Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-14 / 108. szám
IAq PARaJDI INC2E LAJOS: Ä székelyföldi keresztény magyar kereskedik értekezlete után ELLENZÉK A keresztény magyar kereskedelem siló őriáslépései között is fölötte jelentős a rféxa székelyföldi keresztény magyar kereskedőn dők marosvásárhelyi értekezlete. A négy dósa székely vármegye kereskedőtársadalma a diao Csíkszeredái Kereskedő Társulat, a Szé- £Í9d keíyudvarhelyi Kereskedő társulat, a Ko- szíkí vászna és Vidéke Kereskedő Egyesület és 'll & a marosvásárhelyi Keresztény Magyar raX Kereskedők Egyesülete kiküldöttei össze- ri93 sen kétezerkétszáz kereskedő nevében ér- 3>Í9Í tekezletre gyűlt össze, hogy megvitassák tí s a magyar kereskedelmi élet legsürgősebb megoldásra váró kérdéseit. Majdnem oyn nyolcórás folytatólagos megbeszélésen* üßd hatalmas vitaanyag megtárgyalása Utári, 5gat tagadhatatlanul kiderült, hogy a Székely- blö\ föld keresztény magyár kereskedői thin- «9b den fontos magyar kérdésben azonos meggyőződést vallanak. A. A jegyzőkönyv hat pontja, bár Szeréayrt nyen és az ügyhöz illő komolysággal, fel - Í9Íö ölei a magyar keréskedelem valamennyi nils elintézetlen kérdését. Az értekezlet elhá- néf tározta, hogy sürgeti egy Székelyföldi Hi- telintézet létrehozását. A négy székely ißv vármegye keresztény magyar kereskedÖ- ítsí társadalma ugyanis nem elég tőkeerős, í A A kereskedelem belső törvényszerűsége t9ss szerint olyan hitélintézetre van szükség, íme amely a kellő pillanatban folyósítsa a °YS gyors hitelt. K Az értekezlet egyik legáltalánosabb jelişi legii kérdése egyben magyar nemzeti •tőd kérdés is: a kereskedelem utánpótlásának isid biztosítása. Olyan nagyméretű feladatok rév várnak a keresztény magyar kereskede- Ti9Í lemre ebben az országban és a középke- 3Í9Í leteurópai térségben, hogy kereskedel- iim műnknek gondoskodnia kell több kérésznél tény és magyar utánpótlásról ezen a pá- ßyl Iván. 4 Fiatal magyar kereskedőnemzedék tört kéletes nevelése érdekében az értekezlet kereskedő tanoncotthonokat és a 2 szakoktatás biztosítására kereskedő ?. szakiskolákat kíván. A1 A keresztény magyar kereskedő, bár- 9m mennyire szeretné, ma nem bir annyi nnt tanoncot házába fogadni, mint hájdaii, a ißq patriarchális világban. Viszont a székely- ilöt földi magyar városok közvetlen környe- J93 zete bőven adná a legkitűnőbb ernber- hfo anyagot a kereskedő pályára. Megoldásiéi képpén kereskedő tanoncotthonokat kell dél létesíteni, ahol a vidéki gyermekek olcsó, aéi rendes és célszerű elhelyezést kaphatnak. sA Az iparostanoncotthonok nem felelnek 9íTi meg, mert tudvalévőén az iparostanon- loo cok más lelki beállítottságúak; az iparos- mi tanonc inkább testi erejének fejlesztéséül re, kézügyességének tökéletesítésére tőiéi rekszik. L A kereskedőtanonc a szakma követelményei szerint inkább szellemi foglalkozásra szorul az otthonban. Az ő igazi munkája tulajdonképpen záróra Után kezdődnék, amikor a felügyelők a középfokú iskolák alsó tagozatának anyagát átvennék' a kereskedőtanonccal, de első sorban a jó kereskedőnek szükséges ismereteket sajátíttatnák el vele. sT Tanoncotthonok létesítésével megségite- ■ én nék a kereskedőket a tanoncalkalma- :ős zásban, de ugyanakkor lehetőséget nyuj- jsí tanának a kereskedők utánpótlásának ;S3 szakszerűen képzett, minőségi anyagáért nak is. A kereskedelmi szakiskola hiánya nem eo csupán az ifjabb kereskedőnemzedék sa szakképzettségében, de ugyanakkor a ,rn magyar kereskedőszellem kialakulásában ai is tátongó ürességet hagy. Minden fohto- Ö2 sabb kézműiparnak és kisipari ágnak oy van szakiskolája, csak éppen a keresk'e- ib delemnek nincs, holott a kereskedelem rrr magasabb tudomány, szakszerű oktatás b~ és nevelés nélkül nem lehet megszerezni. >9 Bele kell ojtani az ifjabb magyar keresni kedőnemzedékbé a tudatát annak, hogy o a kereskedelem- létfontosságú nemzetgaz- >b dasági tevékenység; keresztény magyar í9 embereknek, még pedig jó magyar embert reknek kell megszállniuk ezt a fontos rt közgazdasági területet. Uj megbecsülést id kell szerezniük ennék a pályának s tari pnsztalataikät családi hagyományként rí hátra kell hagyniuk fiaikra. A magyar n mindig kereskedőnép is volt. A középei korban igen sok nagy kereskedőnemzet- »3 séget tudunk kimutatni, amelyek éppen ß azért haltak ki, vagy vesztek el a má- g gyár kereskedelem számára, mert nemes- 3 séget szereztek s ekkor már ,,urak“ let- í tek, nem akarták folytatni régi foglalko- s zásukat, amellyel a vagyont szerezték, t Jgy a helyüket átengedték idegeneknek. r Viszont ma is változatlanul magyar ér- ) Üek, hogy — mint nyugati nagy kereske- < dőnépnél — gyarapodjanak és erősödjenek a magyar kereskedők, alapítsanak több évszázadra tervezgető kereskedőnemzetségeket. Ennek azonban egyik feltétele az, hogy a biagyar társadalom öntudatosodjék, érezte meg a magyar kereskedelem pártolásának jelentőségét, ne irigyedje a kereskedők anyagi erősödését. A mai kereskedelmi iskolák középfokú jellegűek.. Végzett növendékei, kimutatások szerint, csak mintegy öt százalékban helyezkednek el gyakorlati kereskedői pályán, a többi inkább a kereskedelem irodai munkáiban keresi meg az elhelyezkedését: nagyobb pénzintézeteknél, i külkereskedelmi vállalatok levelezési osztályán, stb., ahol igen hasznos lehet, de egyéni kereskedelmi hajlama és az üzleti kockázatban bebizonyított merészsége, jó számvetése és érzéke révén sem gyűjthet vagyont, nem alapíthat kereskedői házat. Átmeneti okok miatt az értekezlet a Zárt szám bevezetését kéri bizonyos kereskedelmi ágakban. Ez a javaslat éppen a kereskedők érdekében történik, hogy ne szaporodjanak túlságosan el a kijelölt üzletekben árusítható cikkek forgalomba hozására irányzott üzletek. A háború befejezése után többé már nem lesz szükség ilyen korlátozásra sem. A székelyföldi keresztény magyar kereskedők nélkülözhetetlenül szükségesnek találták az országos kereskedői érdekképviselet megszervezését. Ezen a téren már volnának is bizonyos társadalmi jellegű intézmények, amelyek szellemi mozgalmakkal^, és tisztességes hírveréssel ráterelik a figyelmet a keresztény magyar kereskedelem pártolásának fontosságára. De ezen felül szükség van egy kizárólag érdekképviseleti szervezetre. Az idők folyamán, 1907-től kezdve több kísérlet történt az országos magyar kereskedői érdekképviselet kiépítésére. Idáig azonban csupán a már meglevő keres- kedőtársulatok önkéntes társulatának utSZÓiFIA, májiis 15. (TP.) iGahrov- szki bolgár belügyminiszter a szófiai sajtó tudósítói előtt részletes nyilatkozatot adott a szófiai terrorisztikus merényletekről. A miniszter bevezetőjében rámutatott arra,, liogy Bnl- Efárai ellenségei már rég idő óta megkísérlik, hogy a rendet és a nyugalmat az országban megzavarják. Pvészlétesen ismertette azokat a kísérleteket, amelyek 1941 elején kezdődtek. Elmondotta, hogy részben repülőgépről ejtőernyővel, részben tengeralattjárókkal, terroristákat' hoztak Bulgária területére. Ezek a kísérletek a bolgár nép és az államAz erdélyi magyar olvasóközönség közül bizonyosan sokan emlékeznek még Szenteleky Kornél „Isola Bella“ c. regényére, amelyet 1932-ben jelentetett meg Kolozsváron az Erdélyi Szépmi vés Céh. Ez volt a kisebbségi sors idején az egyetlen délvidéki magyar regény, amely Erdélyben jelent meg s amely egyben külső jele is volt azoknak a kapcsolatoknak, melyek a huszas évek végéh és a harmincas esztendők elején a délvidéki és az erdélyi magyar irodalom között szövődték. Szenteleky Kornél a délvidéki magyar irodalom megszervezője volt, polgári foglalkozásában orvos egyik kis bácskai községben és a Vajdasági írás, majd pedig a ma is fennálló Kalangya c. délvidéki irodalmi folyóiratok szerkesztője. Mikor a jugoszláv katonai diktatúra folytonos lapelkobzásaival 1929-ben lehetetlenné tette a szabadkai Vajdasági írás megjelenését, a délvidéki magyar irók az erdélyi írókkal kerestek kapcsolatokat és Szenteleky akkor élénk levelezést folytatott Kuncz Aladárral, az Erdélyi Helikon ja van nyitva a cél elérésére. Legutóbb éppen a négy székely vármegye négy kcres- kedőtársulata határozta el, hogy egységes szervezetbe tömörül, igy látja el a székelyjöldi keresztény magyar kereskedelem érdekképviseletét. A marosvásárhelyi kereskedőértekezlet, mint távolabbi kivánságot, kijelentette, hogy a kereskedelmi pályát is szakképzettséghez kell kötni. A Keresztény Magyar Kereskedők Egyesülete 1941-ben beadványban kérte ennek törvénybeiktatását a kereskedelmi minisztertől. Az emlékirat négy középiskolai osztály elvégzéséhez kötné a kereskedőtanoncságot. Ez a javaslat természetesen tiszteletben tartaná a szerzett jogokat, de a négy középiskolát és a kereskedelmi szakképzettséget feltétlenül mekövetelné az ifjú kereskedőtől. Egyelőre még csak kevesen, de már igazolva látják ezeket a terveket és javaslatokat, hiszen ma már köztudomású dolog, hogy a háború után mérhetetlen szemhatár bontakozik ki a magyar kereskedelem előtt. A messzire tekintő keresztény magyar kereskedőnek már figyelembe kell vennie azt is, hogy a magyar külkereskedelem lebonyolítása is reá vár. Éppen a keresztény magyar kereskedelem feladata lesz értékesíteni a magyar ipar termékeit és ugyanakkor ellátni az ország áruszükségletét olyan külföldi portékával, amit a magyar mezőgazdaság, ipar és kézművesség j nem termel, vagy nem elég mennyiségben. A józan itélőképességü székely kereskedők körében már vitatják ezeket a feladatokat s már e vita is biztositék arra, hogy kellő időben gondoskodnak e magyar nemzeti szempontból annyira fontos közgazdasági tevékenységi ágak magyar megszállásáról és közérdekű irányításáról. Marosvásárhely, 1943 május hó. s « . { baka lom, elhatározott! védekezésén meghiúsul tűk. Azután a miniszter rámutatott arra, hogy a bolgár nép óriási többsége mennyire a kormány mellett állt a terrorista merényletek megelőzésében és á merényletek utón a merényletek üldözésében. Majd a legújabb merényletekre tért ki. Megállapította, hogy a merénylők többnyire egészen fiatalkorú egyének, akik cselekedietűk hordere- jével nincsenek is teljes mértékben tisztában és többnyire idegen érdekek szolgálatában állanak. Jellemző, bogy a merénylők között nagyon sok a zsidó. J szerkesztőjével és báró Kemény Jánossal. i Ezerkilencszázharmincban, midőn a délj vidéki magyar irodalom folyóirat, nélkül maradt, felmerült az a terv, hogy az Erdélyi Helikon ad otthont a délvidéki magyar íróknak és lépéseket is tettek Bel- grádban az Erdélyi Helikon jugoszláviai bevitelének engedélyezésére. Ebben az időben több délvidéki magyar iró és költő irása jelent meg az Erdélyi Helikonban, elsősorban Szenteleky irt cikkekét s a később kiutasított és Budapestre került és ott jó nevet szerzett Fekete Lajos versei is a Helikonban jelentek meg. Az Erdélyi Helikon jugoszláviai terjesztésére azonban nem sikerült engedélyt kapni, a délivdéki magyar irók pedig a katonai diktatúra enyhülésekor uj folyóiratot, a Kalangyát indították és elekor lazulni kezdtek a kapcsolatok a Délvidék és Erdély irói között. Szenteleky Kornél 1933- ban meghalt és ezzel a megszállás alatt álló Erdély és Délvidék kapcsolatában törés állott be. fa Mint ismeretes, Zomborban az idei évr A bolgár belügyminiszter a terrorcselekményekről A délvidéki magyar irók is résztvesznek az idei kolozsvári könyvnapokon Irodalmi kapcsolatok egy éviized előtt az erdélyi és a délvidéki kisebbségi magyar irodalom között — Junitis 4.-én az Újságíró Egyesület előadásán mutatkoznak be Kolozsvárnak a Délvidék irói 3^ E GTETEM Mozgóban vosá nap. KÉT MŰSOR. D‘lelőtt pontosan li-kor u.óljára : Eladó birtok. Páger és Szeleczky.) Vcisárnap 3, 5, 7 órakor az évai egyik legszenzációsabb újdonsága : Egy sriv kiadó Fősz : Gustav Fröhlich. tavaszán a délvidéki magyar irók megalakították a Szenteleky Kornél Irodalmi Társaságot, amely azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a Délvidék magyar irodalmi életét a szabad magyar hazában is ápolja és megőrzi azokat a helyi irodalmi hagyományokat, amelyeket a közel negyedszázados megszállás idején Szenteleky és társai teremtettek. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség most rendezi sajtó alá Szenteleky irodalmi hagyatékát, két regényt, egy sereg tanulmányt és verset s hat kötetben jelenteti meg őket. Csuka Zoltán, aki a Vajdasági írást és a Kalangyát Szentelekyvel együtt alapította, majd később a Láthatár kisebbségi szemlét indította Budapesten, Bisz- tray Gyulával együtt pedig sajtó alá rendezte Szenteleky fő életművét, irodalmi levelezését s ennek az irodalomtörténeti szempontból kordokumentum jellegű könyvnek kiadásával nemcsak egy becsületes magyar iró jellemét, hanem egyben egy egész magyar tájnak irodalmi és művelődési harcát is felmutatja az egyetemes magyarság előtt. < A Szenteleky Társaság megalakulásával és Szenteleky müveinek megjelenésével felmerült az a gondolat, hogy a délvidéki magyar irók az idei könyvnapokon az erdélyi magyar közönségnek is bemutatkozzanak. A terv most megvalósításra kerül és a Szenteleky Társaság részéröl több délvidéki magyar iró jön Kolozsvárra, hogy itt egyrészt könyveit bemutassa, másrészt pedig egy irodalmi est keretében is bemutatkozzék a kolozsvári tnagyar közönségnek. A délvidéki magyar írókat dr. Reök Andor szabadkai főispán, a Szenteleky Társaság társelnöke vezeti és junius negyedikén este a kolozsvári újságírók egyesületének rendezésében tartják meg irodalmi estjüket. Ä délvidéki írókat kolozsvári estjükön az erdélyi irók nevében Kemény János báró üdvözli, az elbeszélők közül Cziráky Imre, a Szenteleky Társaság főtitkára) és Herceg János, a Kalangya szerkesztője novellákat olvasnak fel, Csuka Zoltán, Fekete Lajos és Hódsághy Béla pedig verseikből adnak elő. Draskóczy Ede dr., a Szenteleky Társaság társelnöke és a délszláv megszállás idején a Kalangya egyik szerkesztője Szenteleky Kornélról, az irodalomszervezőről és íróról tart előadást. Kiss Lajos, a Délvidéki Zenekonzervatórium igazgatója, aki a megszállás idején igen értékes gyűjtőmunkát végzett a délvidéki és szerémségi magyar nép dalkincsében, a délvidéki magyar népi dalokról tart előadást, mig gyűjtéséből egyik kolozsvári kórus fog néhányat bemutatni. A Magyar Újságírók Erdélyrészi Tagozata előadássorozatának ünnepi eseménye lesz a Délvidék Íróinak bemutatkozása. Az egyesület vezetősége a nagyjelentőségű kulturális eseményre előre is felhívja a közönség figyelmét. Méltó keretek közölt fogjuk fogadni a Délvidék iróit, hogy érezhessék Erdély magyarságának testvéri szerétetét. ÖNGYILKOS LETT EGY MUNKÁSASZ- SZONT. Tegnap késő este Sz. I.-né kolozsvári 32 éves munkásc.sszony hozzátartozói értesítették a mentéket, hogy a rPunkásaeszony súlyos görcsökben fetreng ágyában. A helyszínre kiszállt mentoorvos azonnal gyomor- mosást alkalmazott, de állapota súlyos. Az asszony alkoholban fe'oldott ólomecet tablet, fákat ivoth Valkzinü, hogy altatót is vett be. A mentők beszállították a belgyógyászati klinikára. NÉVJEGYEKET, eljegyzési, esküvői meghívókat 24 orcán belül késni! az „Ellenzék“ könyvesbolt, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Telefon 11-99,
