Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-31 / 122. szám
f ELLENZÉK __4 1912 iu ú j u ii 31. ihtása; (I: állami munkaközvetítés to i'áhbft'jlt'sztcsc; .1 kisjövedelműek szuhuil ideiének helyes íelhas/nalasara (pihenés, üdülés, szórakozás) irányuló gondoskodás; ci tanoneügynek. a gazdasági élet fejlődéséhez igazodó rendezése; u szövetkezeti jog korszerű továbbfejlesztése; különösen a termelő- és löldbérlö-s/.övetke- zetek szabályainak megállapítása; mező- és erdőgazdasági ingatlanokra terhelési hotar megállapítása; egyes termelési agakban o hitelnek és a hitelezés biztonságúnak előmozdítása; a mezőgazdasági birtokok túlságos elaprúzásának ineggát- lása; gazdasági munkásházak, kis családi házak és cselédlakások építésének és javításának előmozdítása; u gyámügyi köz- iigazgatás ’tóvábbfejlesztése; övökbefoga- dósak előmozdítása; ci sokgyermekes csaladok életfenntartásának további megkönnyítése; a háztartásban alkalmazottak egészségügyi és erkölcsi védelme; a házasság, a család, a magzat, u gyermek és a gondozásra szorulók hatályosabb büntetőjogi védelme; a megjavítható bűntetteseknek a dolgozó társadalomba való visszavezetése (u. n. ,,utógondozás“); az örökösödési és az ajándékozási illeték kulcsának megállupitásában a családvédelem fokozott érvényesítése stb., stb. Ehhez járulnak még természetesen földbirtokpolitikai törvényeink végrehajtása és azoknak a háború adottságaihoz és tanulságaihoz való alkalmazása. Hiszem, hogy a törvényhozás, amint munkáját újra megkezdi, “szüiclettel log ezekkel a jav .."^latokk il foglalkozni, de lehetséges, hogy egyeseket addig mar törvényes rendeleti utoy fogok rlet.be- léptetni. (Nagy taps.) Annak a munkának, amit vállaltam, nicy koronázásának tartanám, ha a: Aranybulla után, a Tri- partitum után u Magyar Törvénytárba énnekem lenne módom a magyar szociális törvények kódexét beiktatni. (Nagy taps és helyeslés.) — Ma természetesen és érthetően a gazdasági kérdések is érdekelnek bennünket. Három év rossz termése után reméljük, hogy egy jobb küszöbén — bár a tavasz szárazsága szép reményeinket erősen lelohasztotta — dacára, hogy O roszorsz ágba k i k ül döt t h adse reg (ink élelmezése nagy terhet jelentett, hogy bizonyos kötelezettséget kellett vállalnunk baráti és semleges államok irányában is, — amelyek, sajnos, azonban a kívánatosnál sokkal kisebb mértékre zsugorodtak vissza az utóbbi években —, mégis meg vagyunk valahogy. Zökkenők vannak a kisfizetésű tisztviselőknél és a munkásrétegekben nehézségek is vannak. Az utóbbi hónapokban különösen a hus- nemüekben határozott hiány tapasztalható, de mégis azt mondhatomr hogy országos átlagban a nvjlt évinél jobb erőben megyünk neki egy uj ellátási évnek. péti lehetősége i (jutja őket. Ebből ke riilnrk ki a közöldi erkölcsnek rnegron- loi, hiénái es bizony ezzel járhat kony- nyen az. egész nemzeti morál megrendülésé. (Taps és helyeslés.) Tudom, (nagyon (nehéz ezeknek a dolgoknak végére járni. Minden egyes embert, minden egyes állást, jövedelmet, üzletyt egyenként kellene végigvizsgálni. Meg akkor sem tudom, hogy minden ki derülne-e. De ahogy eddig is tettem, még fokozottabban kötelességemnek tartom és még nagyobb kérlelhetedlenséggel fogom végrehajtani a purifikálást és az elrettentő büntetést minden esetben, amelynek nyomára jövök. (Viharos taps és éljenzés.) Amikor kilátásba helyezem a vétkesek legszigorúbb megbüntetését, a rágalmazókat, a suttogókat és a gyanu&itókat sorozom az elsőrendű bűnösei közé a nemzeti rendnek, nyugalomnak, a nemzet tisztaságának és a nemzet jövőjének. (Viharos taps és helyeslés.) fl nemzetnek van vezért f ■-» — Most, beszédem végén itt állok t nemzet szlm előtt. (Jgy állok itt, miit ahogyan jöttem azelőtt több, mint eg z évvel. Csak egy programmal, csak c-g / hittel és csak egy akarással; hogy <-z.t a nemzetet átvezessem a ma világánál szörnyű krízisén. (Viharos taps és éljen zés.) Ha kitartunk, ha azon az utón amelyen eddig mentünk, továbbhala dunk, ha a nemzet önmagába vetett bizalma nem vész. el, rneg is maradunk. — Megmaradunk, mert a nemzetne! van vezére, aki mögött mint egy ember mögött áll mindenki ebben az országban (Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzés.) SoIlu a magyar nemzet még igy nem állott senki mellett, mint ma Kormányzó Urunk mellett áll. Az ő hite a legna '■"mbb biztosítékunk, az ő ítélete a mi igazságunk, z.y ö ereje jelenti ma az or. szágot! Az Úristen éltesse őt! (Megújuló, percekig tartó lelkes taps és éljenaés.) Újra szabályozzak az árakat, béreket és fizetéseket — Bejelentem, hogy a kormány már döntött az uj árszínvonal kérdésében és annak kimunkálása a legsürgősebben folyik. (Nagy taps.) Ennek alapját és lényegét a mezőgazdasági árak, az ipari árak, a munkabérek és a tisztviselői fizetések teljes összhangja szabja meg. Erről a jövő hónapban fogom és fogják a szak- miniszter urak, elsősorban a pénzügyminiszter ur, mint gazdasági miniszter is és a közellátási, a földművelési és ipar ügyi miniszter urak az országot és minden érdekeltet tájékoztatni. Már most kijelentem, hogy elsőrendű gondoskodásunk a köztisztviselők fizetésének és az üzemekben dolgozó állandó ipari és mezőgazda- sági unkások bérének megfelelő és méltányos megállapítása. — Az árak. bérek és fizetések tekintetében »szükségessé váló intézkedéseknek a lehetőség szerint egy időpontban kell történniük — De most már meg kell emlékeznem a zugforgalom és a fekete piac letörésének kérdéséről. Ennek két eszköze van. Az egyik, hogy úgy szervezzük meg a közszükségleti cikkekben való közellátásunkat, hogy az bt megillető adaghoz mindenki hozzájusson. (Nagy taps.) De ugyanakkor a másik oldalon a visszaélőkkel, az árulókkal, a láncolókkal, az árdrágítókkal a legbrutálisabb szigorral fogunk eljárni. (Viharos taps.) Ullein-Reviczky Antal beszéde a tűzharcosok nagyváradi — Uj rendszerünk életbeléptetésével együtt olyan megtorlásokat és büntetéseket statuálunk, amelyek feltétlenül el rettentően fognak hatni ezekkel a visz- szaélésekkel szemben, amelyek nemzetünk mai helyzetében, a háborúban azok ; közé az ellenségek és árulók közé soro- j landók, akikkel szemben a nemzetnek i joga van minden eszközt felhasználni, j (Viharos helyeslés.) A zsidókérdés megoldása — Most még szociális és gazdasági életünknek, de nemzeti problémáinknak is egyik nehéz kérdéséről, a zsidókérdésről akarok pár szót szólni. — Külföldön és belföldön sokan nem értik, hogy miért foglalkoztat bennünket annyira a zsidókérdés. Ezek nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy Magyarországon ma körülbelül több zsidó él. mint egész Nvugat-Európában együttvéve. A végleges megoldás, mint azt egy évvel ezelőtt már kijelentettem, más nem lehet — amint megvan annak lehetősége —. a zsidóság lehető teljes kitelepítése. Nem kétséges, hogy ennek be kell következnie, minél előbb, annál jobb. De vi- fszont arra nem vállalkozhatom, hogy amíg ennek adottságai és alapfeltételei nincsenek meg, tudniillik az, hogy hova telepítsük a zsidóságot, ezt a kérdést napirenden tartsam, ezzel az ország nyugalmát háborgassam. (Úgy van! Helyeslés.) Éppen úgy kijelentem azt is, hogy Magyarország most sem — mint történelme folyamán sohasem — nem fog keresztény kultúrájával és lelkiségével ösz- sze nem egyeztethető kísérletet tenni és letérni arról a humánumról, amelyet történelme folyamán faji, felekezeti vonalon mindig gyakorolt. Ezt nemzetünk múltjának tisztelete sem engedi meg. (Helyeslés.) — Ebben a kérdésben is kifejtettem álláspontomat, amikor kormányra léptem. ebbeli felfogásomban és annak végrehajtásában semmi változást nem látok indokoltnak. — Kétségtelen az is, hogy a hirtelen vagyonnövekedés nagy mértékben jelentkezik elsősorban is a zsidóságnál. De viszont természetes, hogy a keresztény újgazdagok fokozottabb megadóztatása is indokolt. • i — Ugyancsak rendszabályokat kell keresnünk, amelyekkel a lakásínségen segíteni tudunk. És mjvel az uj építkezési lehetőségeink anyaghiány miatt is korlátozottak, a meglevő lakásokhoz is hozzá , kell nyúlnunk és azokat elsősorban azok- ! tói kell elvennünk, akik jogtalanul túl- ' nagy lakásokat foglalnak el, vagy pedig a nemzeti munkában .kevésbé fontos szerepet töltenek be. Túlsók azoknak a magyar háztartási alkalmazottaknak száma is, akik olyan háztartásokban helyezkedtek el, rahol magyar, nemzeti érzésük és keresztény valláserkölcsük veszélyeztetve van. Ezeket is hasznosabb, közérdekű munkába szükséges állítani. (Nagy taps és helyeslés.) — Szükséges az is, hogy a zsidóság, j amely eddig nem vett részt kellően a ; nemzeti munkának némely vonalán, mint : például a fizikai munkateljesítményekben, rákényszeritessék, hogy megélhetését itt keresse meg, amikor elsősorban a munkaszolgálatosoknak itthon való fokozottabb igénybevételére gondolok. — Gazdasági problémáink legelsője és legfontosabbika az államháztartás és a hadseregfejlesztés fokozott kiadásainak fedezése. Ebben a tekintetben, ahogy már mondottam, ‘a konszolidált és elsősorban a tisztes polgári vagyonok teljes kímélése mellett azokat a lehetőségeket kell megkeresnünk, amely mellett fokozott teljesítésre kényszerithetjük azokat, akik a nemzet munkájából, szenvedéseiből még eddig legkevesebb részt vettek ki. (Nagy taps és helyeslés.) Nagyváradról jelenti az MTI: Az Országos Tűzharcos Szövetség vasárnap Nagyváradon disztáborozást rendezett. Az ünnepségen Ullein Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök, az Országos Tűzharcos Szövetség társelnöke mondott annepi. beszédet. — Bajtársaim! Van-e nemzet, amely méltóbb arra, hogy a hősök napjat ünnepelhesse — hogy egyáltalán hosor. napja legyen — mondotta többek között — mint a magyarnak. Mi az a hősiesség0 Egy ideálD eszme. Az ideális eszmék között a legideálisabb, a hazaszeretet eszméjének szolgálatába állítani minden agyagi és erkölcsi erőt, ha kell az életet is feláldozni a hazaszeretet oltárán. — Mindenek előtt kell, hogy egy ideális eszme legyen, amely utat mutat. A magyar történelemben ez az ideális eszme maga az átélt ezer esztendő. Már a honfoglalás idején is, amikor mi nem rabolni jöttünk, mint más népek, hanem hazát építeni, a magyart akkor is egy eszme hajtotta, a hazaszeretet eszméje. Mi megszereztük ezt a hazát, de nem vettük el senkitől, mert szervezett állam akkor itt nem volt. Az elsőt a magyarság alapította. Amikor ez megtörtént, a magyarság belátta hivatását, hogy neki Európában kell élnie. Hozzáidomult Európához s Róma felé vetette tekintetét. Mihelyt felvette a keresztánvséget, a nyugati civilizáció önfeláldozó harcosává lett. A Kárpátok gerincén álltunk mi őrt. Amig a magyar ott állt, mi természtes- nek tartottuk és Európa is természetesnek tartotta, azért vagyunk ott, hogy védjük Európát. Amikor a trianoni időben ^0 esztendeig mások álltak a Kárpátok gerincén, akkor viszont természetesnek tartották azt, hogy Európának meg kell védeni őket. Bajtársak! Mi a Nyugatot védtük. Mivel fizetett a nyugat? Elnyomással, üldözéssel, lenézéssel. A magyarság, amely Nyugat-Európát védte kelet ellen, a szabadság és a függetlenség előharcosává vált. A magyar soha sem nyomott el senkit. Szabadságharcot a magyar senki ellen sem folytatott, szabadságharcot csak a magyar folytatott az őt elnyomók ellen. Mi akkor is, amikor a trianoni gyásznapok fenn álltak, megőriztük gerincünket. Nem kellett volna más, mint egy kis lemondás és az európai helyzethez való alkalmazkodás és minden anyagi előnyünk meg lett volna, amit a nagy, hatalmas államok nyújthattak. A magyar azonban minden számításra egy mondattal felelt, amely három szóból állt: ..Nem! Nem! Soha!“ Nincsen nemzet EurÓDában, amely ezt a „Nem! Nem! Soha“-t magából ki tudta volna termelni, amely fenntarthatta volna az ellenállásnak ezt a nyakas ősi szellemét, amelyet mi fenntartottunk. Ne azon gondolkozzunk, mit hoz a holnap, milyen lehetőségei vannak a szerencsének, vagy balsorsnak. Azon gondolkozzunk, hogv olyanok legyünk, mint a múltban voltunk és akkor bármit hoz a holnap, megálljuk a helyünket amint megálltuk a múltban. A beszédet a közönség hosszantartó lelkes tapssal fogadta. A disztáborozás után bajtársi ebéd volt. Ullein-Reviczky Antal sajtófőnök a délutáni gyorsvonattal visz- szautazott Budapestre. Az egyetem évzáró ünnepe Elrettentő büntetés az Aladárokra, suttogásra és gsanasitókra — Amikor fentebb gazdasági és pénzügyi vonalon beszéltem a zsidóságról, de ugyanolyan, a zsidóság szellemét átvevő, uj, mohó gazdagodási vágyat mutató rétegről is szólok, meg kell emlékeznem egy ezekkel összefüggő tünetről, amit közéleti tisztesség névvel nevezünk. Sajnálatos háborús tünet ez is. A könnyű Tehetőségek gyenge jellemű embereket megszéditenek. Azt hiszik, hogyha a zsidó kiszorult a gazdasági pozícióból, ennek abban van a jelentősége, hogy ők ülhetnek a helyére. Sajnos, nemcsak a munkahelyre akarnak, sőt elsősorban nem. a munkahelyre akarnak sokan beülni, hanem a nagy nyereségek, a köny- nyen szerzett pénz és a még könnyebben, léhábban„ meggondolatlanul elkölthető KOLOZSVÁR, május 31. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem szombaton, május 29-én déli fél 12-kor rendezte meg évzáró ünnepi közgyűlését. Ezt megelőzőleg hálaadó Isten-tisztelet volt a római katolikus, református, unitárius és evangélikus felekezetek templomaiban. Az ünnepi közgyűlés az egyetem aulájában folyt le s azon megjelent dálnoki Veress Lajos altábornagy hadtestparancsnok, Inczédy-Joksman Ödön Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja, továbbá valamennyi egyház és intézmény hivatalos képviselői, valamint az egyetem egész tanári kara és képviseltette magát a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem is. Az egyetem énekkara elénekelte a magyar Hiszekegyet, majd Kovrig Béla dr. Rektor Magnificus mondotta el megnyitó beszédét. — Bár a gyűlölet egyre dagadó árja borítja el Európa kulturtájait, a tárgyi igazságot és felismerésének terjedését a chris- tiánizmus jegyében munkáló egyetemünk az univerzitások hogyományos szellemében fejtette ki működését. A népek meg- hasonlása, a faji harcok eldurvulása idején ez az Alma Mater e tanév folyamán is az evangélium szellemének, a klasszikus kultúrának, magyar értékeknek; igy a humánumnak otthona volt. Itt Felektől északra nemzetiségi béke honolt. Magyar stílusban, magyar formában, a magyarság értékgazdagságától színezve tudományegyetemünk valóban egy darab az örök Európából. Sohasem feledkeztünk meg arról, hogy a szellemi Európa a Hellas talajában és Róma civilizációjában gyökerező klasszikus kultúrának és a christiánizmusnak termékeny, dinamikus természetű symbiozisa, ennek kulturte- riilete itten keleten addig ér, ameddig magyar szellem alakítja uralmával a népek együttélését. Mi, egyetemünk, ennek a kultúrának legkeletibb végvára vagyunk. Felemelő hivatásunk tehát, hogy kiváltképpen Kelet és Dél felé továbbsugározzuk a magyarság értékeitől színezett azt az európai kultúrát, melynek le^ téteményesetként élni és halni valóban jó nekünk. Ezért ám harapózzon el a gyűlölet körülöttünk, mi szüntelenül csak az igazságra törő lelkülettel, az evangéliumi értelmű humánum szellemében, arányérzékkel, mértéktartással, az ellentéteket áthidaló magasabb syntezis hordozójának fölényes öntudatával, a magyar hagyományok útmutatását, követve a szellemi Európához híven teljesítettük e tanév folyamán is egyetemi hivatásunkat. Megállapítjuk ezt mind a jelent, mind — a népeknek az emberi együttélés válsága idején tanúsított magatartását egykoron elbíráló — a jövendő számára. A Rektor Magnificus nagy tapssal fogadott beszéde után Luckhaub Gyula dr. közgazdaságtudomány-kari dékán tartotta meg előadását ..A matematika a gazdasági irányú tudományokban“ címmel. Ezután Balás P. Elemér dr. a jog- é$ államtudományi kar pro-dékánja emlékezett meg kegyeletes szavakkal az egyetem hősi halottjairól, majd a tudomanv- karok jelentése következett a most lezárult 1942—43. tanévi pályamunkákról. A jelentések után kiosztották a pályadijakat, a legnagyobb szorgalmat, előmenetelt és tudományos felkészültséget tanúsító egyetemi hallgatók között. Az ünneni közgyűlés Kovrig Béla dr. rektor záró- szavaival és a Himnusz eléneklésével ért véget. TÖLTŐTOLLAK mindra árban, minőség* ben, nagy választékban az trEUmzék'* kdoy« yes boltban.-bi ■ki
