Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-28 / 120. szám
19 4 3 íii á j u K 2 9. ELLENZÉK ngtíri Ecetem Kolozsvárott IKflasűfismerQt — Erdélgismsret Erdcly egyeteme átérezve nemzctpoliiJtikai jelentőségű hivatását, minden há- icborus nehézség ellenére, az idén elsőiz- ■cben megrendezi nyári egyetemét, hogy iimindazok, kiknek- az elmúlt 20 év alatt tgjem volt alkalmuk Erdélyt megismer- írniök, vagy már eddig szerzett ismereteink et- gyarapítani szeretnék, alkalmat találjanak arra, hogy megismerhessék Er- ■ bdély szellemiségét, lelkét, természeti ^szépségeit, gazdasági sajátosságait és fizikai erejét. Erdély legkitűnőbb tudós .szakértői' által tartott előadások szolgálják ezt a célt, melynek nagyrésze vetítéssel színezett. Az előadások keretében ra hallgatóság megismerheti Erdély földjét, annak kincseit, növény- és állatvilágát, Erdély történelmét, társadalmi szerkezetét, nemzetiségeit, az erdélyi embert -ns néprajzát. A legkitűnőbb szakemberek ismertetik Erdély népének vallási életét, rmiagyar irodalmát, művészetét, színjátszását, Erdély egészségügyi, mezőgazda- sági, iparosodási viszonyait, a falusi ja- /vasok etnográfiai érdekességü sáfárkodását, sőt Erdély vadászatát és halászatát. \A nyári egyetem keretében kerül sor az ■országos főiskolai sportmérközésekre. [Délutánonként és vasárnap kerül sor a [Főiskolai válogatott—Kolozsvár válogatott labdarugó mérkőzésre, a vidéki egyetemek közötti kosárlabdamérkőzésre, a Debrecen—Szeged—Kolozsvár egyetem- íközötti atlétikai versenyre, egyetemközi ikard- és tőrvivóversenyre, főiskolai uszó- bajnokságra, lövész- és teniszbajnokságokra. A sportesemények színhelye az európaihirü Egyetemi Sportpark. Kedvezményes egynapos körösföi és egyhetes székelyföldi körút teszi változatossá a nyári egyetem programját az erre külön jelentkezők számára. A nyári egyetem hallgatóinak elszállásolása patinás diákszállókban történik két- és négyágyas szobákban. Házaspárok és női hallgatók minden esetből kétágyas szobákba kerülnek. Az 5 pengős beiratkozási díjjal együtt negyedmagával elszállásolva, diákasztalnál való étkezéssel két hétre a ţeljes költség 9ß pengő, másodmagával elszállásolva 105 pengő, másodmagával elszállásolva, jó polgári étteremben való étkezéssel 133 yéngő, illetve a város főterén lévő Központi étteremben való étkezéssel 163 pengő. Ötpengős beiratkozási összeg ellenében a nyári egyetem hallgatói az összes szellemi és sporteseményeken bármikor résztvehetnek. A részvétel szellemi épülést, de egyszersmind lelki felfrissülést és fizikai felüdülést jelent a hallgatóság számára. Ezt biztosítja az előadások érdekes és változatos volta, a város szépségei, fürdője, sportparkja'; botanikus kertje s emellett az élményt jelentő körút, melynek során a hallgatók gyönyörködhetnek Borszék, a Gyilkos-tó, Békás-iszoros, Tusnádfürdő, Hargita, Szováta és a székely városok szépségeiben. Nyári egyetemről lévén szó, iskolai végzettség igazolása nem szükséges. Jelentkezés legkésőbb junius 25-ig az Egyetemi Népművelési Bizottságnál, Kolozsvár, Rektori Hiv,atal, vagy az IBUSz bármelyik irodájában. Részletes tájékoztató bármikor igényelhető. ftogy&Őpaíáckfánál — mely tényezők a jó hőíartás előfeltételei: 1 Az üvegbetéte* használat előtt alaposan öblítsük ki hideg, ill meleg vízzel aszerint, hogy hideg vagy meleg italt, vagy ételt akarunk a betétbe önteni. & A íol/adékot vagy ételt valóban bideg vagy forró állapotban töltsük be. 3. Az üvegbetétet töitsük mindig tele és.jól dugaszoijuk be. H3IPAI.MK RA9PARaJDI INCZE LAJOS: Udvarhely vármegye egészségvédelmi főhadiszállásán Székelyudvarhely, a székely anyaváros, a felszabadulás után rövidesen általános építkezés, szervezkedés, magyar életrendezés színtere lett. Aki hosszabb távoliét után most tér vissza a kedves diákvárosba, boldogan veszi tudomásul, hogy az idő nem múlik el kihasználatlanul az udvarhelyiek fölött. Már Farkaslaka előtt ,lát.ni a Magyar Útépítő Rt. kőmorzsoló gépóriásait. Körülötte emberek nyüzsögnek szorgalmasan. Tovább látni a régi kövezett úttal párhuzamosan, de sokkalta célszerűbb terepkihasználással megépített uj betonutat. Bent a városkában rendbeszedték a Kossuth Lajosról elnevezett főutcát. Most rendezik, igen szépen, a Mátyás király nevét viselő főteret. A szembetűnő rendezésekkel egyidő- ben, hírverés nélkül, csendesen, talán észrevétlenül, folyik egy másik munka is: a székely nép szellemi javaiban, erkölcsében és egészségében végzett rombolás helyrehozatala. A széles arcvonalon indított jóvátételi munka sok-sok érdekes területe közül egyet tekintünk meg közelebbről: a székely nép egészségének megvédelmezésé- re indított rendszeres hadművelet egyik intézményét, az állami közkórházat. Nemcsak Székelyudvai’helyen és környékén, de messze vidéken is köztudomású, hogy a megszállás idején ez az intézmény is a székely nép elleni idegen hadjárat segédeszköze lett, részint véletlen folytán, azzal, hogy kiképzetten felcserek kerültek ide, részint pedig a vezető orvosok céltudatos „munkája“ revén. Ám a székely asszonyok kozott hamar híre futott annak, hogy az udvarhelyi kárházban csak megrontják őket. Ez-* ért, amint az akkori hivatalos kimutatások is jelzik, a szülőanyák messzire elkerülték ezt a kórházat. Egy-egy idegen orvos neve ma is parázs fájdalommal csendül nem egy székely családban, amelyet az idegen orvos képzetlensége, vagy sátáni elvetemültsége örökre megfosztott az élet értelmétől, a gyermektől. Ennek a kórháznak többé már nem volt hitele. Senki sem bízott benne. Amennyire le volt züllesztve erkölcsi szintje és tudományos tekintélye, éppen annyira elhanyagolt állapotban kei'ült ismét visz- sza a felszabaduláskor a magyar orvos kezére. Szívfacsaró romhalmaz volt az egész. Udvarán dudva, bent kongó üresség: felszerelését ugyanis a kivonulók „tévedésből“ elvitték magukkal. A magyar orvosnak, nem kis lemondás árán, áldozattal és gonddal, ebből a sivár, üres épületből kellett ismét középkórházat berendeznie, belgyógyászati, sebészeti és fertőző osztállyal. Kecskeiábu aszta! mellett indult meg az újjáépítés munkája. Az épület rendbeszedése, festése, a villanyhálózat Bergmann-csöves átszerelése tekintélyes részben házilag történt: a magyar orvos, aki naphosszat végezte-nehéz munkáját, sőt az ágylétszámot meghaladó beteglétszám miatt jelentékeny munkatöbblettel áldozott a rendkívüli idők erőfeszítéseiért, pihenés- ' képpen testi munkát végzett, villanyt szerelt, bútorzatot tervezett. Dr. Dorogi Lajos, a kórház mai igazgató- főorvosa páratlan eréllyel és kitartással fogott az átszervezésbe. A berendezés hiányainak pótlása során mintegy két tucat cserépkályhát rakatott a termekbe és folyósokra, hogy a betegek a műtőbe és onnan a kórterembe való szállításkor se fázzanak meg. A vármegye rossz közlekedési viszonyai között többszörösen nehéz feladat volt ebben a mag ár autalt- sághan minden berendezést, műszert és gyógyszert idejében megszerezni, hogy az egészségvédelmi munka szünet nélkül folytatódhassék. A katonai közigazgatás idejében, mini minden egyéb, ez is simán 'es gyorsan ment: a honvédség minden orvosi műszert és szükséges gyógyszert adott, a katonáor- vosok pedig a magyar orvosi kar közismert összetartozási érzéséből segítettek a kórház nehézségein, hogy a maMEGNYILT a Szenteg?ház-utcá 5. szám alá áthelyezett Kerényi Gábor fővárosi nívójú villamossági, re dió és vízvezeték* szerelési srak' zlet Rációk, villanyvasalók, gyorsfűzők. hőbárnák, hőpalackok. zseblámpák slb. kaphatók, Víz- és v Hőnyszereléseket azonnal eszközlök gyár nép egészsége fölötti őrködés haladéktalanul megkezdődjék. A belügyminisztérium népegészségügyi szerveinek teljes megértése és támogatása az ország egyik legjobban felszerelt kórházává tette a székelyudvarhelyit. Igazgató-főorvosa pedig semmi más elfoglaltságot nem vállalt, hogy orvosi függetlenségét a legtökéletesebben megőrizze s minden gondját ennek a fontos intézménynek szentelhesse. Ez a kórház igazán megérdemli a vármegyei és városi hatóságok őszinte támogatását is. A főorvos — jókötésü, szép szál ember — végigvezet a kórház osztályain. Akarat, és tetterő sugárzik róla, amint egyéni müvéről beszél. Minden osztálynak külön laboratóriuma van, a legtökéletesebb felszereléssel. Egyideig jegyzem az olyan műszerek nevét, amelyekből •csupán ez az egy van az erdélyi közkórházakban. A kórháznak két mütőterme van. Benne minden az észszerüség törvényei szerint van előkészítve a munkához, ahogy az igazgató-főorvos tanítómesterétől, dr. Hüttl Tivadar hirels sebész debreceni klinikáján tanulta, hogy bármely pillanatban készen legyen a műtéthez. A kórház Röntgen-készüléke azonban csapán vizsgálatra alkalmas, gyógv- besugárzásra nem. Udvarhely vármegye lakossága erős. egészséges és felvilágosult. Megérti az orvosi megelőzés szükségét s nemcsak az elrontott esetekkel fordul orvoshoz és megy kórházba. így a kórház, természetszerűen, eredményesebb munkát végezhet, mintha hiedelmekkel és előítéletekkel is kellene birkóznia. Számokra soha nem szabad kizárólagosan hivatkozni, mert a számok nem fejezik ki az orvos áldozatkészségét, a számok nem mutatják meg a jószándékot, a szeretetet. Az eredmények azonban számszerű adatok szerint is éppen eleget mondanak. Visszapillantásként vegyük tekintetbe, hogy 1940-ben összesen hétszáz beteget kezeltek a kórházban, 1941-ben már ezeren is felül, 1942-ben pedig közel a háromezerhez. Természetesen, a vizsgálatok száma arányban van a gyógykezeltek növekvő irányzatú számával. Ebben az évben már másfélezer laboratóriumi vizsgálat, mintegy nyolcszáz Röntgen-vizsgálat és majdnem hatszáz bejegyzés van a műtéti naplóban. A számok után azonban tudnunk kell arról a bizalomról is, amellyel a vármegye, sőt a szomszédos I vidékek népe is felkeresi ezt a minta* san berendezett, szeplőtlen névre emelkedett kórházat. Nyaranta rendesen nagyobb számban jönnek a famulusok az ország különböző részeiből, köztük olyan tekintélyek fiai is, akik előtt az ország bármelyik egészségvédelmi intézménye szívesen nyitna kaput. Ebben a pillanatban / felmérhetetlenül fontos, hogy a kórház a megterhelő feladatok között is pontosan teljesiti hivatását. Az orvosok közötti tökéletes megértés, az irgalmas nővérek és az ápoló személyzet odaadása áldásos gyümölcsöt hoz. Akkora feladatok hárulnak erre a kórházra, hogy az orvosok és ápolók ön- feláldozása egymagában még nem elég a megoldásukhoz. Haladéktalanul szükség van a kórház kibővítésére, ha nem többel; legalább két kórteremmel. Ma megtörténik, > hogy két-három gyermeket fektetnek egy ágyba, de vissza nem utasítanak senkit. Gyermekgyógyászati osztályt kell létesíteni, mert a legközelebbi ilyen létesítmény Mafosná&úthelyen.van. I Szemészeti osztály létesítése is ugyanilyen sürgős. Mindkettő a legmagasabb nemzeti érdek. A kórháznak nincs szülészeti osztálya, mégis a leendő anyák távoli vidékekről is jönnek ide szülni. A gyermek lett a kórház szemefénye, mindenki róluk beszél, az egész kórház tudja, a betegek is izgalommal lesik a hirt, amikor egy-egy egészséges, erős magyar gyermekkel több lesz, érdeklődnek az anya állapotáról, mert itt, az ápolók és ápoltak közösségében talán még közvetlenebbül átérzik, mint odakint, mit jelent egy magyar gyermek éppen ma. A kórház -úgyszólván nem érzi meg a háborút. A takarékosság és előrelátás már a felszabaduláskor bevonult a székelyud-j varhelyi kórházba. A kórház vezetősége,; részint a meglepetések ellen magát biztosi tandó, részint pedig a közélelmezésen; segítendő, Önellátásra rendezkedett be. Van saját földje, s azon gazdálkodik. Kiterjedt konyhakertjében egy sarkot a vi- tamindus növényeknek juttatott. Üvegházában mindig vau. friss vetemény. Zsír- ellátását disznóhizlalással biztosítja. A maga dolgainak rendbeszedése után most a környezetét is rendezteti. Fenyők, harsak és gesztenyefák vetnek üdítő árnyékot a sétányokra. A kellemes levegőt az egyik szomszédos telek nyitott pece- gödrének bűze rontja, de a város polgár- mestere megígérte, hogy eltávolíttatja onnan ezt a légytenyésztőt. Székelyudvarhely, 1943 május hó. Villamosiv-, 02568 pon - és auío'iénhsggesztést, valamint nms*zler«á!YO$ munkákat vállalok. Csáki j.-u. 3. szám. Gólya-áruház melleit.
