Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-12 / 82. szám

# *2. szám ±1 ARA i2 FILLÉR tS HÉTTŐ, tm Xprüht it4 ?fjcrr. «rfolf^ «2. szám , ^ÁRA 12 PILLÉI ELLENZEK Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye* lem-u. t. Telelőn: 2B—23. Csekkszámla: 7205« ILIPI'TOTTI: B A Rí HA MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓ VÁLLALAT* fit. Kolozsvár. Előfizetést árak: 1 hóra 3.2* R» aegyedévre 9 20, félévre 18.40, egy ívr«S#-WF* Hitler és Mussolini négy napig tanácskozott a vezéri főhadiszálláson i,A tengelyhatalmaknak á reájuk kénysseriteft háborút nemcsak meg kell nyerniük, hanem meg is nyerik" Tunéziában rendiben folynak a védelmi mozdulatok Vasárnap délután a Német Távirati Iroda nyilvánosságra hozta, hogy Hitler és Mussolini megbeszélé­seket folytattak a vezéri főhadiszálláson. A közlemény kiemeli azt a szívélyes légkört, amelyben a fontos tanácskozások lezajlottak. A hetedik Hitler—Mussolini találkozó éppen úgy, mint az előzőek, a nézetek teljes azonosságát igazolta be. Az a körülmény, hogy a tanácskozásokon résztvettek a német és olasz hadse­reg vezetői, valamint a két nagyhatalom külpolitikájának irányítói, arra vallanak, hogy a Németország és Olaszország között felmerülhető összes kérdéseket megtárgyalták. Hogy a két államférfi az északafrikai hadszíntér eseményei ellenére háromnapig tanácskozott egymással, azt mutatja, hogy hosszabb időre való terveket dolgoztak ki. A hivatalos közlemény megemlíti, hogy Németország és Olaszország az európai és az afrikai idegen befolyás megszüntetéséért harcol. Afrika megemlítése bizonyitja, hogy Németország szivén vi­seli a bárom év hadieseményei után a szövetséges olasz birodalom sorsát Mint Otto von Heydefereck, a Magyarország berlini szerkesztője telefonon jelenti, a tunéziai harctér fejleményei elég kifejező mérten jutnak tudomására az újságolvasónak a véderő főparancsnokság és az olasz hadsereg nagyvezérkarának napijelentései révén. A tengelysajtó kizárólag a hivatalos közlésekre szo­rítkozik és egy szóval sem megy bele a harctéri napi események taglalásába, illetékes katonai magyarázók is a legmélyebb hallgatásba burkolóznak. Eddigi tapasztalatok szerint a hallgatás mindig akkor állapítható meg, amikor kivételesen nagy fontosságú és nem mindennapi fejlemények bekövetkezését várják. A szűksza­vú hírekből csak annyit tudhatunk meg, hogy a német és olasz csapatok Tunéziában ezidőszerint a legsú­lyosabb feladatok előtt állanak, amelyekkel idáig meg kellett birkózniuk. . N. JL Hitler és Mussolini találkozása « , BERLIN, április 12. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A Führer és a Duee találkoztak. A találkozó 1943 április 7-től 10-ig tartott. A Dacét útjára Ambrosio h^dseregtábor- nők, az olasz vezérkar főnöke, Bastianini, a küJügyek államtitkára, valamint az olasz kü ügyminisztérium tisztviselői és az olasz főparancsnokság tisztjei kisérték el A Führerret a találkozón megjelentek Hermann Goring birodalmi tábornagy, i'ori Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, Keitel vezér tábornagy, a véderő főparancsnokságának főnöke- Dönitz tengernagy, a ha­ditengerészet főparancsnoka és Zeitler tábornok, a hadsereg vezérkarának főnöke. Von Mackensen római német nagykövet és Dino Al fieri berlini olasz nagykövet is résztvettek az összejövetelen. Az átfogó megbeszélések során az általános politikai hely­zetet, valamint az együttes hadvezetés minden kérdését is megbeszélték. Minden téren teljes egyetértésre jutottak a megteendő rendszabályok tekintetében. A Führer és a Duce újból kifejezésre juttatták a másuk és népeik szí árd elhatározotságát. hogy a háborút az összes erők teljes harcbavetésével a végső győzelemig és az európai, afrikai területet fenyegető minden jövőbeli ve­szély teljes kiküszöböléséig folytát jók. Újból megerősítették a közös célokat, amelyeket a tengelyhatalmak az európai civilizá­ció védelmében és a nemzetek szobád fejlődésének és együttmunkálkodásánák jogai érdekében követnek- A háromhatalmi egyezményben tömörült nemzetek győzelmének biztosítania kell Európának a békét, amely minden népnek közös érdekeik alap­ién történő együtt működésé ért kezeskedik és amely a világ gazdasági javainak igazs ágos e'osztásához vezetett. A Führer és a Duce közötti megbeszélések és munkatársaik tárgyalásai a rendkívüli szívélyesség jegyében folytak le. ŐL A tengelyhatalmak feladata a hármasegyes ményben csatlakozó Japánnal az európai érdeknél tovább nyúlik BERLIN, április 12. (MTI.)  Né­met Távirati Iroda diplomáciai tu­dósítója. aki jelen volt a Führer és a Duce megbeszéléseinek színhelyén, ezt irja: Már magában az a tény, hogy a Führer és a Duce megbeszé­lése négy napra terjedt és minden nap hat órát is, sőt többet igénybe vett, mutatja, mily rendkívül széles­körűek voltak a megbes«zélésre ke­rült kérdések. Éppen ez az alapos­ság, amellyel az összes időszerű é,s esetleg időszerűvé váló politikai és katonai ügyeket megtárgyalták, fo­kozza a jelentőségét a hivatalos köz­leményből adódó annak a megálla­pításnak, hogy som a tengelyhatalmak győzelmi akaratában, sem pedig győzelmi hitükben nem történt semmi vál­tozás. Vagyis a helyzetnek ez az alapos megvizsgálása, amely kizár minden tárgy Hág meg nem alapozott hajla­mot a kedvező megítélésre, mindjárt annak a felismerésére vezetett, hogy a tengelyhatalmaknak a reájuk kényszerít ett háborút nein csak meg kell nyemiók. hanem meg is nyerik. Nem lehet, elég világosan utalni arra, hogy téves minden találgat its, amely talán e megbeszélésektől va­lami mást várt., vagy kételkednii szeretne ennek az eredménynek a lényeiben. Ami az ellentábor hír- szolgálatában erről az összejövetelről találgatásokként megjelent, azt mu­tatja, hogy odaát a hadiesemények megítélé­sében még mindig az 1914—IS ^s gondolatvilágban mozognak és egyszerűen semmit nem tanultak azóta, bár erre. már alkalmuk lett volna. Amit az ellenséges hírszol­gálat ehhez a találkozóhoz a meg­beszélések tárgya és a lehetséges következtetésekben hozzáköltött, az a reálizmusnak olyan hiányát árulja el, amelynek előbb-utóbb keserű csalódásra kell vezetnie. Azt az akaraterőt és következetessé­get, amellyel a két történelmi sze­mélyiség, a Führer és a Duce cse­lekszik, akik mii Kiig legyőzheted len­nek látszó akadályokon át vitték si­kerekre müvüket, soha sem lehet túlbecsülni. Minden ok megvan arra, hogy a mostani megbeszélések alkalmá­val — ezt ismét hangsúlyozzuk — mind a két tengelyhatalom három és fél esztendős háború után nem áll még a totális hadvezetés köze­pette, hanem csak a kezdetén. Természetes tehát, hogy a Führer és a Duce összejőve)ele nemcsak a pil­lanatnyi hadi helyzet, a kilátások o; katonai lehetőségek megái lapp áru­nak szólott, hanem magától ertebí- dően már a leli erős égek kihasználá­sának megkezdéséről is szó volt. — Fel tételezhető, hogy a Führer és, a Duce legközelebbi katonai munkatársainak jelenléte és többszörös bevonásuk a meg- besze’és^kbe éppen ennek a feladatnak szó­lott. E megbeszé és-ckkei párhuzamosan be>- bató részletes megbeszéléseket folytattak a kiét államférfit! első politikai mupkatánsai- E/^zel kapcsolatban különösen fi gr»’lem fe­rn él tó, hogv a tengelyhatalmaknak az az elhatározott­sága- hogy szövetségeseikkel egipitf az Európát keleten és nyugaton fenyegető veszélyek teljes és végleges kiküszöbölé- » sóig küzdenek, nemcsak annak ü tudatá­ból fakad, hogy ennek anyagi lehetőségei megvannak, hanem á történelmi küldetés tudatából is. Európa szempontjából nézve, ez a küldetés Európa közös szellemi és kulturális tulaj­donának megmentéséből és jövendő bizto­sításából áj'], amely tulajdon Európa nem­zeti kultúráinak gazdagságából származott és jeleíiti a küldetés az európai földrész szabadságának megmentését és biztosítását, hogy saját európai fogalmak szerint és nemzeti sajátosságuk szerint kialakított éle_ tét élhesse. Nem arról van szó, hogy ellen­tételt találjanak az angol állásponttal szem­ben, amely a kisebb európai nemzetektől megtagadja a sajátos nemzeti élet szabad kifejlesztésének jogát és azt aján.ja nekik, hogy törekedjenek megnyerni a Szovjet bi­zalmát. Európa számára beszélni sem lehet olyan követelésről, amely a földrésznek csak aközött engedjen választást, hogy át­adja magát az Európától idegen angol— amerikai vezetésnek, vagy fe^-'dozza magát az ázsiai bolsevizmusnak. A hivatalos köz­leményből világosan kitűnik az is, hogy a tengely hát álmák feladata a hármas- egyezményben csatlakozó Japánnal együtt messze továbbnyulik az európai érde­keknél. A közlemény ugyanis egyidejűén valameuy- nyt nép együttműködéséről szól a közös érdekek alapján és kijelenti, hogy az igaz­ságosság. a nemzetek szabad fejlődési, a vi­lág javainak igazságos felosztása az a cél, amelyért a hármasegyezmény hatalmai a mostani viszályban küzdenek az angol—- amerikai é-s a bogeviki világuralmi érde­kek monopolisztikus igényei ellen. OLASZ HIVATALOS A HIT­LER—MUSSOLINI TALÁLKO­ZÓRÓL Róma, ápri'is !2. (MTI—Ştefani.) A két ten. gelyhartalom vezetőjének beható eszmecseréié­vé’ eltöltött napjai a legnagyobb szívélyesség jegyében fo!vtak le és megfeleljek a kért nem­zet stílusának. A találkozó napjainak hart al­mát ennek megfelelően ténvek teszik nem pe­dig üres szavak. a fenntartás nélkii’i együtt­működés minden télen nem pedig a külsősé­gek kkioigozjsa, vagy az esetlegességekhez alkalmazott elrendezések keresése Ezekben a napokban a Duce uiabb tanú je­lét adta fáradhatatlan tevékenységének és ki­tartásának, áruikor állandóan közvet’en kap­csolatban ma-adt Olaszországgal, foglalkozott minden belső kérdéssel és erre a célra igény­bevett minden gyors közvetítő eszközt, mintha Íróasztalaim' ülne.' A titkári hivatal állandóan, serényen dolgozott és a Duce utasításait percenként továbbítóra. Ápri'is 10-én a Duce és a Führer Goring. RibbeftPop Bastianbn társaságában áttekin­tette a határozatokat ameivekró’ a hivatalos közlemény szó! Azután a két vezér elbúcsú­zott « a tört.neim; esemény végétért A ta- lá’kn-zói. mély személyes barátság jellemezte, amely a két vezert egyesítette  legelső ta- lálko asn.k'W kezdve kölcsönösen összehan. go ’ák gondolataikat és szándékaikat amely e hafá-oz.ría'k cs megoldásúik to'vama “osságá­ban utntt Kifejezésre \ mostan találkozó* ts a két po itikus marad, ktalan cs őszinte szoli­dan'.ísa iel’emezte minden ‘árgyalt kérdésben, ez teszi könnviivé és természetessé a találko­zót és a bat á roza tokát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom