Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-14 / 108. szám
Bf 1943 májas 15« ELLENZÉK íWel kell világosítani a koronái fazekasokat arról, bogs mit ér a művészetük ft Köröndi mestervizsga liggefemreméliő tanalsdgaf - Irni-olvasnf alig iadnaft, de leibecsűlhetetlen értélen művészi cikkeket készítenek a székeli fazekas-mesterek KOROND, május 15. A közel ötezer lakosi uz su udvarhely megyei Korond nagyközségnek, sdíht ritka eseménye zajlott le az elmúlt napokban. ’ tnA. Amint arról röviden lapunkban is megemle- Úsdj! köztünk már, ezúttal vizsgáztak először a ko- i>not rendi fazekasok, akikről nem túlozunk, ha > ■■’ssazt állítjuk, hogy ami a fazekas ,,mesterség“ obuj tudományát illeti, utolérhetetlenek az egész .-világon. Hol van még egyetlen olyan falu a blöfföld kerekségén, hogy benne körülbelül ket- »Sßsz százötven fazekas éljen s ezek egyharmadré- ‘nö"? szenek munkáit messze földön megbecsüljék és jó pénzen megvegyék? Mert a köröndi fazekasmesterség nem kuriózum, nem ás csak olyan ,,népiesség“ amiről szelid gúnnyal szoktak beszélni azok, akik semmiféle közösséget nem éreznek a néppel. A köröndi cserép ma már világmárka, a csodálatos szinü, rajzu és vonalú bokályokat,- vázákat, tányérokat, korsókat százezerszámra szállítják ki az országból Németországba, Belgiumba, az északi államokba. Nem idegenforgalmi jellegzetesség, egyedülálló népi ipar, ami immár külkereskedelmi szemDOntból is figyelemreméltó tényező. fipáről fiara szdll a fazekas mesterség Senki sem tud pontos felvilágosítást adni cm arra vonatkozóan, hogy mióta van Korondon agyagipar. Csak annyit tudnak, hogy a fazekas mesterség iránti érdeklődés apáról fiúra szállt már nemzedékek óta s ta- ó Ián akkor kezdődött amikor felfedezték a falu határában, alig félórányi járásra a ké- 9» kés, idegen anyagoktól mentes anyagot. 1 A A természet nevelte rá a korondiakat a faze- '?.ed kasságra. A székelv ember olyan, hogy min- nob dent értékesít, amit csak lehet. Ez kell is, nrn mert hiszen a székely szántóföld szegény, 2uq pusztán csak földművelésből itt nagyon ke- >207 vesén tudnak megélni. A természet azonban non nemcsak rávezette a korondiakat az agyagra, mri hanem tehetséget is adott annak megmunkálá- rl.62 sához. Enélkül nem is lehetne beszélni ma kórról rondi cserépről és egészen bizonyos, a messze r/n nyugati városokba sem jutna el ez a jellegze- tesen székely termék. Mert Korondon a greifst rekekből nem „lesz mester“, hanem már mesial tereknek születnek;. Különös érzékük van az ;§s agyagformáláshoz. Szinte egyik sem tanulja, sió csak egyszerűen leül apjának fazekaskorongja sm mellé, két marka közé veszi az agyagot s miközben lábával hajtja az elsó kereket, ujjai közül előmagasodik egy-egy kaicsu kancsó, finomvonalu virágváza, vagy cakkosszélü tányér. Formaérzékük bámulatosan fejlett. Mintákat senki sem adott soha nekik. Legfeljebb mostanában, amióta két köröndi fazekas gyáriparilag is foglalkozik c seré pké szitás, el, hozat olykor mintákat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból, hogy a régi színek, régi rajzok ne vesszenek ki s Ízlésesek legyenek a készítmények. Nem utolsósorban pedig jellegzetesen magyarok. A legtöbb köröndi fazekas alig néhány elemi iskolát végzett. Mivel pedig a község lakóinak körülbelül 30—35 százaléka Írástudatlan, közöttük is nagyon sokan vannak, akik nevüket sem tudják leírni. A legutóbb megtartott első mestervizsgán kiderült, hogy azok, akik csodálatosan szép formás vázákat készítenek el fazekaskcrckükön öt perc alatt, még csak a ceruzát sem tartják jól az ujjaik között, rajzolni pedig éppenséggel nem tudnak. Hogyan történik a mestervizsga ? Éppen ez a körülmény teszi nehézzé a köröndi fazekasok ipari megrendszabályozását. A’:: 'iparügyi minisztériumban sokáig tárgyalták a kérdést; Kötelezzék-e szabályszerű iparigazolványok váltására, illetve mestervizsgák aiapján iparjogositványok megszerzésére a köröndi fazekasokat, vagy nyilvánítsák őket haziiparosoknak. Végül az iparügyi miniszter úgy döntött, hogy képesítéshez köti a köröndi fazekasipart is és ennek megfelelően írták ki az első mestervizsgálatot. Az iparügyi minisztérium azonban gondoskodott arról, hogy a korndiak megfelelő különleges elbírálásban részesüljenek. Tudvalevő, hogy a fennálló rendelkezések értelmében mestervizsgára csak azok állhatnak, akik ta- ronckodással, tanonciskolái végzettséggel és segédi gyakorlattal, azaz munkakönyvvel rendelkeznek. A köröndi fazekasoknak azonban sem iskolájuk, sem munkakönyvük nincsen. ők nem tudnak egyebet felmutatni, mint világhírű alkotásokat, cserépedényeket, tárgyakat. A kivételezés abban jelentkezik, hogy a miniszter külön-külön minden köröndi fazekasnak, aici már hosszú idő pta folytatja ezt a mesterséget, engclélyt ad a mestervizsgára való jelentkezésre. Eddig a miniszter hatvanegy embernek adott hasonló engedélyt, de ezek közül csak 24-en adták be vizsgázás iránti kérvényüket. Márpedig a fennálló rendelkezések értelmében, amennyiben ebben az évocn a köröndi fazekasok nem tesznek mestervizsgát és ezt követően nem váltanak iparjog09Ítványt, nem folytathatják tovább a ,,mesterségüket“. Ál őst már : megtört a jég“ v.s a köröndi fazekasok kezdeti idegenkedése után az első mesterek letették a vizsgát, a rendelkezést minden bizonnyal végrehajtják. Utóvégre a törvénynek immár meg kell védenie a jogszerinti iparosokat — a kontárokkal szemben, még akkor is. ha ezek a ,,kontárok“ valóságos művészei a mesterségüknek. jukért s a tudatlanságukkal visszaélő közvetítők vágnák zsebre az óriaú hasznot. A vizsgával kapcsolatban kiderült, hogy egy olyan kancsó, amelyért kifestve, kiégetve alkotója két pengő húsz útiért kap, már 1 Budapesten is 10—15 pengőbe kerül, va'.on akkor Németországban é Belgiumban, alsóvá százezer számra szállt: jak a köröndi portékát, miután az átmegy jónéhány ember kezén, mennyit ér? A korondiak egyszerűen nem tudják, hogy milyen felbecsülhetetlen érték a művészetük. Nem azt mondjuk, hogy kizsákmányolják őket, de azt igenis állítjuk, hogy ha önmaguk értékesítenek is, mégpedig kiviteli engedély utján árujukat, a községbe sokkal több pénz kei ülne be, mint így. Jelenleg az a helyzet, ho°y körülbelül hatvan, exportra termglő fazekasnak van egy úgynevezett ,,alkalmi szövetkezése“. Egy budapesti ügyvéd az irányitója. Az ügyvédnek azonban nincsen kiviteli engedélye, a hasznot tehát más szedi le. Jó volna. 3ávor Géza ny. miniszteri titkár, volt parlamenti gyorsíró, a gyorsírás egyetemi előadója Magyar és német tanfolyamok. cfyorsiró- és gépire iskolái a. Deák F.-u. 45. Telefon 17-77. Végzetteknek gyakorlóórák. Díjtalan á Iá közvetítés.Álla ni bizonyítvány ha kellő irányítással a fazekasok szövetkezetei létesíthetnének és az megkapná a kiviteli engedélyt, valamint behozatali engedély: is kapna, festékre. A festéshez felhasznált anyagot ugyanis külföldről kell Deszerezni. A kék szint (kobalt) Finnországból hozzak Az alkalmi szövetkezés rendelkezésükre be csá jt ja, ezerr ragaszkodnak egyelőre hozzá. Ipari kiképzési fcslí adu a korondíaknak A legtökéletesebb megoldás az volna, ha az iparügyá miniszter a közoktatásügyi miniszterrel együtt elhatározná, hogy a nagyközség iskolájával kapcsolatosán valamiféle ipari oktatást végző osztályt létesítene, ugyanakkor pedig községi tanfolyamok tartásával megfelelő felvilágosítást is nyújtanának az immár iparosokká váló fazekasoknak. Mindenesetre, ha most már kizökkentették háziipari jellegéből a fazekas mesterséget, nem lehet magukra hagyni a korondiakat, mert kö rmyen bekövetkezhet, hogy aláhanyatlik az egész világon páratlan agyai,-művészet és szegényebbek lennénk egy ilyen világraszóló adottsággal. Nagyon jól tudjuk, hogy a tanfolyamok sikere nagymártékben attól függ, hogy a falu vezetői mennyire tudják megszerettetni az emberekkel a tudás iránti érdeklődést. Egyelőre az a helyzet, hogy a nagyközségben rendezett analfabéta-tanfolyamok iránt, bár Körend lakói közül több, mint ezren nem tudnak sem írni, sem olvasni, az érdeklődés feltűnően gyenge volt. Tapintatosan rá kell ve5 ... TITKOS vágya mindenki- nek, hogy egyszer vagyonhoz jusson. Ez a vă ya köny- nyen teljesülhet, vegfen Ál* csm- sorsjegf ef, ennek segit égével könnyen juthat nagyobb pénzösszeghez. — Ára : egész 3.— R, fél 1.50 P. Főnye remény: 40 .oo® a. P. 29,360 nyeremény ^20.C00 P. értékben Hús á * jimiui 8.-án Asor jegykaphaló sorsjegyfőr rus:tók- nál és dohánytőzsdékben. zetni az embereket, hogy ne szégyeljék ..iskolába vén fejjel járni“, mert igazán nem az ő bűnük, ha nem végezhettek idejében iskolát s utóvégre nekik lesz hasznuk belőle. ha a kor követelményeinek jobban megfelelnek. Biztosítsak az Aztán van még egy fontos kérdés, amit az iparhatóságoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniok; az utánpótlás biztosítása. Az iparjogositvánnyal ellátott fazekasok most már kénytelenek beszegődtetni azokat a fiatalokat, akik el akarják sajátítani tőlük a mesterséget. De hova fognak tanonciskolába járni ezek a fiatalok? A másik fontos dolog pedig az, hogy nem szabad ipari munkásoknak tekinteni a cserépkészitésnél foglalkoztatott asszonyokat. A férfiak c-ak az agyagmunkát végzik, mig az asszonyok és kislányok festenek. Ők „írják" rá azokat a csodálatosan szép rajzokat a cserepekre, a madarakat, a tulipánokat, amelyek elgyönyörködtetik a nézőt. Őket nem szabad ipari munkásokként kezelni és a betegsegélyzőbe való be nem jelentésük miatt a mestert megbüntetni. Ők tényleg házilag végzik ezt a munkát, még akkor is, ha történetesen naponta százával „Írják“ meg a cserepeket. Ez náluk művészet s mint ahogy nem kell bejelenteni a betegsegélyzőbe a költőt, vagy a muzsikust, őket sem lehet erre kötelezni. Még ebben az esztendőben iparjogositvány nélkül működhetnek a fazekasok. Jövőre azonban a törvény szigorával végrehajtják az ipari rendelkezéseket. Meg kell győzni a ko- rondiakat, hogy a mestervizsgákra szükségük van, a legjobb meggyőzés azonban az lesz, ha az érdekeltek mindjárt észreveszik az uj helyzet előnyeit is, azaz nemcsak azt tapasztalják, hogy adót, Ipartestületi tagdijat, ta- noncszerődési dijat, betegsegélyzV keil fizetniük, hanem az áru értékesítésénél is több keresethez jutnak és piacszerzési lehetőségeik hatósági támogatással, a felesleges közvetítők kiküszöbölésével megszaporodnak. TAKAB ANTAL. Regényt ir az ,,. Kozma Nagy László kolozsvári nyomdatulajdonos egy- szerre tartja lakodalmát és ezüstlakodalmát és leánya is szüleivel egy napon esküszik örök hűséget vőlegényének KOLOZSVÁR, május iy. Bensőséges, meghitt ünnepség színhelye lesz ma délután hat órakor a Farkas-utcai ősi református templom. Kozma Nagy László, ismert kolozsvári nyomdatulajdonos — ha különösen is hangzik ez — esküvőjét tartja és ezzel egyidejűleg ezüstlakodalmát is ünnepli. Ráadásul pedig ugyanezen a napon és ugyanebben a templomban esküszik örök hűséget vőlegényének Kozma Nagy László leánya, Anna is. Ennek a rendkivül érdekes hármas esküvőnek előzményei még a régi világháború idejére nyúlnak vissza. Olyan az egész, mintha valami érdekes, romantikus regény volna. Kozma Nagy László az 1914-es világégés idején orosz fogságba került, s a magyar honvédkatona, a fiatal erdélyi nyomdász, mint orosz fogoly ismerkedett meg feleségével, valahol az Ural-hegység melletti egyik városban. A fiatal orosz leány és az erdélyi magyar fogoly katona között hamarosan szerelem fejlődött lő s egy napon, jóllehet még javában dühöngött a világháború, orosz szertartás szerint házasságra léptek. Egy orosz görögkeleti lelkész eskette őket össze. A házasságkötésről utóbb mindössze csak egy fényképfelvétel maradt s ez is igen érdekes. A házasságkötésnél szereplő egyik tanú is, amint az a régi fény- képfelvételről látszik, ugyancsak egy kolozsvári származású magyar katona volt, aki Kozma Nagy Lászlóval került orosz hadifogságba, de később ő is szerencsésen hazavergődött. Igazolására a házasságot a polgári hatóságok törvényesnek ismerték el. A világ azóta nagyot változott. Forradalmak, idegen uralom, majd újabb világháború váltogatták egymást, de Kozma Nagy Lászlónak már évtizedekkel ezelőtt feltett szándéka volt, hogy valami módon a régi orosz házasságkötést egyházilag is törvényesíteni fogja. A Kozma-házaspár itthon, Kolozsváron, a református vallásra tért át, s a házasságukból született leány és két fiúgyermek is ebben a hitben nevelkedett fel. Az Oroszországban kötött házasságnak most volt a ay-ik évfordulója. A házaspár ezüstlakodalma. Ezt a szép jubileumot kötik azután most ügybe az itthoni esküvővel és igy a Kozma-házaspár együtt ünnepelheti, ezúttal második, itthoni esküvőjét és ezüstlakodalmát. Végül pedig, hogy az ünnepség még kedvesebb és örömtel- jesebb legyen, ezzel egyidejűleg tartja esküvőjét a református templomban Koznia Nagy László leánya is. Tehát: ezüstlakodaiom és két esküvő egy napon, egy család köreben . . . Olyan ez az egész, mintha csak álom lenne, de az élet néha a lég-valószín ütlenebb álmokat is megvalósítja és ötletekben, rendezésben a legnagyobb regényírókat is túlszárnyalja. Mondanunk sem kell, hogy a Kozma-házaspárt, valamint az ifjú párt is rengetegen ite resik fel szívből jövő, őszinte szerencsekivá- nataikkal. , KÉT ÉS FÉLÉVI FEGYHÁZRA ÍTÉLTÉK A MEGRÖGZÖTT TYUKTOLVAJT. Szolnokról jelentik: A szolnoki törvényszék Füleki Imre turkevei napszámost két évi és hat hónapi fegyházzal sújtotta, mert kétizben lopást követett, el: két-két; tyúkot lopott. fl Sorondlak nem tudják, hogg mit ér a mBvészetfik Érdemes néhány szóban visszapillantást vetni a vizsga eredményére. A szóbeli és Írásbeli vizsgák nagyon gyarlóan sikerültek. Az- egyszerű, ,s.<olát nem sokat végzett székelyek bizony nem tudnak szakszerű ^eleieteket adni ipari törvénykezéssel kapcsolatban feltett kérdésekre. Az Írásbeli vizsgán 'zintén nemcsak azok szerepeltek gyengén, akik lirni-ol- várni egyáltalán nem tudtak, hanem az írástudók is. Kiderült, hogy ők, akik a legszebb fo rmákot alkotják agyagból, rajzolt.i n.-m tudnak, költségvetést csinálni pedig éppenséggel nem. Az iparügyi minisztérium, anvkor elhatározta a köröndi fazekasok ügyének rendezését, nyilván azért kötelezte őket iparjogosit- vanyok váltására, hogy lehetőséget teremtsen jogaik megvédésére is. Ha nem ebből az elgondolásból született meg r. vonatkozó rendelkezés, akkor nagy baj következne he, mert a mestervizsgát tevő, tehát adózást szempont hol iparosnak számító fazekasok továbbra :s nevetségesen kicsiny árat kapnának munka-
