Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-22 / 115. szám

li«» Ä*ijs£ îi. ClLEnîÎS 5 _ VitézKárpáthy Kamillóné és vitéz Farkas Fe­renc altábornagy nagysikerű előadást tartottak Kolozsváron A Vitézi Szék Társadalmi Bizottságának műsoros estélye Zrínyi szel­lerne mellett tett hitvallást KOLOZSVÁR, májas 24. Kolozs várme­gye és Kolozsvár Vitézi Széke Társadalmi Bizottsága szombaton este rendezte értékes műsoros estjét a magyar társadalom minden rétegének élénk érdeklődése mellett. Az. es' tély igaz magyar szellemét, amely a &ét ki­váló előadó; vitéz Kárpáthy Kamillóné és \ itéz kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy felolvasásából csendült ki, emlékezetünkbe véstük és követendő példaképpen állitjuk tár­sadalmi egyesületeink rendezvényei elé. Az előadáson résztvett katonai és polgári előkelőségek sorában oct volt vitéz Ben kő Béla vezérőrnagy, törzs székkapitány, vitéz Szentpétery János ezredes, a Vitézi Szék ka­pitánya, valamint a Nemzetes Asszonyok Társasága teljes számban, akik a budapesti Nemzetes Asszonyok Társasága elnöknőjét, vitéz Kárpáthy Kamillónét fogadták. A termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt vitéz Szász István, a Vitézi Szék Tár­sadalmi Bizottságának elnöke üdvözölte a vendégeket, akiknek jelenléte biztosítéka an­nak a szellemi kapcsolatnak, amely elválaszt­hatatlanul egybe kovácsolja a megnagyobbo­dott ország minden magyarját, Rövid meg­nyitójában hangoztatta vitéz Szász István, hogy mindnyájunkat hasson át a?, az örökifjú Zrínyi-szellem, amelyre sohasem volt na­gyobb szükségünk, mint éppen ma. Az üdvözlés elhangzása után Bodó György, a kolozsvári Nemzeti Színház művé­sze Finta Zoltán; Erdőzsongás és Sipos Do­mokos: Két tűz között című költeményeit szavalta bensőséges hittel és igaz magyar lel­kesedéssel. Megérdemelt, szép sikere volt aaládi birtokát összes épületeivel és )Cls2r- ! reléiével az 1 gyházközségnek adományozta. azzal a meghagyással, hogy az alapítvány jö­vedelemből a kolozsvári rótfi. kát. főgimná­ziumban vagy a Mar tanúmban végzett és ta­nári pályára készülő fiatalokat pályájukon se­gélyezze.. Az elnöklő plébános előadta, hogy a köz­gyűlésen is jelenlevő nemcslelkü adakozó még 1938-ban tette alapítványát a róm. kát. Egy­házközség javára, de az akkori időit miatt nem hozták az. alapítványt nyilvánosságra. A maga és a közgyűlés, valamint n magyar ifjúság nevében a nemesldkü adakozónak há­lás köszönetét fejezte ki. A bejelentés után Szilágyi Márton jegyző felolvasta az alapító­levelet, majd vitéz ár. Boga Alajos kanonok az alapítvány jelentőségét méltatva, az egy­házközség köszönetét fejezte ki. 4000 pengő kápolna építésre Bejelentette ezután az elnök, hogy Dilid Mihály igazgató-tanitó 4000 pengős alapít­ványt tett a Hárompüspök-tér közelében épí­tendő róm. kát. kápolna céljaira. Dr. P. Já- nossy Béla igazgatótanácsi titkár az adomá­nyozóinak köszönetét mondva, hangsúlyozta, hogy most, amikor a romboló erők lenyele­tik a világot, templomok építésére nagy szükség van. A S^ent Mihály templom restaurálása A további napirendé kitti bejelentéséit so­rán az elnök részletesen besz.ánioh a Szent Mihály templom megkezdett restaurálási mun­kairól. jelentette, hogy a csonka torony alatti kápolnában, levő freskók helyreállítása meg­történt, folyamatban van a torony alatt' ká­polna helyreállítása is s ezután a Műemlékek Országos Bizottságának irányítása és. felügye­letével megkezdik a Szentély restaurálási munkálatait, amelyek előreláthatólag két évig tartanak. Közölte^ hogv a jelenleg ket cpü- 1 erben levő belvárosi róm. kar. elemi iskola a közeljövőben megfelelő helyre, az egyházköz­ség tulajdonát képező Barth a Mikiós-utcai épületbe költözik, amelyei 1 észben államse­géllyel alakítanak át erre a célra. A bejelen­téseket a közgyűlés tudomásul vette. A közgyűlés végén dr. Kedves András. gondnok az egyházközség költségvetéseit és zárszámadásait ismertette, melveket a köz­gyűlés hozzászólás nélkül fogadott el. A finn nő a fim harcos mellett van halálában is Vitéz Kárpáthy Kamillóné a múlt'1 évben tett finnországi útjáról irt színes és élmé­nyekkel telt úti naplójából olvasott fel. Elő­adásának tengelyében a finn nö áldozatos éle­tét és hősi életszemléletét állította, amely «• már világhírűvé vált Lotta szervezetben öl­tött testet és válik hiánytalanul valóra. A finnek nemzeti függetlenségük kivívása után két szerv-ezerbe tömörültek: a hadsereg és a védőrség szervezetedbe. A védőrséghez kap­csolódik a Lotta minden finn nőt magába- záró szervezete, amely a hadsereg és a véd őr­ség tehermentesítését szolgálja. Szervezeti felépítését, a kiképzés módoza­tait az ideális katonai szellem hatja át. A finn nő éppoly természetesen és tudatosan tagja a Lottának — mondotta vitéz Kár­páthy Kamillóné —, mint a finn férfi a nemzeti alapon álló hadseregnek, vagy a védőt ségnek. A hősiség legszebb bizonyítékait elevenítették fel ti ti jegyzeteinek azok a sorai*, amelyekben a karjalaí frontszakaszon átélt élményeit rögzítette. A Lotta itt is a finn férfi mellett áll, har­col és küzd a nemzet ősi kultúrájáért, a kereszténységért, de mindenekelőtt füg­getlenségéért és szabadságáért. Vallás, ott­hon és haza — ez a Lottók jelszava, ame­lyet maradéktalanul meg is valósítanak há­borúban és békében egyaránt. A Lotta tag­jai a legvéresebb frontszakaszon segítő társ­ként állanak az iszonyat ellen küzdő férfi mellett és az otthon melegségét varázsolják pihenésük rövid tartamára. A harcos mel­lett állanak nemcsak életükben, de hősi ha­lálukban is. Az elesett hős holttestét végső kegyeletben részesítik: megmosdatják, fel­öltöztetik és a nemzet hű fiának emlékét örökre megőrzik. Bámulatos az a lelki erő és szervezettség,, ami a Lotta szervezetben megnyilvánul. Egyetlen szó, amellyel érzékeltetni lehet munkájukat; NEMZETVÉDELEM. A legszebb példa áll magyar leányaink és asszonyaink előtt. A magyarságnak is fel kell készülnie a totális háborúra, hogy a jövő kifürkészhetetlen chaosában mint eddig — ezer évig — helyt­állhasson és betöltse hiánytalanul feladatát Európa keleti rnesgvéjén. Ebben a sorsvállalásban a magyar nö fel­adata a legszebb. Nagysikerű vándorgyűlést rendezett Kolozsváron a Petőfi Társaság KOLOZSVÁR, május 24. A Petőfi Társa­ság az Erdélyi Irodalmi Társaság rendezésé­ben vasárnap délután félhat órai kezdettel J vándorgyűlést tartott Kolozsváron. A vár- i megyeház zsúfolásig megtelt dísztermében dr. : P. fánossy Béla üdvözölte a vendégeket. Ez- ; urán Gáspár Jenő, a Petőfi Társaság főtitká- ! ra mondott ünnepi beszédet. Vázolta a Pető­fi Társaság célkitűzéseit és hangsúlyozta, hogy az erdélyi irodalommal az idegen elnyomatás évei alatt is bensőséges kaocsolatot tartottak fenn. Végül felolvasta Petőfi kolozsvári és erdélyi látogatásáról .szóló értékes tanulmá­nyát, amelyet a közönség nagy figyelemmel hallgatott végig. Dutka Ákos, aki irodalmi pályafutását a Holnapotok gárdájában kezd­te meg, néhány gyönyörű költeményét ol­vasta fel. Harsányt Esőit akadályoztatása miatt nem jöhetett le Kolozsvárra, egyik el­beszélését Walter Gyula olvasta isi. Agyag­falvi Hegyi István kőkeményeit lelkesen, megtapsolta a közönség, majd Nyiro József Menekülés cimü novelláját olvasta fel. Az idegen uralom megpróbáltatásokkal és izgal­makkal teljes korszakának epizódjait elevení­tette fel a Nyirő-novella és a közönség meleg szeretettel ünnepelte a kitűnő szerzőt. Vitéz Bodor Aladár gyönyörű költeményei fejezték be a vándorgyűlés műsorát. A Petőfi Társaság kolozsvári szereplése minden tekintetben, nagyszerűen sikerült cs Gáspár Jenő főtitkár zárószavaiban meghatottan mondott köszö­netét a közönség lelkes érdeklődéséért. Jl Magyart a magyartól semmi sem választhatja el Páka Jolán, a kolozsvári Nemzeti Színház művésznőjének Szita Oszkár zongorakisérete mellett előadott nagysikerű énekszámai után vitéz Barkas Ferenc altábornagy, a Ludo- vika parancsnoka, országos főcserkész oivasta fel mély és igaz magyar eszméktől áthatott tanulmányát Zrínyi Miklósnól. — Már a fiatal Zrinvi Miklósban kiraj­zolódott az az életpálya — kezdte felolva­sását vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc altábor­nagy —, amelynek központja n.agyarsága volt. Megvalósította a magyar életformát, hogy példát mutasson örök időkre nemzete ifjúságának. Gazdag életének bármely jellem­vonását akarjuk feltárni, mindig az egész 7nnyi bontakozik ki előttünk; az örök magyar, aki életének minden sza­kaszában harcolt hol karddal, hol tollal kezében el nem évülő eszményei megvaló­sulása.' érdekében. A hadvezér Ennyi elvá­laszthatatlan a költő Erényitől, az enge­delmes katona a csataterek hős parancsno­kától a kötelességét teljesítő férfiú az Isten engedelmes szolgájától. Ebben a kitűnő tanulmányban sorra eleve­nedtek meg Zrínyi Miklós szellemi arcélét meghatározó tényezők. Szol gáláiké szségét és engedelmességét, testvériségét és áldozatkész­ségét, vitézségét és lovagiasságát, Istenbe ve tett mély hitét és családjának szer etet ét, a ter­mészet- és földszeretetét nemesak hirdette, de életében meg is valósította. Azok az életesz- mék, amelyek a Zrínyi-idézetekből a hallga­tóság elé verítődtek, magukbánfoglalták a ríiegujhódisra kész magyarság szellemi alap­jait: a felekezeti békét, az egyszerű külső és bel­ső életformát hirdető, cím- és rangkorság- rnentes, tiszta lelkiismeretű magyart meg­teremtő akaratot. Ezeknek az igazságoknak alapján juthatunk el csupán az egységes és viharokat kiálló egy­séges magyarsághoz. A.z igazságot Zrínyi Miklós megfogalmazta, életével példázta, a jelen és jövő magyarságának csak követnie kell mindezeket. Követnie legfőképp az ifjú­ságnak, amely átveszi az országépitést, hogy majd elért eredményei újólag serkentsék a következő nemzedékek sorát. Vitéz, kisbarnaki Farkas Ferenc altábor­nagy nagyszerű tanulmányát Zrínyiről, a ma­gyarság örök eszményéről szűnni nem akaró tapssal köszönte meg a nagyszámú közönség. Tartsunk össze és kéz a kézben haladjunk a magyar feltámadás utján!“ III. Hartlu Mikhs rídíúiiienite a Brazíliákul áll mairartáfkaz 639 holdas birtokot adományozott Merza Gyula a kolozsvári római katolikus egyházközségnek Baráth Bála plébános-kanonok az egyházközség közgyűlésén bejelentette az alapítványt KOLOZSVÁR, május 24. A kolozsvári róm. kath. egyházközség szokásos évi köz­gyűlését dr. Baráth Béla kanonok-plébános el- r.öklésével vasárnap délben tél 12 órakor tartotta a belvárosi róm kát. elem* iskolá­ban. Márton Áron püspök végzi a pünkösti bérmálást Baráth Béla dr. kanonok elnöki megnyi­tójában az önkormányzatnak az egyházköz­ség életében való jelentőségé'ől és lehetősé­geiről magas színvonalú beszédet tartott. Ke- gveietes szavkkaí búcsúztatta el az egvház- közscg mult évben elhalt tagjait s utána be­jelentette, hogy Márton áron dr. gvulafehér- van püspök a pünkösti ünnepeket Kolozsvá­ron tölti, pűnköst vasárnapján a fiukat, má­sodnapján pedig a leányokat bérmálja meg. Megemlékezett ezután Sándor Imre Ir. püs­pöki hely nők, dr. lnczéuv-Joksman Ödön fő­ispán és dr. Jelen Gyula főgondnoK papai ki­tüntetéséről, akiket a közgyűlés ez alkalom­ból szeretettel ünneoelt Merza Gyula alapítványok Baráth Béla kanónok ezután bejelentette. - hogy az egyházközségnek és Kolozsvár pol­gárságának érdemekben gazdag tagja, Merza Gyula a kihat me gyei Darea* köz­ség Határában levő és Ő39 holdat kitevő ősi BUDAPEST, május 24. (MTI.) A Ma­gyar Rádió tengerentúlra irányított rövid­hullámú műsora keretében szombaton éj­szaka közvetítette ifj. Horthy Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter rádióüzenetét a Brazíliában élő magyarsághoz. A rádióüzenet a követke­zőket tartalmazza: — Most, amidőn az ottlétem végéről származó emlékeim kezdenek feledésbe merülni, ismét hiszek abban, hogy a rend­kívüli világégés elmúlása után megint csak meg fogjuk találni azt a közös utat, amely a mi nemzetünk és a tieteket ma­gában foglaló világrész közötti kapcsola­toknak újra való felvételét és reális ki­építését célozza. Az idők, amelyeket ma átélünk, a legnagyobb válságot jelentik, amelyet az emberiség . valaha is átélt. Ilyen időkben a kislélekszámu fizikai vagy fegyveres erő tekintetében gyen­gébb nemzetek sorsa természetesen nem kizárólag önmagukon fordul meg. A kis-- nemzetek nem húzhatják meg magukat a történelem árnyékában és talán gyakran, azzal mentik meg puszta létüket, amit a legszívesebben elkerültek volna. A veszé­lyeket és áldozatokat a sors kényszerűsé­ge folytán kell magukra vállalniuk. De éppen ezért a kis nemzeteknek a lehető­ségek határain belül olyan magatartást kell tanusitaniok, hogy a világ megbecsü­lését kivívják és bebizonyítsák az embe­riségnek, hogy szükség van reájuk és közreműködésükre. Ezeréves történel­münk folyamán a keresztény civilizáció­ért hozott nagy áldozatainkat, amiket a keletről jövő betöréseknek Európától való távoltartásával hoztunk, a nyugati nemzetek nem igen ismerték el. Ennek oka pedig az volt, hogy Ők éppen a mi áldozataink révén nem jutottak soha abba a helyzetbe, hogy ?. civilizációt elpusztító hadak fenyegetésével közvetlenül talál­koztak volna. Ennek köszönhetik, hogy ők naggyá és hatalmassá fejlődhettek, mi pedig lélekszámban, anyagi erőnkben és a világ figyelmét annyira felkeltő monu­mentális kulturalkotásokban kisebbek és szegényebbek maradtunk. A jövőbe és hivatásunkba vetett hitünk mindennek ellenére más népeknél soha nem tapasz­talt elemi erővel él bennünk és mutatko­zik meg egész történelmünk folyamán. Talán nincs még egy népe a világnak, melyet annyiszor akartak eltemetni, mint minket. De mi ismételten kiragadtuk ma­gunkat a homályból és a pusztulásból és megtisztult erővel foglaltuk el a bennün­ket megillető helyet a történelem színpa­dán. A történelem pedig már megtanított bennünket arra. hogy mindig a saját bű­neink buktattak el bennünket, viszont csakis a saját erényeink voltak azok, amelyek mindig újra és újra felemeltek. Most, midőn nemcsak hazánk, hanem az emberiség és az egész világ civilizációia forog kockán, arra kérlek benneteket, ne gyűlölködjünk egymással sem külföldön, sem itthon, hanem tartsunk össze és kéz a kézben haladjunk a magyar feltámadás utján. junius 4, 5, 7. „Dante“ könyvnapi könyvei: Farkas László: URNÁK SZOLGÁI. A magyar pap megrázó küzdelme ön­magával és a faluval. Könyvnapi ára füz- v>e 7.20, köti-e 9.40. Könyvnap után fűzve 9.—, kötve 11.80 lesz! Bevílaqua-Borsódy Béla: MAGYAR TÖRTÉNELEM ANEKDÓTÁKBAN­A magyar mosoly tréfái nagy történel­münk margóján. Könyvnapi ára fűzve 6.50, kötve 8.50. Könyvnap után fűzve 8—, kötve 10.50 lesz! Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK. A magyar kard és szív hősi és roman­tikus remekműve. Könyvnapi ára fűzve 3.70, kötve 4.90. Könyvnap után fűzve 4.60, kötve 6 .—pengő lesz! Elő jegyezhetők már most és a könvvna- pokon kaphatók az ,Ellenzék* könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9, vagy az ..Ellenzék“ könyvesbolt könyvnapi sát­rában, Mátyás király-tér és Jókai-utca sarok! Könyvnapi árak csak a könyvna­pokon érvényesek! Kérje a könyvnapi ké­pes árjegyzéket! Az Ellenzék mindennap éretted harcol. Olvasd és terjesed [«»«ré­seid közt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom