Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-10 / 104. szám

1 HU 3 mójut lí. ELtENZfiK A délerdélyi magyarság testvéri kézfogása Sí{ Ovi OÁ 9>í :sö io.t IP ÍI£f A m & 93 S« Kf Síi xa ío m >q tu :3i V q ;A 3 is d Ä i ►í 9 3 ß â I r A dermedt hallgatásban minden hang, minden kis mozdulat biztatást sugároz, mert az élet jele.. És almi­kor egyszerre nyugodt öntudattal keményen csattan tel a hang és a kezek testvéri kézfogásban erősen összefonódnak, az aláírnak látszó testen hogyne futna végig az élet árama, hogy a magasba lendítse a hitet, a megmaradás reménységéi! A hallgatásra Ítélt romániai ma­gyarság életében ilyen esemény volt a Hangya Szövetségnek április vé­gén Nagyenyeden tartott közgyűlése- Egy gazdasági, vagy kereskedő Inni szervezetnek, egy szövetkezeti köz­pontnak a közgyűlése máskor csau azokat érdekelte, akik a szervezet szorosabb kötelékébe tartoztak. Ma otr láttak a Hangya nagyenyedi köz­gyűlésén Márton Áron róm. kát. püs­pököt, Nagy Ferenc református püs­pökhelyettest, dr. Gál Miklóst, az unitárius egyház főgo ndn óikat, dr. iSzász Pált, az EMGE elnökét, Elekes Viktort, a Bethlen-kollégium rektor- professzorát, Bujáid Domokost, a Majláth-főgimnázium igazgatóját, Csefó Sándort és Szabó' Mihályt, a református tanítóképző és gimná­zium igazgatóit. És a szövetkezeti hálózat több mint száz kiküldöttjén kívül, papokon, tanítókon és egysze­rű földműves embereken kiviül jöt­tek tanárok és távolálló érdeklődök, eljött a Déli Hírlap és az Erdélyi Gazda szerkesztője, eljöttek azok, akiknek szivüket mardossa a ma­gyar munka, a magyar élet jövője. Eljöttek Temesvárról és Aradról, Tordáról és a Eüküllők mentéről, szórványokból és magyar szigetek­ből, hogy magyarul beszélhessenek egymás között a saját dolgaikról. Mert ünnep az, amikor a romániai magyar kimozdulhat hazulról, hogy egy magyar közgyűlésen rósztvehes- sen és ünnep az, amikor egy pár órát el lehet beszélgetni magyar tár­saságban, amikor nemcsak panaszok hangzanak el, hanem a küzdelmek között folyó magyar (munkáról fo­lyik a szó. A Hangya nagyenyedi közgyűlésén nem kisebbségi panaszokról, sérel­mekről és nem nagy rátörő, merész tervekről beszéltek, hanem csupán egy év lassú, fáradságos munkájáról számoltak he. De ez a munka mesz- szire kisugárzik a mély rétegek felé, mert célja,, mint Haller István gróf mondta: „népünk gazdasági megerő­sítése, hogy a jelenleg dúló viharo­kat átélje és a vihar után magának egy szebb, boldogabb jövőt felépít­sen“. Ha a Hangya-közgyűlésen nem is jelenhetett meg mindenki, de ott volt az erdélyi magyar lélek, meg­szólalt és a kimondott gondolatban a szivek egyszerre összedobbantak. Az a gondolat, melyet Haller István gróf kifejtett, nemcsak a szövetkeze­teké, hanem az egész erdélyi ma­gyarságé. „Mi ez a szövetkezeti alap- gondolat? — tette fel a kérdést. — Mindenekelőtt a keresztény világné­zet, az az élték, amely egyik biztos pillére a szövetkezésnek. Ez a ke­resztény világnézet egymás megsegí­tésében és egymás megbecsülésében nyilvánul. Ez adott lelket a mun­kánknak, ez adott gyámolitást a gyengének, -erőt a kételkedőnek! Szö­vetkezeti életünk második pillére: a komoly, céltudatos, reális munka. Nem volt célunk a nagytőke tulka pasaival versenyezni, hanem kis em­berek vagyonkájának megőrzése, gyarapítása, életszinvonalának eme­lése. Szövetkezeti életünk harmadik pillére: az összetartás. Ez az össze­tartás az az erő, ami kis egyedeket, amelyek egyenkint számba nem jön­nek, nagy, erős alakulatokká, ko­moly tényezőkké változtat. Ezt az összetartozást hirdettük, mint alap­tételt, úgy befelé, intézményünkön belül, mint kifelé, más hasonló Ili­it é zm é n y e k k e 1 szemben.“ Az idők megérlelték az összetarto­zás, az egymás támogatásának, az együtt munkálkodásnak érzését a közös sorsban élő magyar szivekben és a mélyben türelmetlenkedő érzés fölszá.llott, áttörte a bizalmatlanság kérgét, két testvér intézmény baráti kézfogásában d iad a Inms.au test et öltött. A közgyűlés legkiemelkedőbb pillanata dr. Szász Pál üdvözlő be­széde volt, amelyben .testvéri kezet nyújtott a Hangyának. „A gazda munkája ugyanaz, mint a szövetke­zeteké — mondotta. — Gazda és szö­vetkezet, kéz a kézben, egymástól el- szakithatatlanul kell hogy dolgoz­zék. A közös munka eredményessé­gére minden biztosíték megvan, mert a mai vezetőség erre elhiva­tott.. Az itt megjelentek szeméből lá­tom, hogy Önök akarják, hogy a munka közös legyen. Valóban ezzel az összefogással elérhetjük azt a célt, amelyet .a mai körülmények kö­zött egyáltalában el tudunk érni. Ez a munka állandó folyamat — íolytat­tá tovább — és nemcsak egy foglal­kozási ágat érint, vagy elégít ki; en­nek a munkának az általános jelen­tőségét meg kell hogy lássák mind­azok, akik tiszta szemmel és tiszta lélekkel figyelnek és bírálnak Lé­nyegében egyetlen testről van szó, amelyben mintha két szív dobogna, de ennek a két szív dobogásának egy ütemben, mindig együtt kell történnie.“ Dr, Szász Piti beszéde megpecsé­telte a Hangya és az EMGE együtt­működését. A Gazdasági Egylet ki­nyújtotta kezét, a Hangya felé és a Hangya örömmel ragadta azt meg. Ez a kézfogás az eg-ész romániai ma­gyarság gazdasági összefogását, a földműves népet, az iparost és az ér­telmiséget egyformán érintő közös munkát jelenti. De jelent ennél töb­bet is: lelki össze forrást, amelynek a keresztyén eszme, az egymást, meg­segítő társadalmi gondoltat és a kö­zös munka az összetartó erői. A két évtized folyamán kitisztult erdélyi szellemiség a kisebbségi élet uj sza­kaszában ismét megszólalt és a ma­ga hagyományaiban biztosan állva, irányítja az egész ittmaradt magyar­ság .lelki életét, A Haller István és a Szász Pál be­szédei nem csupán szavak,hanem a felismert kötelességek öntudatos vál­lalása, küzdelmekben megtalált ve­zérlő gondolatok, melyek újabb ered­mények felé visznek. A gondolatok mellett felsorakoznak a gazdák tö­megei, a szövetkezetek és az egyhá­zak munkásai, akik elddg is együtt dolgoztak Es az elért eredményre, két uj szövetkezetre, a frissen növő iskolaszövetkezetekre, (a terjeszkedő es erősödő szövetkezetekre örömmel mutathatott rá a közgyűlés, Haller István befejező szavai vé- giglml lám ózlak a közgyűlés részt­vevőin és talán most is tovább hul­lámoznak még a romániai magyar szivekben: „Ahogy az egyént jelio- messé az erős lélek teszi — mondta — épugy egy fajt az egy övét autózás, a közös eél, a közös akarat tesz egy­séges, öntudatos néppé. Meggyőződé­sem, hogy az a nép, mely hü önmagá­hoz, amely ragaszkodik hitéhez, ha­gyományaihoz, intézményeihez, nyu­godtan nézhet a jövőbe, mert annak a népnek jövője biztosítva van!“ A hallgató magyarság számára a tit­kon érzett hitnek hangos kimondása volt a legnagyobb ajándék. TINÓDI GÁBOR. Nyáti szabadegyetemi előadásokat rendez a kolozsvári Ferenc Jőzsei Tudományegyetem Julius elsején kezdődnek meg a kolozsvári szabadegyetemi előadások — Kowig Béla dr. egyetemi rekter a szabadegyetem célkitűzéseiről KOLOZSVÁR, május 11. A kétévtize- des száműzetés után ősi székhelyére visz- szatért kolozsvári Ferenc József Tudo­mányegyetem . megujhodott alakjában harmadik éves működése máris olyan eredményeki’e tekinthet vissza, amelyek nemcsak Erdély, de a megnagyobbodott haza életében is rendkívüli fontossággal bírnak. Nem célunk ezúttal az egyetem és nagyszámú intézménye működését részletesen méltatni, mindössze annyit jegyzünk meg — és számunkra ez a lé­nyeges —, hogy a szoros értelemben vett egyetemi és egyetemen kívüli munkás­ságával egy tőlünk teljesen idegen jelleg- zetességü, politizáló és a napi politikát a tudomány értékei felé helyező kultúrkör­ből visszavezetett a magyar tudomány hagyományaihoz és forrásaihoz. Megis­mertetett a modern ejarópai tudományos­sággal és visszaadta ifjúságunknak és felnőtt társadalmunknak a tudományos igazságba vetett hitét. A kolozsvári egyetem tudós munkásai azonban korán sem elégednek meg az eddig elért eredményekkel, de az uj idők szellemében részt kivánnak venni a gya­korlati, korszerű magyar nemzetépités- ben is. Ezt a célt szolgálja az idei kolozs­vári Nyári Egyetem megrendezése. A küszöbön álló Nyári Egyetemről kér­tünk tájékoztatást az egyetem ezidei rek­torától, Kovrig Béla professzortól. A rek­tor — aki azok közé_ a ritka tudós sze­mélyiségek közé tartan k, akik a tudomá­nyos kutatást kitünően tudják összeegyez­tetni a gyakorlattal, s aki budapesti ta­nársága idején a pest, Nyári Egyetemet is megszervezte — a következőkben tá­jékoztatott az első kolozsvári Nyári Egye­tem céljáról, gazdag programjáról és a benne rejlő szellemi lehetőségekről. Di>. Kovrig Béla veltfov nyilatkozat — Tudományos feladatán és hivatásán j felül Erdély egyetem: teljesen átérzi j nemzetpolitikái ielentG-égét és teljesíti i magyar, ei’délyi hivatását. Ez késztette I arra, hogy a háborús .iszonyok ellenére { Kolozsvárott elsőizbeu az idén megren- \ dezze Nyári Egyetemét. Julius elsejéid1 15-lg tartanak a Nyári Egyetem előadásai t nagy befogadóké, pességü és nyá>on k.Jlemesen hü- Má­tyás Király Diákhoz disz- és zeneter meiben. — Mi az alapal;ondi 7ésa a Nyári Egye­temnek? — Az összes előadásuk közös célja és alapgondolata: a mag> cr Erdély bemuta­tása. Minden eyt sz Igái ja, a szellemi munka, a kőrösfői és székelyföldi tanul­mányutak, s a délutánonként tartott sportesemények. Kibontani Erdély lelkét és szellemét, természeti szépségeit, gaz­dasági sajátosságait, fizikai erőit, ime ez a feladat. jii ius elsején bezdíőJiselc a szabadegyetemi előadások — Julius 1-én a háborús viszonyoknak megfelelően nem díszes keretek közt, de mégis ünnepélyes megnyitót tartunk. A megnyitó ünnepélynek szónokai: az egye­tem rektora, Kelemen Lajos, aki a törté­neti Kolozsvárról beszél és vitéz Béldi Alajos altábornagy, az ifjúság országos vezetője, aki a Nyári Egyetem keretében rendezett sporteseményeket vezeti be szellemi megnyilatkozásával. Az előadá­sok nagyrésze ott, ahpl a téma megenge­di, vetítéssel színezett. — És az előadások tárgyköre? — Az előadások keretében — mondja Kovrig Béla rektor — a hallgatóság meg­ismerheti Erdély földjét, annak kincseit, növényi és állatvilágát, Erdély történel­mét, beleértve őskorát és a népvándorlás, valamint a honfoglalás erdélyi vonatko­zású eseményeit, Erdély társadalmának szerkezetét, nemzetiségeit, magyar nép­rajzát. Az egyházak tudós papjai érzékel­tetik a katolicizmus, a református, unitá­rius és evangélikus egyházak szerepét és kulturmunkáját Erdélyben. A legkitű­nőbb szakembei’ek adják elő Erdély ma­gyar irodalmát, művészetét, az itteni szín­játszást, ismertetik eeészségügyi, mező-! gazdasági viszonyait, iparosodásának le­hetőségeit, a székely jog különleges in­tézményeit, a falusi javasok etnográfiai érdekességül jellemző sáfárkodását, sőt még Erdély vadászatát és halászatát is. Sportesemények és kirándulások — A sporteseményeket vitéz Béldi Ala­jos altábornagy, ifjúsági vezető előadása vezeti be, de a fizikai teljesítmények mel­lett nagy érdeklődést váltanak majd ki az országos sportközQpnt vezetőinek elő­adásai az ifjúsági sport különféle kérdé­seiről. — A délutánonként és vasárnapon a Nyári Egyetem keretében rendezett ne­vezetesebb sporteseményeket a követke­zőkben vázolhatom: — Magyar főiskolai válogatott—Ko­lozsvár válogatott labdarugó mérkőzése, a vidéki egyetemek közötti kosárlabda körmérkőzés, a debreceni, szegedi és ko­lozsvári egyetemek közötti atlétikai ver­seny, Debrecen—Kolozsvár egyetemközi kard- és tőrverseny, azonkívül főiskolai úszó, lövész és teniszbajnokságok. A rendkívül vonzó sportesemények színhe­lye az egyetemi sportpark. — Az egyik hétutó idején néprajzi ér­dekességé kirándulást rendezünk Kőrös- főre. Majd a tanfolyám befejeztével, jú­lius 15-vel az erre külön jelentkező hall­gatóság szakprofesszorok vezetésével egy­hetes, igen kedvezményes nagy székelv., földi körútra indul. Az elszállásolás — Hogyan oldotta meg rektor ur, mint az első kolozsvári Nyári Egyetem úttörő­je a mai viszonyok között az elszállásolás és étkezés meglehetősen nehéz kérdéseit?-— A Nyári Egyetem- hallgatóságának elszállásolása a patinás diákszállók rész­ben kétágyas, részben négyágyas szobái­ban, a női hallgatóság számára minden esetben kétágyas szobákban történik. A hallgatóság tetszésszerint igénybe veheti a háborús szerény étkezést nyújtó egye-t temi Diákasztalt. Hogy a költségeket ősz- szegezzem: az 5 pengős beiratkozási díj­jal együtt, negyedmagával elszállásolva, Diákasztalnál való étkezéssel kéthétre a teljes költség 90 pengőt tesz ki. Másod­magával elszállásolva pedig 150 pengőt. Másodmagával elszállásolva előre biztosí­tott helyen, elsőosztályu polgári étterem­ben étkezve, kéthétre az összes költség gek 133 pengőt tesznek ki. — Az egyetem összes intézményeivel nagy áldozatokat hoz, hogy ennyire pél­dátlanul alacsony árfeltételekkel lehetővé tegye Erdély fővárosában a magyar Er­délynek alapos megismerését. — Ha mindezekhez hozzávesszük — folytatja tájékoztatását a rektor —, hogy a Nyári Egyetemünkön való részvétel szellemi épülést, de egyszersmind lelki üdülést és Kolozsvár európai hirü Mű­vészkénjében, sportparkjában és ligetei­ben fizikai felfrissülést is jelent, akkor elmondhatjuk, hogy a kolozsvári Nyári Egyetem megrendezése és az azon való részvétel, országos szempontból is, feltét­lenül jelentős eseménynek ígérkezik. — Természetesen a kolozsváriakat is közelről érdekelheti a Nyári Egyetem, mert hiszen 5 pengős általányösszeg elle­nében az összes szellemi és sportesemé­nyekben rendszeresen részt vehetnek. Persze, Nyári Egyetemről lévén szó, is­kolai végzettség a felvételhez nem szük­séges. SZABÁLYOZTÁK A KIRAKATREN­DEZÉST. Gyakran megtörténik, hogy egyes kereskedők a kirakatban nem füg­gesztik ki az árakat, hanem ehelyett táb­láz helyeznek el, amelyen a „Kirakat rendezés alatt“ felírás van. Az árak számlázásáról és az árak feltüntetéséről szóló rendelet szelleméből arra lehet kö­vetkeztetni. hogy az ilyen eljárásnak többé nincs helye. A kirakatrendezés alatt természetesen az áruk vételárának feltüntetése nem követelhető, de azon a címen, hogy a kirakat rendezés alatt áll, többé nem szabad az árukat hetekig ár- megjelölés nélkül hagyni. PAPÍRBAN, Írószerben, irodai fel- szerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás királv-tér 9. Tele* fon 11—99.

Next

/
Oldalképek
Tartalom