Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-27 / 119. szám

X 4 u rí o a >V n ß rl rí m n d 15 4 3 m á | U g ELLENZÉK 5. Főellenség ?“ A „Magyarország" legutóbbi számá­ból vettük át Szvatkó Pál nagycrde- kességü cikkét. Hubert Ripka, Ben.es londoni emigráns kor­mányának á 11 amminisvtére>, egyik legutóbbi hivatalos külpolitikai nyilatkozatában a ma­gyarságot ,,a cseh nép főellenségének" ne­vezte, fi> ez/zel, úgy ’alszik, leszögezte Benes körének álláspontját. Mi magyarok nem osztjuk véleményét1. Nem értjük, miért kell a magyarokat a csehek főellenségének kinevez­ni? Semmi ok since reá. Az „ősellenség" el­méletét örökké gyűlő'tűk, veszélyesnek tar­tottuk, s a magyarság sohasem alkalmazta még akkor sem, ha látszólag oka lett volna rá történelmében, mint a törökökkel vagy az osztrákokkal szemben. Az osztrák „ősellen- tségge"' például mindig kibékültünk — még áldozatok árán is — ha becsületes lehetőség kínálkozott, igy Mária Terézia idejében, vagy a ijüegyezéskor, tizennyolc évvel Világos után. Ellenségünknek csak azt tartottuk, aki .meg­támadott és el akarta rabolni életlehetőségein­ket. A csehek, sem csodá’kozhatnak, ha 1918 után a magyarság nem közeledett mosolygó ábrázattal azokhoz, akik nemcsak az ezeréves baíza egyik legápoltabb darabját ragadták el, hanem több mint egymillió szinmagyart is, a nemzet állagának tizedrészét. Haragudtunk, mert okunk volt rá. A csehek józanabb ele­mei már akkor belátták .a magyar magatar­tás indokolt voltát, igy Masaryk elnök, de maga Hubert Ripka is, aki prágai újságíró korában gyakran mondotta nekem, Jtagy nem becsülné a magyarokat, ha könnyelműen le­mondanának egymillió nemzettestvérük sorsá­nak biztosításáról. De ez nem ,,őselle.nségesság". Az első vi­lágháború előtt a magyarság évszázadokig békésen élt. a csehek mel'ett. Soha agresszív politikát nem folytatott ellenük. Kossuth negyvennyolcban közeledni próbált hozzájnk. A cseheket fűtötte indokolatlan gyűlölet e'le niink. a monarchiában, talán a szerencsésebb, a.z ügyesebb sorstársnak szólt a harag s az irigység táplálta. Amikor 1938-ban a magyar­ság békés megegyezéssel visszakapta az el­vett területeknek legalább parányi részét, azt, ame’yet az egész világ, az angolok,, a fran­ciák, a németek éis az olaszok együttesen jo­gos magyar földnek ismertek el, a mi szem­pontunkból véget ért a Trianon utáni ellentét • s azt hittük, elérkezett a békés együttműkö­dés órája. A kö-zépeuirópai összhang megte­remtése, amely nélkül elképzelhetetlen a Dunatáj tartós békéje s ame’yet Ripka lehe­tetlenné kivan tenni „főellenség" elméletével. A esetiektől semmit sem vettünk el. Nem is akartunk elvenni. Nincsenek elintézetlen problémáink. Miért kel1 az ősellenség meséjét kitalálni? Miért kell egyszer s mindenkorra veszélyeztetni a középen rop ai nyugalmat? Miért1 az erőszakolt, indokolatlan s minden | érdek vagy érteleim nélkü’ kizárólag néhány nyakas ember érzelmeiből fakadó gyülölkö- ’ dés? Ha Benes és társai egymillió magyart kívánnak bekebelezni, ez ellen tiltakozni fo­gunk, mert imperializmusnak tartjuk, egy kis nemzet, illetve a kis nemzeti egy nagyravágyó klikkje hatalmi' hóbortjának, a dunai béke megbontásának, de egyébként nincsenek el­intézetlen problémáink. Sőt, a cseh népben szívesen látunk, kiegészítő partnert egy egy­séges Közép-Európában. Megtanultuk becsülni szorgalmát, szervező erejét, szociális gondol­kodását., igénytelenségét. A felvidéki ember készséggé’ bevallja, hogy a megszállás éveiben sokat tanült a csehek­től s tapasztalatait az összmagyarság érdeké­ben kamatoztatni kívánja. Nem gondolunk gyűlölettel a) csehelcre, miután elintézetlen ügyeinket az igazságosság alapján sikerült becsületes kompromisszummal megoldani. Nem ismerjük a harag, a bosszú fogalmát, igyekszünk csak a jót és a szépet meglátni abban, aki ellenségünk volt, nem lcivánunk rosszat neki, sem károsodást, sem trianoni nyomort. Véleményünk ezerint nincs semmi ok a gyülö’et’re s mivel 1938-ban Európa ■ tapsai mellett sikerült! modus viventiit kötni, | a hátralevő problémák mind megoldhatók anélkül, hogy am ,,ősellenség" ostoba fogal­mát ki kel’ene találni. j Csak annyit kívánunk megállaipitani' Ripka nyilatkozatával kapcsolatban, Rogy nem mi voltunk, akik engesztelhetetlenséget hirdet­tünk! Benes csoportja kezdte, holott nem volt oka rá, mert a magyarság semmit sem követel ai csehektől, semmit sem vett el bő- lük, csak saját kisebbségét kapta vissza bé­késen, Európa közös akaratától. Azt hittük, g kompromisszummal megnyílik az ut a kö­zépeurópai népek együttműködése felé. A cseh népei becsültük és sohasem gyűlöltük. S most' mégis ádáz gyűlöletet látunk e’lenünk emelkedni. Miért? Müven indokokkal? Nem értjük s nem tudjuk, miként lehetséges e gvülö'etet reális érvekkel alátámasztani? E1- gondo.kozva kérdjük, milyen emberek lehet­nek azok, akik vak gyűlöletükben, megbán­tott érzelmeik fúriáitól űzve, Közép-Európa békéjét is hajlandók lennének egyszersminden. korra feláldozni rögeszméikért — ha erre módjuk és erejük kínálkozna! SZVATKÓ PÁL. HŐSÖK NAPJÁN, május hó 30-án, vascjnap a református templomokban d. e. pontosan 9 órai kezdettel alkalmi isten­tiszteleteket tartanak, mely alkalommal a lelkipásztorok az igehirdetésben megem­lékeznek a kihullott vér áldozatának ál­dásairól. Ez a 9 órás_ istentisztelet nem érinti a rendes 10 órai istentiszteletet, melyet ezen a napon- is pontosan meg fog­nak tartani. ellenfeleink a perifériákon értele el sikereket — Írje* Gobbels s ?Jeích”»bsii Dr. Göbbcls birodalmi miniszter a „Reich“ cimii hetilap hasábjain utal ar­ra, hogy azok az ideiglenes csapások, amelyeket Németország a jelenlegi hábo­rú katonai fejleményei során megélt, csak részben tekinthetők válságosnak, mégpedig csak abban az esetben, ha fe­nyegető jelleget öltenének. A német hadvezetés — írja a minisz­ter — nagy történelmi eredményeit en­nek a gigászi párviadalnak első kéthar­madában érte el. Ezek teljesen elegendők ahhoz, hogy nekünk feltétlenül biztos j helyzetet teremtsenek, amelyből alig j megzavarható biztonsággal haladhatunk j a győzelem felé. Ma a nagy kiterjedésű . hadvezetésnek a természetében rejlik, hogy szegélyein imitt-amott ' támadhat válságos jelenség, ez azonban politikai és katonai helyzetünk magvát nem Toppant­hatja össze. Ellenségeink ilyen periféria- j kon értek el ei~edményt, miután előbbi í győzelmeink folytán már körülbelül min- | dent elvesztettek, amit egyáltalában el- ! veszthettek és éppen csak, hogy bele nem fúltak tengernyi válságaikba. Ha itt-ott egy és más dolgot meg is tudnak szerezni, .ez számunkra fájdalmas, de korántsem dönti el a háborút. Ezekkel kapcsolatban kevés kivételtől eltekintve, válságjelekről van szó, de semmi esetre sem döntő vál­ságról. Ehhez egészen más természetű ve­szedelmek járulhatnának. Akkor már olyan helyzetben kellene lennünk, amely­ben a valószinütlen hadiszerencsétől elte­kintve még a legcsekélyebb eredményre sem nézhetnénk vissza az eddig vivott harcok mérlegét vizsgálva. Már pedig mi az általános háborúi erőfeszítéseink biz­tositett körében mozgunk. A nehézség­nek, amelyeket ennek során le kell küz- denünk, ideiglenes természetűek és ezt ellenséges részen is nagyon jól tudják. Göbbels dr. birodalmi miniszter cikke vé­gén utal arra, hogy a német nép ebben a háborúban a legnagyobb, csodálatra mél­tó erkölcsi szilárdságot mutatja. Fájdalmát, rossz hangulatát gyorsan megszünteti a „Csil¥ármsifs egész la&osstfga egsemberkéRí áll az e| főispán mögötí“ Sel&fatfdft ftívaíaidín dr# Kovács Kdrof^f, Ciikv.lnirgve u\ főispánját — fi szikéig falvak njpe tQhbszxz főnyi feältiöftsigpi képvissiteffs magát a beiktatáson CSÍKSZEREDA, május 28. (Az Ellenzék munkatársának telefonjelentése.) Csikme- gyének igazi ünnepnapja volt dr. Kovács Károlynak, a megye újonnan kinevezett főispánjának beiktatása. Bensőséges ma­gyar ünnep volt ez a beiktatás, amelyen nemcsak a meghívott előkelőségek jelen­tek meg, hanem nagy tömegekben vonult fel a közeli és távoli székely községek lakossága, nagy doktor Kovács Káiroly iránti bizalmá­nak, szeretetének és ragaszkodásának tanujelét adja! A harisnyás székelyek felvonulása a legszebben bizonyította., hogy dr. Kovács Károly személyében olyan ember került Csikvármegye élé­re, aki ismeri a népnek minden gond- ját-baját és közéleti munkájában az ösz- szesség érdekeit tartja szem. előtt. ' Kovács Károly dr. ezt a bizalmat és sze- retetet már a kisebbségi múltban kiérde- melte, amikor a legnagyobb önzetlenség­gel vette ki részét az idegen uralom alatt élő magyarság politikai küzdelmeiből. A j beiktatáson az Erdélyi Párt országos köz- j pontja dr. Albrecht Dezső országgyűlési ! képviselő, a párt országos alelnöke és i Botos János, a kolozsvári tagozat főtit- j kára utján képviseltette magát, hogy ez- ! által is kifejezést adjon az uj főispán I iránti megbecsülésének, aki mint a csik- I megyei tagozat főtitkára, fáradhatatlanul j őrködött a kisebbségi sorsban kialakult I magyar egységen. Megjelentek a beiktató j ünnepségen a többi székely vármegyék főispánjai is. Marostorda vármegyét Mikó László főispán, Háromszék vármegyét Kászoni Richárd főispán, Udvarhely vár- ! megyét dr. Sebessy Ákos főispán képvi- i selte. Megjelentek továbbá a székely me- ! gyek alispánjai és a székelyföldi közélet I minden tekintélyes vezetője. A .beiktató j ünnepséget szent mise előzte meg, majd a • résztvevők testületileg átvonultak a vár- megyeháza dísztermébe. A beiktatás Csikvármegve díszközgyű­lése keretében történt meg. Az ülést dr. Ábrahám József alispán nyitotta meg. Me- — ■----------——-----------——— Emlékezzünk hőseinkre KOLOZSVÁR, május i8. Kolozsvár lakos­sága ebben az évben is ünnepi keretek kö­zött hódol hősi halottaink emlékének. A Hő- sok Napja alkalmából dr. Keledy Tibor, Ko­lozsvár polgármejtere az alábbi hirdetményt adta ki, amelyet nemzetiszinü szegéllyel ellát­va kiragasztottak a város utcáin: HŐSI HALOTTAINK EMLÉ­KÉNEK MEGÜNNEPLÉSE Kolozsvár város közönsége f. bú 30-án, va­sárnap délelőtt ii órakor a Hősök Temetőjé­ben kegyeletei ünnepség keretében áldoz a hősi halottak emlékének. Az ünnepség rendje: 1. Himnusz, játssza a honvéd zenekar. 2. Ünnepi beszédet mond Nagy Zoltán unitárius lelkész. 3. Szavalat. Előadja egy levente. 4. A hősök sírjának megkoszorúzása. 3. Hiszekegy. Játssza a honvéd zenekar. Utána a kirendelt diszszázad és levente diszszázad diszmenete. A kolozsvári leventék a szamosfalvai 1848 — 49. szabadságharci emlékműtől a városhá­záig kegyeleti emlékversenyt rendeznek Ko­lozsvár thj. sz. kir. város által alapított ,,Horthy Miklós vándordíjért“. Indítás reggel 9 órakor. Reggel 9 óra 30 perckor a leventék zenekar és diszszázad kíséretében megkoszo­rúzzak Mátyás király szobrát. Az. összes egyházak templomaiban reggel 9 ó-'akor istentiszteletet tartanak. Az ünnepségre Kolozsvár város közönségét meghívom. Telkérem a város lakosságát, hogy a kegye­letei emlékünnepség alkalmával (május hó 30-án) házaikat nemzetiszinü lobogóval dí­szítsék fel. A levfnteünnepségek SORRENDJE A kolozsvá’-* 1 event- Pzvesiilet Hősöké apja alkalmából" az alábbi ünnepséget ren­dezi: a) Reggel 8 órakor istentiszteletek a temp­lomokban. (a honvédséggel együtt). b) 9 órakor.,Horthy Miklós örökös ván­dordíj“ (adományozta Kolozsvár város), ke­gyeleti váltóverseny a szamosfalvai 1848—49. es szabadságharc vértanú emlékművétől — távolság 4200 méter. — Résztvesz 15 váltó­csapat 1S0 fővel. Befutás kb. 9.15 órakor a városháza előtti célba, utána 9.30 órakor a győztes csapat kapitánya (levente) elhelyezi a leventeegyesületek koszorúját a város leg­nagyobb hősének. Mátyás királynak szobra talapzatára, j. Jelentés (a jelenlevő legma­gasabb elöljárónak). 2 Himnusz. Koszoruel- helyezés. 3 Levente szavalata. 4 A levente­egyesület elnöke (akadályoztatása esetében a városi leventeparhncsnok) rövid beszéd kísé­retében átadja a vándordíját és kiosztja az érmeket az I—V. helyezett csapatok minden tagjának. 5 Leventefohász együttes elmondá­sa. 6 Jelentés-adás. Diszmenet a városháza előtt. c) 19.4Í órakor a leventecsapatok gyüleke­zése a tábortűz helyén.. Gyülekezés alatt kö­zös ének. d) 20.13 órakor ünnepélyes tűzgyújtással a tábortűz megnyitása. Befejező beszédet mond a leventeegyesület elnöke. A VITÉZI SZÉK KEGYELETE A kolozsmegyei Vitézi Szék kapitánya az alábib felhívást intézte a vitézekhez; Folyó író 30-a, vasárnap a Hősök Napja. Kolozsvármcgye és Kolozsvár thj. sz. kir. város Vitézi Széke kegyelettel adózik a hő­sök emlékének, koszorút helyez a Hősök Te­metőjében és a „Vak »Bottyán“ 14. kp. zlj. lak­tanyában elhelyezett emlékművekre, valamint testületileg vesz 'észt az egyes vallásfeleke­zetek templomaiban tartandó ünnepi isten­tiszteleteken. I elhívom az. összes vitézeket, hogy a sa. fát vallásfelekezete istentiszteletén jelenjenek meg Az istentiszteletek pontos idejét a pol­gármesteri hivatal, falragaszok és újságok ut­ján közli. Gyülekezés az egyes templomok bejárata előtt a hirdetésekben megadott idő elölt <0 perccel. Megjelenés kötelező. Öltözet disz. vagy magyar ruha, összes kitüntetések és vitézi nagy jelvény. cm. Vitézi Székkapitány. leg szavakkal üdvözölte az uj főispánt, , akinek személyében ' a kormányzat közmegbecsülésben álló, általános népszerűségnek örvendő ve­zetőt nevezett ki a vármegye élére. A megnyitó beszéd után dr. Kovács Ká­roly főispán letette a hivatali esküt. Ez­után dr. Kolumbán József felsőházi tag, az Erdélyi Párt országos alelnöke, a tör­vényhatóság nevében köszöntötte az uj főispánt. Beszédében kihangsúlyozta, hogy Csikvármegye egész lakossága egy em­berként áll áz uj főispán mögött. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdák, iparosok, kereskedők és intellektuellek egyformán érezhették, hogy Kovács Ká­roly dr. egész közéleti múltja alatt a kö­zösségért dolgozott és ezek a célkitűzé­sek fogják vezetni fciispáni méltóságában is. A különböző üdvözlések után dr. Ko­vács Károly főispán nagyszabású beszé­det mondott, amelyben részletes progra­mot adott. A beiktató ünnepség részleteit legközelebbi számunkban fogjuk közölni. MEGHALT FORD FIA Lisszabonból jelenti az MTI: Minf a brit hírszolgálat Detroit bál jelenti, Fdeel Ford, Plenty Ford gépkocsi­iparmágnás fia és e evet len örököse, a Motor Company-Elnöke, 4P éves korában meghalt. Három hét óta. sú­lyos be tőségben feküdt. Kolozsvári kinvviapok* juntos 4» 5, 7. „Athenaeum“ könyvnapi könyvei: Kodolányi János: JULIANUS BARÁT. A magyar középkornak, a testvéreit kereső magyarságnak hatalmas re­génye. Könyvnapi ára kötve 9 60 P­Könyvnap után 14 pengő lesz! Tóth Árpád: ÖSSZES VERSEL A nagy költő mély szépségű versei­nek teljes kiadása. Szabó Lőrinc elő­szavával. Könyvnapi ára kötve 8.80. Könyvnap után 12 pengő lesz! Móricz Zsigmondi A FECSKÉK FÉSZKET RAKNAK A nagy iró fejed elem bűbájos regénye egy fiatal házaspárról. Propaganda­kiadás. Könyvnapi ára 2.50 P. Könyvnap után nem kapható! Előjegyzéseket már elfogadunk! Könyvnapokon kaphatók az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9., vagy az „Ellenzék“ könyvesbolt könyvna­pi sáirban, Mátyás király-tér és Jó­kaiit ca sarkán! Kérje a könyvnapi kénes árjegyzőket. Vidéki rendelése­ket azonnal intézünk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom