke Ödön országgyűlési képviselő beszámoló körútja BESZTERCE, június 16. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Pünkösd! ünnepén Kisilva és óradna községekben tartott beszámolót Beke Ödön onszóggyülési képviselő. Politikai gyűlések tudósítását az olvasó úgyszólván sablonnak tekinti. A közönség megszokta, hogy itt vagy ott értekezletet tartanak, komoly kijelentések, nagyvonalú megnyilatkozások hangzanak el, amelyek a jövendő célkitűzéseinek akarnak irányt szabni. Azoknak az értekezleteknek, amelyeket a parlamenti szünet alatt az erdélyi képviselők tartanak kerületeikben, egészen más jelentősége van. Az erdélyi törvényhozóknak nem az a céljuk, hogy a népszerűséget liajhásszák. Közvetlen kapcsolatot kívánnak teremteni a magyar tömegekkel. Átérzik a mai rendkívüli idők felelősségének súlyát, amikor mindennél fontosabb, hogy a politikai vezetők a öép minden kérésével, sérelmeivel és ügyes- baios dolgaival tisztában legyenek. Az Erdélyi Párt gyűléseinek lefolyása tehát nem előre meghatározott program szerint történik, amikor ünnepélyes keretek között, pontos sorrendben előre megállapított események peregnek le. A gyűléseknek maguk a résztvevők szabnak irányt. Minden problémát megtárgyalnak. Mindenkinek felvilágosítást nyújtanak, aki kérdésekkel fordul a törvényhozókhoz. Inkább testvéri megbeszéléseknek lehet nevezni ezeket az értekezleteket és nem gyűléseknek. Olyan megbeszéléseknek, amelyeken magyar vált szót a ma- gyarral, magyar akarattal, egységes szellemben készítik elő a jövendő épitőmunkáját. A KISILVAI MAGYAR TELEP ÜNNEPE Különösen azokon a vidékeken van szükség a magyarság megerősi- tésére, ahol szigetekben él a magyarság. Iyen hely Kisilva is, ahol a magyar lakosság a néhány főnyi intelligenciát leszámítva, egyszerű műm kásemberekből áll. Megható az a hűség és lelkesedés, ahogyan a kís- ilvai magyar telep lakosai a magyar •szellemhez, a magyar gondolatihoz ragaszkodnak. Pünkösd ünnepén zászlót szentelt az Erdélyi Párt kis- ilvai tagozata. Erre az ünnepélyre meghívták a párt megyei tagozatának elnökét, Beke Ödön országgyűlési képviselőt, aki a zászlószentelési ünnepség után beszámolót és panasznapot tartott. Amikor gépkocsink a magyar telepre érkezett, a többszáz. főnyi magyar műnk ást ö- meg éppen az ünnepi Isten-tisztelet után indult a képviselő fogadására. Virágokkal és zöld gályákkal feldíszített díszkapu előtt sorakozott fel a tömeg. Elsőnek Vogel László községi jegyző üdvözölte a képviselőt. Ezután Rusu görögkatolikus lelkész a község román lakódnak nevében mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a község román lakossága teljes egyetértésben él a magyarsággal és a román lakosság számára is kérte az Erdélyi Párt képviselőjének jóindulatát. Ezután Varga Károly, az Erdélyi Párt községi tagozatának elnöke tartott üdvözlő beszédet és a magyar telep lakóinak nevében kijelentette, hogy Kisilva magyar közönsége a nemzeti gondolat jegyében munkálkodik, átérz'i szerepének fontosságát és tanúságot akar tenni a magyar életerőről. Végül a leventék nevében Sebestyén Irén és Szappanos István üdvözölték Beke Ödönt, akinek átnyújtották a leventeleányok virágcsokrát. Beke Ödön képviselő válaszbpszé- de mindenben az erdélyi szellemet és az erdélyi gondolatot sugározta ki. Nem tartalmazott puffogó frázisokat vagy nagyhangú kijelentéseket. Rámutatott annak jelentőségére, hogy a község román lelkésze is megjelent üdvözlésére. Ebben a tényben annak bizonyitékát látja, hogy a románság a magyar haza keretei között megtalálja életlehetőségeit. A magyarság mindig testvéri jobbot nyújtott azok felé, akiknek szintén hazája a szent erdélyi föld. Cserébe állampolgári hűséget és őszinteséget kíván. Az Erdélyi Párt mindig ezt a szellemet ápolta. A magyar lakosság öntudata mindennél fontosabb, különösen azokon a vidékeken, ahol szigeteket képez. Itt fokozottabb munkaerővel kell elvégezni a magyar feladatokat, ha a nemzeti eszmét igazán szolgáljuk. ZÁSZLÓSZENTELÉS ÉS PANASZNAP Az Erdélyi Párt kisilvai tagozatának nemzeti zászlóját a párt egyik lelkes tagja, galaci Nagy András kereskedő ajándékozta a tagozatnak. Rónai Antal naszódi római katolikus lelkész felszentelte a zászlót, majd Beke Ödön országgyűlési képviselő megtartotta zászlóavató beszédét. Ebben a beszédben a magyar kötelességekre és ezek között is elsősorban a belső egységre hivta fel a község lakosságának figyelmét. A beszédet az ünnepség résztvevői nagy lelkesedéssel hallgatták végig, majd panasznap következett. A panasznapot a községi iskola nagytermében tartották meg. Mit is értünk tulajdonképpen panasznap alatt? Sokan azt gondolják, hogy amolyan megrendezett gyűlésről van szó és a képviselők előre tudják a felszólalásokat, sőt az azokra adandó válaszokat már jóéi őre megfogalmazzák és magukkal hozzák. Az Erdélyi Párt panasznapjai egészen mást .jelentenek. Itt a képviselő felszólítást intéz az egybegyűltekhez, hogy mindenki mondja el, milyen kívánsága, milyen sérelme és milyen javaslata van. A felszólalásokból kirajzolódik a község magyar közösségének élete. Pontos keresztmetszeteit kapunk arról; bogya" él a kisilval magyar sziget. A megtárgyalandó kérdések között egyformán talál* kozunk népművelési, közigazgatási és közellátási problémákkal. A panasznap ereje és jelentősége éppen abban rejlik, hogy a képviselő mindenre aprólékos felvilágosításokat nyújt. Útbaigazítást ad a község lakóinak, hogy mit kell tenni a kedvező megoldás érdekében. A központ kiküldöttei Beke Ödön képviselő, Graur Albin vármegyei tagozati alelnök és dr. Antal Ferenc tanügyi előadó minden kérést, panaszt feljegyeznek Azzal az érzéssel távoztunk a panasznapról, hogy a község magyar lakói csakugyan érzik: az Erdélyi Párt nem politikai célok szolgálatában áll, hanem az erdélyi ossz magyarság érdekeit tartja szem előtt és minden egyes magyar mnbn' javát akarja előmozdítani. KÉPVISELŐI BESZÁMOLÓ ÓRADNÁN Óradna községben a római katolikus elemi iskola nagytermében tartotta meg a képviselői beszámolót Beke Ödön. Ezen az értekezleten dr. Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt ügyvezető aiel- nöke is megjelent. Az értekezlet Bánffy László római katolikus lelkész, tagozati elnök megnyitó beszedővel vette kezdetét, ezután Beke Ödön képviselői beszámolója, majd panasznap következett Ennyit lehet hivatalos beszámolóként közölni az értekezletről, amely azonban megérdemli, hogy részletesen foglalkozzunk vele, mert a lelkek megerősítésére és a magyar öntudat kiépítésére szolgált. Ezért az óradnai képviselői beszámoló részleteiről az Ellenzék legközelebbi számában fogunk cikket közölni. YÉGH JÓZSEF. Felülbélyegzik a zsir- és husjegyeket KOLOZSVÁR, junius 16. A közellátási hivatal felhívja a fogyasztóközönség figyelmét arra, hogy az újonnan kiosztott zsir- és husjegyeket ismét annál a mészárosnál bélyeneztesse le, ahol zsírját és húsát eddig is vásárolta, mert julius hó 1-től a hentesek csak olyan zsir- és hus- jegyre szolgáltathatnak ki árut, amelyeket náluk előzetesen lebélyegeztek. A hentesek kötelesek a jelentkező fogyasztóknak, akik eddig is náluk vásároltak, j zsir- vagy husjegyeiket felülbélyegezni í és a felülbélyegzett jegyekről kimutatást készíteni éspedig külön a zsir jegyekről és külön a husjegyekről. A kimutatásnak tartalmaznia kell a fogyasztó nevét, lakását és a jegy fajtáját. (Egyszerű vagy felemelt). Az igy elkészített kimutatásokat a hentesek kötelesek julius hó 6 ig a közellátási hivatal zsirosztályának benyújtani. Egyik hentestől másikhoz való átiratkozás továbbra is a kerületi közellátási irodákban történik. Egyre gyakrabban jelentkeznek a közellátási hivatalnál olyan önellátó háztartások, amelyek sertést vágtak és az igy kapott zsirból egy bizonyos időre ellátták magukat, hogy önellátásuk határidejét a közellátási hivatal utólag csökkentse, mert zsírjukat a kitűzött időnél hamarabb fogyasztották el. Az ilyen kéréseket teljesíteni nem lehet, mert a vonatkozó rendeletek szerint az önellátás határidejét utólag semmiféle cimen csökkenteni nem áll módjában a hivatalnak. Céltalan tehát ilyen természetű szóbeli, vaP” írásbeli kérésekkel a közellátási hivatalhoz fordulni. A III. negyedre érvényes élelmiszerjegyekkel egyidejűleg azok részére, akik a tejbejelentésre vonatkozó felhívásnak eleget tettek, az illetékes kerületi irodákban tejvásárlási igazolványt adnak ki 2 példányban. Felhívjuk a fogyasztók figyelmét, hogy ezt az igazolványt őrizzék meg, mert felhasználásukra vonatkozólag a közeljövőben történik intézkedés. HetimlHce&e'Z tvnktz uetl a Székelyföld népe kcgyelttee zaiándMassat Uáddt az así UayyetnányaUnak CSIKSOMLYÓ. június 16. Zengnek, zugnak Csiksomlyó ősi harangjai .. . Végeláthatatlan sorokban tízezrek útja vezet keresztek, templomi zászlók és nemzeti szinti lobogók alatt a csodatevő Mária lábaihoz. Újabb és njabb „keresztalja“ ajkán csendül fel az ősi Mária-ének, hangzik a zsolozsma és messze csendül a litánia . . . Hálaadásra érkezik ilyen nagy tömegben ida a nép. Hálát ad Istenének felszabadulásáért s ugyanakkor idehozza minden buját, bánatát, nyomorúságát, hogy erőt merítsen újabb küzdelmek, bajok, nehézségek elviselésé1-** Tízezres- tameyek étkeztek a frütsuia Háború van. Sokan katonáskodnak. Mégis harmincezer ember gyűlt össze ebben az évben is Csiksomlyón. Fegyelmezetten, katonás rendben érkeznek a keresztek, Háromszék, Udvarhely. Marostorda s a többi erdélyi vármegyék s nem utolsó helyen Csik vármegye összes falvaiból. A vonatok, társasgépkocsik, kóberes és nyitott szekerek, .,rugós-kocsik“ valósággal öntik az embert. Csendőrre, rendfenntartó közegekre tulajdonképpen nincs is szükség. Tisztán óvatosságból rendelték ki őket. A székely nép bámulatos fegyelemmel, példamutatással, az időkhöz illeszkedéssel vauul fel. Egyetlen részeg embert sem lehet át> i ilyen óriási tömegben. Nagy szó ez! — nemcsak a Székelyföldöli, ahol bizonyos vonatkozásban sokkal fü- töuebbek a szenvedélyek, hanem máshol is . . . Most itt van a Székelyföld minden faluja: papja, kántora vezetésevei. Vannak, akik háromszáz kilométernél is többet gyalogolnak ide és vissza. Nagy, óriási dolog a hit és a lelki megnyugvás. Hegyeket lehet mozgatni, világot lehet átformálni ezzrí a roppant erővel. Uu’angzugás közepette egyre többen jönnek. A szentferences atyák nagy szeretettel várnak, fogadnak mindenkit ezen a hősök és vértanuk által annyiszor vérrel, verejtékkel öntözött földön. Elindul az ünnepi menet Szombaton délután négy óra tájban hatalmas, végeláthatatlan menetté alakul a nép . .. Elől Gyergyóalfalu lakossága indul. Sérthetetlen hagyomány ez. Ugyanilyen ősi és megszentelt hagyomány a csik.menaságiak és csikszent- györgyiek helye is. Ök közvetlen a főpapokat védő és a többévszázados csiksomlyói, illetőleg Csíkszeredái rom. kát. gimnázium tanulói által vont kötélkordon előtt sorakoznak fel egyszerre. Az ut jobboldalán Csikszent- györgy, baloldalán pedig Csikmenaság halad. Gondosan vigyáznak arra. hogy mindkét község a lehető legnépesebben legyen képviselve s a nehéz templomi lobogók, keresztek és zászlókat vivő legények és leányok egyetlen lépessel sem haladják meg egymást. Ősi hagyomány szerint ez a menet legelőkelőbb helye. Itt, a kötélgyürü közepén viszik, diákokból alakult .Jacigerek'* között a székely összetartást, erőt és nehéz sorsot képviselő méhkas alakul, nehéz selyemmel bevont, igen súlyos JaboriunV'-ot. A legjobbkötésü, legerősebb nyolcadikos diák izzad a súlyos teher alatt hosszú kilométereken keresztül, mig megkerülik a „Székely Kálváriá'*-t. Ennek a beosztásnak is történelmi jelentősége van. Felejthetetlen kép bontakozik ki. Az utolsó keresztek, a menetet bezáró gvimesvölgvi csángók színes tömege még nem mozdult meg a templom elől. amikor visszakanyarodnak s már majdnem a kettős torony aíá érnek a gyergyóaltalviak. Harmincezer ember ajkáról száll, zeng az ősi Mária-ének; „Ekés virágizál, kit Szent Anna szült... Szép szűz Mária könyörögj érettünk!..M Szebbuél-szebb ősi Mána-énekek váltogatják egymást és viszik Isten elé a sokat szenvedett nép segítséget kérő fohászát. Egymásután, sorban, fegyelmezetten csatlakoznak a keiesztek s indulnak a „Jézus Hágójá“-n fel az ősi Szent István korabeli kis kápolnához s aztán le a köves hegvoldalon. A ..Laboriunv - ot vivő nyolcadikos arcáról ketfelől haladó társai törülgetik a verejtéket. Hiába: a székely sors, a székely élet mindig nehéz volt. Tehát: a jelkép sem lehet könnyű . . . Ezt a képet nem. lehet elfelejteni soha. Minden évben megismétlődik és mégis mindig más .. . Isién dtesaseyece • • • Órákig tartó kikerülés alatt és után a papok, barátok sokasága gyóntat. Kiterül a nép lelke Ura és Istene előtt. Nyíltan állnak a kérdések, feszülnek a lelkekben, hogy a csodatevő Szent Szűz lábánál felenged jen, megbékéljen minden s uj lendülettel induljon az élet tövises útvonalán. Ilyenkor az idegen is felmérheti. hogy mit jelen: Csiksomlyó a szé- kelységnek. de különösen mit nyújtott a kilátástalanul beborult magyar égbolt alatt, mely félig immár szerencsésen kiderült . . . A kápolnáknál, az ötezer embert befogadó hatalmas templom, a kerítésben felállított szószékekről székely papok, szerzetesek szólnak népükhöz. Szavaik messze hangzanak: a múltból jelenbe vezetnek s döngetik a hallgatóság hitét, ébresztik a lelkét, érlelik a meggyőződését és fokozzák elhatározóképességét. A szónokok Isten fényes pünkösdi napja teljében megtörjék homlokukat, a keresztaljak csengettyűi sorakozót vernek... Éjjeli szállá sukra indulnak a keresztek. Sokan egész éjjel áhitatoskodnak, vezekelnek, könyörögnek, kérnek önmagukért és másokért. Kora hajnalban újból keresztek sokasága indul a Kálváriára. Szakadatlanul miséznek, gyóntatnak, áldoztatnak, szentbeszédeket mondanak a papok, barátok s majd délben végeláthatatlan sorokban indulnak tizezres tömegben a Hargita, Alvég, a Gréces. Sermászó. Nyerges hágói felé . . . Éppenugy, ahogy őseik tették, mert mindenáron meg kell védem, tartani ezt a földet, ezt parancsolja az ősiség. Csiksomlyó szellemisége, parancsszava vé- jgigzug a székely lelkeken, akik utolsó lehelle tűkig teljesítik a magyarságot és hitet egyformán szolgáló parancsot... F. GY.
