Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-17 / 110. szám
1 1 S 4 3 ui & J ti g 1 ff. ELLENZÉK 3 _ „IRaggar filmet akarunk! li iöb )Oví m í £ ;)(Z) Ax Ellenzék hétfői cikke, aiuolyv ben az egyetemi ifjúság Ivaráüy- ■) 'ellenes tüntetésével foglal kozott, ítöbb egyet Inni hallgatót area huli- í tótt, hogy levelet intézzen hozzám a azzal, hogy azt a lapban megjelen- f tessem. Készséggel teszek eleget en- í nek a ‘kívánságnak, nem azért, mintii ha az egész Karátly-ügy megérde- i meine a további papír fogyasztást; ( hanem azért, hogy megpróbálj mik r végüliiS a dolgok lényegére tapinta- I ni. Miint >az élet annyi más vonatko- i zásában, az a meggyőződésem, hogy itt is tisztázatlanok a fogalmak, ködösek a célok és a jelszavak uralkodnak a lényeg föl tát. A levél, amelyet illetékesek hozzám eljuttatták, a következő: , . . . <. ,,Mé!yen tisztelt Főszerkesztő Ur! Az Ellenzék május 17-i szamában „Mindent Katalinért!" cimen ismertetést olvastunk a Karády-ügy kolozsvári hullámairól. Az ismerletés végén bizonyos „mellékzor.- gékrőt" is szó esik s üt találunk, néhány irtagăllapitâst, melyekkel nem érthetünk egyet s melyekre mindenképpen telelnünk is kell. Igaz az, hogy az egész Karády-ügy komolytalan. Komolytalan a klubosdi és komolytalan a tüntetés is. Továfbmenően azt sem tartjuk egészséges tünetnek, hogyha magyar filmek színvonalának emelését valaki, vagy valakik utcai tüntetésektől várják. Mindazonáltal a tüntetésen mi is részt vettünk. Részt vettünk pedig azért, mert a magyar filmgyártás még nem jutott el odáig, hogy a tényleges magyar életet merje ábrázolni. Láttunk kisérletek«et, de a tömegprodukció még mindig magyartalanságra és a tömeg- izlés kiszolgálására van beállítva. Ezen természetesen tüntetéssel keveset lehet változtatni, mégis jelét akartuk adni annak, hogy a legmagyartalanabb és egyben legiz- lésteienebb filmszinésznő kultuszát megengedhetetlennek. tartjuk és ellene, ha kell, a a közönség erőszakos felvilágosításával is fellépünk. A magyar tőkére és a magyar vállalkozásra való hivatkozás nem győz meg min- ’ két. A magyar tőkétől sokkal kevésbé fo- ! gadjuk él Karády szerepeltetését, mint amennyire azt a zsidóktól elfogadhattuk ' volna. Ott pedig legalább meg lett volna , a fővigasztalásunk is. A Szinusz cimü gics- t eset a Herczeg Ferencre való hivatkozás ; sem menti. Sót ... A komolytalan tüntetés jogosultságát különben a közönség egyrészének viselkedése teljesen igazolja. Mindenesetre meg ! vagyunk győződve arról, hogjj az illető Deák-utcai filmszínház vezetősége mégis : jobb belátásra tér és nem kíséreli meg a „Csalódás" c. Karády-film bemutatását. A vállalkozót senkisem károsítja meg, ha ő sem vállalkozik a közönség ízlésének to vábbi károsítására. Kolozsvár, 1943 május 17. ! Maradtunk tisztelettel: Több kolozsvári főiskolás." A levélből tehát napnál világom ; rabban kiderül, hogy maguk a tüntető ifjak is igazat adnak tegnapi . cikkünknek ott, amikor az komoly- i talonnak. minősítette .a tüntetést, másfelől nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy az ifjúság valóban azt : akarja, amit a tüntetés alkalmával ; kórusban kiáltozott: magyar filmet! I Mondanunk sem leéli, hogy bízó- j nyára nem akad egy et ten magyar j ember sem, aki ne osztaná maradék- í talanul ezt a kívánságot. A kívánság I azonban kívánság marad mindaddig, amig meg nem határozzuk, hogy mit értünk a jelszó alatt: magyar filmet akarunk! Mit értünk legelső- sorban az alatt, hogy: magyar, a filmmel kapcsol at ba-n? Bizonyára azt, hogy semmi egyéb ne legyen, mint magyar! Megfelelő tehát nemzeti múltúnknak, hagyományainkMozgófényképé szek nélkü 1 özihet ot len segédkönyve: A filmtechnika kézikönyve Irta Székely Sándor oki. gépészmérnök. Harmadik átdolgozott kiadás. Kb. 300 oldal 98 ábrával. Ára 7 pengő. kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk, n a. k, A- ér mér se k 1 e I i \1 ik n e k, nyel v ü üknek, kultúránknak és nem kis mértékben a jövőbeni igényeinknek is. Igényeinknek, álmainknak, illúzióinknak és mindannak, aminek ösz- szessége alatt, magyarságot értünk, hibáink kai, erényeink kel, bet egyé gernkkel és egészségünkkel egyetemben. És lám, mind'az, amit fentebb leüt am, csupán frázis, jelszó-, tartalomnélküli fogalom. Ilyen szélesre dagad a problémája tehát a, három szónak, hogy: „magyar filmet akarunk“, mert ha meg akarjuk állapítani azt, hogy mit értünk azzal, amit mondunk, akkor meg kell állapítsuk a fentebb felsorolt és fel nem sorolt .alkotó elemek tulajdonképpeni mivoltát. Mert úgy érezzük, hogy fontos és nagy ez a kérdés, szeretnék, ha nem. sikkadna, el egy féligs-ikerült, tüntetésben és néhány frázisokkal telt hírlapi cikkben. Ezért az Ellenzék hasábjain ankétet nyitunk a kérdés tisztázására és felkérünk, mindenkit, akinek mondanivalója van, legyen, az szakember vagy egyszerű mozilá- togató, hogy fejtse ki véleményét. Talán a megnyilatkozások összességéből majd meg lehet teremteni azokat az alapelveket, amelyek ha nem is oldják meg a kérdést, de közelebb viszik a megoldáshoz. Vitéz Farkas Ferenc főcserkész: Hatalmas értéket jelent az önzetlenül dolgozó cserkészet ma, amikor minden közérdekből elvégzett munkáén ellenszolgáltatást várnak A fő cserkész látogatása a kolozsvári csapatoknál KOLOZSVÁR, május 18. (Az Ellenzék munkatársától.) Nagy napja volt hétfőn Kolozsvár cserkésztársadalmának: vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy, a magyar cserkészmozgalom irányítója, a Főcserkész látogatott el Kolozsvárra, hogy vidéki körútja során közvetlenül is találkozzon Erdély ifjúságával és személyeden győződjek meg Erdély fővárosának fejlett cserkészéletéről. A Fócserkész szolgálati utjával kapcsolatosan hétfőn a reggeli órákban érkezett Kolozsvárra és első útja Kerekes Endre J alezredes segédtisztje, Gundrun Kázmér ; cserkésztiszt-főtitkár és Puskás Lajos ; igazgató, a IX. cserkészkerület vezetője- j nek kíséretében a MÁV-mühelq cserké- í szeihez vezetett, akiket munkahelyükön, j a műhelyben látogatott meg. Itt Benedek Sándor műszaki tanácsos fogadta a MÁV i ! nevében, Weidlich Géza üzemi mérnök a : I cserkészek nevében a magas vendéget, | I aki mégtekintette a munkahelyeiken dől- j i gozö cserkészifjakat, az internátust, ahol / nagyobbrészt székely fiuk élik cserkész- i I életüket és végül a cserkészotthont. ; I A Főcserkész ezután Sándor Imre ! ! püspöki helytartónál jelent meg tisztelgő j látogatáson, pártfogását kérvén a katolikus egyház részéről továbbra is a cserkészmozgalom további munkájához, majd az unitárius gimnáziumban jelent meg, ahol az intézet nevében Gálffy igazgató, az intézet cserkészeinek nevében pedig Lőrincz Sándor parancsnok fogadta. A Főcserkész megtekintette az otthont, majd rövid beszédben a cserkésztörvé- nvek bertartására figyelmeztette az egy- begyült cserkészeket. Az unitárius gimnázium csapatának meglátogatása után Józan Miklós unitárius püspöknél jelent meg a Főcserkész tisztelgő látogatáson, majd a város és a vármegye vezetőinél. . Ezt látogatás követte a református gimnázium cserkészcsapatánál. Az udvaron feszes „vigyázzbaiv álló csapat előtt Gönczi László igazgató üdvözölte a Fő- cserkészt. Az intézet célkitűzései egy a cserkészmozgalom célkitűzéseivel — mondotta — és a Főcserkész urnák a magyar cserkészmozgalom ipjáteremtésére irányuló munkájában az intézet hűséggel felajánlja szolgálatait. A beszédre vitéz Farkas Ferenc altábornagy röviden válaszolt. majd Horváth Józsefnek, a cserkészcsapat parancsnokának vezetése mellett megtekintette a csapat igen szép és értékes otthonának a helyiségeit, elbeszélgetett az udvaron összegyűjtött apró cserkészekkel, akik harsány csatakiáltással üdvözölték az ország első cserkészét. Egy óra után néhány perccel a Tizes Szervezet előtt állott meg a Főcserkész gépkocsija. Puskás Lajos igazgató vezette be a Szervezet helyiségeibe a magas vendéget és ismertette néhány rövid szóval a Tizes Szervezet célkitűzéseit és szervezetét. — A tizedesi munka nem. más, mint cserkészmunka — mondotta Puskás Lajos igazgató. —r- A Tizes Szervezet megteremtésénél engem a cserkésztörvények vezettek és a szervezet a körzeteivel, főtizedeseivel és tizedeseivel megfelel egy cserkészcsapat felépítésének. Amint a cserkész a közösség szolgálatát tekinti egyik legfőbb céljának, úgy a szervezet is a közösséget szolgálja és ilyen módon cserkészmunkát végez. A Főcserkész körútját este fél hét órakor folytatta. Ekkor a IX. kerület Unióutca 6. szám alatti uj helyiségébe látogatott el, ahol már várták a kerületi tanács tagjai és a férficserkészek. „Minden körülmények kö:í a cserkészetet“ et Puskás Lajos igazgató, a IX. kerület parancsnoka üdvözölte a föcserkészt és arra kérte, ismertesse pár szóval a magyar cserkészmozgalom állását és kérdéseit. -... í - - . — A magyar cserkészet igen szép mult után, Teleki Pál főcserkész halála alkalmából, súlyos válságom esett keresztül — mondotta Farkas Ferenc altábornagy. — De maga a Kormányzó Ur volt az, aki kijelentette azt a szilárd elhatározását, hogy az államvezetés szempontjából igen fontos cserkészetet minden körülmények között fenn akarja tartani. El is vállalta a mozgalom fővé(jínökségét és engem bízott meg a mozgalom vezetésével. A Kormányzó Ur óhaja számomra parancs volt és én készséggel vállaltam ezt a kitüntető feladatot. Ezzel egyidejűleg rendeletet adott ki a m. kir. kormány, amely szabályozta a cserkészmozgalom jogállását és annak önállóságát, függetlenségét biztosította. Megbiztak azzal, hogy szolgálati szabályzatot készítsek és le is tettem hamarosan az esküt. A megújuló cserkészmozgalom a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur felügyelete alatt áll, én mint felelős vezető azonban közvetlenül a Kormányzó Urnák tartozom felelősséggel. Az alap ilyenmódon való lefektetése után a szerveket teremtettük meg. Összehívtuk az Országos J a- nácsot, megszerveztük a kerületi tanácsokat, rátértünk a kis- és férficserkémint amennyit vártam és a cserkészet óriási érték önzetlen és a magyarságért folyó munkájával akkor, amikor ma minden közérdekből elvégzett munkáért mindenki nyújtja kezét. Boldogan hallottam és tapasztaltam azt, hogy a bajmoki cserkészeknek két hősi halottjuk van Bácskában, a bánáti cserkészek a határon túlról szöktek át, hogy velem beszélhessenek, mások meg vérszerződést kötöttek, hogy a szerb elnyomás alatt a magyarságukat megtartsák Erdélyben legyen mindenki cserkcs: f — Erdélyben is szép munkát találtam de itt nagy fellendülés után mintha meg állott volna az élet. Ennek akarpk véget vetni és akarom, hogy itt mindenki cserkész legyen, nem ruhájával, hanem magatartásával és életszemléletével. Sokan ellenvetésekkel akarják meggyöngiteni a cserkészet erejét és azif mondják, hogy az nemzetközi és gazdag fiuk szórakozása és leventemozgalom mellett nincs szükség rá. Ez nem igaz. A magyar cserkészet már 40 évvel ezelőtt is magyar volt, a csapatok legnagyobb része a szegényebb sorsú lakpsság gyermekeiből kerül ki, a leventemozgalom■ melfett pedig, igenis szükség van a cserkészetre. — A mi erősségünk a szervezet, az életforma a törvények szolgálata, amellyel J mindig és mindenkor a belső frontot tartottuk és szeretett magyar hazánkat szoh gáltuk! — fejezte be beszédét vitéz Farkas Ferenc Fócserkész. Beszéde után a jelgnvoltak több értékes hozzászólást tettek, majd Puskás Lajos igazgató köszönte meg a látogatást, amiután a Főcserkész eltávozott a helyiségből. A kerület otthonában tett látogatása után a 109. sz. iparoscsapat otthonát látogatta meg, amellyel kolozsvári tartózkodásának programját be is fejezte. A Főcserkész egyébként szombaton ismét Kolozsváron tartózkodik, amikor meglátogatja a lombi cserkésztábort és a cserkész repülőteret is. (m.) Háromévi börtön hirtelen felindulásban elkövetett emberölésért KOLOZSVÁR, május 18. Öt évre visz- szamenö bü-np’er utójátéka zajlott le hétfőn a kolozsvári törvényszék büntető hármastanácsa előtt. A tárgyalás során a vádiratból egy szomorú életregény körvonalai bontakoztak ki. A bünper vádlottja Haesek Béla 30 éves északerdélyi illetőségű kőműves volt. Az idegen uralom utolsó éveiben a? akkori román katonai hatóságok szolgálattételre hivták be s a nagvszebeni rosiofokhoz került. Egy alkalommal bizonyos Oprea nevezetű tizedessel heves vitába keveredett s a magyar iiu, aki több mint egyévi akkori katonai szolgálata alatt leirhatatlanul sok viszontagságon ment át, éles hangon válaszolt Öprea tizedesnek, aki erre megütötte. Hacsek Béla a kezében levő árokhányó lapáttal ekkor úgy fejbevágta Op- reát, hogy az a szerencsétlen esés következtébe/i koponyaalapi törést szenvedett, amibe néhány nap múlva belehalt. Az akkori nagyszebeni katonai bíróság szándékos emberölés miatt 25 évi kényszer- munkára Ítélte Hacseiv Bélát. Az 1940-es bécsi döntés után a többi északerdélyi illetőségű foglyokkal együtt Hacsek Béla is Kolozsvárra került. Később bünpere- nek ujrafelvételét kérelmezte Ezt az ügyet tárgyalta tegnap a kolozsvári törvényszék büntető hármastanácsa. A vádat képviselő ügyész hirteleri felindulásban elkövetett emberölés miatt kérte Hacsek megbüntetését. A bíróság a vád és védelem meghallgatása után a vádlottat 3 évi és kéthónapi börtönre, valamint 10 évi jogvesztésre ítélte jogerősen. A büntetést egyben kitöltöttnek vette úgy. hogy Hacsek Béla a hétfői tárgyalás után azonnal szabadlábra került. Á francia politika nem tűr kétszínűséget LAVAL kormányfő szombaton a körzeti és megyei prefektusok munkaülésén, beszélt a kormány bel- és külpolitikájáról. — Az a politika, amelyet francia érdekekből folytatnunk kell — mondotta többek között — semmiféle kétértelműséget nem tűr. A kormány képviselőinek és a prefektusoknak hozzá kell járulniok ehhez a politikához. Szigorú fegyelmet kell megkivánniok, hogy a kormány tevékenysége hatásos lehessen. GIRAUD tábornok, a francia birodalmi tanács vezetője általános politikai amnesztiát adott Észak-Afrikában. A közkegyelemben részesült 5000 politikai fogoly legnagyobb részt internálótáborok- ból kerül ki. ELJEGYZÉS. Péter Margit és Szili József m. kir. zászlós, f. hó 15-én tartották eljegyzésüket. (Minden külön értesítés helyett.) 0160$ szét nehéz kérdéseire, majd az öregek és fiatalok közreműködésével olyan próba- rendszert dolgoztunk ki, amely gyökeréig magyar és amely alapköve lesz az újjáéledő magyar cserkészetnek. Ennek segítségével a magyar cserkészet régi hőskorát akarjuk újból feleleveníteni. A közelmúltban személyesen óhajtottam meggyőződni a cserkészmozgalom munkájáról és felkerestem a vidéki csapatokat. Azzal a meggyőződéssel tértem vissza a fővárosba, hogy sokkal többet láttam,
