Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-18 / 111. szám
id43 május 19. ELLENZÉK Szász Lajos közellátási miniszter: „Rendszert kell biztosítanunk a közellátás egész területén, másképpen sohasem tudunk nyugalmi helyzetet teremteni" A Magyar Távirati Iroda jelenti: j Dr. Szász Lajos in. kir. közeli átás- I ügyi miniszt er kedden dél Len a na- J piiapok szerkesztői előtt tájékoztatót tartott a közellátás időszerű, kérdéseiről. A sajtófogadáson megjelent ti trések Béla és (Gergelyffy András államtitkár, Rosta: Károly székesfővárosi tanácsnok, valamint Fekete Béla és Teleki János miniszteri osztályfőnök é sa közellátási minisztérium több más képviselője. — Amióta a közellátás ügyeinek intézésével foglalkozom — mondotta . a. miniszter — minden alkalommal őszintén és leplezetlenül feltártam mindazt a nehézséget és akadályt, amelyet le kell küzd énünk. Meggyőződésem ugyanis, hogy a közellátás- bau rögtönzésnek nincs helye. Az elmúlt évek tapasztalatai arra késztettek, hogy a közeli át ásnak első és legfontosabb tényezőjét, a közélelmezést uj alapokra helyezzem. A jövő gazdasági évtől kezdve életbe lép az uj terménybeszolgáltatási rend. Ennek keretében olyan mérvű beszol- gáltatási kötelességet róttunk a mezőgazdaságra, hogy annak beszedése után oly készletekkel rendelkezünk, amelyekkel az ország ellátatlan lakosságának élelmezését megoldjuk. E rendszerben mindenki pontosan elkészített terv szerint fog dolgozni a közélelmezés biztosítása érdekében. Bizakodva nézhetünk a jövő elé, mert emberileg mindent megtettünk a rendszeres közellátás érdekében. Többször bejelentettem, hogy ipari ellátásunk gyökeres átszervezése is mellőzhetetlen. Az ipar terén azonban a nyersnyaghiányt bizonyos irányokban leküzdeni nem tudjuk, tehát törekvésünknek oda kell irányulnia, hogy a rendelkezésre álló készletekből a társadalom széles rétegei által használható cikkeket, állítsunk elő és a termelt javaknak igazságos és szociális elosztását megszervezzük. Ezért a gyárakat arra köteleztük, hogy a nyersanyagokat csak bizonyos közszüks égi etet kielégítő cikkek gyártására fordíthatják. Rendeztük a kereskedők intézményes áruellátását és megfelelő árak megállapításával és az árak betartásának ellenőrzésével megteremtettük ai fogyasztók számára az áru megvásárlási lehetőségét. Végül biz- tosTtottuk a fogyasztó számára a legszükségesebb ruházati cikkeket- és megvédtük azoktól a lelkiismeretlen emberektől, akik eddig pénzüket különböző cikkek halmozására fordították. Ez az intézkedés nem korlátozás, hanem ai fogyasztás igazságos arányosítása, mert mindenkinek biztosítja a lehetőséget egv bizonyos mértékű vásárlásra. Ne alkarja, mindenki azonnal kiváltani azokat a cikkeket, amelyek megvásárlására a rendelet feljogosította és mondjon le mindenki arról a rossz szokásról, hogy az árukiosztás alkalmával féktelen halmozási vágytól eltelve kifosztotta az üzleteket és elvette az arra rászorultaktól a vásárlás lehe- I tőségét. Ez a rendelkezés könnyebb- I séget jelent a kereskedő számára is. A kereskedő tudja, mennyit szabad eladnia a vásárlónak. Ha az ellenőrzés során bárhol is visszaélést észlelnék, azonnal ki fogom zárni az illető kereskedőt a további áruellátásból és ezzel az intézkedésemmel szemben nincs fellebbezésA miniszter ezután bejelentette, hogy rövidesen sor kerül az ipari elPorkettezési munkálatokat jutányosán vállal: £d. Le;£nczy Jázs®f, lakás: Z ápo ya u ca 1 1. sz. vagy Sebő k-cu’sr íszd^:, Mri ’á- k«r ly tű 23. Tel 19—~9. látás más ágazatainak gyökeres rendezésére is, majd pedig áttekintést adott a közélelmezés helyzetéről. Az uj esztendőben a jegyrendszer kiterjesztése ellenére is bizonyos zavarok j mutatkoztak egyes élei micikkeknél, j főleg a hús-, a tojás- és a tejet látásban. A husj egye k segítségév el a. húsfogyasztásban mutatkozó aránytalanságokat kívántuk megszüntetni. A husjegyek bevezetésével sem lehetett azonban állandó fejadagot megállapítani, hanem csupán arra vállalhattunk kötelezettséget, hogy egy-egy időszakban összegyűjtött készletet a jegyek alapján igazságosan osztunk szét. A kedvezőtlen takarmány! helyzet következtében azonban a felhajtásra kerülő állatok nagyon leromlott állapotban varrnak, alig van hús rajtuk. A háborúnk ózta forgalmi nehézségek folytán az állatszállítmányok késése és elmaradása is zavarokat okozott. De a fogyasztók is. hibásak voltak, almikor ugyanis az április 1-től érvényes husjegyek kiosztásra kerültek, a vásárlók sok esetben nem annál a ; hentes és mészárosnál bélyegeztették í le húslegyeiket, akiknek körzetéhez j tartoztak Ennek folytán az egyes üzletek áruellátásában zavarok áll- , lak be. A húsellátása zavarokkal j szintén egyidőben nehézzé vált a to- ; jáshelyzet is. Tojástermelésünk ! ugyanis csökkent, mert a takarmányozási nehézségek, valamintt a vá- í ros előtti jó értékesítés lehetőségei és i a lrashiány miatt a tojóállomány egy része levágásra került. A kereskedő felvásárlási tevékenységét erősen zavarta a feketepiac, a batyuzók káros működése. Tgv a termelők felé igen magas felvásárlási ár érvényesült. A mult héten megjelent rendeletekkel megszüntettük a tojásé [látási zavarokat. Korlátoztam a fel- vás-árlásra jogosu 11 főj ásnagy k eres- kedők számát és, a tojás összegyűjtését és tárolását évek óta jól működő és kiépített gyűjtő hálózattal rendelkező kereskedőkre bíztam. Ugyanakkor megái lap i toi tarn a fogyasztói és nagykereskedői áron kívül ,a termelőnek fizethető legmagasabb árat is, mégpedig olyan méltá- nyosian, hogy azzal a termelők megelégedhetnek. A zugkereskedelem letörése céljából intézkedtem a tojás- forgalom állandó és szigorú ellenőrzése iránt is. Az elmúlt év tavaszán a tejellátás rendezése érdekében Budapesten bevezettük a tejjegyrend- szert. E rendelet egyidejűleg eltiltót- I ta a kávéházakban, vendéglőkben, j cukrászdákban, tej és tejes ételek kiszolgáltatását. A kávéméresek és ! kifőzések azonban továbbra is szolgáltathattak ki tejet és tejes ételeket és a rendelet úgy intézkedett, hogy a Budapestre felhozott tej 5 százaléka ezek szükségletének fedezésére szolgált. ITa; megadtuk a lehetőséget a kávémérések tejel látására, az egyenlő elbánás elve alapján biztosítanunk kell a kávéházak tejel látását is. Ezért legutóbb úgy intézkedtem, hogy a napi felhozatal 5 százaléka, ; mely eddig a kávémérések és kifőzé- ! sek rendelkezésére állt, a jövőben a j kávémérések és kávéháziak között j kerüljön szét,osztásra. Egy liter tejet j sem vontunk el tehát a tejjegyek j fedezetéből. Az átmeneti nehézség itt is mii-lóiban van. Ezek a most említett, nehézségek azt mutatták, hogy az eddiginél biztosabb alapokra kell helyezni a közellátást. Rendszert kell j biztosítanunk a közellátás egész területén, másképpen sohasem tudunk nyugalmi helyzetet teremteni — fejezte be közellátási tájékoztatóját. Bensőséges ünnepléssel leplezték le a megyeháza dísztermében a kormányzó arcképét Kolozsvár, május 19. Kolozsvár és Kolozs vármegye lakossága* Kormányzó Urunk iránti szeretetének, hálájának és hódolatának adott kifejezést, amikor elhatározta, hogy arcképét megfesteti a vármegyeház közgyűlési terme számára. A gyönyörű festmény, amely Szopos Sándor alkotása, nemrégen el i=s készxi't s kedden délelőtt Kolozsvár és Kolozs vármegye társadalmának részvételével ünnepélyesen leleplezték. A 'eleplezési ünnepség Kolozs vármegye törvényhatósági bizottságának díszközgyűlésén történt, amely Inczédy-Joksman Ödön dr főispán elnöklésével kedden délelőtt 10 órakor zajlott le a vármegyeháza dísztermében. Ez alkalomból a törvényhatósági bizottság tagjai és a nagyközönség zsufo’ásig megtöltötték a vármegyeháza dísztermét. A közönség soraiban ott láttuk városunk egyházi, katonai és polgári hatóságainak összes vezetőit. A díszközgyűlést délelőtt 10 órakor Inczédy- Joksman Ödön dr. főispán nyitotta meg, aki diszmaigyarba öltözve, két vármegyei hajdú kíséretében lépett a terembe. A Magyar Hiszekegy elmondása után a főispán üdvözölte a megjelenteket, majd a rövid üdvözlő beszéd után vitéz Boga Alajos dr. pápai pre átus, a felavató ünnepség ünnepi szónoka mondott beszédet. — Most, amikor népünk újra fegyverben áll s nemzetünk veszélyek között a halál árnyékában menetel, amikor újra próbára tétetett a magyar — mondotta —, úgy érezzük, hogy közelebb kell szorítanunk a váltakat és keményebben, testvériesen meg kell fognunk egymás kezét. Csak egységes, befelé egyformán gondolkozó és érző, kifelé zárt egységben cselekvő és* harcoló, összetartó nemzet tudja jövőjét biztosítani, az ellenséget győzelmesen visszaüzni és a győzelmet a maga javára kiharcolni. Beszéde további részében visszapillantást vetett arra a gyászos időszakra, amikor Trianon után nyomor, szenvedés és megaláztatás jutott a magyarság millióinak osztályrészéül. De ugyanakkor, midőn már-már a csüggedés lett úrrá a magyar égbolt a’att, s már-már reményét vesztette mindenki, a gondviselés fénylő csillagként olyan történeti államférfiul küldött megmentésünkre. aki nemzetének hivatását átérezve, atyja, vezére és egvben gondviselője lett a magyarságnak. Tő’e kaptuk vissza életünket, ő általa letfünk újra szabadok, tehát szent kötelességünk, hogy a legnagyobb szeretettel, gyermeki hódolattal és hűséggel álljunk körülötte. Ennek a szeretetnek és hűségnek külső jeleképpen Ko'ozs vármegye törvényhatósága leleplezi most Kormányzó Urunk arcképét, hogy mindig szemtől^szembe láthassa mindenki e teremben. Az emelkedett szellemű szép beszed után Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán felszólítására a vármegyei hajdúk elhúzták a képet- boritó nemzeti színű leplet s abban a pF’a- natban ott állott a festmény, étótnagvságbán ábrázolva Kormányzó Urunkat. A díszközgyűlés közönsége helyéről felállva, percekig éljenezte a Kormányzót. A díszközgyűlést a főispán rövid záróbeszéde fejezte be, maijd a Himnusz eléneklése és rövid szünet után került sor Szász Ferenc dr. alispán ünnepélyes eskütételére. Szász Ferenc afispln eskütite'e A vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlését Inczédy-Joksman ödöa dr. főispán nyitotta meg, majd Forgács József dr. vármegyei főjegyző bejelentette, hogy a belügyminiszter dr. Szász Ferenc, Koloz6 vármegye alispánját tisztségében vég'egesitette Ezután a főjegyző elmondta az eskümintát és Szász Ferenc dr. alispán a törvényhatósági bizottság előtt letette a hivatalos esküt. Az eskütétel után a főispán közvetlen hangon köszöntötte munkatársát, az alispánt, akinek — amint mondotta — nemcsak feljebbvalója, de egyben régi, meghitt barátja is. A szivből fakadó szavakra Szász Ferenc dr. a’.ispán meghajtott hangon válaszolt. Megköszönte azt a bizalmat és szeretetek ameiyet a főispán és az ő személyén keresztül az egész törvényhatósági bizottság tanúsított irán'a, majd hálát adott a gondviselésnek, hogy hosszu és súlyos betegségéből vissz'a vezette őt ismét munkahelyére, ahol mint a belső front harcosa, szivvel-’élekkel s a legnagyobb kötelesscgérz.etlel kíván továbbdolgozni. Köszönetét mondott ezután az alispán a vármegye közönségének együttérzéséért, valamint tisztviselő társainak szeretetnyilváni- tásáért, majd fogadalmat tett, hogy igyekezni fog, mint a vármegye e'ső tisztviselője, mia- denben megfelelni a mai nehéz követelményeknek. Mindenekelőtt, pedig — mondotta — a köz javára és boldogulásáért akar dolgozni. Az alispán beszédét hosszantartó, lelkes taps fogadta s eskütétele alkalmából újból szeretetteljesen ünnepelte a dísztermet. z$uf« lásig megtöltő közönség. A közgyűlés A díszközgyűlés és az alispán ünnepélyes eskütétele után Kolozs vármegye törvényhatósági bizottsága megtartotta közgyűlését a főispán e’nökleiével. Forgács József dr. főjegyző felolvasta az aüspáni jelentést, amely részletesen megemlékezett az utóbbi idők munkájáról, s azokiol a beruházásokról, amelyeket a vármegye eszközölt az utóbbi hónapokban. A közgyü'és ezután jóváhagyta az összes zárszámadásokat, majd elhangzottak a különböző jelen'rse.k, amelyekből kitűnt, hogy Kolozs vármegye az árvízkárosultak részére, házépítések cé'jaira 50 ezer pengős kamatmentes kölcsönt vett fel. A különböző elől erjesztések és a zárszámadások elfogadása utía a közgyűlés végétért. A da\tUt~Uió Uahtyvtuthtyi A tavaly óta nálunk is ismert Dahlke- trió ezidén újból ellátogatott Kolozsvárra. Érdeklődéssel vártuk őket. különösképpen azért, mert a klarinétos, Richter Alfréd, szép játéka még elevenen él emlékezetünkben. Ez alkalommal a Mátyás Király Diákháznak kamarazene előadására kevésbé alkalmas, nagy hangversenytermében rendezték estjüket s műsoruk nem sok alkalmat kinált Richter Alfréd rendkívüli képességeinek tündöklésére, ellenben annál kiérleltebb, összehangoltabb előadásban hallottuk Beethoven egyik trióját. Ezt a nagyméretű és szépségekben csodálatosan gazdag munkát (opus 38.) Beethoven első formájában hét hangszerre irta meg, szeptettjét később dolgozta át zongorára, klarinétra és csellóra. A Dahlke-trió három tagja egészen kitűnő játékkal, minden romantikusan érzelmes túlzástól mentesen a beetboveni szellemet híven és tisztán idézve, szólaltatta meg a bonni mester remekét. A Beethoven-trió után Dahlke önálló zongoraszámai következtek, majd Schulz Walter csellózott, Richter Alfréd is játszott egy számot, Mozarttól egy Larghet- tot és Menüettet, befejezésül Juon Paul- nak zongorára, gordonkára és klarinétra irt kisebb müveit adták elő. (Juon Paul orosz származású, berlini zeneszerző volt, a közelmúltban halt meg.) A hangverseny súlypontja a Beethoven- trió előadására esett, de a műsoron álló többi mü is módot adott arra, hogy a trió tagjai tavalyi hatásukat felülmúlóan, meggyőzzék közönségüket alapos felkészültségükről. Az egyes számok előtt Dahlke professzor rövid bevezetőt mondott s részben zenetörténeti, részben for- matani mondanivalója igen hasznosnak bizonyult, annál is inkább, mert a széD- számu közönség között sokan voltak, főként fiatalok, akik az egyes tételeket is megtapsolva, elárulták, hogy a hangver- ; senvéletben kevésbé járatosak, j - (kb.) Dr. Kovács Károly I — Csikmegys főispánja < Erdélyszerte osztatlan örömet keltett az a hír, hogy Kormányzó Urunk a belügyminiszter előterjesztésére dr. Kovács Károly Csíkszeredái ügyvédet Csik vármegye főispánjává nevezte ki. Csik vármegye uj főispánja az erdélyi magyar közélet egyik legönzetlenebb, fáradhatatlan harcosa. Az idegen uralom, alatt is tevékeny részt vett a politikai életben és a legnehezebb megpróbáltatások idején vállalt vezető szerepet kisebbségi életeikben. A Magyar Pártnak ügyvezető alel- nöke volt, később pedig a Népközösség csikmegyei elnöke lett. Mint a Magyar Népközösség képviselője a román parlamentben, több bátor felszólalásában védelmezte a székely érdekeket. A Csíki Magánjavak ügyének egyik legkitűnőbb szakértője, aki a közbirtokosság kérdéseit nagyszerű jogi. felkészültségével sikeresen képviselte a különböző fórumok előtt. A román uralom alatt egyik legfőbb védelmezője volt a felekezeti iskoláknak, amelyeknek fennmaradásáért minden áldozatot meghozott. A felszabadulás után az Erdélyi Párt csikmegyei főtitkári tisztségének vállalására kérte fel. Koi'ács Károly dr. ebben a minőségében páratlan- értékű munkát végzett és föérdeme van abban, hogy a csikmegyei székelyek egységesen felsorakoztak az Erdélyi Párt mögé és minden politikai pártviszálytól távol tartják magukat. Kovács Károly dr. főispánt kinevezése annak biztositéka, hogy ebben a történelmi múltú székely vármegyében a magyar épitÖmunka újabb szép eredményeket fog megvalósi- 1 tani.
