Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-20 / 113. szám

1 ELLENIEK KÜLPOLITIKAI FIGYELÚ A Churchill-beszéd után Clnirchillnek .1/ auíc.ó.ai úougu -'u:. előtt mondott nagy be . \in a \mi 1 1 .1 v ­ir.iti Iroda arru.’-eriiuiui '.»»■„ alapján részletesen ismertettük. Htruiuv kimében is igyekeztünk kiemelni a brit Premier beszé­dének főbb pontjait: megemlékezett sorrend­ben a szingapúri, a csendes-óceáni és az in- sulindai csatornákról s az itt elszenvedett angol vereségeket az angol hadtórténeiem legnagyobb katasztrólájanak nevezte: biza- kodó hangon szólott a tengeralattjáró veszély ellen hozott intézkedésekről és az eddig eleit eredmények — mondotta többek között - a szövetséges népeket ..a legszebb reményekre jogosítják fel". A légi háborúról szólva, hang­súlyozta, hogy a brit és az amerikai legi flot­ta továbbra is fokozódó erővel támadja a kontineasi „katonai célpontokat“. A tunéziai hadjárat méltatása során kijelentette, hogy a szövetségeseknek szándékukban volt az itte­ni hadműveleteket még a mult év végére be­fejezni, de a tengely makacs ellenállása ezt a számítást keresztülhúzta. A szövetségesek ál­talános katonai helyzetének kommenté u- kor Csungkingkin.it úgy tüntette fel. mint azt az államot, amely jelenleg a legnagyobb veszélyben van és kiielentette. hogy a brit birodalom kinai szövetségese megsegitesere erőteljes akciót fog indítani a burmai ut visz- szaszerzésére. Végül foglalkozott a Roosevelt —Churchill—Sztálin-—Csangkaisek találkozó lehetőségével és a négy államférfi mielőbbi összeillését a szövetségesek szempontjából rendkívül kívánatosnak jelentette ki. A Churchill-beszéddel kapcsolatban a ten­gely sajtójában már az első kommentárok meg is jelentek. A Wilhelmstrasse szóvivője az angol miniszterelnök beszédével ugyanazon a hangon foglalkozik, amellyel az összes ed­digi angol megnyilatkozásokat illette. \ né­met külügyminisztérium képviselője a Chur- chill-beszédbol olyan részeket emel ki, ame- ivek a szövetséges népek közötti nézeteltérés­ről tanúskodnak. Anglia és Amerika — hang­súlyozza a ^ ilhelmstrasse szószólója — tu­datában vannak a veszélynek. A beszéd Ber­lin szerint nyílt beismerése annak, hogy az angolszászoknak az egyik oldalon le kell rombolniok azt, amit a másik oldalon fel­építettek. „Valósággal kötélhúzás folyik kö­zöttük nemcsak a háboríts célok, hanem a közös harcterek meghatározásának tekinteté­ben is“ — vélekedik a szócső. Churchill az európai harctér mellett foglal állást, Roosevelt a keletóxsnai arcvona! mellett száll sikra. A beszédből kicsendül az is, hogy az északafri­kai siker, amelyet az angolszászok kivívtak, nem a nehézségek végét, hanem a nehézségek kezdetét jelenti és Tunisz c<ak intermezzo ■zeit, amely a végső eredmény szempontjából nem túlságosan jelentős. A Német Távirati Iroda amszterdami jelentésében a tengeralatt­járó háborúról azt olvashattuk, hogy „Chur­chill azt hiszi, megállapíthatja, hogy az el­lenintézkedések hatásossága teren elért lénye­ges javulás következtében a tengeralattjáró háborúban könnyebbedés következett be“. A hivatalos kommentár ezzel a kérdéssel így foglalkozik: „Szólott Churchill a tengeralatt­járó veszélyr további fennállásáról“. Á Wil- helmstrassenak az a véleménye, hogy Chur­chill beszédének az a része, amely a háború elhúzódásának lehetőségére vonatkozik. kö­zelebb áll a valósághoz, mint a brit miniszter­elnöknek az a megállapítása, hogy a ruhrvi- déki völgyzáró gátak elpusztításával ^meg­semmisítő csapást mértek a német hadiipar­ra". Churchill megállapításaira a legjellem­zőbb annak az elhatározásnak a kifejezése, hogy a háborút, bármibe kerüljön is, a végső döntésig folytatni kell. Churchill ebben a ha­tározott mcgállapitásban. amelyet bő szám­adatokkal támasztott alá, kivonta magát minden olyan probléma megvizsgálása alól, amely a Szovjetunió felé veszélyes volna és amely a Sztálinnál való találkozás ..még min­dig fennmaradt reményét végleg eloszlatná“. A Német Távirati Irodának egy rrmsik je­lentése igy szól: ,,A Wilhelmstrassehoz kö­zelálló politikai körökben a következőket emelik ki, mint megjegyzésre méltókat Churchill szerdai beszédéből: 1. A légi terrortámadások cinikus beisme­rése. 2. A nagv bőbeszédűség a turmzi csatákról, miután az angolszászok már olyan sok csa­tát elvesztettek. 3. Anglia valóságos nvüv-nos kaoitulációja Északafr-k'ban, az F.oyesült-Álkanlok előtt. 4. Általában a bolsevizmusról való hallga­tás. knlono'cn pedig az úgynevezett szövetsé­gesek arcvonalá^i fennálló politikai egyenet­lenségek elhallgatása. 5. A rengeteg szóbeszéd a Tapán elleni bá­bomról minden konkrét klieCntés nélkül, Irr különösen feltűnik Churchillnek az a kí­sérlete. bogv védekezzék az. ellep a szemre­hányás ellen, mintha Anglia habozna részt- venni a Japán elleni támadásban. 6. A különösen hangsúlyozott utalás a hosszú hadviselésnek nemcsak a gazdasági, hanem az erkölcsi kihatásaira is“ A Wilhelrnstrassenak a fenti meghatározása Átképzési tanfolyamok sorozata nyílik meg a rokkant mezőgazdasági munkások számára bármelyikét is elvégzi, bi/tosilha1 ja magának azt az előnyt, mely szerint rokkantságának. I a/az fogyatkozásénak, illetve munka és lime­sek pess'g csökkenésének megfelelően a me­ző a da ági szakmában könnyebb’ és biztosabb elhelyezkedést talál. Egyébként esetleges földhöz juttatásnál is előnyben részesülnek azok a rokkantak, akik a mezőgazdasági tan- folvamot sike.Te! elvégzik. Az eredményespnb gazdálkodás, ugyanis a többtermelés biztosí­tása felté len szaktudást’ igényel s ezt csak megteielő szaktanfo’yam elvégzésével lehet elérni. Vannak és lesznek olyan hadirokkantuk, akik iramik az elszenvedett fogyatkozás m;att ! egyáltalán nem, vagy- csak korlátozott mér- j fékben képesek kétkezi földmunkát végezni. Ha az ilyen rokkantnak azonban olyan hoz- j zártartozója van aki. Tetve akik he’vette I dolgozhatnak, az általa óhapott tanfolyam el- I végzésére tekintetbe jöhet, mert ha közvet- ! lenül nem is vesz részt a fizikai munkában, I szerzett szaktudásánál fogva a munka végzé­sét szakszerűen befolyásolhatja, illetve Irá­nyíthatja folyam alatt az eltartási kötelezettségének nem tud eleget tenni — evégből gondoskod­nak, hogy az eltartó nélkül maradt hozzátar­tozó. amennyiben azok igazoltan munkát nem vállalha*nak, megfelelő pénzsegélyben része­süljenek. Az Éberhardon rendezendő mezőgazdasági tanfolyamon va’amint a tejipari a baromfi, az állattenyésztési e1 ten őri. z dmezőmesteri, téli szőlős gazdaképző, kertészeti és méhésze", zö’dségternresztési tanfolyamokon résztvevők havi 20 pengő ösztöndija! kannak A tanfolyamra való (fe’vételt kérvényezni kell, a. tanfolyamokra’ csak azok kérhetik fel­vételüket, akik Tni. olvasni és számolni leg­alább uov tudnak, ameiv megközelítőén az elemi iskola négy osztályában elnyerhető tu­dásnak fele’ meo Az elemi isk^i* négy' osz­tályénak elvégzése tehát nem előfeltétel, mert az élettan a maga szorgalmából is elsajátít­hatja valaki az enDek megfelelő írást, olva­sást és számolást. Felvételre csak azok pá­lyázzanak, akik komoly hivatást éreznek arra, hogv a tanfolyamo*- szorgalommal, en- credelm ességgel és fegyelmezett maoyar em­berhez illő viselkedéssel el is végzik. Az egves tanfolyamok sikeres elvégzése után a hallgatók kiilönöteoes képzettségüket igazoló Rizonyitvtevt kapnak és az egves ‘an- folyamokat végzettek megfelelő jelvényt is kapnak. A tanfolyamok A honvéded! miniszter a hadirokkantak és hadifogyatkozottak részére a iköveikező tan­folyamokat rendezi: 1. Mezőgazdaság] átképző tanfolyam a ko- máremmegyei Eberhard községben. A tanfo­lyam tartama 6 hónap. A tavaszi tanfo'yam , január 1-től junius 30-ig, az őszi tanfolyam j jub'us 1-től december 31-ig tart. Mindkét ián- folyamnak egv és ugyanaz a rendeltetése és j tnnanvaga. bármelyik elvégzése ugyanazt a \ képes’ttet vonja maca u‘án. a felvételt tehát j azok bárme’ytkére lehe1' kérelmezni. Az r>6ő 1 tanfolvam julius 5-én kezdődte és a f^v^lel- J hez a helybeli hatóeiágok záradékolt kér- j vényeket junius 15-ig kell beterjeszteni a hon- I vteelmi minisztérium 22/g. osztályéba. A jövő ! évben kezdődő tavaszi tanfolyamhoz a kérve i nveket ez év október 30-áíg az őszi tanteiva- 1 mokra pálvázók pedig ápri'ís 30-ig kell je­lentkezzenek A határidő után beérkező kér­vényeket csak a köve+kező tanfo'vamra veszik figatelembe Erre az egy tanfolyamra csak 46 ha’lgatót vesznek fel Á tanfolyamra beutal* hallgatok k't öltözet ruhát — egy ünneplő i és egy munkaruha —. egv felsőkabát, egy ka- í lap. két nár l.ábhe'i. tegalább négy ing, leg- t alább négv alsónadrág, hat pá’ harisnya, vagy ţ kanca, zsebkendő. 3 töni’köző, varróeszkö­zök. valamint bai és fogánoló ruha és cipő- j tisztító felszerelést és szappant kell magával j vigyen. j 2 Ezüstkalászos gazdakénző téli gazdasági • tanfn'vam. A tanfolyam taTtama 3 hónapos. A | t&nfolvamra való - felvéte't annak a m. kir. j téli gazdac^gi tanfolyamnak vezetőiénél kell j kérni, ameteet az illető látogatni k’ván. A tanfolyamok általában november elejétől már­cius közenéig tartanak a tanfolyam tartama alatt az. arra rászorulóknak a honvédelmi mi­niszter napi 1 peno" sogé'yt is folyosit 3 Fzvéh tanfo’vamok Tp;i"ari tanfolyamok Ennek a tanfoteam­Az Ellenzék mindennan érette harcol- Olvasd és terjeszd Ismer*« &eid k§zt nak elvégzése a tejipar gyakorlására jogos ló iparigazolvány váltására és k;s tejüzeme- . - ze'ésére képesi'enek. Ez a tanfc'vam hágom részre oszlik éspedig kis tejgyiijtő, ti o gyártó és fö’öző mesteri tanfo'yam. A ta-.- foiyam időtartama 10 27. illetve 20 nap. Övén tanfolyamokat terveznék etegendő »e- len’kezó eseten a Cser-maion, ma'osvásár- he yi és munkácsi m. kir. Mezőgazdaság' Te ipari Szakiskoláknál. Az állattenyésztési tanfolyamok keretcb.r ba-omfiieleţjf “elve ba-omftee'tető központ­vezetői, éra*.lenvés7*és e’tenóri, zö dmezőmes- ' fer», ♦ !i szőlősgazda!; p.ő tanfolyamokat reu- deznek. A baromfitelep, illetve baromfikeltető köz­pontvezetői tanfolyam időtartama lega’ább 12 : hónap, ameiv esetleg 6 hónapra rövideké* A tanfo’vam Ke’ye e gödöllői m kir. Raromfi­tenyész'őkiscrleti Tangazdaság. A tanfote m kö’tségmentes mert a hallga’ók lakásuk és ellátásuk e’lenében munkát kötelesek végezné A tanfolyamra fe vehető ha’lgatók szarna in-- ! 12 fő. A tanfolyam október 1-én kezdődü Kérvényeké* augusztus 31-»g kell benyujiani : a honvédelmi minisztériumba. Az á lattenyésztésj ellenőri tanfolyam idő- tar*ama 3 hónap. A tanfo'yaui he’ve a keszf- : he’yi m. kir. C-azdasági Akadémia A részvé- ‘el teljesen díjtalan. A felvehe‘5 létszám 30 fő. A tanfolyam 1944 év marc;us 1-én kez­dődik azonban etegendő jelentkező hamarabb :s megrendezhető Kérvényeket de­cember 31-íg kell benyújtani a honvéde m: minisztériumba. A zöldmezőmesteri tanfolyam idő'ar'an-1 5—6 hónap, Re'ye Keszthe'ven, Magya-óvV ron és Ko'ozsváron a Zöldmező Szöve’séuné'. ahol a hangátok lakást cs ‘elies e'látá«t ' ap- nak. Az eteő tanfo'vamot kellő 6zámu ieten*- kező esetén â’litiâk fel. A felvehető hallga­tók létszáma 10—15 fó. A tanfolvam elvégzés^ zöldmező gazdasági mesteri (altiszt iel'egü) állás be‘öitpsór° ktees’t Téti szö’ösgazdak-tpzö tanfolyam időtartama 5 Rét. később megállapítandó helyen, de te- I hefő'eg a jelerdkezők lakhelyének köze’éhen I sző:o és bortermelő vidéken lesz. A tanfo- ! lyam kezdete január 1. A tanfolyam e’vég­zése állások betöltésére nem képesít, kizárólag szőlősgazda-sági ismereteket nyújt. A gyümölrsfaápolási tanfolvam időtartama 4 'hónap, helye a budapesti középfokú ker­tészed tanintézet A felvehető Raitea'ól; száma 10—30. Az e’ső tanfolvam kellő számú hallgató esetén augusztus 1-én kezdődik. Kér- vénvek íuipu* 30-ig adandók be a honvéd»’™) minisztériumba. A tanfo’yam elvégzése állá­sok betöltésére nem képesít, azonban a hon­védelmi miniszter rászondtság esetén a had>- rokkan»naV «vümölesteáoo1 ási íe’szere’és-t ad A zöldségtermesztés* t-nmoi-i'am időtartam? 4 hónán, helye a budapesti középfokú ker»A- sze’i tanintézet. Az^első tanfolvam ke’’ő szí­ni u hallgató eop,tén február 1-én kezdődik A tanfolvam e’végz.ése állások betöltésére nem képesít. A méhészeti tarifoívám időtartanaa R bét be1 ve a gödöTői m. kir. méhészeti és méhb’o- lógja’ Vnta'ö’n^zet A tanfolyam ke’’ő szám” ip’ent.kf«" esetén e^'v augusztus 1-én kez- dőd'k. J'r’entkezni iu.núrs 30-ig kell a honvé. de’m; minisztériumba henvujtott kérvénnve1 Az o'-vés tanfo'vamokrA’ közelebbi ada+ok megtudhatók egvéhkén* a méius 20-án m"o- ie'nt 113 számú p, dapesti Közlőna-hőt do ’• 2P’ehh’ feViiárrositácnkkal szoloáibatnnk e közsón! és városi elöljáróságok és katonai ha­tóságok is. s olyan világos, "gy nincs, se mi hozzátenni vaiC. \ 1 ’ >1 lur -/oly íl.ii C'iu cliill beszede­p’k a/.i i re zct emeli ki > ily szerint C/ni wimi kótelezeitsc^ct v illák arra, hogy a hábjrur to- ibb folytatják (apán telj/ meg- scmm'Mtéséig. A diplomáciái megfigyelők tcl- tételezik, hogy Nagvbritai’.n a és az ügye­sük-Államok megkhérlil. adott esetben Sztá­lin! rábeszélni arra, bog engedje meg sza­mukra az orosz légi támaszpontok használa­tát a Japán elleni támadáshoz. Talán ez a célja annak a találkozónak mondja a DNB-nck egy másik amszterdami távirata, amelyben a brit hirsz.o! lat kommentárját is­merteti —, amelyet Churchill, Roosevelt, Sztálin cs Csangkaisek között remélnek létre­hozni. Olaszország Salata szenátor beszámolóra után az olasz külügvmii jr./téruim kü!;scgvettuénck tárj/ a- lása során. Bastianini kiilügyr államtitkár szólalt fel és beszédében ismertette a kineve­zése óta végzett diplomáciai teveisenyseg.t. 1 / idé> alatt történi* Ribbcntrop német kül- ügyminiszrer látogatása, tov.ibbá Rállav Mik­lós magyar írnnisztereinök látogatása, annak az országnak a képviselőjéé, amely „Óla z- erszág egyik legrégibb szövetségese, amely ön- akaratából csatlakozott az olasz, törekvések­hez <*i amely legutóbb a Don pártján közös hadviseletben lőrével pecsételte meg az olasz. rn gyár barátságot". A Hitler Mussolini találkozó jelentőségéről beszélve megállapí­tottá, bogy .1 tengelyhatalmak vezéreinek újabb megbeszélése „megun egy pillért jelent a! ban az európai épitomunk íban, amely a/ •. 11 rend alapjait veti meg . Érdekes Bastia- n ni államtitkjírnak az a megállapítása, hogy a kis nemzetek nem lehetnek alávetve a nagyhatalmuknak' hanem egye/ilő félként biztosíthat iák nemzeti egységük kibontako­zásai és „anélkül, hogy korlátozva lennének szabad elhatározásukban, valamennyien a háborys célok világos telepi tévétől vezetve, készek részt vállalni az együttműködésből“. Bast mini beszédét igy folytatta; • ..Olaszor­szág mindig az első volt azok között a nagy­hatalmak közön, amelyek szót emeltek a te­rületi igazságtalanságok ellen“. Az államtit­kár szerint Óla zors/ág céljai világosak: ..biztosítani a munka szabadságát, a földün­ket körülvevő tenger szabadságát és biztosíta­ni a civilizáció eszméié tői áthatott ama tö­rekvést, amelyért szenvedtünk a Vörös-ten- uernél, Tuniszban és amellyel meghódítottuk Líbiát. Mások számára a Földközi-tenger csak ut, nekünk az. életet jelenti. Ebből az életszükségletből következett a mi számunk­ra a lure és ebből Következett az ellenállás Olaszország minden ellenségével szemben. Olaszország nem hadandó lemondani a sze­gény népek egyetlen gazdagságáról, becsüle­té ől“. Az államtitkár megembütezett a I J- vallal történt találkozóról, amels kijelentése szerint, a szilárd eltökéltség, az összhang és i a te együttműködés jegyében men» vé;■ hangoztatta, hogy a tengely / r imuor za/ot nem akarja megsemmisíteni, nnn akarta >m ■ alázni sem. Nekünk óla zoknak --- 1 r,ondoi»., I — érzékünk va Franciaország clctérdr:-a irar-t. Az európai újjáépítéshez. az ban Franciaországi ak i . 1 »//.j kell járulnia, l’ran­c.uországnak is áldozatot kell hozaiia elő kell segítenie a termelést és a katonai erőit zitcs sei összefüggő kérdések rendezését. „Ha I -a.-, euer szagot átitatja a kölc.tr-ós megérté-» gon­dolata, akkor a válság okozói meg szűnne!- éi Franciaország megtalálta igényeinek és érd keinek érvénvr-itését az Cgy -tmüköués ut- P- L. Végül megemlékezett az ola-.z hadsereg nő sies harcáról. A második fron’ A íi’.vodik tront kérdés > .11 a -ta! . gat. \ nelictt Konkrét katonai crof»//itésnek főleg .íz -oob/ás-z légi tárna j •.» 1.-. !-. in-i t -';r ­reni -nie get jelentések </ rrtt A- “báréi mar jr ideje olyan e!okeszu’“tt\ fi.ly>\-.ki am.- lyen. a ligi támadások fokoz ■ sávul álln.ö kapcsolatban. Ugyanezek a jejantések kitér­nek -'rra is. hogy az előkészületet: még igénv- be vec/nek egy-ket hónapot. Be.libben irzg- állapit'ák, hogy a mostani bombázások nem tekinthetők „a Németországért fo'yo légi op­ta megkezdésének“. A német fővárosban ki­emelik azt a gyorsaságot, amellyel a ném-'.t légvédelem alkalmazkodik az ujtipusu un gr.’ huimotoros bombázókhoz, az uj angols' ■:» légi a'.nakhoz és fegyverekhez. NAGY JÓZSI-r. A nemzet gondoskodni kivin a honvédelmi kötelezettségük tz jesitése közben megrok- Teant, ille've a gondozásra igény jogosultak­nak a polgári életben történő e’helyezkedé­séről. Tekintve, hogy a gondozásra szoruló hadirokkantak legnagyobb része az őste-rme- 1'ssel foglalkozók sőrébb! kerül ki, a honvé­delmi miniszter a földmüve esügyi minis7ter- rel egyetértésben ezrk részére DU-’őgazdaeági jellegű továbbképző, illetve át!;> pző tanfo­lyamokat létesít. Az. irányelv az, hogy a ha­dirokkant a po'gári életben való visszatéré­sékor az eredeti fog’alkozásához. vagy leg- al bbié hasonló szakmához kerüljön vissza, az őstermeléssel foglalkozó rokkantak részére — akér mint önálló gazdálkodók, akár mint gazdasági cselédek, vagy fö'dmunkások iiz- iék a földmüve'ést — ingyenes tanfolyamok-oi nyi'nak a mező, szőlő, gyümölcs, kertgazda- ség és ezekkel összefüggő foglalkozási ágak­ban, hogy a rokkantak a tanfo’vamokon szer­zett 6zaki6mer lekkel kedvező elhelvezV-edést találjanak a gazdasági élet raunkaterü’étéin, ahol nagy ? hiány szakmunkásokban. Az az őstermeléssel foglalkozó hadirokkant tehát, aki az alább ismertetett tanfolyamok KiK jelentkezhetnek a tanfal^amokra Az a’ább felsorolt tanfolyamok elvégzésére — az alább ismertetett feltételek mellett — tekintetbe jönnek és a tanfolyamba való fel­vételüket kérhetik: a) az olyan hadirokkantak, akiik. a polgári életbe már visszakerültek, továbbá b) az o’yan hadiíogyatkozottak, akik még gyógvkezelés alatt vannak ugyan, azonban polgári munka- és keresőképességcsökkené- sük o'yanmérvü. hogy ebből kifolyóan — fel- gyógyulásuk után — minden bizonnyal rok­kanttá minősítik. Ez utóbbi b) pont alá sorolt hadifogyatko- zottek legkorábban akkor kerü’betnek C6ak tanfolyamra ha őket már felülvizsgálták j-s mint ilyeneket a honvédség kötelékéből elbo­csátották. Az ily hadifogya/kozottak az egyes tanfolyamok kezdeti idejét kivételesen a hon­véd üdülőikben is bevárhatják. Az alább fel­sorolt. tanfolyamok elvégzésére járadéknélküli osztályba 6orolt és IV. járadékosztályu rok­kantak is tek-intetbe jönnek. A csonkolt ha- difogyatkozoftak csak művégtaggal történt el­látásuk után kerülhetnek a tanfolyamra. A fentiekből következik tehát, hogy az egyes tanfolyamok idejében a rokkant már járad/kot kap, vagy lega’ábbis már várja an­nak folyósítását. Miután ebből a járadékból a rokkant esetleges és általa eltartott hozzá­tartozója megélni nem tud — hiszen a tan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom