Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-22 / 91. szám

# A Hitel és mozgalma A kisebbségi korszák második nemzedé­két talán az jellemzi a leginkább, hogy amíg az „öregeketsziveniitötte a „békc"‘, s az uj helyzetben eligazodás kiindulópont­ját [s nagy erőfeszítéssel találhattak meg* addig a fiatalok már otthonosan mozogtak a megváltozott világ kulisszái közt. A múlt nem rakott annyi bénító terhet vállaikra- Ez a nemzedék, ha kinyitotta a szemét, csak a valóságot látta, ridegségéhez már gyer­mekkorában hozzászokott. Az erdélyi élet megváltozott körülményei más magatartás­ra bírták. Egyszerűnek, reálisan szentbe- nézőnek lenni, de mindig magyarnak ma­radni, röviden ezek voltak az uj magatar­tás jegyei, $ lényegét tekintve, ez vált pro­gramjává i*. Nem ágált a fórumokon, mert díszét közvetlen tapasztalásból nem ismer­hette. Ezért vált önvizsgál óvá, anélkül, hogy csak befelé nézett vagy éppen önma­gába roskadt volna- Kifelé legalább oly éberen figyelt, s mint a k été szil székely, egyformán fontolóra vette a belülről és kí­vülről jövő tapasztalását­A helyzet világos felismerése, óz uj er­délyi sors vállalása volt énnek a nemze­déknek legnagyobb tette. Ez x'ezette nehány választottját Széchenyi követésére, s ma már elmondhat juh, hogy amikor néhányon erj-e a csapásra léptek, egész nemzedékü­ket fejezték ki. így született meg nyolc évvel ezelőtt a Hitei cirnii nemzet politikai szemle, a ma­gyar önismereten alapuló nemzeté pités programjával. Am kezdetben sem csupán egy folyóirat voh a többi közt. S nem is volt fórum: a megnyilatkozás díszes al­kalma, inkább: műhely és iskola- A meg­szállás alatti erdélyi magyarság sorsélmé­nyeiből fakadt. Az uj helyzetben uj lég­kört teremtett, igényelte a tisztánlátást■ é ebben a levegőben a gondolatot mindjárt tett követte. Cselekedet a tájékozottság, a valósághoz való hűség, a tudományos el­mélyedés és megbízhatóság utján — a szolgálat szellemében. , Minden cikke a szembenézés és vállalás jegyében Íródott és a szolgálat hatotta át nemcsak a magyarságért, de a jobb, a bi­zakodóbb és kitartóbb magyarságért. Azért, amely egy gyászos korszak bukása után tanulságokkal terhesen munkálja a je­lent, s igyekszik építeni a jövőt. Reformokra van szükség ó Széchenyi szellemében — hirdette a Hitel s az előké­szítés munkájában elől járt a példával. A kisebbségi étiekben megjelent számaiban világosan mérte fel a körülményeket, vizs­gálta a helyzetet, az erdélyi talajon állva, de mindig az oszthatatlan magyarság szem­pontjából. Feldo'gozta tárgyanként kü- lön-külön a magyar önismeret stációit, nejn feledkezve meg az élet és á történelem folytonosságáról, de szervesen beleépítve gondolatait. Feldolgozásai felölelték a mű­velődés, a szellemi élet, a gazdaság és tár­sadalom kérdéseit, tág kitekintéssel Euró­pára, de magyar szempontból, s javasla­tait a magyarság igényéhez mérve. A felszabadulás után, pontosan egy év­vel ezelőtt indult a régi szellemben uj út­jára a Hitel. Biztosította minden havi meg­jelenését, azaz munkája nagyobb méretet ö tött. Ebben a tekintetben tehát ma egy éves- , Ám megújulása első számában is a régi programot adta: „Magyarok vágyunk, helyzetűnk: magyar helyzet, feladataink: magyar feladatok. Magyarok vagyunk: sem több, sem kevesebb: az ok és okozat köre ebben zárni■ Történelmünket magunk ala­kítottuk, intézményeinket magunk építet­tük, gondolatvilágunkat magunk formál­tuk, helyzetünk és feladatunk magunkból fakad és magunkért van. Valljuk a magyar szellem kiválóival: Európának, s az embe­riségnek azzal adtunk a legtöbbet,. hogy' magunkat védelmeztük, magyarságunkat féltő gonddal őriztük és sajátos világitjikat őrködve oltalmaztuk“... ,.Helyzet és fel­adat; ez teszi a magyarságot. Sorsdöntő helyzet, nagy és hősies feladat mindenko­ron. Benne élni, vele azonosulni, a szeren­csét tőle várni, mint Zrínyi — ez az igazi magyar magatartás és a mi hitvallásunk A tartalomjegyzék egy folyóirat évfo­lyamának a hirt oklap ja. Ma, az egyéves fordulón fellapozzuk ezt az uj tizenkét Gyermekek önkén! kérik a hashajtót, ha mát egyszer Darmoit kaptak, A Darmol íze kitűnő és fájdalom nélkül hat Otrmolt adjon Ön számot. A Hitel jó munkát végzett a meg­nagyobbodott országban. Tanulmányaiban felölelte a magyarság korszerű problémáit, művelődési jelenségeinket, táirsádalotrn-poU- tikánkat, európai magyar politikánkat, közigazgatásunk, szomszédainkkal való kapcsolataink kérdéseit, — hogy csak a tágabb köröket említsük. Figyelőjében és Szemléjében szétnézett az országban és ki­tekintett á világra. A. Hitel már több, mint folyóirat: moz­galom az uj magyar szellemért, az uj ma­gyar magatartásért-,mely a kisebbségi sors szél járásában . cseperedett és érlelődött. Is­kola a magyarságra-(ón) Hét emberéletet és huszonhét lakóházat pusztított el a tűzvész Szilágypéren Az Erdélyi Pár t országos gyűjtést indított a tüzkárnsu tak fslsagálye és ír* KOLOZSVÁR, április 22. (Az Ellenzék munkatársától.) Alig tért magához Erdély magyarsága abból a döbbenetbe»1, amelyet a józseffalvi borzalmas tüzkatasztróf’a ará­nyaihoz hasonlatos oroszhegyi tűzvész oko­zott a nuilt évben, inárjs újabb szörnyűsé­ges katasztrófa hírére szorul össze szivünk- Rövid teléfontudósitás adta hírül, hogy kedden délután óriási tűzvész pusztított Szi­lágypéren, egy szilágymegyei kisközségben. Huszonhét «'akóház porrá égett és bét ember a lángokba veszett. A tűz kedden a kora délutáni órákban keletkezett. Néhány perccé1! két óra után értesítették a községházát, hogy Varga Márton földműves lakóháza kigyulladt. A riasztó hírre a községháza egész személy­zete azonnal munkába lépett. Nyomban ér­tesítették Nagyicár oly, Margittá és T ásnád tűzoltóságát és kérték, hogy haladéktala­nul siessenek a helyszínre- A kigyulladt házból közben egyre fenyegetőbben csap­tak fel a lángok. A falu egész népe az égő ház köré sereglett és mindenki ki akarta venni részét a mentési munkálatból addig is, mig a közeli városok és községek tűzol­tói megérkeznek- A' veszedelmet fokozta az is, hogy a tűz keletkezésének idején ha­talmas szélvihar tombolt s lehetetlenné tet­te, hogy a tüzet a rendelkezésre álló kez­detleges eszközükkel megfékezzék­Elsőnek a nagykárolyi tűzoltók érkeztek meg a helyszínre. De ekkor már több mint tiz ház lángokban állott. A nagykárolyi tűzoltók után nemsokára megérkeztek Margittá és Tas nád tűzoltói is. Az ő önfel­áldozó bátor munkájuknak köszönhető, hogy a szélviharban az egész község le nem égett. A tűzoltókkal Vállvetve dolgozott az egész község apraja és nagyja- A kigyul­ladt házakból életük kockáztatásával első­nek a gyermekeket mentették ki a tűzol­tók- A hatalmas tűzoltófecskendők erős sugarakban ontották a víztömeget a kigyul­ladt házakra. Este hat óra felé megfeszített munkával sikerült lokalizálni a tüzet. Ekkor már a szélvihar ís alábbhagyott. De 27 ház már megsemmisült. Halót1 ak — sebesüljek Á borzalmas tűzvész lokalizálása után az egyik leégett ház; romjai alatt hét holttestet találtak. A szerencsétlenek a tűz­vész idején l-eanienekültek a ház pincéjébe. A szélvihar azonban a szikrákat beszórta a pinceajtón és csakhamar meggyuhak a gerendák iş, úgy. hogy a pince bejárató be­omlott és áz odamenckiilteket maga alá temette. A romok között holtan találták Bogdán Belőné 33 éves földmüvesasszonyt három kisgyermekével, az? 5 éves Ilonával a 3 éves Erzsébettel és a 3 hónapos Péu nevű kisfiával, valamint fiútestvérét, a 23 éves Somogyi Jánost. A Bogdán-cssalád s szomszédok pincéjébe menekült át és itl érte őket a halál- A szomszédok is ugyan erre a tragikus sorsa jutottak. Csakhamar megtalálták özv- ISehéz Jánosnénak, vala­mint édesanyjának és a 80 éves özv- Papp Mihálynénak a holttestét is. Ugyanakkor a közeli Szomszédházak romjai között még öt súlyos sebesült áldo­zatot találtak, köztük három nőt, egy férfit és egy gyermeket. Ezeket mentőautón azon­nal beszámították a nagvkárolyi kórházba. A leégett 27 lakóházon kívül a tűzvészben elpusztult néhány istálló és a gazdák egész állatállománya is. Az anyagi kár olyan nagy, hogy a katasztrófa utáni első órák­ban még fel sem lehetett becsülni. A jelek szerint sokszázezer pengőt tesz ki­Megindul a segély ?zés A katasztrófa hírére még az esti órák­ban Szilágypérre utazott báró Jósika Já­nos, .a megye főispánja, dr. Gazda Endre alispán ég Brauneclcer Antal báró ország* gyűlési képviselő- A főispán azonnal száz­száz pengős gyorssegélyt utalt ki a káro­sultaknak. Az Erdélyi Párt országos gyűj­tést indított Szilágypér tüzkárosult gazdál­kodóinak felsegélyezésére. A párt köz­pontja azonnal 500 pengőt küldött a sze­rencsétlen tűzkár osul toknak. Meginditóan szép mozzanat volt az, hogy a falu minden lakója, ki-ki tehetsége szerint, testvéri sze­retettől áthatva azonnal segítségére sietett a hajléktalanoknak úgy. hogy már a* első na pi gyűjtés szép eredménnyel járt, A pénz­adományokon kívül* nagymennyiségű élel­miszer és ruhanemű gyűlt össze. A tűzvész hét halálos áldozatát a község halottjai­ként csütörtökön délután temetik el. A megrázó katasztrófa, amely gyászba borította a kis szilágymegyei községet, újból magmozgatja Erdély magyar társadalmát. Részvéttel tekint e pillanatban mindenki a hét koporsó felé s minden bizonnyal az a gondolat hat át mindenkit, hogy segitsea a szerencsétlen hajléktalanokon A boszniai kommunisták a legutóbbi harcokban 13.000 embert vesztettek Berlinből jelenti a DNB: Nemré­giben befejeződött a német-olasz csa­piatoknak a boszniai kommunisták ellen indifott tisztogató hadművele­te. A kommunisták e harcokban 13 ezer embert vesztettek halottakban. A sebesültek száma, ennek sokszoro­sa. Sok ezren az éhségtő l, váigy jár­ványoktól pusztultak el a boszniai hegyekben. Eddig több mint 50.000 parasztot sikerült ká szabadi tani. Eze­ket a kommunisták családtagjaik­kal együtt elhurcoltak. Ä kiszaba­dultakat visszaküldték falvaikba. A kommunista bandák a rendcsináló csapatok elől kénytelenek voltak mind jobban visszahúzódni a he­gyekbe. Ellátásuk súlyosbodását mu­stja az a tény, hogy most egyes csoportok egymást, támadják meg és elrabolják egymás készleteit. Bosz­nia messzi területein most. megint rend van és á lakosság megkezdte a leégett, falvak ujjáiépitését. Munkabérksrrekcíók a kolozsvári vasiparban Az Erdélyi Gyáriparosok Szövetsége szükségesnek »látta szakmánként revízió alá venni a kolozsvári munkabéreket, hogy az esetleges arány tala nságokat méltányos aippon megszüntesse. Ezen cél érdekében tóhhizhen tárgyalásokat folytatott a Nem­zeti Munkaközpont vezetőségével és közös megállapodás alapján elsősorban a vasipari szakma képviselőit hívta meg tárgyalások­ra. Ezen tárgyalások során az az elvi ál­láspont alakult ki, hogy a kolozsvári vas­ipari szakma munkabérei a budapesti szakmai munkabérekkel szembeállítva, 15 százalékkal kellene alacsonyabbak legye­nek, mert kh. ez a százalék fejezi ki a két város közötti árnivókat. A budapesti vasipari munkabérek ezen 15 százalék levonása után 86 filléres átla­got mutattak a beszerzett hivatalos adatok alapján, míg ezzel szemben a kolozsvári vasipari munkabérek átlaga ?T~7illér. Da­cára annak, hogy a kolozsvári átlagok ma­gasabbak a fentiek szerint számított buda­pesti átlagoknál, ami onnan ered, hogy több munkakategóriában a kolozsvári hé rek lényegesen magasabbak a budapestiek­nél is. vannak olyan kategóriák, amelyek­nél a kolozsvári bérek alatta maradnak a budapesti 15 szabókkal csökkentett bérek aek. Ezen különbözetek rendezését volt hí­vatva szabályozni a Nemzeti Munkaköz­pont és Szövetségünk közötti tárgyalások, melynek kapcsán az egyes kolozsvári vál­lalatok ezekben a kategóriákban a megál­lapodás napján végre is hajtották a kor­rekciókat. A tordai és tordaaranyosvármegyei menekültek figyelmébe! Folyó hó 25-én a 'Wesselényi Lovász Egye­sület zászlószentelési ünnepélyt tart. Felkér­jük az összes tordai és tordaaranyo;vármegyei menekülteket, hogy ezen mindnyájunkat ér­deklő ünnepélyeid minél nagyobb számban rcsztyenni szíveskedjenek. Gyülekezés vasár­nap délelőtt ii órakor a Farkas-utcai ref. kollégium udvarán. Vezetőség. Nyílt árusítási üzletek húsvéti ünnepi zárórája KOLOZSVÁR, április 22. Az üzletek húsvéti zárórájával kapcsolatban az 1- fo­kú iparhatóság az. alábbi tájékoztatót ad­ta ki: Az elsőfokú iparhatóság az egyön­tetű* szabályszerű eljárás érdekében a kö­vetkezőkre figyelmezteti a nyűt árusítási üzletekkel b»ró kereskedőket és iparosokat: 1- Az ünnepeket megelőző héten a déli Zárás nem kötelező. 2. Nagypénteken és liusvét hétfőjén az üzletek azonban csak déli 12 óráig tartha­tók nyitva. 3. A fodrásziiz-Vek kivételesen nagypén­teken d. u- 5 óráig tarthatlak nyitva. Ez .1 kivétel nem vonatkozik a kozmetika* ma­nikűr és pedikűr üzletekre, amelyek úgy nagypénteken, mint hlisvét hétfőjén déli 12 órakor zárni tartoznak. A fodrásziizlo- tekben sem szabad a manikűr munkakörbe eső munkát nagypénteken délután végez­tetni. Hirdessen Erdély 1 egelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben« L Kivonulnak a környék tűzoltói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom