Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-05 / 100. szám

X

19 4 3 május V.

ELLENZÉS

Háborús földraiz:

Szicília, a F Síd közszive

Trinacria, a „háromágú*', így nevezték a görögök a szigeter. Ez a sziget, nem pedig a Hellas volt a bölcsője és legkedveltebb „kirándulóhelye“ az antik istenvilágnak, számos ősi m'tosz .és hősmonda színhelye. Itt küzdött Zeus Hercules támogatásával a Gigászok, Titán és a Föld fiai ellen. Leghatalmasabbjuk, a Zeus nyilaitól legyőzött Typhös füti az. Et,, na óriási tömegű masszája alá bebörtönözve tehetetlen bosszúvágya füzével a nyugtalan tűzhányót. Enna derűs mezővidéke volt Ceres kedvenc tartózkodási helye. Erről a mezőről ragadta el játék közben leányát, Pro- '•erpmát Pluto, az alvilág istene, hogy háromágú szigonyának ütésével megnyitva a földet, magával hurcolja a sötét Tartarusba. Itt ütött rajta Jupiter Vulkanus leányán, a szép Aetna nimfán, akinek temploma hires jóshely. és a rómaiak idejében minden esküszegő réme volt. Itt játszódott le Vénusznak is számos kalandja. Poyphemos, Neptun fia volt a sziget réme, amíg Odysseus egyetlen szemétől meg nem fosztotta; a sziklák, melyeket a ir.egvak.tott óriás az agyafúrt kalandor után hajított, még most is láthatók a tengerben. Viasszal összetapasztott szárnyaival Daedalus Szicíliába igyekezett Krétából és Aeneas trójai népé: Szicílián keresztül vezette; itt temette el kegyeietes pompával atvját is, az. elaggott Anchysest.

■

Szicília nem hiába került ennek a mondavilágnak középpontjába: A Földközi-tenger szivében, majdnem egyforma távolságban három földrésztől — vájjon nem arra predesztinálta-e a természet törvénye, hogy irányadó, vagy legalább is jelentős szerepet játsszon a történelemben? Volt idő, amikor úgy is látszott, hogy csakugyan be fogja tölteni ezt a szerepet: sokáig Róma eltartója, később az : arabok szerelmese, majd rövid ideig a Ho- -henstaűfók csábitó szirénje — de mégsem lett a ,,Földközi-tenger Angliája“, hanem történelme legnagyobb részében a „Földközi-tenger Írországa“ volt. Talán egy tucatot is kitesz azoknak a népeknek a száma, amelyek megpróbáltak vegleg gyökeret verni rajta,- ázom. ban egymást váltogatták az uralomban és a szigetnek sohasem hagytak időt arra, hogy végre összeszedje magát. Ellentétes kultúrák léptek egymás nyomába, összekeveredve, vagy megsemmisítve egymást, fajok oltódnak egymásba. Krétai, phokisi, athéni, korinthosi gyarmatosítok harcoltak egymással, vagy a föníciaiakkal és karthágóikkal azért a földért, amelyen^ tulajdonképpen az Előázsiából első„ nek ideérkezett sikulok szereztek maguknak elsőséget. Római prefektusok és nagybirtokosok zsákmányolták ki a szigetet, a rómaiak után gótök és vandálok állították fel helyőrségeiket, míg rövid időre a bizánci ágon ismer be nem vonult a goroş kultúra. De nemsokai a arao hódítók özönlöttek el az országot, majd két évszázad múlva a normannok vetettek meg földjén lábukat, mig a német Hohen.staufok át nem verték tőlük az uralmat. Az utolsó Hohenstauf uralkodó kivégzésével a sziget egy időre a francia Anjouk kezere került, de az idegen dinasztia romlottsága az elviselhetetlen adóteherrel lázadásba kergette a forróvérű népet, mely a szicíliai vecsernyeben allitott borzalmas történelmi emléket széni edelyességének. A lázadás hátterében a spanyol Aragónia királya állott és ez a magyarázata annak, hogy Szicília 1282-től VH-ig a spanyol és Aragon királyság alkotórésze lett.^ A Plabsburg-ház spanyol "ágának k'.balasa után a sziget birtokának az utolsó Habsburg végrendelete értelmében XIV. Lajos unokájára kellett volna átszállnia, bonyodalmas intrikák es nem kevésbé szövevényes öiökösödesi háború eredményeképpen azonban a Bourbonok vonultak be Palermo fővárosába és hamarosan sikerült magukat még az Anjouknál is gyűlöltebbekké tenniük. A mozgalmas életű ^sziget történetében először az időközben teljesen olasszá vedlett lakosság nem,- zeti öntudatának felebrede.se hozott megnyugvást: 1860-ban Trapaninál partraszállt Garibaldi, hogy a lakosság lelkes támogatásával innen göngyölje fel a nápolyi királyság oldalszárnyát. %

B

Ezzel Szicília az olasz birodalom alkotóré- szekint végleg elfoglalta azt a helyet, amelvec tulajdonképpen már a természet is kijelölt szamara: a sziget a messzinai szoros lesüllye- dése elpt,; összefüggő területet alkotott az olasz félszigettel, sőt Afrikával is összeköttetésben állott. Az olasz egység, különösen pedig Mussolini forradalma Szicíliának gazdaságilag is javara vált. Miután az egykor oly gazdag kultúrateremtő szigetet a római nagybirtokosok es helytartók teljesen kizsákmányolták és germán uralom után a bizánci helytartók bete- teztek pusztító müvüket, az aránylag jóin,dukénytelen volt u városokban menedéket keresni. Az uj fellendülés korszaka a fasiszta érával vette kezdetét, mely nagyvonalú mezőgazdasági és szociális politikájával lehetővé tette, hogy Szicília ma újból tetemes részt vállalhasson az olasz félsziget gabonaszükség kiének fedezéséből.

■

A múlt század közepe óta Szicília rendkívül jelentős stratégiai fekvése is mindinkább kezdi hatását éreztetni; az olasz egység megalakulása, mint belpolitikai és a Szuezi-csa- torna megnyitása, mint közlekedéspolitikai feltétel után ennek a fejlődésnek legújabb mozzanata. Olaszország földközitengeri hatalmi igényének az aktiv politika porondjára való be vetése, mely az Európa és Eszak-Afrika hidjai. ezenkívül pedig a Földközi-tenger keleti és nyugati felének elválasztó ékét alkotó szigetet egs' csapásra elsőrangú fontosságú erőtér rangjára emelte. (MN.)

A francia gazdák kötelesek teljes gabona- készletüket beszolgáltatni

PARIS, május .6. (MTI.) A Xúnm Távirati Iroda jelenti: A francia földművelésügyi miniszter a mező- gazdasági szövetkezetek képviselői előtt felszólította a gazdákat, hogy minden gabonakészletet, szolgált,ássanak be, hogy biztoisitsák az átmenetet az uj aratásig. Franciaország sorsáról van szó — mondtatta. — Sem a földműveseket, s.em pedig a szövetkezeteket. nem lehet megmenteni, ha. elpusztul a Haza. Külföldi állításokkal szemben rámutatott arra, hogy egyetlen zsák gabona sem hagyja el Franciaország területét. Figyelmeztette hallgatóit arra is, hogy példát kell adni az ifjúságnak. Az egyéni érdekeknek háttérbe kell szorulniuk a közösség szükségleteivel szemben.- i

Orosznyetvű előadás a Vatikán

m fm 9 * *> f

fadmmbmm

RÓMA, május f>. (MTI.) A vatikáni I rádió uj orosznyelvü híradásában 1 érdekes elődás hangzott el. A pápa — mondtatta a vatikáni rádió bemondója — Krisztus földi képviselője, minden népet egyaránt szeret nyelvre és vallásra való tekintet nélkül Az egyház nem törődik az ideiglenes politikai rendszerekkel, hanem ellene van minden jogfosztásnak és despotizmusnak. Az egyháznak az a feladata, hogy fenntartsa a földön a krisztusi szeret etet. Ezután ismertette X'II. Pilis erőfeszítéseit a béke létrehozása érdekében, majd kijelentette, hogy a béke létrehozásának egyetlen lehetősége a Krisztushoz való visszatérésben rejlik. Az emberiséget a mostani szenvedések talán meggyőzik arról, hogy az egyetlen reménység Krisztusban van. Végül kijelentette, hogy a pápának az a felszólítása, hogy a, világ népei, májusban imádkozzanak Szűz Máriához, szól az orosz népnek is.

VífyU lázsef:

Amitől étdtmtő

A fnaw&vásáiUeiyi szíhUúz

Érthető és jogos harcot viv hosszú hónapok óta Marosvásárhely városa és köz- véleménye az önálló székelyföldi színiké- rillet alakítása érdekében. Nincs azon semmi csodálkozni való, hogy a Székelyföld közvéleménye visszás érzésekkel fogadta azt a kultuszminiszteri döntést, amellyel Marosvásárhely városát Földes- sy Géza miskolci színigazgató mellékállomásául jelölték ki. Székelyföldi laptársaink egy pillanatra sem titkolták, hogy nem tartják szerencsésnek ezt a döntést és rámutattak arra, hogy a miskolci színtársulat már csak a közlekedési nehézségek miatt sem tud eleget tenni kulturális kötelezettségeinek.

A marosvásárhelyi színház ügyével kapcsolatosan az első baj tehát a színigazgató kijelölése volt. A másik az, hogy Marosvásárhelyen ma sincs megfelelő színházterem. A Kultúrpalota termét a moziengedményesek használják, akik nem hajlandók huzamosabb időre átengedni a színtársulatok számára. (Ha ugyan átengedésről egyáltalában beszélni lehet.) Maradna a Transsylvania mozi helyisége. Itt csakugyan van színpad, öltözők és megfelelő terem, de teljesen át kellene építeni és itt is fennáll az az eset, hogy a moziengedély tulajdonosának az elmaradt haszonért a színházi szezon idejére busás kárpótlást kell fizetni.

Marosvásárhelyi laptársunk, a Székely Szó, sajtóankétot rendezett a színház kérdésében. A legaprólékosabb részletekig ismertette a marosvásárhelyi közönség kívánságait és átmeneti megoldásként a marosvásárhelyieknek azt az őszinte óhajtását fejezte ki, hogy a szinházkérdés végleges rendezéséig a kolozsvári Nemzeti Színház társulatát kell állandó vendégszereplésre meghívni. Ebben a szé- zonban azonban még nem lehet állandósítani a kolozsvári színészek vendégjátékát, mert Földessy Géza, a színházi .koncesszió jelenlegi tulajdonosa, már az ellen az ötnapos vendégszereplés ellen is tiltakozott, amelyre kedden utazott le szinj házunk prózai együttese. Ezeket az ellen- i téteket csak nagynehezen sikerült elsimiI

tani és jelenleg a kolozsvári társulat Marosvásárhelyen vendégszerepei. Közben azonban a marosvásárhelyi hatóságok vezetői megkezdték a tárgyalásokat a szinházkérdés végleges rendezésére.

Mint a Székely Szó írja, Májay Ferenc polgármester az illetékes kormányténye-- zőkkel részletes tárgyalásokat folytatott a szinházkérdés elintézésére. Megállapodtak, hogy az 1942—43-as évadban junius 15-től augusztus 15-ig a Transsylvania mozgó termében játszik a színház. A mozisokat kötelezték, hogy közös áldozattal tegyék lehetővé a színház működését. Ugyanakkor arra is ígéretet tett a kormány, hogy támogatni fogja a marosvásárhelyieknek önálló színházépület felépítésére irányuló tervét. Marosvásárhely polgármestere erélyesen hangoztatta, a tárgyalások során, hogy a jövőben ne kapcsolják össze többé Marosvásárhelyt se Miskolccal, se más távoli várossal. Ar a végső törekvés, hogy a Székelyföld önálló szinikerület legyen marosvásárhelyi központtal. Ha nem lehetne önálló szini- kerületet létesíteni, akkor feltétlenül azt kérik, hogy a székely fővárost Kolozsvárhoz csatolják. Marosvásárhelyi laptársunk megnyugvással vette tudomásul a polgár- mester nyilatkozatát és annak a reményének adott kifejezést, hogy ezeket az életrevaló és helyes elgondolásokat, a kormányzat segítségével sikerül is valóra váltani. A magunk részéről csak annyi hozzáfűzni valónk van a marosvásárhelyi színház kérdéséhez, hogy a helyi kívánalmakat mindenkor tekintetbe kell venni. Közérdekű ügyekben nincs helye olyan elgondolásoknak, amelyek az érdekeltek legélesebb ellenzését váltják ki, mert ezzel sem a: lailturigénynek, sem a művészet fejlődésének nem használunk.

Tabledi gyűjt a l/äuteUeitszt

A Vöröskereszt kolozsvári fiókja — mint lapunk más helyén megírtuk — tag- gvüjtö mozgalmat akar indítani Kolozsváron. Ennek érdekében megalakították a.....-...-_____S _

Vöröskereszt szociális szakosztályát, mely céljául tűzte ki, hogy legalább tízezer tagot beszervez évi egy pengős tagdíj mellett. A módozatok megbeszélésére a. Vöröskereszt, kolozsvári fiókja május 11-ére értekezletre hivta egybe a kolozsvári intézmények vezetőit. Az értekezletnek az a célja, hogy a kolozsvári magyar élet vezetői együttesen tárgyalják meg a tag- gyüjtő mozgalom módozatait és a rendelkezésükre álló szervezet segítségével már eleve biztosítsák a taggyüjtö mozgalom sikerét. Nem kell különösebben hangsúlyoznunk a Vöi’öskereszt egylet jelentőségét. A mai vérzivataros időkben, ami kort a legnagyobb áldozathozatal is kevés annak bizonyítására, hogy szívvel, lélekkel együttérzőnk u fronton küzdő katonáinkkal, még jobban át kell ereznünk a Vöröskereszt célkitűzéseit. Nem vagyunk barátai az egyesületesdinek. Számtalanszor kifejezést adtunk annak a véleményünknek, hogy társadalmunkat agyonszervezték. Egészséges újjászületésre volna szükség és ezt szereltük volna elérni a Nemzeti Együttműködés keretei közöli. Sajnos, egyelőre még nem láthattuk ennek az együttműködésnek gyakorlati eredményeit. Helyes tehát, hogy a Vörös- kereszt felhívással közvetlenül az intézményekhez és egyesületekhez fordult. A Vöröskereszt tagjának lenni nem azt jelenti, hogy eggyel ismét megszaporodott az egyesületi kötelezettségek száma. Az évi egypengős tagdíj jelkép. Bizonyságtétel a nemes cél megértése mellett. A legszegényebbek is megfizethetik. Támogassuk tehát teljes erőnkből a Vöröskereszt tagjainak beszervezését. Azt hisszük, hogy eddig is csak azért nem sikerült, mert nem történt meg kezdeményező lépés. A túlszervezett társadalom önmagától nem jött rá arra, hogy milyen kötele zettségei vannak a Vöröskereszttel szemben. Hisszük azonban, hogy a május 11-ére összehívott értekezlet eredményekben gazdag munkának kiinduló állomása lesz.

„Itatta tvílu'g"

Egyik legfontosabb erdélyi tennivaló: (i Székelyföld iparosítása. Ennek érdekében úgy a kormányzatnak, mint az erdélyi magyar társadalomnak minden áldozatot meg kell hozni. Sepsiszentgyörgyi laptársunk, a Székely Nép, most őszintén bevallja, hogy a székelyföldi iparral bajok vannak. Nagyipar nincs és a székelyföldi kézmüvesiparral kapcsolatosan nagyon sok panasz hangzik el. Csíkszeredán a mestervizsgára jelentkezők negyven százalékát kellett megbuktatni. A székely- udvarhelyi ipari szakiskola elnéptelenedett s veszedelmesen közel áll ahhoz a sorshoz, amelyre a gyergyószentmiklósi szakiskola jutott. Ezt az ősi székely ipari intézményt tudvalevőleg azért kellett bezárni, mert az érdeklődés teljes hiánya miatt már nem lehetett fenntartani. A székelyföldi iparosok egyrésze még most sem tett eleget az ipar jogosítvány megszerzésére vonatkozó rendelkezéseknek, pedig ha május közepéig nem teljesítik jelentkezési kötelezettségüket, íigy véglegesen elvesztik az ipar gyakorlására való jogot. Mindezek olyan jelenségek, amelyeket alaposan meg kell fontolni. Mielőtt az iparosítással kapcsolatos nagyvonalú tervek megvalósításához fognánk, azokat az előfeltételeket kell megteremteni, amelyek nélkül a kezdeményező lépéseket sem lehet megtenni. Nagy érdeklődéssel olvastuk Csiszár Lajos építészmérnöknek, a Marosvásárhelyi Magyar Iparos Tanulóotthon alapítójának és elnökének emlékiratát, amelyben összefoglalta a Székelyföld felemelésére vonatkozó elgondolásait. Tökéletesen egyetértünk vele abban, hogy a székelyföldi lelkészeknek, a tantestületnek, építészeknek, mérnököknek és az iparosoknak együttesen kell kivenni részüket az iparosítás előkészítésének munkájából. Minden városban és helységben alakítsák meg az ipar-kulturális intézmény felügyelőbizottságát, és végezzék el az alapítás körük teendőket. A marosvásárhelyi mérnök többek között ezeket Írja: ,.Ha a társadalom megteszi a maga kötelességét, a városok. vármegyék, községek, közbirtokosságok, intézmények, gyárosok és iparosok megteszik a megajánlásokat pénzben. :r. gatlanban, építőanyagban és munkában, akkor könnyű lesz az állam elé állani. hogy a V}egalkótás és fenntartás ügyét végrehajtsák

Férfias szavak ezek. Nem szabad mindent az államtól várnunk. Amikor azt a jelszót hangoztatjuk, hogy Iparra székely!“, bizonyítsuk be magunk is, hegt komolyan akarjuk a Székelyföld iparosítását és a székely iparosításnak nemcsaU haszonélvezői,, hanem megalapítói is kívánunk lenni.

TÖL rOTOLLAK minden árban, coiiuSieg' ben, nagy választékban az Ellfnzéíf* ktSay* vcsboltban.

latu arab uralom alatt, bár az idegen hódítók a rendszeres öntözés megszervezésével áldásos működést fejtettek ki, a teljesen elsze- gényeUert cs kietlenné vált ország csak lassan tudott gyarapodni. Ám azt, amit a három és fél évszázados arab uralom felépített, a helyüket elfoglaló normannok és utódaik a job- bág yság bevezetésével és a nagybirtokok újra való megalapításával ismét semmivé tették. Amikor pedig Amerika felfedezése óta a Fölcf- közi-tenger mindinkább kiesett a nemzetközi politika érdeklődési köréből, újabb csapásként hihetetlenül elburjánzó korrupció csapása szakadt a szerencsétlen országra. A megfékez- lu-tetlen rablóbandák elől a földművelő nép