Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-05 / 100. szám

X 1 S 4 i luájufc ü. Washington, London és Moszkva a szovjet* lengyel ellentét elsimításán fáradozik A lengyel emigrációs bizottság átalakítását követeli Moszkva t : L L L N Z £ JÜ Berlin, május 5. (MTI.) A Német Távirati Iroda diplomáciai! tudósítója közli: A célbó’, hogy a világ közvéleményének, fi­gyelmét’ a lengyel—szovjet viszályról és annak, hátteréről, a: katyni tömeggyilkosságról elte­reljék, Anglia és a Szovjet-Unió egy közvetítő mego’dási kísérletet talált ki, amely azonban alig fogja az általános érdeklődést a lelsz'n alatt továbbterjedő ellentétekről elterelni. Ezt a megalkuvó közvetítési kíséretet a következő pontokban vázolhatjuk: 1. Moszkva a londoni tengyel emigráns bi- ottság átalakítását követeli. Sztálin kezdet­ben tehát megelégszik a Kremszki-féle len­gyel képvise’ettel anélkül azonban, hogy a ávolabbi szándékairól ezzel lemondana és _zek, mint ismeretes, egy tisztán szovjet em­beriekből álló lengyel képviselet alakítására irányulnának. 2. Sztálinnak május í-én a vörös hadsereg- jez intézett napiparancsában az angol és ame- ikai hadvezetés külön dicséretében nyugtázza Angliának és az Egyesült Államoknak a len- gyel-kérdésben tanúsított engedékenységét áz­tál a nyilatkozatta’, amely szerint Szovjet- oroszország számára is csupán a tengelyhatal­mak feltételnélküli megadása lehet a cél. Sztá­lin csatlakozott látszólag a casablancai angol— jn?er,kai határozatokhoz. A végső választ a ten- ge’yhatalmak fegyverei fogják megadni. 3. Sztálin engedékenységét az angolszászok annyira értéklelik, hogy cserében hajlandók a katyni esetről hallgatni, azaz az egész gyilkos, ságot megbocsátani, jól lehet Sztálin eddig még semmiféle módon nem kötelezte magát Zííz&-iztfr$i6ás Hónapokkal ezelőtt két tragikus tűzvész időszerűvé tette■ hogy a falusi tűzbiztosítás kérdésével foglalkozzunk. Az udvarhelyme­gyei Groszhegy község székely gazdáinak ja­varésze hajléktalanná lett egy borzalmas tüz- katasztrófa miatt és röviddel utána a szol- nokdobokamegyei Domokos község számos derék gazdáját juttatta koldusbotra a tűzve- szedetem. Annakidején azt az ötletet vetettem fel ennek a rovatnak hasábjain, hogy intéz­ményesen kellene gondoskodni a falvak tűz­biztosításáról. Nehogy tévedésbe essünk! Az intézményes tűzbiztosításra nem azért van szükség, mint­ha az. illetékes kormánytényezők és a magyar Társadalom megértő segítségében hiány volna. A magyar társadalom mindenkor megtette kö­telességét az elesettekkel szemben. A magyar testvéri együttérzésnek gyönyörű példája volt ]ozseffava újjáépítésé, amikor a kisebbségi magyarság filléréiből néhány hónap leforgása alatt az áldozatkészség uj hajlékot teremtett a bukovinai székelyeknek. Most is minden esetben visszhangra találnak azok a felhívá­sok, amelyek segítséget kérnek bajbajutott test­véreink számára. Tisztában kell azonban len­nünk azzal, hogy a felszabadulással együtt a társadalmi felfogás is megváltozott. Az ide­gen uralom idején nagyon jól tudtuk, hogy csupán önmagunkra vagyunk utalva: A fel- szabadulás óta azonban olyan tömeghangulat alakult ki, amely minden feladat megoldását a kormányzattól várja. Nemcsak azok szere­tik elhárítani maguktól a különböző társadal­mi megmozdulásokban való részvételt, akik ilyenformán kényelmesen kivonják magukat az adakozas alól. Olyan emberek is bíznak abban, hogy a kormányzat amúgy is meg­oldja a tennivalókat, akik különben készsége­sen résztvennének minden becsületes célú magyar kezdeményezésben. Az oroszhegyi es a domokosi tüzkárosultak javára számos adomány érkezett az ország minaen részéből. Ezeknek a gyűjtéseknek mé­rete azonban távolról sem közelíti meg a jó- zseffalvaiak érdekében indított mozgalom kereteit. Most legutóbb SziLxgypér községben harminchat család vált hajléktalanná. Ismét megmozdult a társadalom szive, az eddig be­érkezett adományok azonban éppert csak ar­ra elegendők, hogy néhány hétre biztosítsák a tüzkarosultak ellátását és anyagi alapot te­remtsenek az újjáépítő munka előkészületei­hez. Bizonyos, hogy a helyi hatóságok és a kormányzat megtalálja majd. a segítség mód­ja!, de a tömeglélektan szempontjai 61 semmi- esetre se hasznos, ha mindent a kormányzat tol vadunk és a jövőre bízunk. A szilágyperi tüzkatasztrófa ujciX’b intó arra, hogy a jövőben is nem tart ki politikai tevékenységének ezen a vonalon való veze­tése mellett. Éppen ellenkezőleg, a moszkvai hatalmasok a gyilkosság és a terror politikai E«srn, május 5. (Búd. Tud.) A lengyelek nem­zeti ünnepe alkalmából Raczkievich lengyel emigráns államelnök rádióbeszédet mondott. Beszédében többek között kijelentette, íiogv csak a keleteurópai népek tömbje biztosíthatja Európának ebben a részében a békét és jólétet. Hangoztatta, hogy az uj korszak nem jelent­heti a hatalmas uralmát a kis nemzetek felett. Céljuk erős és jogos alapeivek alapján sza- báyozott haza létesítése. Elhatározott szán­dék, hogy alapelveik mellett kitartanak. Sze­rinte a lengyel kormányt alkotmányos előírás szerint alakították és annak törvényszerűsé­gét sem valamely szövetséges nemzet, sein semleges sem teheti kérdésessé. A kormány hata’omra való joga nem mások elismerésétől, hanem csak a lengyel törvényektől függ. Raczkievich végül kijelentette, hogy minden bizonyság arra, hogy a falvak tűzbiztosításá­ról Erdély-szerte gondoskodni kell. A tűzol­tók hivatalos lapja örömmel üdvözölte azt a kezdeményezést, amelyet az Ellenzékben fel­vetettem és számos adatot sorol fel arról, hogy milyen mérhetetlen károkat okozott a nem­zetnek a be nem biztosított falusi házak pusz­tulása. Sajnos, a kezdeményezés nem talált termékeny talajra. Nem szabad azonban to­vábbra is napirendre térni ezen a kérdésén. Bőséges alkalmunk van arra, hogy a falusi népet felvilágosítsuk a tűzbiztosítás feltétlen szükségességéről. Úgyszólván fillérekből meg lehetne oldani a tűzbiztosítást, ami nem tenné ki a gazdákat annak, hogy egyik napról a másikra földönfutókká legyenek és a ■ társa­eszközét annyira célravezetőnek találják, hogy a briteket is utánzásra biztatják. Sztálin ebben a szellemben gratulált Churchi'lnak a német városok bombázásához. j háború utáni megoldásnak az atlanti nyilatko- I zaton kell alapulnia. 1 A TASS-IRODA KÖZLEMÉ­NYE AZ OROSZ KÍVÁNSÁ­GOKRÓL Amszlerdam, május 5. (MTI.) A Német Táv- irati Iroda közli: A brit hirszolgálat jelentése szerint a> Szovjet Távirati Iroda hétfőn hiva­talos nyilatkozató! tett közzé, amely a ’on- doni lengyel bizottság átalakítását követeli. A nyilatkozat azzal vádolja Sikorszkyt, hogy kü. lönösen az Egyesült Államokban levő reakciós lengyel menekültekhez alkalmazkodik. Az uj lengyel menekült bizottságnak igyekeznie kel­lene, hogy baráti kapcso’atot teremtsen a Szovjettel. Ezért le kell mondania arról a po­litikáról, amely ellentétes a Szovjet igényeivel és fáradoznia kellene a határkérdés baráti ren­dezésén, különösen pedig a zsidók jogait kel­lene figyelembe vennie. dalom adakozó kedvétől várjanak segítséget. Arra természetesen vigyázni kellenne, hogy eldől a mozgalomból .ne szülessék egyéni üz­let. A falusi nép ,bizalmatlan és joggal — a? ügynökökkel szemben. Csak akkor len­ne maradéktalan sikere ennek a kezdeménye­zésnek, ha valamelyik társadalmi szervünk venné kezébe a falusi tűzbiztosítások intéz­ményes megvalósítását. Olyan társadalmi, vagy gazdasági szerv, amelynek népi gyöke­rei vannak. Leghelyesebb talán az volna, ha az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet a maga kiépített szerveivel kezébe venné a tűzbizto­sítás ügyét és a gazdakörök utján felhívná a falus; lakosság figyelmét azokra a tragédiák­ra, amelyeket az utóbbi esztendőkben az er­délyi tűzvészek okoztak. Vagy az EMGE, vagy a szövetkezeti hálózat volna alkalmas, hogy véglegesen megoldja ezt a kérdést, meri ezekben az. intézményekben a falusiak min­denütt megbíznak. Az a lényeg, hogy végre történjék valami ezen a téren és a falusiad tüz'eatasztrófa esetén kártalanításhoz jutva, a 5 ^ társadalom segítsége nélkül is aj élethez, kezd' hessenek. A Uotozsuúú utasok Uátváiiá(a Sok olyan zökkenő van életünkben, ame­lyeket nem lebet a háború folytán előállott rendkivüli viszonyokra fogni. Minden város­nak megvannak a maga apró helyi probléma', amelyeken egy kis jóakarattal nagyon könnyű segíteni. Nálunk, Kolozsváron, ilyen szembe- szökő visszásság a vasúti állomástól a városba való bejutás kérdése, jól tudjuk, hogy taxi- hiány van és bérkocsikban sem bővelkedünk. Annak azonban mégsem szabad előfordulná, ami mostanában nap-nap után megtörténik, hogy a hajnalban, vagy az éjszakai órákban érkező vonatok utasait mindössze négy-öt taxi és hat-nyolc bérkocsi várja. A Budapestről reggel hat órakor érkező személyvonatnak példáulc többszáz utasa van. Ebben az idő­ben még az autóbuszok sem közlekednek, az utazóközönség tehát kizárólag a taxikra és a bérkocsira van utalva. Valóságos közelharc folyik az autókért és kocsikért és az utasok­nak sokszor másfél órán keresztül kell vára­kozni, arnig végre bejuthatnak a városba. Ha tárgyilagosak akarunk lenni, saját hibáinkat is be kell ismernük. A kisebb erdélyi váro­sokban sokkal életrevalóbban oldották meg az utasok közlekedésének kérdését. Sepsiszent- györgyön és Marosvásárhelyen a hajnali, vagy esti órákban érkező utasokat két társasgépko­csi várja, amelyek néhány fillérért podgyá- szokkal együtt a város szivébe viszik az utasîţ. Joggal kérdezhetjük, hogy miért nem lehet ezt Kolozsváron is megvalósítaná? Gyenge érv a benzinnel és a gumival való takarékosságra hivatkozni. Inkább, különösen nyár idején, a belvárosi autobuszforgalmat kellene korlátoz­ni, de azt semmi esetre sem szabad megenged­ni, nogy a Kolozsvárra érkező utas mindjárt az első pillanatban kellemetlen tapasztalatokat szerezzen. Színház és reklám Kitűnő előadásban, volt részünk kedden este a Nemzeti Színház­ban. Pataky Kálmán énekelt a „Három a kislányában. Nevének megvan a vonzóereje, a szinház azonban jóformán a nyilvánosság kizárásával rendezte meg ezt a vendégszereplést. így azután ért­hető a nézőtér feltűnő üressége. Pataky Kálmánt külföldön öles plakátokon és hetekkel korábban hirdetik, itt egy nappal föllépése előtt adtak hirt érkezéséről szin- házunk kis utcai hirdetésein, a la­pokban pedig — ird és mondd — összesen két sorban. Nem értjük, mennyiben nevezhető bölcs és elő­relátó takarékosságnak az a sze- mérmes irtózás, amellyel színhá­zunk gazdasági hivatala a reklám iránt viseltetik, különösen ha t«* kintetbe vesszük, hogy a sajtó az állami színházak közleményeit in­gyen adja ki. Budapesten az állami színházak, az Operaház éppen úgy, mint a Nemzeti, a be­mutató előadásokat és a vendég- szerepléseket messziről olvasható, nagyméretű plakátokon szokta be­jelenteni. Tehát a kolozsvári szin­ház gazdasági főnökétől még csak uj ötletet sem várunk, egyszerűen másolja le a pesti gyakorlatot. Ta­lán nincs külön alapja reá? Nem hinnők, hogy Pataky Kálmán fel­léptének beharangozása ne fizetőd- nék ki, nem is beszélve arról, hogy a kiváló művész szereplésének kel­lő meghirdetését joggal elvárhatja. (kb.) Őrségváltás a fasisz'a pártban RÓMA, május 5. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A Duce kinevezte a fasiszta párt 21 uj felügyelőjét. Az ed­digi felügyelőket felmentették tisztségük­től. OLASZORSZÁGBAN EMELIK A BÉREKET ÉS AZ ÉLELMISZER ADAGOKAT MILÁNÓ, május 5. (Búd. Tud.) A mi­niszterközi árszabályozó ülésen Mussoli­ni kijelentette, hogy a hatóságok az ille­tékes szervek akcióját az árdrágitás és a zugkereskedelem ellen a jövőben erélye­sebben folytatják. A fogyasztók hatáso­san támogatják a feketekereskedelem és az árfelajánlás elleni harcot. Az április 21-én életbelépett béremelések hozzájá­rulnak a munkások vásárló erejének fo­kozásához. Ez belátható időn belül az élei miszeradagok növelését is lehetővé teszi Ä levegő szabadsága Amerikai tervek a háború utáni légiközlekedéssel kapcsolatban Az angol parlamentben már többizb en azon aggodalmuknak adtak kifejezést eo-ves képviselők, hogy a háború után a légi világforgalcm amerikai monopó­liummá válik, mivel jelenleg a munkamegosztás elve alapján Angliában csak va­dász és egyéb könnyű gépeket gyártanak, mig a hosszú távú bombázókat és utas-, illetve csapatszállitó repülőgépeket az Egyesült Államokban gyártják. Érdekes ezzel kapcsolatban az amerikai „Life" című folyóiratnak az egyik legutóbbi száma, amel^ térképet közöl a világ légi közlekedési hálózatáról, amely­nek közepeként Amerikát tünteti fel. a légihálózat jobbára azokra a repülő­terekre és támaszpontokra támaszkodik, amelyeket az amerikaiak a mostani há­ború folyamán állítólag csak ideiglenesen rendeztek be maguknak katonai okok­ra való hivatkozással. A térképhez irt cikk utal arra, hogy milyen fontos lenne Amerika világhatalmi helyzetére nézve, ha pl. az USA-ból Ausztráliába hatheti hajóút helyett légi utón 48 óra alatt lehetne árut és utasokat szállítani Angliá­ba pedig 20 órán belül. VéfyU lázsif ; GpihifC Roosovelt személyes üzenetet intézett SIkorszkyhoz STOCKHOLM, 'május 5. (MÎTI.) A Német Távirati Iroda közli: Roose­velt 'elnök- — mint a Svens Ica 'Morgenbladled Londonból jelenti — sze­mélyes üzenetet intézett Sikorszkiboz és ebben javaslatokat tesz a len­gyel-szovjet viszály elsimítása érdekében. Ezt az üzenetet Litvinov köz­vetítésével Sztálinhoz is eljuttatta. A lengyel emigráns államelnök nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom