Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-22 / 115. szám

£ J 1 9 4 3 iu ú j li s 2 í.

ELLE

3 —

Népi és szociális Magyarországot!

íJ&z Erdélyi Párt nagyszalontai nagy választmányi gyűlésének szénokai az igazi népi és szociális szellem mellett tettek hitvallást

■VI NAGYSZALONTA, május 24. (Az El- sneenzék kiküldött munkatársától.) Az >insrdélyi Párt központi vezetősége gróf Te- hlşjeki Béla oi'szágos elnök, Albrecht Dezső ygügyvezető alelnök, László Dezső országid vgyülési képviselő, valamint Papp-Szász. 'inéLajos, Markovits Kálmán és Mednegy Fe- >m-*enc felsőházi tagok, Árvay Árpád, Bod- iosnár Sándor, Korcsmáros László és Patzkó isl'éElemér országgyűlési képviselők és számos 'gelagozati, vezetők kíséretében vasárnap

reggel. Nagyszalontára utaztak, hogy n nagy választmányi gyűlésen részt vegyenek. Az érkezőket a pályaudvaron a levente zenekar, valaminţ nagyszámú közönség fogadta. Először a református nagytemplomba hajtattak, ahol László Dezső mondott prédikációt. Utána a nagyszalontai Redoutban körülbelül ezerfőnyi közönség részvételével tartották meu a nagyválasztmányi gyűlést.

Gróf Teleki Bála: „Nem tűrhető, Hogy a g gazdagabb többhäz jusson, mint a szegény**

J IMte.ry Lajos járási elnök üdvözöl tte a megjelenteket, majd Teleki Bp- ,0a emelkedett szólásra. Először a n kiil.só és belső front kérdéseiről Be- Kézéit.

— 191 S-nt legsúlyosabban az er- ^bdályl ■ magyarság érezte meg.

1 Ezért tudjuk mi legjobban, hogy mit jelent a belső íront ereje, A f belső' front szempontjából legfontosabb az igazság érvényesítése minden vonalon, főkép az eloszlás vonalán. Egyformán kell kapnia mindenkinek és nem tűrhető, hogy a gazdagabb többhöz ujsson, mint a szegény.

Ezután foglalkozott a különböző In aktuális mezőgazdasági kérdésekül kel, rámutatva arra,: hogy mekkora ta erőfeszítéseket kivan a háború a n mezőgazdáktól. Fejtegette a Jur- ■■) csek-térvéi, valamint az agrárolló A kérdését. Foglalkozott a fekete ke- r reskedelem problémájává 1 és ezzel d kapcsolatban rámutatott a zsidókéiig désre, amelyet a párt programja 5 szerint kíván megoldani. , , ...

„A MEZŐGAZDASÁGOT ÉR« DEKALAPON ÉS NEM JELSZAVAKKAL KELL MEGSZERVEZNI!*4

Teleki Béla gróf ezután a niező- \ gazdaság megszervezéséről beszélt. Kijelent pite, hogy

a mezőgazdaságot érdekalapún és nem jelszavakkal kell megsz&r- í vezni. ,

| "Fontos. a kölcsönös bízatom megíe- \ íemtése mindazok között, akik a : magyar földből élnek, mert csak \ ezen épülhet fel az ország mezőgaz- \ tíasági szervezete. *

t — A magyar nemzet — mondotta j — egy és oszthatatlan. Éppen ezért, ha szervezésről beszélünk, nem szer- ! evezhetjük külön a különltoző hifi- 1 toktipusokat és- birtoknagyságokat, j hanem a mezőgazdáknak ugyan ab- > ban a szervezetben kell lenniük. Te- ■ Ívintettel arra, hogy a mezőgazdák a • társadalom legnagyobb rétege, a leg- ; nagyobb jelentőségű -ezeknek egyse- ’ ges megszervezése. A jelenlegi rend- : szer darabokra szervezi a mezőgaz- j das ági társadalmat, úgyhogy ami- i kor annak egy emberként kellene j kiállania, arra nem képes, mert- szét 1 van tagolva, sőt egymás edlen van megszervezve. Ezután részletesen, ismertette az EMGE szervezetét és foglalkozott a Falu sző vétség kérdésével. Rámutatott arra, hogy egyes hangok szeriül az alföldi magyarságot nem lehet úgy megszervezni, mint -az erdélyit.

— Meggyőződésem és tapasztalati meglátásom alapján kijelenthetem ••— mondotta — hogy teljesen, mindegy, hogy szalonkái magyart vagy csíki magyart akarunk-e megszervezni, mert különbség közöttük lélekben nincsen. Más talán, a ruhájuk, más -a viseletűk, de egyik, olyan magyar, mint a másik. (Nagy taps.) •Meggyőződésem, hogy ha azokból az alapelvekből indái lünk ki, amelyeket Erdélyben valósítottunk meg, úgy az Alföldöu is ugyanolyan eredményeket lehet elérni. Az Erdélyi Fort az egymásért való miunka és az egység szellemét akarja, az egész magyarság gondolkodásába . bele- vinmi. Ezt kell legyük, ha építeni akarunk. Az Erdélyi Párt pedig- építeni akar.

A továbbiak során Teleki Béla gróf azzal fogtaIkozott, hogy miért vau szükség Erdélyi Pártra.

Szükség van a pártra, hogy az erdélyi gondolatot és szellemet bele- vígye az egész magyar életbe.

A kormányt támogatjuk, de hogyha az Erdélyi Pártot nem alakítóit uk volna meg, hau*em közvetlenül léptünk volna be a kormányzó- pártba, akkor más pártoknak adtunk volna területet Erdélyben. Ez a magyar egység ellen történt volna.

NÉPI ÉS SZOCIÁLIS MAGYARORSZÁGOT!

A jövő programra nézve Teleki Béla gróf kijelentette, hogy -az Erdélyi Párt népi és szociális Magyarországot óhajt. A szociális törvényalkotásunk elég előrehaladott, de múlhatatlanul szükséges énnek tartalommal való megtöltése <ép igazi szociális szellemben való végrehajtása.

A népi gondolattal történik a legfőbb visszaélés. A népiség is mindinkább jelszóvá válik és a jelszó mögött élisikkad a gondolat és általa maga a nép.

Az Erdélyi Párt is népi politikái folytat, de nem nj jelszavak, hanem évszázados hagyomány és - huszonkét esztendő fájdalmas, de megtisztító tanulságai alapján,

’A nép, az azonos fajú, nyelvű és lel - kivilágít emberek közössége, amely a magaalkoitta államkorefben nemzetté lesz. > *-«n *

Ha tehát mi népről beszélünk, ezen a magyarság egészét értjük, címre, rangra, társadalmi különbségre, vagyoni állapotra való tekintet nélkül, de igenis tekintettel

magyar fajára, nyelvére és lelkiségére.

A célunk az, hogy az egész magyar nemzetben a magyar faji, nyelvi é:s lelki értékeket tegyük uralkodóvá, amit csak úgy érhetünk el, ha az országban uralkodóvá tesszük magát a nepot, amely nemzetet jelent.

Isten áldását és a párttagok segítségét kérte ebhez a programhoz. A nagy tapssal fogadott beszéd után Albrecht Dezső országos -ügyvezető- ál el nők szólalt fel.

Nekünk nem a párthatalom a fontos, hanem az, hogy maga a magyar nép legyen hatalmas.

A. múltban Bihar az erdélyi magyarság védőbástyája volt u török ellen, a román ellem — mondotta. — A jelenben mindinkább a kapu szerepe nyomul előtérbe, melyen keresztül az erdélyi szellem kiáramolhat az Alföld felé. E táj embereiben ötvöződik Erdély és az Alföld. Az Alföld nyugalma és méltósága Erdély nyughatatlanságával, türelmetlen akarásával. Csak itt születhettek Arany Jánosok és Tiszák. S amikor ez a pompás magyar erő most Erdély mellett sorakozik fel, az nemcsak a közös múlthoz való hűség megnyilvánulása, hanem ítélet: Bihar vármegye magyarsága olyannak ítéli az erdélyi szellemet és lelkiséget, ami mellett ki lehet és ki kell tartani s amire jövőt lehet építeni. *

Múltúnkban szerzett igazságainkhoz s felismert értékeinkhez ragaszkodunk, politikánk sarkkövévé ezeket tesszük. Ilyen érték a nép; hűségének, földhöztapadásá- nak köszönhetjük, hogy itt ma Magyar- ország van. Ilyen érték a közösségérzés, az, hogy testvérnek tekint minden magyart. Ilyen érték a belső erők: az egyházak, a társadalmi intézmények szerepének felismerése. Ilyen érték az anyagiakkal szemben az erkölcsi igazságokhoz való ragaszkodás.

Ezeket az értékeket kell érvényrejut- tatnia az erdélyi politikának. Ma — szerte a világban — sokat beszélnek arról, hogy mi lesz, milyen társadalmi és gazdasági rendszer lesz uralkodó a háború után. Nem tévesztenek meg ezek a hangok. Nekünk minden erőnket a háború győzelmes megvívására kell fordítanunk. De ha a jövőről beszélünk, úgy világosan látjuk, hogy az első világháború által megindított szociális fejlődést a jelenlegi fejezi be. Világosan látjuk, hogy a háború után a mi életünknek is hatalmas szociális átalakuláson kell keresztülmennie.

6-ág ős a születési arányszárn. Dß emelk-A nem Aindegy, hogy mennyire ragaszkodik ez a magyairság az ősi hagyományokhoz, a földhöz és a magyar szellemhez. Az, előbbiek a magyarság népi erejét jelentik, az utóbbiak a magyarság nemzeti erejét.

Népi erőt nuudenki képvisel, aki a magyarságot anyagiaJkbari, egészségben és számi.an gyarapítja, de szükséges, hogy az anyagiakban és számszerüségében erős magyarság tűrhetetlenül, tisztán, világosan és hó- ditóam ismeTje nemzeti hivatását és erejét, mert ez a nemzeti eszme óvja meg szárnyalásával a népet és teszi küldetésére alkalmassá. Ha azt kérdezzük, hogy ki a magyar, úgy azt felelhetjük, hogy mindazok akik vállalják a magyar sorsot.

Nem elég azonban a magyar földet kívánni, hanem az eget is segítségül kelj hívni. A magyar told melleit a templom, az, iskola, a testvériség, a kultúra, a jellem, a magyar férfias, tág, áldoz,athozata’. jelenti az egész magyarságot.

„MINDEN SZERETETÜNK- KEL AZ ALLAM FELÉ KELL FORDULNUNK“1

— Ha csak nép él, de nem nemzet, úgy* meg van pecsételve a nép sorsa. Népi gon- dalatot hirdetünk, de szükséges, hogy az mindig arányban .legyen a nemzeti gondolat nagyságával. A kettő kiegészíti egymást. Mi- [ Bél nagyobb a nép anyayi ereje, annál nagyobb a nemze'J szellemi ereje. A harmadik tényező, amely egy országot megtart, az állam-' erő, ez védelmezi meg a nemzetet és népet s ez szervezi meg egyetlen hadsereggé, egyetlen gyárrá, egyetlen kalákává, egyetlen családdá. Minden államnak annyi az ereje, amennyit a nép és a nemzet képvisel. Ha a magunk sorsát nézzük, ugv megállapíthatjuk, hogy' 1848-ban nem yc'.t egységes- magyar nép és nemzet, Pedig amikor elfoglaltuk ezt a hazáé, az volt. Bölcs Leó császár rövid szavakkal fejezte ki ezt a magyarságot. Azt mondotta: szabad ez a nemzet. A történelem ugv akarta később, hogy a magyarok is szolgákká és jobbágyokká süllyedjenek. 1848 felszabadította a jobbágyokat, a nemzet nagyle’küen szabaddá tette minden népét és így ment át a magyarság anyagi ereje idegen népek bir- i okába, hogy azok erejét fokoza. A társadalmi reformna-k ma magyar reformnak kell lennie, mert 1048 nem volt ilyen értelemben magyar reform. Megszüntette a nemesség gerincsze- repét és mást nem tudott helyébe, tenni. Ezért lettek hatalmasak az országban a zsidók és más idegenek. Figyelmeztetés, su'yos figyelmeztetés ez, amelyre ma különösen figyelnünk kell. A modern magyar közigazgatást azokban az időkben idegenek szervezték meg. Ezek a magyarság előtt ellenszenvessé tették az államhatalmat és annak képviselőik Mi Erdélyben huszonkét éven át idegen áll amhat a lommal álltunk szemben. Ezért érthető, hogy érzékenyebbek vagyunk a nemzet és a nép dolgai, mint az állam ügyei iránt. Nekünk azonban a magyar állam intézkedéséül ugyanazzal a szeretettéi ke'í fogadnunk, mint népünk és nemzetünk cselekedeteit és nem szabad ugv tekintenünk az államra, mint mi tettük az elmúlt huszonkét év alatt vagy nagyapáink tették az idegen hivatalnokok korszakában. Modem Magyarországod csak úgy tudunk lel - építeni, ha minden szeretetünkkel fordulunk az állam felé és minden áldozatot meghozunk érette, meghozzuk a nép és a nemzet iránt. Az állam ereje védhet meg bennünket kizárólag a külső és belső ellenség ellen, ő képviseli a halaimat és a mLóságot. A' Erdélyi Pirt elvi magaslatról hirdeti, hogy a magyar állam minden tevékenységét tés a magyar kormányzat minden ténykedését támogatni kell, félretéve minden nehézsége'. A mai népi magyar politikáti hirdetjük, de a népi politika mellől sohasem felejtjük el a magyar- jelzőt.

László Dezső óriási tapssal fogadott beszéde után Bereczky László a munkásság, Végh Imre a gazdák, Kovács Imre az iparosság, Nagy István a kereskedőik, Molnár István pedig az ifjúság nevében üdvözölte az Erdélyi Párt vezetőségét. Ezután Csordás Etelka egy arcképet nyújtott át Teleki Béla grófnak, amely-': ő maga késziíieft. ;

A nagyvdlasztmánvi gyű’ős végén Koos Ferenc titkár 12 kérelmi pontból áiió emlékiratot nyújtott át a pártelnöknek. Teleki Béla gjrói kijelentette, hogy az emlékiratot köszönettel átveszi, azonban előre megmondja, hogy a 'kérelmek közül csak azokat teljesilik, amelyeket valóban teljesiteni lehet. Pappszász Lajos felsőházi ta'g, a biharmegvei *üa®izat el- nöke zárószavaival, majd a Himnusz hangjaival éit véget a választmányi gyű}és.

KÖN VVKERE SKEDÓK ÉS KÖN IV- ÁRUShÓ SÁTRAK ZÁRÓRÁJA A KQNYVNAPOKON. A kér e>keá elem- é. közlekedésügyi, miniszter a magyar könyv hathatósabb terjesztése és népszerüsitcst? céljából megengedte, hogy a „Magyar Könrv- napokon"' a könyvkereskedők üzletei és az. ideiglenesen felállítandó utcai könyvárusitó sátrak Budapesten május ??. és juntas í— napjain; az ország többi ré>?.én pedig janit:* i-án, 4-én cs yen este y óráig tarthatnak nyitva.

Albrecht Dezső orezág gyűlési képviselő »•agy I«lisztesei fogadóit beszéde után Lász’ó Dezső o-rszággyülési képviselő emelkedett szó- iáéra. Beszédében a népi gondolattal foglalkozol I:.

— A néipi gondolatot — mondotta? — Hitter fogalmazta meg elsőnek Európában. A hitleri meg log a lm a zés szerinti a németséget meg kell szabadítani attól a veszélytől, amivel egy idegen faj, qi zsidóság faji és szellemi állagában veszélyezteti. Meg kel szabadítani a német tömegeket a bolsevista gondolat veszélyétől és meg kell1 őrizni a német család tekintélyét. Más szavakkal a hitleri program annyi, hogy a népet németnek', a németet embernek, a családot megolta’mazottnak akarja-.

— Magyarországon a magyar népet nemcsak a zsidók Veszélyeztetik, hanem mindazok, akik Iklörülöttünk élnek.

Mindent meg kell tenni a magyar népért, hogy biztosítsuk erejét gazdagságban, szelemben egyaránt.

A háború előtti idők hibáit és bűneit, valamint fogyatkozásait jóvá kell tegyük, hogy a magyarság azzá ’.egyen, nmfcwé «swiélte,.

Az Erdélyi Párt szembenali azokkal, akik idegenek segítségével tudják csak elkép zelul a magyar megújulást.

1918-ban megfelelő leckét kaptunk ebből. Arra kel1, gondolnurda, hogy ha helyreáll a magyar birodalom, 5t százalék magyar mellett 49 százalék nemzetiség fog határain belül1 élni. A népi gondolat számunkra annyit tesz, hogy ezt az 51 százalékot az élet minden vonalán úgy te', kell emeljük, hogy biztosítsa a magyarság felsőbbségét az országban minden íe- írületen. Ez nem azt jelenti, hogy kizárjuk azokat, akik itt. akarnak élni, de azt jelenti, hogy

Magyarországon szettemben, gazdaságban, társadalomban és a kaituréletbea az életet a törzsökös íaji magyarságra építsük fel.

Egy ország életereje a népi erő, a nemzeti erő és az állami erő összessége. Nem mindegy az, hogy hány magyar él az országban. Nem mindegy az, hogy mekkora a szaporodás a-rányezama: Nem mindegy az, hogy mekkora a gazdagsága. Nem mindegy az, hogy milyen az egészsége, hogy hány százalék a tbc. és a vérbaj, jmennyi a csecsemöhaiando^KőFüljüR felül az öntudatos és gerinces magyarít

, Bizonyos, hogy nem maradhatnak száz■ I ezer holdas birtokok, ugyanakkor, amic i milliói a magyarnak föld. nélkül vannak '. Nem keletkezhetnek érdemtelenül vágyó- , nők, amig másoknak nincsen betevő fa- ; latjuk. Egyenlőtlenség áll fenn a jövede- . lem és a munka, valamint a munka érté- ; ke köpött. Itt meg kell teremteni a; ! arányt. Tele vagyunk méltóságokkal, dt j az igazi tekintélyek hiányoznak. Nem £ j jellem, a tehetség és a szorgalom érvé- í nyesült, hanem gyakran a gerinctelenek akik felfelé behúzzák a fejüket.

— A mi pártunk szemben minden nu létező és talán minden létezett párttal kimondja, hogy nem a hatalomért alakult, j Mi szolgálni akarunk.

Nekünk nem a párthatalom a fontos, j hanem az, hogy a magyar nép legyen ' hatalmas. Nekünk nem a párt győzelme a fontos, hanem az, hogy az erdélyi magyarság elnyerje méltó helyét, -a-., j

behozza az elmúlt húsz esztendő mulasztásait és élre kerüljön más nemzetekkel szemben abban a küzdelemben, amelyet Erdély földjén vívunk. Számunkra nem az a fontos, hogy ki van hatalmon, hanem a fontos az, hogy az öntudatos, gerinces, a különb magyar kerüljön felül.

J^áüiő Desiii Mindent meg Mell tenni a magyar népért