Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-19 / 112. szám
i$4 3 májú» 20; ELLENZÉK Végit József riporüa s 3 — A nagybányai polgármesierváhozás „kulisszatitkai Vádak, amötyakatf a iéRyek és etedfiniéwyek fineggc&foftaak ~££ A városvezetoség elfogulatlanságára a legjobban jellemző, hogy az egyik festő- műteremnél a Gill ajánlatával szemben, helybeli vállalkozónak adták a munkát, annak ellenére, hogy eredetileg a Gill ajánlata volt kedvezőbb és csak az ajánlatok felmondása után a vállalkozóhoz feltett kérdésre vállalta a helybeli vállalkozó azonos feltételek .»mellett a megrendelést. A budapesti vállalkozó bekapcsolása nem jelentette azonban azt, hogy a nagybányai kisiparosokat károsodás éri, A nagybányai épitőiparosokat mindenben belevonták a munkába, csupán a fővállalkozó és irányitó volt a budapesti hadirokkant építész. A polgármester ellenfelei előszeretettel azt a hirt terjesztették Nagybányán, hogy Szabó Miklós dr. néhány benső barátjának befolyása alatt állott és a városi építkezések kiadásánál ezek tanácsára döntött. Tény az, hogy a polgármester több, az építkezésekkel kapcsolatos kérdésekben kikérte egyik régi barátjának, Füvessy László igazgatónak tanácsát. Meg kell azonban állapítani, hogy Nagybányán nincs megfelelő építkezési vállalkozó. A város lakossága megkétszereződött, itt a lakáshiány sokkal nagyobbmérvü, mint más városban, aminek következtében nagyobb ütemben, sürgősen kellett megindítani az építkezéseket. Már az utolsó években is természetes szükség lett volna az építkezés megindulása. Mindez nem történhetett meg a nagybányai anyaghiány és a megfelelő vállalkozók hiánya miatt. A polgármester arra kérte Füvessy Lászlót, mint feltétlen megbízható szakembert, hogy többek között a levente siotthon építkezésével kapcsolatban ajánljon három-négy építési vállalkozót, akik a nagybányai építkezéseket lebonyolíthatnák. Tudta, hogy Füvessy mint épitőanyagkereskedő a hivatásából kifolyóan ismerős az építési vállalkozók körében. így került szóba Gill Miklós hadirokkant építési vállalkozó, aki a honvédelmi minisztérium részére is megrendeléseket szokott vállalni. Ez azonban csak akkor történt, amikor a városvezetőség már a két nagybányai helyi lapban, továbbá a szatmári lapban, a koMozgófényképészek nélkülözhetetlen segédkönyve: v A filmtechnika kézikönyve Irta Székely Sándor oki. gépészmérnök. Harmadik átdolgozol i kiadás. Kb. 300 oldal 08 ábrával. Ára 7 pengő. Kapható az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. NAGYBÁNYA, május 20. (Az Ellenzői kiküldött munkatársától.) Minden váratlan esemény a legkülönbözőbb találgatásokra ad alkalmat. Érthető tehát, hogj Nagybányán azonnal megindult a szóbeszéd, hogy vájjon mi okozta dr. Szabi Miklós polgármester leváltását. Kulisz- szatitkokról beszélnek a városban. Különböző mendemondák terjengnek, amelyekkel azonban szembe kell nézni, ha í tényeket tisztázni akarjuk. Pedig fontos hogy olyan városban, ahol tizezres munkástömeg él, tökéletes legyen a magyarság egysége. Ehelyett az a helyzet, hogy Nagybányán a politikai pártvis'zályol napirenden v>annák. Eddig abban egyetértettek a pártok, hogy a polgármestei személye mindenben alkalmas a város- vezetésre. Nem lehet tehát azt állítani hogy a tömegekben ellenséges hai^gula' uralkodott volna a Dolsármesterrel szemben. Minden közéleti személyiségnek j i vannak ellenségei. Szabó Miklós dr.-nak > i is voltak ellenlábasai, akik úgy éi'ezték: j ! háttérbe vannak szorítva a polgármester j működése miatt. Ezeknek az ellenfelek- I nek egyrésze a román uralom alatt is sze- I repet vitt a város politikai életében, sőt j olyanok is akadtak közöttük, akiket igazoló eljárás alá vontak a román uralom I alatti magatartásukért. Ezen a helyen * nem az a célom, hogy a nagybányai politikai viszálykodás részleteire kitérjek. ■ Éppen a nagybányai közhangulat érdeké- . ben szükséges azonban, hogy foglalkoz- , zunk azokkal a „vádakkal"1, amelyeket a polgármesterrel szemben felhoztak, mert j az egészséges közhangulat, kialakításához ; csak a valóság megállapításával tudunk eljutni. Mindkét álláspont meghallgató- sával összefoglalom tehát a nagybányai | unlo'ármpsterváltnzás ..kulisszatitkait“. A seriéshtzíafási szerződés Hogyan történtek a nagybányai építkezések? lözsvarx Ellenzékben es Keleti Újságban, a budapesti Vállalkozók lapjában és még egy budapesti szaklapban versenytárgyalást hirdetett meg, amely eredménytelen maradt. A Gillnek kiadott felhívással egyidejűleg négy nagybányai vállalkozót is felhívtak ajánlattételre. Az ajánlatokat négyes bizottság bírálta el, amelynek jegyzőkönyvét a bizottság mind a négy tagja aláírta. Legolcsóbb a Gill Miklós ajánlata volt. Ezért a bizottság indokolt javaslata alapján a város Gillnek adta ki a munkálatokat, azonban az előiratokban nem szereplő és a mérnöki javaslatokban sem szereplő szigorú feltételeket leötött ki GUI szerződésébe éppen a polgármester javas- latára. így többek között belevették a szerződésbe, hogy pótmunkát csak abban az esetben számíthat fel, ha a vállalkozó előzetes Írásbeli bejelentésére írásban kapja meg a megrendelést. Ez a kikötés nyilván mutatja, hogy a polgármester csak a város érdekeit tartotta szem előtt és semmiesetre sem kivánt az ilyenformán teljesen megkötött kezű vállalkozónak kedvezni. A levente siotthon építésével kapcsolatosan a polgármester személyes ellenfelei felhozták, hogy a vállalatbaadás napján 30.000 pengő előleget adott a vállalkozónak, amivel kamatmentes forgótőkéhez juttatta. Az iratok között azonban ott van a vállalkozó nyugtája, hogy nem előleget kapott, hanem a honvédelmi minisztérium utasításának megfelelően az építkezési, felszerelési és berendezési tárgyak megvásárlására vette fel az összeget. Ezeket a berendezési tárgyakat be is szerezték és a helyszínre szállították- Miután a 30.000 pengő nem volt elegendő ezeknek a berendezési tárgyaknak kifizetésére, hanem a számla beérkezése után még a különbözeiét is ki kellett fizetni, ez a legbeszédesebben mutatja, hogy a 30.000 pengő nem a vállalkozó felhasználására szolgált, hanem, az építkezéstől függetlenül, a felszerelési és berendezési tárgyakra. Az árok-óvóhelyeket ez év tavaszán ugyancsak azért adták Gill Miklósnak, mert az ajánlata a legolcsóbb volt és a sürgős munkának a megrendelés idejére való elvégzése nála sokkal inkább biztosítottnak látszott, mint azoknál a kis vállalkozóknál, akiknek munkája a helybeli nagyüzemek szomorú tapasztalatai alapj ján sok kifogás alá esett. Ilyen előzmé- > nyék után a közbiztonsági szempontból ! sürgős építkezéseket nem lehetett a kis- . vállalkozókra bizni és az azóta elkészült árok-óvóhelyek: szembetűnően jobbak az eddigieknél. ‘ Vád, amely magáiéi*meg dői Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter az iskolánkivüli népművelés feladatairól A közellátás kérdése országszerte gon- j dot okoz városvezetőinknek. Lelkiismere- j les polgármesternek yiindent el kell kő- j vetni, hogy a gondjaira bízott polgárság ; létszükségleteit biztosítsa. Különösen a sertéshusellátás ütközik nehézségekbe és ezért a közellátásügyi minisztérium különleges rendeletekkel szabályozta az egyes városok sertéshizlalásának kérdését. Nagybánya városa is kötött sertéshizlalási szerződést, amelyet a törvény- hatósági bizottság november 29-én tar- [ tott rendkívüli közgyűlésén teljes egészében jóváhagyott és elfogadott. A sertéshizlalási szerződés ügyében tartott közgyűlés vasárnapra esett, az okiratokat viszont november 28-án, szombaton dátu- mozta az illetékes városi ügyosztály. A polgármester a közgyűlés után irta alá a szerződést, viszont vádként hozták fel . ellene, hogy az egyik okiraton november ; 28-i dátum szerepelt. Kifogásolták, hogy | a szerződésben négy és félszázalék juta- * lékot adtak az ügynököknek. Ehhez tudni kell, • hogy a szerződésben három fél szerepel. Az egyik ügynök a város és a sertéshizlaló gazda között, a másik a sertéshizlaló és a MASz között, ezért kellett kétszer két százalék az ügynököknek, félszázalékot pedig a hizlalás tartama alatt az ellenőr kapott, aki azt ellenőrizte, hogy a gazdák a kiutalt mennyiségből hizialják-e a sertéseket. A városvezetőség eljárását a közellá- tásügyi miniszter rendelete teljes mértékben igazolja. Az Állatkereskedelem cimü szaklapban a sertéshizlalásról közölt köz- ellátásügyi miniszteri rendelet ugyanis engedélyt ad a százalék kiutalására. Megjegyzendő, hogy a százalékot amugy- sem a város, hanem a hentesek fizették. A vádakkal szemben az volt a tény, hogy Nagybánya közellátását zavartalanul biztosították és a polgárságnak sem sertéshushiány miatt, sem zsirhiány miatt nem kellett panaszkodni. A polgármesterváltozással kapcsolato- I san dr. Szabó Miklós személyes ellenfelei előszeretettel hozzák fel, hogy 1500 köb- ! méter bükk-rönkfát a város a polgár- | mester utasítására kedvezményes áron i adott el. Ezzel kapcsolatosan magához a ; polgármesterhez intéztem kérdést, hogy j mi igaz a városban terjesztett szóbeszéd- ; ről. Dr. Szabó Miklós polgármester kér- j désemre a következőket mondotta: — Mielőtt elfoglaltam volna a nagybá- ] nyai polgármesteri széket, csak tűzifa- '■ áron adták cl az erdőben tőn álló fát, ! amiből a városnak mérhetetlen kára volt. j Azonnal bevezettem azt a rendszert, j hogy különbséget kell tenni a rönknek j alkalmas fa és a tűzifa között, ami ön- Ş ként értetődően növeli a város bevételét. ! Ezt a jövedelmet azzal is fokozni akar- ; tam, hogy ne a vevő legyen a kitermelő, j hanem a város, amivel biztosítani tudom, , hogy tényleg olyan állapotban adjuk el ; a fát, ami a hatóságnak is megfelel és I nem .kényszerülök arra, hogy a vevő meg- ; ítélése szerint bíráljuk el a fát és az általa esetleg döntés közben okozott minőségi különbséget most már a város részére biztosítjuk. Ezért tértünk át ezidén a rönktermelésre. Hogy ez mennyire kifi- ; zetődött, azt legjobban bizonyítja, hogy a i multévi négy pótköltségvetés fedezetét ez j a különbség adta. — A rönkeladásnál a kormányrendé- | letben megállapított maximális árak következtében vita sem lehet, mert a mé- I rétién és osztályra pontosan megvannak 1 az árak. Ez azért is a legtisztább, ami egy ! közület bevételénél az összes szereplők szempontjából a legszükségesebb. A rönkeladás igy maximális árak mellett a ver- : seiiytárgyalást is fölöslegessé teszi, mert ! versenytárgyaláson sem lehet nagyobb ; árat elérni a maximális árnál. Ezek sze- ; rint tehát a rönkeladás biztosítja a leg- 1 jobban a város bevételét és kizárja a visszaélést. Lehetővé teszi továbbá a vevő megválogatását. Amióta a város élelmezése a háborús nc*hézségek következtében nemcsak gondot okoz, hanem amint a mult év üres piaca mutatta, erős kézzel kell belenyúlni irányításába, összekapcsoltam a város élelmezését a rönkeladással s a rnult év őszétől csak annak adtam el rönköt, aki a város élelmezését számbavehető mennyiséggel elősegítette. Ezzel elértem azt, hogy a város a maximális ár mellett megkapta az ezen a vidéken termelés alá nem eső élelmiszereket oly mértékben, hogy a város ezévi élelmiszerellátása meghaladja a multévit. Ezt minden nagybányai háziasszony és huzamosabban ittartózkodó vendég igazolhatja, holott kétségtelen tény, hogy ebben az évben országszerte nehezebb volt a közellátás, mint a múltban. A polgármesteri nyilatkozathoz nincs sok hozzáfűzni valónk. Nemcsak, hogy magától megdől ezekután a rönkeladással kapcsolatban felhozott vád, hanem éppen azt igazolja, hogy a városnak felbecsülhetetlen hasznot hozott az uj rendszer. Igv néznek ki tehát a valóságban a nagybányai polgármesterválság kulissza- titkai. Közérdeknek tartottam, hogy ismertessem az állítólagos vádakat, mert a szóbeszédnek akkor lehet leginkább, elejét venni, ha a tényeket felsorakoztatjuk. Nagybánya közvéleménye ezekután tehát teljesen kizártnak tartja, hogy a polgármester ellen felhozott bármely vádnak súlya lett volna az illetékes tényezők előtt és a személyi változást más okokra vezeti vissza. A nagybányai polgármesterválság kérdése még nincs lezárva és a belügyminisztérium bizonyára meghallgatja ebben a kérdésben- az illetékesek véleményét, BUDAPEST, május 20. Szinnyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter á balatonkenesei országos népművelési értekezleten nyilatkozott az iskolánkivüli í népneveiés feladatairól. ; A miniszter többek, között ezt mondotta: — Az iskolánkivüli népnevelési fontos- j nak és nagyjelentőségűnek tartom. Igen j nagy szükség van erre a munkára és igen nagy feladatok várnak ránk ezen a téren. : A kultúra nemzetfenntartó erő. A nem- j zetnevelés munkája ma megnövekedett. • Az állampolgárok nevelése az állam és a társadalom közös feladata. Országok sorsát, fennmaradását nemcsak a fegyveres í erő dönti el, hanem az állampolgároknak j érzülete, lelke, kultúrája. — Nemzetünket a magyar kultúra ere- , je tartotta fenn a trianoni katasztrófa ; után és erre az erőre kell támaszkodnunk jövőnk továbbépítésében is. Tervszerű j nemzetnevelő munkára van tehát szüksé- ; günk, ha Európa népei között méltó helyet akarunk biztosítani a magyarság szá- j mára. — Az iskolánkivüli népnevelésnek kö- 1 telessége, hogy az iskolák munkáját folytassa és kiegészítse. Ez a kötelességtudat | több művelődési alkalmat teremt és ez- : zel emeli a nemzet művelődési szinvona- ; lát, az állampolgári szellem megerősité- sét és a nemzeti szellem kialakulását. ; A népművelés feladata és lényege nem lehet más, mint a nemzeti eszmények és a j nemzeti öntudat fejlesztése révén a nem- ' zeti egység tervszerű munkálása.. — Nem akarjuk a társadalmat, még kevésbé az egyházakat kizárni a népne-' I velő munkából, ellenkezőleg, segítő ■ együttműködését kérjük, de fenntartjuk magunknak a jogot, hogy a népművelés j egységes szellemén őrködhessünk, mert elsőrendű nemzeti érdekek köteleznek erre. A népművelés belső fejlesztése ér- í dekében olyan intézkedéseket kell ten- ; nünk, amelyek lehetővé teszik, hogy a 1 népművelés tudatos, tervszerű munkává mélyüljön. Itt elsősorban a népfőiskolák, a munkásiskolák és a munkás főiskolák rendszeresítésére, a faluvezetők képzésére, a népkönyvtárak fejlesztésére és a magyar falu életének, népének tanulmányozására gondolok. A népművelés nemcsak azt jelenti, hogy mi, a magyar értelmiség, a magunk műveltségét átadjuk a népnek. Mert mi is sokat tanulhatunk a néptől és nemcsak ők tőlünk. A népművelésnek meg kell ismernie a nép kulturális igényét és vissza kell vezetnie a sokszor tévútra sodort népet ősi, eredeti kultúrájához. A magyar jövő útja, szolgálata kötelez bennünket arra, hogy minden magyar értéket fokozzunk, amennyire csak tőlünk telik, hogy azt minden magyarral megismer- tessük. A magyarság lelki egysége és minden magyar érték megbecsülése, a magyar jövő legfőbb és legbiztosabb vára — fejezte be beszédét a kultuszminiszter. Finn tudósok a Kormányzónál BUDAPEST, «május 20. A kormányzó szerdán délben fogadta a Budapesten időző finn kulturális küldöttség’ tagjait. Hikkanen egyetemi tanár magyar nyelven mondott üdvözlő szavai után Aarne Vuorima budapesti finn követ és meghatalmazott miniszter bemutatta a küldöttség- tagjait, akikkel a kormányzó hosszasan és szívélyesen elbeszélgetett. A finn kulturális bizottság- szerdán megtekintette a budapesti gyógyfürdőket. \ körséta befejeztével a budapesti gyógy- és fürdöhelyi bizottság.elnöke, Karafíiátli Jenő dr. ni. kir. titkos tanácsos a Margitszigeten egyszerű ebéden látta vendé* gül a bizottságot*
