Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-29 / 121. szám

1 8 í 3 május 29.

ELLENZÉK

9

A tanyakérdés törvényhozási rendezése

irta; Dr, MARTONY! JÁNOS egyetemi tanár

„S ahogy futunk síkon, télén át, Úgy érzem, halottak vagyunk És álom nélkül álmodunk Én és a magyar tanyák."

Ady: A téli Magyarország.

Az Alföld végtelen rónáján — éppen úgy, mint a Dunántúl dombos vidéken és a hegyek közé zárt erdélyi völgyekben — a mis-fél évszázadig tartó török hódoltság máig érezhető szörnyű csapásként ritkította meg a magyart. Az elnéptelenedett vidékek egy részére nemzetiségeket itelepii,tettek, más részük pedig sivár pusztsággá vált. A puszta szabad látóhatára gyönyörködtethette ugyan Petőfink lángoló képzeletét, de a sokkal prózaibb nemzetgazdasági szempontból nézve bizony csak hiányosan vagy egyáltalán nem kiaknázott területet jelentett. Óriási földdarabokon szinte újjáéledt ekkor a honfoglaló magyarság vándorolgató állattenyésztése és az ezzel kapcsolatos nomád szállásrendszer; ehhez fűzi a köztudat a mult század hatvanas evekig virágzó betyárélet színes romantikáját. Körülbelül az abszolutizmus felszámolásának és az Ausztriával való kiegyezésnek az idejére esett azután a pásztorkodásról a szemtcrmelcsre való fokozatos áttérés, amely a mai értelemben vett tanyarendszer kialakulását vonta maga után. Amig ugyanis az

u. n. „rideg“, istállózatlan ménesek, gulyák és kondák legeltetése csak nyáron át és esetleg váltakozó szálláshelyeken történt, addig a szántóföldi gazdálkodás belterjessége már megkívánta az egész éven keresztül való kint- l?kást és az állandó letelepülést. -Az Alföldön az egyes városok és községek sokszor

20—30—40 kmre, néha még messzebb fe- küsznek egymástól, tehát — ahogy mondani szokták — nagy határuk van és igy a távoleső birtoktestekre nyilván lehetetlen a naponkénti, vagy akár még a gyakori kijárás is. Ez tette szükségessé azt, hogy az érdekelt gazdák tartós szállást építsenek maguknak földjükön, sőt nagyrészük számára azt is, hogy városi, illetve községi lakásukat költségkímélés céljából' teljesen felhagyják. A hatóságok ezt a tömeges kiköltözködést hiába próbálták megakadálvozni. így jöttek létre az Alföld1 tanyái, rakásán elszórt házaikkal vagy házcsoportjaikkal, amelyek közé a művelés alatt álló földek ékelődnek.

A tanyai lakosság fogalma és száma

A^ tanyákon élő emberek — lakóhelyüknek a zárt településektől, piacoktól, hivatali épületektől való nagy távolsága miatt — az ország lakosságának ma is egészen különleges helyzetben lévő rétegét alkotják. Minthogy az ország területe hiánytalanul fel van osztva a városok és községek között, a tanyai magyarok is valamely város vagy község lakosai. Nekik azonban nem a tömör településsel benépesített belterületen van hajlékuk, hanem a gyéren megszállt külterületet lakják. A bel- és külterület közötti határvonal megvonása egyébként többnyire elég nehéz fel- adat, amelynek megoldásában a hatóságoknak különböző műszaki ismertető jegyeket (különösen a beépítés módját, a házak nagyságát és a környező udvarokhoz, földekhez viszonyított arányát, stb.) kell segítségül hiv- niok. Az eLhatárodásnak minden községben való szakszerű végrehajtása szükséges ahhoz, hogy ^ Magyarország ^ külterületi lakosainak számát pontosan megállapíthassuk. A trianoni országban az 1930-as népszámlálás 1,900.000 külterületi. lakost mutatott ki; ez az össz- népesség ^1.8 százalékát tette. A külterületi lakosságból ikonban csak egy rész tekinthető különleges irányi gondoskodásra szoruló „tanyai“' népességnek; övezetesen azok az emberek. akiknek lakóhelye* 4 belterület központjából vont 4 km. sugaru k?K?ii kívül esik és_ mezőgazdasági foglalkozást uz^k, akár mint önálló gazdák, akár mint a nagy'I^U'JP- kok u. n. majorjaiban lakó gazdasági cselédek* es munkások. A csonka hazában az 1930-as évek közepén végrehajtott részletes adatgyűjtés 635.000-ben, az egész népesség 7.3 százalékban ^ állapította meg ezeknek a lelkek- nek a szamát. A parlamentben most tárgyalás ala került törvényjavaslat indokolása pedig mar 800.000 főt említ (a jelenlegi országterület lakosságának 3.4 százaléka; vagyis minden 18 — 19-ik ember tanyán él). Ezek az adatok önmagukban is eléggé bizonyítják a tanyakerdéssel való alapos foglalkozás fontosságát.

A tanyakérdés lényege

De miért is lehet és kell nálunk külön tanyaproblémáról beszél na? Azért, mert a tanyás település a keletkezésére okot adó gazdasági előnyök mellett igen sok hátránnyal is jár, a közre és a künn lakó egyénekre néz- ve egyaránt; ezek kiküszöbölése és a csaknem kizárólag szinmagyar tanyai nép helyzetének kedvez.*bbé tétele tehát országos érdek. A hiányok jórészt a bel területtől való nagy távolságból erednek. 'Ezért nehéz a fanvákhoz kiépített utat vezetni, ami azután sokszor

egész télen át a civilizációtól való teljes elszigetelődésüket idézi elő, valamint a termények értékesítését és a szükségletek beszerzését erősen gátolja. Nem képzelhető helyben orvos, bába, halottkém, állatorvos, husvizsgáló, gyógyszertár, lehetetlen tehát a rendszeres ember- és állategészségügyi gondoskodás. De nem fejlődhetik ki tanyán a vallási és kulturális élet sem; templomok, lelkészségek, iskolák, népművelési intézmények messze esnek. Társadalmi szervezkedésre, szövetkezésre sem igen kerülhet sor a település lazasága, szétszórtsága miatt. A

közigazgatási- hatóságok mind a község (varos) központjában vannak, tehát határozataik kézbesítése, épenugy mint a tanyai lakosok részéről kérelmek előterjesztése, bejelentések tétele, adófizetés stb. csak nagy időveszteséggel történhetik. Egészben véve tehát azt mondhatjuk, hogy a tanyákon még fokozottabban mutatkozik az, az elzártság és elrnara-, dottság, amelyet a forgalomtól távoleső kisebb községeknél tapasztalunk és amiért Ady Endre bevezetőben idézett verssorai „halottaknak“, „álom nélkül álmodóknak“ mondják őket.

Régebbi megold/si kísérletek

A tanyavilág felemelésére' irányuló tudatos törekvés' az 19/4—18-as világháborút megelőző években jelentkezett először, egyes mezőgazdasági szakértők (különösen Czett- ler Jenő) javaslataiban és a Magyar Gazda- szövetség gyűlésein. A trianoni országésonkitás mégcsak növelte a kérdés aránylagos fontosságát, mivel a tanyás területek mind a határokon belül maradtak. 1921-ben Kecskeméten, 1927-ben pedig Szentesen a földművelésügyi kormányzat képviselőinek részvételével tanyakongresszusokat tartottak. Ugyancsak 1927-ben a belügyminiszter értekezletet hivott össze a tanyai lakosság állapotán közigazgatási eszközökkel való segités módjainak megbeszélésére. Az értekezlet eredményeként látott napvilágot a 3^307—2927. B M. számú rendelet, amelyet a belügyminiszter a nagyszámú tanyai lakossággal biró törvényhatóságokhoz (9 vármegyéhez és 4 törvényhatósági jogú városhoz) intézett. A rendelet felsorolja azokat az eszközöket, amelyek a közigazgatásnak a tanyai lakossághoz való közelebbvitelére alkalmasaknak látszanak; ilyenek lehetnek az önálló köz., séggé alakitás, a beékelt területek közigazgatási átcsatolása, kirendeltségek létesítése, pusztabirák megbízása, a belterületi hatóságok rendszeres kiszállásai, a kézbesítések meg- szerv/ezéise, • távbeszélőállomások létesítése, a tanyai gazdakörökkel való kapcsolat. A kérdés állandó gondozása céljából a rendelet a törvényhatósági bizottságok kebelén belül tanyai albizottságok szervezését irta elő. Ez a nemes szándékból fakadt rendelet sajnos, egyáltalán nem ment át az életbe, aminek az volt az oka, hogy a szükséges intézkedések megtételét az egyes törvényhatóságokra bízta, ezek pedig a kérdést — néhány dicséretes kivételt képező várostól eltekintve — igen lanyhán kezelték. Erősen érvényesült ugyanis náluk a befolyásos belterületi lakosság felfogása, amely a tanvavijág népének adóját szívesen fogadta, de annak fejében reá anyagi áldozatokat fordítani nem volt hajlandó.

Az 1927-i kísérlet eredménytelensége azonban nem jelentette azt, hogy a tanyakérdés lekerült a napirendről. A belügyminisztérium és a szakkörök továbbra is beható tanulmányokat folytattak a sikeres megoldás utjának kijelölése céljából. Az előkészítő munkák közül különösen ki kell emelnünk Kiss Istvánnak a Magyar Közigazgatástudományi Intézet kiadványsorozatában megjelent „A magyar tanyai közigazgatás“ o.mü müvét (1932), valamint Alsó László, Beniscb Artúr és Mártonffy Károly gazdag statiszti- kás s konkrét javaslatokat tartalmazó és a vitéz Kozma Miklós belügyminiszter által közzétett könyvét ,,A tanyai közigazgatás rendezéséiről (1935).

Mindezek a tanulmányok megfelelően feltörték a talajt a reform gyakorlati keresztülvitele számára; az elhatározó lépést vitéz Keresztes-Tischer Ferenc belügyminiszter tette meg a tanyai igazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatnak mult karácsony előtt a parlamentben való beterjesztésével. A nem nagy terjedelmű, mindössze öt szakaszból álló javaslat főcélja az, hogy jogi alapot teremtsen azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásáéhoz, amelyek a tanyai lakosság életkörülményeinek minden téren való megjavítását fogják eredményezni és amelyeket a helyi kívánalmak figyelembevételével a közigazgatási hatóságoknak kell majd kezdeményezniük. A törvényjavaslatnak ez az alapbeállitottsága három igen helyes meglátásban gyökerezik;

i. a jogszabály adja meg az emberi tevékenységek keretét; 2. e keretnek olyannak kell lennie, amely a segítés valamennyi eszközét (útépítés, beszerzési és terményértékesítési szervezet létrehozása, vallásos és kulturális intézmények beállítása, stb.) mindenütt a speciális viszonyokhoz képest alkalmazhatóvá teszi; 3. ezt a munkát a közigazgatásnak nemhogy gátolnia nem szabad, hanem —- mint annyi más téren is — a lendítő erő szerepét kell játszania.

.A tanyavilágban is mutatkozó eltérő táji adc?!tsagokkal vet számot a javaslat akkor, amikor a tanyai igazgatás rendezését az ön- kormányzati közületek (törvényhatósági jogú és megyei városok, nagy- és kisközségek) által alkotandó szabályrendeletekre bízza. Egyúttal azonban levonja a tanulságot az 1927-i rendelet végrehajtatlanui maradásából és a szabályrendelet egy éven belül való meghozása; kötelességévé teszi a belügyminiszter által közelebbről is megjelölendő városoknak cs községeknek. Ha a belügyminiszter a hozzá jóváhagyás céljából felterjesztett szabályrendeletet nem találja megfelelőnek, úgy a várostól (községtől) a szabályrendelet módosítását, vagy esetleg egészen uj szabályrendelet alkotását kívánhatja. Amennyiben pedig a megváltoztatott vagy újra elkészíteti szabálvrendelet sem rendezné célszerűen a kérdést, vagy ha az önkormányzat a szabályrendelet alkotását megtagadja, végül akkor is, ha a közérdek halaszthatatlan rendezést ki- váii. a belügyminiszter a tanyai lakosság szükségleteit kielégítő szervezetet maga állapíthatja meg és annak létesítésére a várost (községet) kötelezheti.

A törvényjavaslat indokolása, a szakirodalom eredményeire támaszkodva, világosan fel is sorakoztatja a tanyai lakosság igényeinek kielégítése végett számításba jövő háromféle közigazgatási szervezeti megoldást. Az első. legegyszerűbb és a legkevesebb költségbe kerülő berendezkedésnél arra S/orirkozunk, hogy a tanyai települések egyes körzeteinek középpontjában megfelelő helyiséget jelöljünk ki, ahol előre meghatározott időpontokban megjelenik a város (község) egy tisztviselője, meghallgatja a kérelmeket és lehetőleg még a helyszínen megkísérli azok elintézését, felveszi a bejelentéseket és az adóösszegeket; ugyanekkor, vagy más időszakokban kiszállnak ide az orvos és az állatorvos is, végrehajtva a szükséges vizsgálatokat, oltásokat stb. A második, jóval fejlettebb és bizonyos beruházásokat igénylő meg- cb-ási mód már állandó szerv, nevezetesen a tanyaközpontokon hivatali kirendeltségek létesítésében áll. A kirendeltségnek külön épülete van, amelyben ott lakik a vezetésével megbízott városi tisztviselő vagy községi (segéd) jegyző és intézi — a polgármester illetőleg a községi elöljáróság nevében, tehát önálló hatáskörrel!—a tanyakörzet lakosságának összes közigazgatási ügyeit. Kívánatos azután, hogy a további fejlődés magával hozza a tanyaközpontokban orvos, állatorvos, iparos és kereskedő letelepülését, valamint templom és iskola felállítását. A törvényjavaslat módot ad az ehhez szükséges ingatlanoknak kisajátítás utján való megszerzésére. A tanyás vidékek közigazgatási gondozásának legteljesebb szervezeti formáját jeleníti

Holnap, vasárnap MEGNYÍLIK!

Kirándulóknak érkedvszm 'r yl

KÉRŐ-FÜRDŐ

(Vasútállomás Szamosujvár)

Kitűnő konyha. Tordai pecsenye. Italkülon- leeességek. Els rendű cigányzene.

Vonat indul Kolozsvárról 3*50, 5‘35, 9‘32,

14 05, ,15‘04 és 20T0 órakor.

Autóbusz indulKolozsvárró 5, 13, 14 órakor

(

1

végül u. n. tan y akoz ségek, vagyis önálló ön- kormányzati közületek életrehivása. Tisztában kell lennünk azzal,-hogy erre csak aránylag kevés esetben kerülhet sor, mert az uj községgé való alakulásnak törvényben megállapított, jogi és pénzügyi feltételei vannak, amelyeket a tanyavilágban nem könnyű teljesíteni; ezenfelül még az érintett városok cs köz ségek, sőt sokszor maguk a tanyai lakosok is idegenkedni szoktak a régi önkormányzati egységek kettészakitásától. A belterület- tőligen messze fekvő és csoportos jellegű településeknél indokok csupán az ilyen ellenállások leküzdése és külön tanyaközségek alakítása. A községgé szervezkedés megkedveltetetése szempontjából is jó hatása lesz annak, ha régi községi törvényünket a kor igényeinek megfelelően módosítjuk.

A várható fejlődés

A javaslat törvénnyé válása esetén komolyan remélhetjük, hogy a belügyi kormányzat és az autonómiák együttes munkája ki fogja emelni tanyai népünket mai elhanyagolt állapotból és hozzájárul ezzel a nemzet erősnek annyira szükséges növeléséhez. Nincs és nem is lehet itt arról szó, hogy a tanyás településeket közigazgatási eszk'özökke! egv- szerüen megszüntessük, hiszen mélv társadalmi és gazdasági okok hozták azokat létre és tartják ma is fenn. Tanulságos volt ebben a tekintetben az-, a vua, amelyet Beniscb Artur ny. tanügyi főtanácsos. a Klebelsberg- féle tanyai iskolarendszer egyik kiépitője, valamint a belügyminisztériumi előkészítő munkálatok részese és Erdei Ferenc, a neves szo- cicgráfus iró folytatták egymással, a „Társadalomtudomány“ cimü folyóirat hasábjain. Erdei „Magyar város“ és „Magyar tanyák“ c mü müveiben — továbbá Bsnisch bírálatára adott válaszában — helytelennek minősitette a tanyaközpontok vagy tanyaközségek ki- fejlesztésére való törekvést, mert a jelenlegi tanyarendszer — főleg, ha jobb közlekedés- ről gondoskodunk — a várossal vaió kapcsolatot és a falusi életmód előnyeit egyszerre biztosítja. Benisch ezzel szemben ismételten rámutatott annak fontosságára, hogy a köz- igazgatást közelebb vigyük a tanyai néphez és ezzel javítsuk helyzetét, am: nem megy bizonyos központ-képzés nélkül. A törvény- javaslat is állást latszik foglalni a további túlságos szétszóródás ellen, mert felhatalmazza az önkormányzatokat annak megtiltására, hogv a város (község) belterületéről számított bizonyos távolságon túl eső és meghatározott terjedelmet el nem érő birtoktesteken állandó épületet emeljenek; ezzel szemben az ily tilalom alá eső birtokosoknak a létetsitendő tanyaközpontokban igyekszik házhelyet biztosítani. A fejlődés útja tehát alighanem ez lesz: a mai tanyák megmaradnak, de az egészen elszigetelt épületekkel szemben növekszik majd a csoportosabb települések aranya. Fontos persze az. hogy az ilyenképpen hozzá is eljutó közigazgatásban tényleg mindig, segítőt láthasson a tanyai nép.

Á törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása p:éhánv héttel ezelőtt kezdetét vette, de a parlament elnapolása miatt nem fejeződhetett be. Hisszük azonban, hogy a kérdés rende- zése valamilyen formában mégis csak rövidesen meg fog történni. Nem erdélyi problémával állunk itt szemben, de — mint Paál Árpád igen helyesen utalt erre parlamenti felszólalásában — a mindennapi kenyerünk nagv részét termelő, tősgyökeres magvar alföldi lakosság sorsa felé a „bérces kis haza“ lakói is szivbeli érdeklődéssel fordulnak.

Kalozsviri komjvnapűk; június 4, 5, 7.

„RÉVAI“ KÖNYVNAFI KÖNYVÉI Kosztolányi Dezső novellái. A hatalmas kötet tartalmazza Kosztolányi pályája ebő felének elbeszéléseit a „Boszorkányos Estékétől, ,,A rossz orvos“-ig. Könyvnapi ára kötve 1S.80. Könyvnap után 23-3° pengő lesz!

Márai Sándor; Füves könyv. Márai uj könyve sorra veszi életünk valamennyi kérdését s azzal a tisztult bölcsességgel ragadja meg őket, ahogyan, nag}' elődei. Seneca és Montaigne. Könyvnapi ára kötve 11.20. Könyvnap után 14 pengő lesz!

Kyirő József: Az elszántak. Nyirő józsef uj elbeszélései; minden egyes darab az emberes lelek ismeret remekléseivel s a nyelv káprázatos gazdagságával ragad meg. Könyvnap, ára kötve 11.2c. Könyvnap után f4 pengő les/!

biztosítsa előjegyzés utján példányait, vagy a könyvnapokon vegye meg az

„ELLFNZÉK“ KÖNYVESBOLTBAN

Kolozsvár. Mátyás király-tér 9. és az ..Ellenzék" könyvesbolt könyvnapi sátrába':, Mátyás királv-tér é; Jókai-utca sarok! Kön yvnari áron csak könyvnapokon vásár óllal!

A most tárgyalt törvényjavaslat