Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-10 / 104. szám

1113 má]n> 11. fiLL£NZ£t Hogyan képzelik el a Székelyföld jövendőjét a gyakoriati pályán dolgozó székelyek? Emlékiratban foglalták össze a megvalósításra váró feladatokat CSÍKSZEREDA, május n. Gyakorlati pá­lyákon dolgozó székelyek emlékirata fekszik előttünk. Az. emlékirat' minden mondata fi­gyelmet érdemel, mert évtizedek' tapasztala­tai sűrűsödnek össze benne. Alaposan, szak­tudással lemért kérdéseket és lehetőségeket dobnak felszánre. Mindenekelőtt megállapítja az emlékirat, hogy a székelység földrajzi helyzete, lelkisé­ge, társadalmi összervezete, történelmi múlt­jából adódó szerepköre folytán a magyar nemzet testében, mint zárt egység jelentke­zik. Ezekből az adottságokból következik, hogy a magyar összesség jövőjének szempont­jából a székelység felbecsülhetetlen értéket képvisel s igy a székely élet fejlesztése,^ jobb jövő érdekében csak önmagából a népből, sa­ját vezető emberei által, székelyföldi központ­ból irányítva — indulhat ki. A székely jövő kialakítását ilyen alapokon képzelik el a székelyek: ŐSTERMELÉS A földművelés a Székelyföldön álljon el­sősorban takarmány és ipari növények tér meléséből. Ilyenek: bükköny, lóhere, lucerna, baltacin, takarmányrépa, len, kender, mák, stb... Állatállományunk nemesítése. Tenyészálla­tok nevelése. A még meglévő ősfajta háziál­latok; daruszőrü szarvasmarha, parlagi és békási ló kipusztulásának megakadályozása és ápolása. A közbirtokossági, községi és egyházi er­dők házilag, vagy kizárólag az erdőtulajdo­nos székelyekből alakuló szövetkezetek utján termelendők ki. Erdőt kereskedelmi célra iá­bon nem szabad eladni. A ,,Csiki Magánja- vak'‘-at illetőleg törvényhozás utján kell rögzíteni, hogy a vagyon igazgatásához és jövedelméhez a volt határőr családok jogo­sultak, mindenki másnak a kizárásával. A múltban ugyanis — állapítja meg határozot­tan az emlékirat — a Magánjavakat nem jo­gosultak igazgatták és használták. A székely közbirtokosságok eredeti vagyonállományából bármilyen módon elidegenített birtokrészeket a székely vagyonközösség tulajdonába köteles­ség visszahozni. Az erdőgazdasággal kapcsolatosan intézmé­nyesen meg kell szervezni a nagyvadak (med­ve, szarvas) vadászatát. Idegen ne bérelhes se a területeket és a nagyvadak lövésével kap­csolatos jövedelmek a székely kulturközö-sség céljait szolgálják. Minden község részére halastavat kell léte­síteni, ahogy ez régebben meg is volt. Ugyan­akkor a halivadékot is szaporítani kell. A Hargitán, megfelelő helyen, létesítsenek nemzeti parkot. Fürdők és üdülőtelepek környékén véder­dőket és ligeteket kell létesíteni. Ezzel kap­csolatosan a sziklás és vízmosásos területeket erdősíteni kell. Kiveszett szerszámfák (cser, bükk és tiszafa) visszahonositása és védelme elsőrendű kötelesség. Bányászattal kapcsolatosan hozzáértő szak­emberek kutassák végig a Székelyföld bányá- szásra alkalmas területeit és tárják fel az ás­ványi kincseket: vas, petróleum, réz, kaolin, cinóber, mészkő, márvány, andezit, lignit, bar­naszén, stb... Folyók, patakok szabályozása, öntözés cél­jaira és mocsaras területek lecsapolásával a megművelhető területeket jórészt ki lehet szé­lesíteni. IPAR Az elmúlt világháború, az 1916-os mene­külés csaknem megsemmisítette népművészeti termékeinket. A megmaradt muzeális anyag összevásárlását meg kell akadályozni. A rendelkezésre álló anyagból minden köz­ség létesítsen múzeumot az iskolák mellett, hogy a népi művészet alapul szolgáljon a háziipar kifejlesztéséhez. A múzeumokban levő székelyföldi néprajzi és népművészeti emlékekről másolatokat kell készíteni a felállításra kerülő múzeumok szá­mára. A háziipar irányítása és megszervezé­se céljából háziipari gócokat, szövetkezeteket kell alakítani, illetékes vármegyei szervek be­vonásával, de az eluralkodó, sokszor papir- halomba fulladó ,,ügykezelés“, ,ügyvitel“ tel­jes kikapcsolásával. Ezeknek a válallkozások- nak mozgékony, érzékeny és rugalmasoknak kell lenniük. Kender, ien, gyapjú háziipari feldolgozá­sához megfelelő gépeket és szerszámokat kell beszerezni és ezekkel el kell látni iskoláinkat is, anol kézimunkaórákon a háziipar alapis­meretéinek tanításán legyen a hangsúly. Kisiparosokat szakmánként szövetkezetekbe kell tömöríteni, megfelelő gépekkel ellátni, kisipari szakoktatásban részesíteni és az arra érdemeseket továbbképzés céljából külföldre küldeni. Hadseregszállitások során a székely- földi kisipar jusson megfelelő megrendeléshez. A Székelyföld természeti kincseinek, ter­melvén veinek, amelyeket a háziipar nem tud feldolgozni -—^ gyáripari utón történő feldol­gozása es ertekesitésc érdekében; fürészgyúr, cellulózé, papír, cement, bőr és más gyárak Utesitendok.' Mrglelelö nyersanyagunk van porcellángyár, üveghuta, kender, lenfeldolgo- zó, gyapjúi on o, sörgyár, konzervgyár hús, zöldség és erdeigyümölcs feldolgozására. Bo­róka es fen ,'óolaj előállítására megfelelő üzem felállítása. \ asöntóde cs műtrágyagyár létesítése. Gyár­ipari es kisipari üzemek villanyerőveli ellá­tása. KERESKEDELEM ' A székelyföldi termelvények kereskedelmi értékesítéséből minden idegen érdekeltséget ki kell zárni. Háziipari és mezőgazdasági termé­keinket, az érdekeltekből álló szövetkezetek utján szabad csak értékesíteni. Fakitermelő és értékesítő szövetkezetek ál­lami' hitellel, egységes irányítás és állami el­lenőrzés mellett áilitandók fel. A Székelyföldet, annyi évszázados mulasz­tás után, be kell kapcsolni a kelet felé irá­nyuló kereskedelembe. KÖZLEKEDÉS Az összes miiutak cs összekötő utak rend- behozása, községi és erdei utak kiépítése. A székelyföldi vauti hálózat kiépitóse: Kczdivásárhely, Kászon, Csikszentsimon; Csíkszereda, Székelyudvarhely; Székelyudvar­hely és Marosvásárhely szakaszain Erdővidék bekapcsolásával. Addig is társasgépkocsijára- tokkal kell pótolni a fenti hiányokat. IDEGENFORGALOM Fürdőink, üdülőtelepeink idegenforgalmá­nak céltudatos fejlesztése. Közintézményeink és társadalmi alakulatok építsék fel üdülő, nyaraló telepeiket. A szekeiy falvakban egymásután létesülő kisebb bor vízfürdőkre kell irányítani az anyaország nyaraló és üdülni vágyó munká­sait és más társadalmi rétegeit is. Közművelődés és népoktatás Szükséges a 22 esztendős idegen uralom alatt elhanyagolt ifjúsági fegyelmi és kultu­rális^ kiegészítő nevelése. Ennek a nevelésnek legfőbb célja Jegyen a faji fegyelem és fele­lősségérzet kifejlesztése. A nevelés irányitói született székely em­berek legyenek, mert tapasztalati tény, hogy iljusaguukkal nem székely -származású tanítók es tanárok nem tudnak teljes lelki közösséget tartani. Az elemi oktatás legyen összefüggésben a székelyföldi őstermeléssel. Minden elemi is­kola mellett faiskolát és mintagazdaságot kell berendezni. A középfokú oktatást szakisko­lákra kell fektetni. A középiskolákba csak kiváló tehetségüknél hivatott ifjak kerüljenek be. Azonban ez az iskoia nem szakadhat el eszmei vonalvezetésben a falusi néptől. Vár­megyei székhelyeken szakiskolákat és gazda­sági kísérleti állomásokat, községekben tanfo­lyamokat es mintagazdaságokat kell létesí­teni. Vándortanitók beállítása szükséges. Erdőőn szakiskolákat és vadőrök számára tanfolyamokat kell létesíteni. Megfelelő ipari és kereskedelmi szakoktatásról kell gondos­kodni. Székely ifjak számára székelyföldi ka­tonaiskolát kell felállítani. Az iskoiánkivüli népnevelést a társadalmi és kulturális nevelés szolgálatába kell állítani h a lehető legerélyesebben ellenőrizni. Csík­szeredán szabadegyetemet, Zsögödön müvész- ,elepet kei! felállítani. Szorosan idetartozik rádióállomás létesítése. Iskolában és iskolán kívül a székelyföldi sportnevelést, a sízésen kívül, a repülésre kell alapítani. Az ország repülőegyesületei, isko­lái a vitoilázó repülés terén siessenek a szé­kelyföldi iijak segítségére Társadalmi kérdések A gyermekszületéseket intézményesen kell iztositani. Ezzel kapcsolatosan megfelelő anya- és gyermekvédelemről kell gondoskod­ik. Bábaképzőt kell létesíteni. Az iskola, és iskolánkivüli népnevelésben megfelelő helyet és teret kell biztosítani az egészségtannak. Legalább járásonkinc megfelelő kórházat kell építeni. Tüdőszanatórium, szegény- és aggmenházak létesítése, meglévők rendbeho­zatala és fejlesztése, árvaházak: gondozása, népfürdők létesítése mind a megoldandó fel­adatok közé tartozik. A kelet felé irányuló kivándorlást rendőri intézkedéssel kötelességszerüen meg kell aka­dályozni nemzetünk jövője érdekében. Ugyanakkor a székely népfeleslegnek erő­teljes közösségbeni, összefogó egészet képező kitelepítése. A fóldbntokforgalrnat az állam ellenőriz­ze;, gyakoroljon elővásárlási jogot. E célra állitsanak fel külön szervet. Különös intézkedés kell arra, hogy a Szé­kelyfölden idegen földbirtokot ne szerezhes­sen. A gyimesi csángók kirajzását irányítsák rcrvszerüen, nemzetpolitikai kívánalmainknak megfelelően, * Röviden vázoltuk ezt a nagyrahivatott ter­vet, amely hacsak részben is, már most elin­dul a megvalósulás utján, korszakalkotó fej­lődést biztcfsit a Székelyföldnek. Csak egy kis felülről jövő támogatás kell és a terv nem marad csak terv, mert az egész székely kö­zösség készen áll munkájával és eszével egy­aránt, hogy az elgondolást az elképzelések világából valóságba rángassa. ’ FERENCI GYÁRFÁS. Szinyel-Merse Jenő kultuszminiszter mondott ünnepi beszédet a Ranolder Intézet félszázados jubileumán BUDAPEST, május 11. (MTI.) Szinyei- | Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi mi- J niszter a Ranolder Intézet 50 éves jubi­leuma alkalmából rendezett ünnepélyen beszédet mondott. — A mai világégés közepette — mon­dotta többek között — örömmel és büsz­keséggel tekintünk intézményeinkre, amelyek sokévszázados múlton megala­pozva épitik a jövendőt és nevelnek uj magyar nemzedéket, nem rövid órák, vagy napok életére, hanem — és ebben rendületlenül hiszünk és bizunk — újabb magyar évezredre. A Ranolder Intézet múltjának igazi értékét elsősorban az adja meg, hogy az elmúlt fél évszázadban sok-sok öntudatos katolikus és öntudatos magyar nőt nevelt. Ezek á hitükben és magyarságukban tántoríthatatlan asszo­nyok erős támaszt jelentenek, hűséges sorstársai, a kereszthordozásban segitői — ma már számos esetben helyetesitői — a magyar férfiaknak, de ott állanak mellettük akkor is, amikor honvédeink karddal a kezükben harcolnak a magyar ügy diadaláért, a boldogabb magyar jö­vendőért. Garda cikke az északalríkai hadiárat Jelentőségéről Róma, májusi 11. (TP.) Az a nemzeti komoly­ság, amellyel Olaszország május 9-én az Imperium napját megünnepelte, bizonyos­ság amellett, hogy az olasz nép az Észak- Afrikéban most lezajlott eseményt milyen reál- politikai világossággal látja, Emellett az olasz nép eltekint az északafrikai csata jelent őségé­nek minden kisebbítésétől. Ebben a vonatko­zásban Gayda kétségtelenül az egész nemzet felfogásának ad kifejezést, amikor azt írja, hogy az olaßz hadsereg német szövetségesé­vel együtt Afrikában három éven át két virág, impériumot tartott vissza az európai kontinens elleni közvetlen tárnájáétól. Ez olyan te’jesit­mény, amelyre a félsziget lakossága éppen a visszaesés pillanatában büszke lehet. Gayda megállapít ja, hogy a tenge’y bátor katonáinak érdeme volt, hogy az ellenfél óriási erőfeszítései ellenére az angolszász há­borút idáig Európa peremétől távol tudták tartani és ez még Európa kapuit sem érte eb A hosszú afrikai háború tartama alatt O'asz- ország számszerűleg mindig alatta volt az el­lenfélnek és emberben és hadianyagban mutat­kozó óriási fölénnyel kellett megküzdenie. Az olasz katona azonban még akkor sem tágí­tott, ha ö;szörös tulhata’om állt vele szemben. A tuniszi csata legutolsó szakaszában azonban Keresünk megvételre: 1 drb. kézi csiszológépet, hajlékony tengellyel. 220 Voll. 1 drb. haránt csiszológépet külső és belső csiszolásra. 220 Volt. 1 drb. vezető és vonóorsós eszter­gapadot. Csucstávolság 1000 mm. csúcsmagasság 180 mm Norton- szekrényes kivitelben. 220 Volt. 1 drb. vezető és vonóorsós eszter­gapad Nortonszekrényes, kúp esztergályozására alkalmas kivi­telben. Csucstávolság 2500 mm. csúcsmagasság 280 mm. 220 Volt. 1 drb. csőesztergapadot nyereg­szeges kivitelben. Csucstávolság 3000 mm. Kupesztergálásra al­kalmas kivitelben. 220 Volt. 1 drb. harántgyalugépet 600 mm lökethosszal. A váltószekrénv 6 sebességre beállítható. 220 Volt. 1 drb. fúrógép 50 mm-ig. 220 Volt. 1 drb. elektromos fújtató (exhaus- tor) csatlakozás 100 mm, teljesí­tőképesség 15 m3 percenként 1000 mm vizoszlopnál. Erószük- séglet 4 lóerő. Csakis jó állapotban lévő gépekre vonatkozó ajánlatokat, lehetőleg fénykép és műszaki leírás mellék­lésével veszünk figyelembe. Jelige „Anyagbeszerzés CZ.“ a Központi Hirdető Irodába, Erzsébet krt. 23. Telefoni ajánlatokat 222-494 szám­ra Czéher úrhoz kérünk. az ellenség túlsúlya emberben tízszeres, pán­célosokban pedig húszszoros volt. Az angol­szászok által Tuniszban harcbavetett reDÜ'ő- gépek számát Gayda ötezerre becsüli. — A tengelycs-apatok számszerű kisebbésge csökkent, minthogy a tengely kötve volt a tengeren pontosan előirt utánpótlási útvonal­hoz és ezt az utánpótlásit nemcsak az angol hadiflotta legnagyobb része, hanem az Egye­sült Á'Lamoki tenger esze tón ek számos egysége is állandóan támadta. Gayda ezután áttér az angolszászok számára Afrikából Európába most már esetleg adódó áttelepülési lehetőségre. Felfogása szerint ezen kísérletben mindenesetre a Földközi-ten­ger marad az események középpontja. Ekkor a helyzetnek teljesen meg kell fordulnia. A tengely terveit előkészítette és a helyes idő­pontban ebeket megvalósítja. A megteremlett védelmi berendezésekről katonai okokból sem­mit sem ’.ehet mondani, de rá lehet mutatni köizelfekvő dologra. így például arra, hogy mindaz, amit idáig az Afrikában való utón es magában Afrikában emberben és hadianyag­ban elvesztett., mostantól kezdve az anya- fö d talaján áll készenlétben, sőt O’aszország újból megragadja azt az offenzív kezdemé­nyezést, amelyet az utóbbi időben Észak- Afrika állandóan veszteségteljes ellátásának szükségessége miatt abbahagyni kényszerü't — jelenti ki Gayda. MÁJUS KÖZEPÉIG BE KELL ADNI A MESTERYIZCGA IRÁNTI KÉRÉSE­KET. . Az ideiglenes iparjogositvánnyai rendelkező ipaicsoknak junius 30-ig meg kell szerezni me-ierlevelüket. Akiknek mestervizsga némi kérése május 15-ig nem érkezik oe a Kereskedelmi és Ipar- kamaránoz, azokat nem bocsátják vizsgá­ra s igy iparuk-1 sem folytathatják. A kérvényhez csatolni kell az ideiglenes iparjogositvany kiadásáról szóló iparható­sági határozatot, amennyiben pedig an­nak hatalva mái junius 30-a előtt lejárt, meghosszabbítását kell kérni az iparha- - tóságtol. A meítei vizsgát megelőzően a i kolozsvári és K-lozsvár vidéki iparosok I részére cipész, csizmadia, asztalos, fod­rász, sütő, cukrász, kovács, lakatos, ven­déglátó, férfiszabó molnár és esetleg mészáros szaemák részére kezdődnek tan­folyamok. A lar-foy.am tartama 2—5 hét. Részvételi d.j lO pengő, mészárosoknak és molnároknak 20—30 pengő. A szak­mai tanfolyamokon részt vehetnek ipa- rossegedek, nemkülönben iparjogosit­vánnyai rendelkező mesterek is. Május hó folyamán a kolozsvári Iparkamara te­rületén lévő os-’zcs ipartestületi székhe­lyeken tartanak i'őadást. PERMETEZÉS NÉLKÜL is gondozhatjuk a gyümölcsfákat és megvédhetjük a rovar- és gombakártevők ellen. Miképpen kell eljár­nunk erről, valamint az öntözőberendezések­ről, a dinnye termesztéséről, a gyümölcsös, szőlő és konyhakert időszerű teendőiről, a ba- ' romfi- és méhtenyésztésről ir a Magyar Gyü­mölcs legújabb száma, melyből lapunkra hi­vatkozva egy alkalommal ingyen mutatvány­számot küld a kiadóhivatal, Budapest, V., Vil­mos császár-ut 76. FÉNYKÉPALBUMOK, emlékköny­ved, kulcsos naplók nagy választék­ban kaphatók az „Ellenzék“ köny­vesboltban. Kolozsvár, Mátyás ki- rályrtér 9. Telelőn 11—99.

Next

/
Oldalképek
Tartalom