Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-25 / 117. szám

\

\ •

í

1

2

lllenzek

KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ

Nyári haditervek

* A N om/i-tkö/i l'.ijékoztató Iroda berlini katonai körök közlés; alapján realeres licl) zetjeleutést ad a kelen hadszíntér jelenlegi állapotáról cs megállapítja, hogy a négy nappal ezelőtt bekövetkezett „szinte tökéletes harci szünet'“ kétségtelenül a közeljövő ha talmas méretű vállalkozásainak előjele. Minden Oldalról megegyeznek abban. Iiogv Mur- nians/któl Novorosszíjszkig ismét mozgásba jön a gigantikus front, azt is tudják, hogv a nagyméretű katonai tevékenységek már nem sokáig vátatnak magukra, de a/t, hogy mc- 1\ik léi lesz a kezdeményező, csak bizonytalan adatokra támaszkodó találgatások kerülgetik. A Wehrmacht vagy a szovjethadsereg kezd-e először offenziv.íba? A keleti hadszíntér első két háborús évének tapasztalatai azt mutatják, hogy a tél mindig a Szovjet támadásait segítette elő. nváron pedig a németek ragadták magukhoz sikerrel a kezdeményezést. Több ok arra enged következtetni, hogy az idei nyáron ez a szinte rendszerré vált rapszódikus előrc-hatra mozgás kizökken a7 eddigi nyomból és a német hadsereg most arra fogja fektetni a fősulvt. Togy a bolse "v istáknak támadásra adva lehetőséget, fel - őrlő taktikával morzsolja tovább legfélelmetesebb ellenfelét. A több okból elsősorban megemlíthetjük az Északafrikában bekövetkezett változásokat, valamint a nyugati légi- térben lejátszódott legutóbbi eseményeket. A tengely, ellentétben az első három háborús évvel, most elsőizben kénytelen számolni a „cselekvő több front“ követelényeiveil és valószinüleg ezek a/ adottságok késx.tetik arra a német hadvezetőséget, hogy 194} nyarán keleten taktikát változtasson és hadműveleteinek végső céljául ne a területnyereségeket tűzze ki.

A Journal de Génévé ezzel kapcsolatban utal berlini munkatársának jelentésére, amelv szerint a német hadsereg mindig akkor érte el a legnagyobb sikereket, amikor a hadműveleti tervek meghatározott területre szorítkoztak és a terep áttekinthetősége lehetővé tette a szubtilis német hadimüvészet akadálytalan •alkalmazását. A túlságosan nagy területre vonatkozó haditervek végrehajtásába mindig becsúszott valamilyen váratlan gátló körülmény. amely a német hadvezetőséget eredeti terveinek módosítására kényszerjtette. Mim szembeötlő példát említi meg a svájci lap, Rommel és Bock párhuzamos hadműveleteit

A haditervek tárgyalásánál, min: ieg.lleté- kesebbre változatlanul Dittman altábornagy fejtegetéseire hivatkozhatunk. A német altábornagy mrst már harmadszor muatja ki a Berliner Börsenzeitungban, hogy a fényes katonai sikerekhez szokott tengely ke/velőmé nyének az idei nyáron meg keil elégednie szürke, de artpál értékesebb napijelentésekkel.

Washington

Roosevelt és Churchill másfélhetes tárgyalásuk során megállapodtak azokban a kérdésekben, amelyek a szövetségesek most következő hadivállalkozásainak irányt szabnak. Sorrendet is közöl már az angolszász sajtó

az angol -amerikai vezérkarok legközelebbi terve zői. A Daily Mail szerint valós/iniileg .t Marsiul! amerikai tábornok parancsnnks.i

g.t alá ke. uiu angolszász imá/,10 csapatok .1 következő sói rendben , \>gják* kivégezni el lenfeleiket“. i Németország. 1. Japán. 3. A két legerősebb ellenfél legyőzése után adódó katonai feladatok végrehajtása.

Kedden este a washingtoni kongresszus előtt Looses t Ír é-. Churchill beszámolt eddigi tárgyalásainak eredményeiről, de jelentés a kongresszus előtt elhangzott beszédekről még nem érkezett. \ alósz.münek látszik, hogy .1 washingtoni tárgyalások befejezésével a szövetséges államfők közötti megbeszélések nem é’iiek véget, hanem még inkább kibővülnek és azokon rcszivesz S/talm és Csangkajsek is. í rre vall Churchillnck az a kijelentése, hogy „«ész a világ bármelyik pontjára utazni“, ha a Rooseveit—Churchill- Sztálin találkozóról van szó.

Hogy ez az értekezlet megvalósulhat, bizo- nvitják azok a moszkvai hírek, amelyek a Sztálin—Dawies eszmecserekről számolnak be. A szovjetvezetők fogadást rendeztek Roosevelt elnök külön kiküldöttjének tiszte-- ,,.11 ... Ml .1 - - ,1

létére és, mint a Budapesti Tudósiló egyik

Bemből érkezett jeli .to r mondja, a fogadáson Sztálin, szokásától pitéiden iiáromizbcn ■ poharkós/.öntot motulott. mégpedig Koosr- vcltre. Cluirclnllfc cs D.twiesrr. A volt moszkvai amerikai, nagykövet válaszában hangsúlyozta, hogy Sztálint tartja a szövetségesek „egyik legkimagaslóbb államférfiá- n.ik-'. A helyzetet tárgyilagosan világítja meg a Dailv Mail által felsorolt szövetséges hadicélok harmadik pontja.

Olaszország

Londonban az olaiz légierőnek szudáni és

j abesszíniái katonati támaszpontok ellen inté- ! zeit támadá-át propagandisztikus célú váJ-lal- 1 kozásnak tekintik. Kiieicntik, hogy a távol- I ság rendkívül- nagysága miatt az olasz re- | pülőgépek szinte semmi bombarakományt i nem vihettek magukkal, mert a hasz.nos meg- i terhelést teljesen kimentette az ü/emanyag- ; szükséglet, Ezzel az állítással szemben Ró- j mában megállapítják, hogy a néhány olasz.

bombavető jelentékeny károkat okozott az • clasz-keletafrikai angol katonai sámaszpon- tokban. ‘ NAGY JÓZSEF. 1

" ■' ■ ■■ - — ■ ■ ■ ■ ' 1

áruforgalmi központokat létesítenek a közelid« tás zavartalanságának biztosítdsdra

Kagylón assign rendslsíet közöl a hivatalos lap

BUDAPEST, május 2d. (MTl.j A ' hivatalos lap szerdai száma a ni.

I I ir. mmisztérium rendeletét közli a ! beszolgáltatá.si köt ele^ségteljesitősbe i beszámolliato termények és tí*r rn ■- ! kék forgalmának szabályozásáról. ' A rendelet értelmében a beszolgáIta- i t {isi kötelessi gteljesit ésbe beszórni t- I ható mezőgazda sági terményeket és termékeket kereskedelmi forgalom- bahozatal céljából csak az vasáruiba', akinek ilyen árukkal való kereskedésre ipar jogosítványa és ezen kiviil a Közel látásügyi minisztertől, vagy az általa kijelölt hatóságtól az áruk vásárlására külön jogosítványa van. A nem kereskedelmi forgalom céljából elidegenített beszámítható I árut a termelőt terhelő beszolgálta- j tási kötelességte 1 jesi1 Lésbe csak akkor I lehet beszámítani, ha azt olyan személy veszi át, akit a közel látásügyi miniszter, vagy az általa kijelölt hatóság a beszámít ható áruk átvételére feljogosít. A közellátásügvi miniszter, vagy az általa kijelölt hatóság a vásárlásra fel jogosítással egyidejűleg meghatározhatja a kereskedő szamára a bevásárlási körzetet is, mégpedig vagy az ország egész területére (országos kereskedő), vagy egy, \agy több közellátási felügyelő19 4 3 in á j Q s 2 8.

Magyar Bolt „Falatozója“

este 9 icf nyitva. Bejárat az udvar fdől. 1 Tulajdonos : Nagy Margit.

Közigazgatási tisztviselők kinevezése

KOLOZSVÁR, május 2b. A bolügymini*>7te> Szatmárnémeti városhoz tlr. Rogozi Pap Zol tátv'.i polgárrnesterhrdyetfes-főjegyzővé. dr Mokcsay Gézát, dr. Nagy Józsefet, dr. Pirk“-- Ernői és dr. Szabó Zoltán' tanácsnokká, dr Ambrózy Józsefet tiszti főügyésszé, dr. Bai. kócz Jáno6t, dr. Keies<zts/eghy Sándort és dr Terech Balinto'1 I. o. aljegyzővé, dr. Gönc/-, Milóst árvaszéki ü nőkké, dr. Járfalusy AJ., jQ6t alügyéeazé, dr. Dobray Endrét, dr. Ho- moky Andrást, dr Cs. Nagy Bélát, dr. Szabi Józsefe', dr. Székely Zoltánt és dr. Za'án | Endrét II. o. aljegyzővé, dr. Balézsovich Bo1, j dizsárt, dr. Beleznay Józsefet é6 dr. Szabadot* Edét I. o. fogalmazóvá;

Goschy Mátyást műszaki iianócsossá, Zsó- 1 tér Lászlót főmérnökké, Asztalos Istvánt fő- erdőmépnokké, Mester Józsefet I. o. á la'orvossá, dr. Tóth-Baranyi Istvánt vágóhídi igaz. { gatóvá;

Kss Józsefe' főpénztámokkí. Vajnay Árpa- dot pénztárnokká; Kováts Jánost pénztári oJ- lenőr.é. Sípo6 Dezsőt II. o. pénz'ári tisztté

Dobrav Endrét adóhiva'ali főszamvev'helyettessé, Csapó Józsefe'», Feke*e Gábort. Tas>’ Miklóst és Pethő Lász'ót adóhivatali ellenőrré, Kcsztner Endrét, Deák Kálmán", Misinski Alfrédet, Boros Miklóst, Juhász Lajos' és T í_ rinczy Zsrigmondot I. o. adótisz'té, Báthorv Józsefet, Kardos Pá’t, Miko'a Lászlót, Máf. Elekek Kovács Andrást és Szotál Károlyt II o. ad’t;6ztté;

dr. Székely József Bánffvhunvad meevei város ideiglenes hatál'yal kineveze't polgár- mesterét Bánffvhunyad megyei váro6 po'gár- mesterévé;

Bánffyhunyad megvei városhoz dr. Daróczi Istvánt I. o. a'jegyzővé, dr. Boldizsár Pált II o. a'jegyzővé. Végh Jánost pénztárnokká, Sávi Antalt adóhivatali alszámvevóvé és Bondi Istvánt adótisztité;

dr. vindai Kuales Norbert Beszterce megyei város ideiglenes hatállyal kinevezett pol-gái-. mesterét az 1942:XXII. t. c. 3. §-a alapján Br-szterce megyei város polgármesterévé;

Bes-zí-erce megvei városhoz dr. Próbáld Ferencet po’gármes'erhelyettes-főjegyzővé. dr. Hor^er Ottót és dr. Molnár Viktort tanácsnokká, dr. Kovács Károlyt I. o. aljegyzővé, dr. Köves Zoltánt és Gondosch Gusztávod TI o. aljegyzővé; Dahinten Ofiót főmérnökké, Müllem Konrádot pénztámokká, Árvay Zol- tánnét pénztári tiszté, Apathy Antali adóhivatali számvevővé, Polcz Ivánt, Eperjesv Attilát és Bura Brúnót adótisztté, Hagan Pá't erdőtisztté kinevezte.

PAPIRBaN, írószerben, irodai felszerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Telefon 11—99.

fyác&olé Ußnuive&tU

A kucséber háza előtt állt és harmoniká- zott. Estébe hajlott már a délután, mi gyerekek a jijákeros kocsiján gyömöszölődtünk nagy halomba és ő ott randalírozott velünk le-föl a poros utcán, mert a délutáni vonatok mind megérkeztek már, az esti gyorshoz pedig még volt idő. Elvetettük magunkat a zsíros bőrülésen és nagyokat kurjongattunk, mint a részeg legények husvét másnapján, amikor jácinttal feldíszítve járnak házról- házra meglocsolni a lányokat.

A kucséber pedig csak állt mezítláb papucsban, bő alsónadrágban, ahogy éppen az ágyból kikelt és zenével kisérte jókedvünket. Félvállal a kerítésnek támaszkodott, amelyet egészen' belepett a virágzó {utóbab és moz gott ide, mozgott oda, mintha csak a nadrágszára is harmonikázott volna pucér bokái fölött, ahogy hangszerét húzta és huncut képpel, teli torokkal ordította a 'dalt: Ez itt hózen, ez meg tráger, ez pedig az apró já- ger ... ■

Szclencsében laktunk akkor, az ácsok, kőművesek és cserepezök negyedében, akik nappal a városban építették a palotákat és csak este tértek haza fáradtan, porosán a náddal fedett kis fehér házakba, amelyek úgy hasonlítottak ~a süvegcukorra. S a hangjukat sem lehetett másutt hallani. c<ak a kocsmákban, ahova bevették magukat vacsora után, hovy leré szegedjenek.

* Herczeg János a délvidéki magyar irodalom legerősebb elbeszélő tehetsége. 1941 óta szerkeszti a Ka’angyát, Budapesten jelent meg „Tó mellett város“ c. regénye, amelyben Zom- borí és annak társadalmát rajzolta meg.

— Miért isznak annyit a kőművesek? — kérdeztük a kucsébertől, aki olykor mégis megunta a kávéházi kuplékat és átvett bennünket a fijákerostól, hogy mindenféle bi- tangságokra megtanítson.

— Hopp! Erre nehéz válaszolni —, mondta a kucséber és megvakarta kopasz fejét —• kérdezzétek meg talán a széltől, amely végigszáguld a házak fölött, megrázza az eperfákat és megveri az ablakokat éjszaka, mint a kísértet.

— Mit tud a szél? — dünnyögtünk kedvetlenül, de a kucséber nem volt az az ember, aki könnyen zavarba jön. Nagyot nevetett, széttárta karjait, s úgy mondta, mintha az egész világnak szólna válasza:

. — Mindent. Majd mindjárt elmondok nektek valamit, amit egyenesen tőle hallottam egyik éjszaka, amikor pity okosan hazajöttem. Nagyon incselkedett akkor a szél koma, egyre a cilinderem alá bujt és sugdosott a fülembe.

— Szeretitek ti a lányokat? — kérdezte aztán a kucséber és barackot nyomott a fejünkre. — Hogyne — mondtuk mi —, mint a kecske a kést, mért csakugyan haragudtunk a nyafka lánykákra és úgy hajszoltuk őket, mint kutya a macskát. Csoda. hogy nem másztak ők is a fára felborzolt szőrrel, dühösen sziszegve felénk.

— De a tündéreket? — kérdezte a kucséber és felhúzta a szemöldökét, úgy hunyorított ránk apró szemével. — Az már más — feleltük, mert a tündéreket csakugyan szerettük és éjszaka sokat álmodtunk róluk. Csakhogy azok nem lányok voltak, hanem angyalruhába öltözött, szép, erős asszonyok, vasból

font hajkoronával a fejükön és, ha daloltak, az úgy szólt, mint a hegedű legmélyebb hangja

— Hát ebben az utcában lakott valamikor egy tündér. Igazi tündér, csakhogy nem éjszaka járt az emberek álmaiban, hanem nappal , az utcán, hogy mindenki láthatta, megcsodálhatta. Egyszerű parasztruhába öltözött és úgy' tett, mintha az öreg Pozdernek lett volna a lánya. Ott élt az öreggel egy fedél alatt és ott nézett ki a függöny mögül, amikor a szerelmes kőművesek éjszaka meg-, bicskázták egymást érte. Mert a tündérek veszedelmesek ám nagyon. Még szerencse, hogy idejekorán elment és észretértek a kőművesek . . .

— Hova ment? — kérdeztük.

— Hopp! — mondta ismét a kucséber és

arca elé tartotta kezét. — Ne szólj szám, nem fáj fejem. — Vastag ujjal közül azonban, amelyeket sárgára festett a dohány, betyárul vigyorgott és ebből sejtettük, hogy mégis csak elmeséli, amit tud. És ő először sorra hasba- bökött bennünket, aztán megköszörülte a torkát, mint az énekesek, mielőtt dalba kezdenek. megcsavarta nyakát, lehunyta szemét,

kezével végigszánkázott a száján és igy szólt;

— Hát, gyerekek, ha valahol tündér lakik,

annak híre jár ám. Ágnesről is megtudták hamarosan, hogy nem közönséges lány, megtudták meg a városokban is és nem hagyták elveszni a kőművesek között. Egyszer megállt házuk előtt egy csukott határ, amilyenen csak nagyurak szoktak kocsikázni, sovány

mottójával kijött Ágnes és elment örökre.

Csak az asszonyok kiáltoztak utána mindenféle csúnyát az utcában és a kőművesek ittak utoljára annyit, amennyitől föl fordulna a hires hortobágyi csorda is.

— No de most pakolj Sári, malik a vásár! — kiáltott fel a kucséber. mintha megbánta volna, amit mondott és mi hiába ácsingóztunk a kerítésen át. ő ránk se hederitett többé. A konyhába ment, öltözött, fejébe nyomta zsíros cilinderét, vékony szivart dugott a szájába, kosarát nyakába kerítette s méltóság- teljesen, mint valami nagy ur, kisétált az utcából

Azontúl sokat gondoltunk Ágnesre, gyakran agy éreztük, hogy itt van 0 valahol, csak meg kellene keresni. Néha elmentünk az öreg Pozder háza elé. bekukucskáltunk az apró ablakon, hátba meglátjuk, de mindhiába volt. Ágnes, a szép tündér nemcsak a kőművesek elöl tűnt el örökre, hanem előlünk is. Mar hajlandók lettünk volna megbékülni a lányokkal, akikről azt hallottuk, hogy éjszaka is nyafognak, könnyeiktől nedves lesz a párna és madarak fészkelnek a fejükben. Egyet- egyet kiválasztottunk, leültettük az árok szélére és azt mondtuk neki: — Szép tündér, mi a kívánságod? — 5 ők nyafogtak újra, hajtogatták a fejüket jobbra is, meg balra és végi ff simították hajukat, mert azt hitték, hogy majd tetszenek nekünk. De persze, nem tetszettek csöppet sem. — Csokoládét szeretnénk, lovagok — mondták néha és mi hoztuk a csokoládét, de az csak sár volt, mert a ko- csiuton nem fekszik más. — Ez nem csokoládé, nem játszunk! — fújták föl magukat és kiverték kezünkből a sarat.

Egyik délután aztán csoda történt. Az asz- szonyok még bent voltak a házakban, a kőművesek a városban dolgoztak, a kucséber pedig aludt. Csak mi voltunk az utcán, gyerekek. amikor feltűnt a sarkon a fijákeros c< csupán lépésben hajtotta Csilás lovát. Mi haja ennek a fijákerosnak, gondoltuk. Máskor úgy száguld be az utcába, mintha kergetnék és feláll a bakon, ostorát pattogtatva, miközben egyik kezét a szálába veszi s úgy fütyül, hogy nyissák ki a kaput. Most csak ül! és lassan döcögött kocsijával. Mire aztán mi a közeibe értünk, a szokatlan dologra kijöttek az asszonyok is. És odarohantak mind a kocsihoz és sápadtak voltak, öklüket rázták és kiáltozlak:

— Hát hazajöttél mégis, jómadár?! Nein

ség területére (körzeti kereskedő). Az o» >zágos és a körzeti kereskedő a beszám it ha tó áruk megvásá rlásá ra . helyi kereskedőket bizhat meg. Ezé- 1 1 kel a közéjláitásügyj miniszter által kijelölt hatóságnak kötelessége be- ; jelenteni.

! A rendelet a továbbiakban intézke- 1 dik áruforgalmi központok felállitá- ; sarol, amelyeket a közelláiá.s zavar- j talanságának biztosítása céljából bi- ! zonyos meghatározott feladatok el- j látására árun kint, vagy árucsopor- 1 tonkint szerveznek. Ezek az ámfor- ; galmi központok a közel látásügyi ; miniszter megbízása alapján az el- j lenőrzési és hivatali tennivalókon fe- j lül a termelőktől, vagy a kereske- j dóktól árut vásárolhat/iak, f eldő l - ! gozhatnak és forgalomhahozhatnak.

; Az áruközpont a miniszter irányitá- 1 sa és felügyelete alatt áll. Az orszá- i gms, a körzeti és a helyi kereskedők ; a központok felhívására kötelesek a : kívánt adatokat bejelenteni, a felvi- ! lágositást megadni, irataikat és üz- ; leti könyveiket felmutatni és kötele- i sek az áruforgalmi központok kikül- • dőltjének üzletük raktárainak és j üzletvitelüknek megvizsgálását meg- 1 engedni. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. '