Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-09 / 80. szám

­* 1943 Április 9* ELLENZÉK. 3 — A hagyományos olasz-magyar barátságot méltaita Kállay Miklós miniszterelnök római útjáról tartott beszámolójában A MÉP €tüíöri&k eili értekezletén üdvözölték a kamúny uj tagjait tS A Magyar Élet Pártja «ia este 'ér­tekezletet tartott, amelyen a Sopron- han t a rtózk-od ó kuli u szik tin i szt er e 11 kívül a kormány valamennyi tagja megjelent. Vitéz Lukács Béla miniszter, a MÉP országos elnöke megnyitó beszédében meleg szavakkal üdvö­zölte a miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy a baráti Olaszor- . szágban tett látogatása után meg­jelent az értekezleten. Annak a meggyőződésének adott ki­fejezési, hogy a miniszterelnök látogatása bizo­nyára melegebbé, szorosabbá tette azt a viszonyt, amely bennünket a testvéri olasz nemzetbe^ füz es me­legebbé tette azt a barátságot, ame­lyet az clasz kormánylö, a Duce Magyarország iránt éretj, és amely­nek minden alkalommal kifejezést i adott. Az elnök ezután a miniiszterelnők­nek a nemzet érdekében kifejtendő munkásságára az Isten áldását kér­te, biztosítva őt a párt ragaszkodá­sáról. Hangoztatta, hogy ebben a munkában ezen az utón törhetetlen Mi seggel követik. Üdvözölte Antal István minisztert és Jureseik Béla államtitkárt abbéi az alkalomból, hogy betegségükből felgyógyultak. Ezután az elnök me­leg szavakkal emlékezett meg Varga Józsefről, aki közel négy éven át az iparügyi, kereskedelem és közleke­désügyi miniszteri székben elisme­résre méltó áldásos munkásságot fejtett ki. A párt nevében biztosítot­ta őt. arról, hogy mindannyian sze­retettél veszik körül és köszönetét mondott neki a magyarság érdeké­ben tett intézkedéseiért­Az ui miniszterek üdvözlése Az elnök ezután bejelentette, hogy a Kormányzó Ur iparügy it miniszter­ié Bornemisza Gézát, kereskedelem­ügyi miniszterré pedig Zni rute ly Fe­rencet nevezte ki. Üdvözölte Borne­misza Gézát uj tisztségében abban a biztos tudatban, hogy ndrunkakörét mint az ország egyik legjobb szak­embere fogja ellátni és bintositotta a párt támogatásáról. Igaz szeretettel és barátsággal köszöntötte Zsindely Ferencet uj posztján és a jpárt feltét­len támogatásáról biztosítva kérte, hogy a párt iránt ugyanolyan barát­sággal viseltessék, mint azt részéről évek óta tapasztalták. A pártérte­kezlet résztvevői igen meileg ünnep­lésben részesítették Varga Józsefet, Bornemisza Gézát és Zsindely Fe­rencet. Ugyancsak rendkí vül meleg ünneplésben volt része Reményi- Sehneller Lajos pénzügyminiszter­nek, amikor az elnök bejelentette, hogy ötéves pénzügymimiszterségé­nek évfordulója alkalmából a párt nevében üdvözölte. Az elnök bejubln tette, hogy az agrár-blokkhoz hasonlóan meg­alakult az ipari és kereskedelmi blokk Laky Dezső elnöklésével. Közölte, hogy Boér Elek, báró Maj- thényi József és Mikecz Ödön felső­házi tagok beléptek a pártba Üdvö­zölte és arra kérte őket, vegyenek részt a közös munkában. Végül beje­lentette az elnök, hogy •L a német nemzeti szocialista és munkáspárt meghívására a párt több tagjával Münchenben és Nürnbergben látogatást tett, ahol a nemzeti szocialista párt funkcio­náriusai részéről a legmelegebb fo­gadtatásban részesítették őket. Kállay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter állt fel ezután szó­lásra általános érdeklődés közepette és röviden beszámolt olaszországi Ht­járól. fíálfay Miklós m beszámolója római utiáröi Kállay Miklós miniszielreinök szó­lalt fel ezután. Mindenekelőtt köszö­netét mondott a párt országos elnö­kének üdvözlő szavaiért, majd kö­szönettel emlékezett Lukács Bélának Németországban tett leg­utóbbi látogatásáról. Ez « látogatás régi hiányt pótolt azzal, h ogy vfde a párt a német nemzeti szocialista párttal közvetlenül felvehette az érintkezést. Hangsúlyozta a minisz­terelnök, hogy jól lehet a két kor­mány között as érintkezés intenzi­tása semmi kívánni valót nem hagy hátra, maga is érezte a két párt köz­li közvetlen kapcsolat hiányát és ezért örömmel fogadta a német ol­dalról jövő kezdeményezést, amely módott adott Lukács BéLa látogatá­sával arra, hogy a párt Itaráti érzé­seinek közvetlenül is kifejezést ad­jon a német nemzeti szociiaiista párt előtt. Kállay Miklós minisztjírelnök ez­után tájékoztatást adott legutóbbi olaszországi útjáról. Ez az ut termé­szetesem a háborús helyzetnek meg­felelően egyszerű keretek között folyt le, de ezeken az egyszerű ke­reteken át is a legteljesebb mérték­ben kifejezésre jutott az a meleg sze­retet és rokonszemv, amelyet az olasz nép vezetői, elsősorban a Duce és az olasz nép Magyarország jránt érez. — A Dúcéval folytatott: megbeszé­léseim felölelték mindazt) kát a kér­déseket, amelyek a két országot ér­deklik. E beszélgetések isorán sem­mi felfogásbeli különbség sem mu­tatkozott közöttünk, igy közös volt a felfogás atekintetben is, hogy a ránk kényszeritett háborút Német­országgal egyetemben kell viselnünk a közös célokért. Látogatásának utolsó napján hi­vatalos program nélkül hosszú autó- utat tett végig Olaszországiban, hogy közvetlen benyomásokat szerezzen. Jóleső érzéssel tapasztalta azt a ko­moly elszántságot, amellyel az olasz nép a háborút viseli. Örömmel látta a mosolygó arcokat, a kitűnő egész­ségi állapotnak örvendő lakosságot, a lüktető munkát, a mindenütt min­taszerűen megművelt földeket, a nyugodt hangulatot, amely nyomát sem mutatja annak a deprimáliság- nak, amit Olaszország ellenfelei róla terjeszteni szeretnek. A pápa «szentségénél történt ki­hallgatása során jóleső érzéssel ta- j pasztalla azt a meleg emlékezést, j amit a szentatya az Eucharisztikus Kongresszusról vitt magával Rómá- i hu és azt az érdeklődést és megér- tést, amellyel a Szentatya a magyar nép iránt viseltetik. ! Utjai fi azzal a nagy megnyugvás­sal tért haza, hogy az olasz nemzet nagy vezére nemcsak a legőszintébb I baráti érzésekkel viseltetik irányunk­ban, hanem teljes megértést mutat az iránt a politika iránt, amelyet Ma­gyarország követ és Őt mindig mint legelső barátunkat tekinthetjük. Az Igazság ügvmlniszteriavaslata A pártértekezlet általános tetszéssel' és tapssal fogadta a miniszterei]] ök beszámo­lóját és beszéde végeztével ţpeleg ünnep­lésben részesítette a kotirrányelnököt. Lgyancsakf lelkes ünneplésbem részesítették Mussolini minisztere.'nököt, amikor Kállay Miklós miniszterelnök beszédében megem­lékezett a Dúcéról- Az értekezlet résztvevőt az olasz nép vezérét igen lelkesen, hossza­san ünnepelték. A pártértekezlet végén Ra­docşay László igazságügy-miniszter ismer­tette az igazságügyi szervezetre vonatkozó egyes kérdések mócfositásárÖ1 szó,6 javas­latot, amelyet az értekezlet egyhangúan el­fogadott. Az értekezlet után pártvacsora volt, amelynek során Kállay Miklós minisz­terelnök újból feAzóUdl és meleg szavak­kal búcsúztatta Varga Józsefet. Közölte, hogy a volt miniszterre az energiagazdál­kodás és kutatás terén nagy fontosságú tu­dományos és gyakorlati feladatok megol­dása vár. Huszovszky Lajos a kormány két ui tag­ját, Bornemisza Géza és Zsindely ferme minisztereket köszöntötte fel, akiknek ne­vetvén Zsindely Ferenc mondott köszöne­tét az üdv öz,'ésért­R. \ ozárv Aladár Bencs Zoltánt es Jost Lászlót köszöntötte fel magas kitüntető ok alkalmából. Spanyol lap Kállay miniszterelnök cikkéről MADRID, április 9 (TP.) A Ya spa­nyol lap közli Kállay Miklós minisz­terelnök cikkét, amelyben a magyar miniszterelnök Magyarország- jelen­tőségét fejtegeti az európai kultúra fejlődésével való viszonylatban. A Magyarország és Európa cinül cikk­ben Kállay 'miniszterelnök kijelenti, hogy > Magyarországnak a magyarok ál­tal történt meghódításával és a magyaroknak a keresztény ’civili­zációhoz való csatlakozásával Eu­rópa keleti betörési kapuja bezá­rult. Ezer év óta Magyarország elválaszt­hatatlanul egybe kapcsoló flott Euró­pával. M ágy a r o-rszág ma is éppúgy, mint a múltban, áz „európai eszmei­ség“ híi követője­Nagylonlosságukérdésedről tanácskozón az Erdélyi Párt marosi sr i­bizottsága MAROSVÁSÁRHELY, április 9. Csütör­tökön dé'előü tartotta az Erdélyi Párt Ma- ros-Torda megyei intézőbizottsága érte­kezletét a marasvásárbelyi városház« dísz­termében. Az értekezleten megjelent Mihó László főispán, Páll György <lr- országos főtitkár, Szilágyi Olivér, Kiss Kálmán, Pál} fy Káro \ kép vise.1 ők és sokan mások. Az értekezletet Teleki Arctur gróf nyi­totta meg és beszédében még fokozottabb munkára hívta fel a párt vezetőségének fi­gyelmét. Ezután Páll Gviirgy dr. tartott beszédet az Erdélyi Párt célkitűzéseiről és az erdélyi szeFem szerepéről,. :,„}<• '' 4 U y’ , J ,.. 1 * *. * Ai I’« Y. ; é*.', ' t * t , » , i . Ezután Fiilöp Ferenc telepítési kérdésekről beszélt, majd Török Miklós szovátai plébános a köze.'á- tás kérdéseit ismertette. Az értekezlet Te­leki Arctur gróf zárószavaival ért véget. Szemtana beszéli Antwerpen a fájdalmak városa lett ANTWERPEN, április 9. (MTI—DNB ) Az amerikai repülők légitámadása alkal­mával a legsúlyosabban eltalált v árré­szekben lejátszódott jeleneteket egy szem­tanú a következőképpen írja le: A riadóval majdnem egyidejűleg már ! hallani lehetett a bombák zuhanását. Az j eltalált helyiségben azonnal megszervezik : az első rendcsináló szolgálatot. A házak félelmetes képet nyújtanak- Minden össze- j dőh. A német katonák, a flamand munka- szolgálat tagjai, a légvédelem emberei és a közeli környék polgárai együtt dolgoznak j lázas sietséggel a mentésben és a romok | eltakarításán. Egyesült erővel emelnek fel j egy nehéz béom olt tömböt, elővigyázatos 1 kézzel távohtják el a törmelékeket, aj^ol még valamelyes életjel vehető észre. Min- ; denhol a rémület ekepzclhetetlen képei I tárulnak szemünk elé. Nők és férfiak fut­kosnak az utcán és hozzátartozóikat kere­sik. Az egyik asszony azt meséli, hogy mindkét gyermekét elvesztette. Egy férfi elmondja, hogy % sikerült kimásznia a romok' alól, amelyek alatt azután felesége darabokra szagga­tóit. holttestét találta meg.’ Minél tovább megy az ember, a pusztu- i lás képe annál szörnyűbb lesz. A lakosok | legnagyobb része ahelyett, hogy tíz óvóhe­lyeket kereste vana fel, az utcákra mene­kült Legtöbben a:/, iskolába akartak elmen­ni gyermekeikért. Közben a lezuhanó bom­bák a falakhoz vágták és széttépték ükét. Az egyik vásártéren egij 30 utassal teli társas gépkocsit több találat ért. A kocsi kigyul­ladt és a bent ülök porrá égteli Egy vil­lamos kocsit a légnyonuh* feldöntött. \ bent ülők testei szétszóródtak és szétsza­kadtak- A községi iskolák előtt játszódnak Je a logSzomorubb jelenetek. A gyermekek százai feküsznek hő tan a romok alatt. Műidig uj és megiázóbb jelenétek ját­szódnak le, amikor egy gyermeket az ud­varra kihoznak és a hozzátartozók igye­keznek felismerni a holttestet. Számos or­vos dolgozik i#t- Mindenünnen nehéz és könnyű sebesülteket hoznak- Egy apa se­besüli gyermekével rohan el mehettünk és azt kiá tja, hogy a többi gyermek mind odaveszett. Akárkihez szólunk, mindenki­nek megvan a maga fájdalma- Sokan saját lakóházuk romjain ülnek. Nem lehet han­gosabb vádat elképzelni, mint ahogy ezek megrendülve, némán guggolnak a romokon. Az Antwerpen ellen intézett angol— amerikai légitámadás áldozatai közül csü­törtökön d élűt égig több mint ezernek a kilétét ál apitották meg- Abban a kerü et- ben, amelyet a légitámadás ért, 17,000 em­ber közül legalább tízezret sújtott a légitá­madás. Ennyire becsülik a halottak, sebe­sültek és a hajléktalanná vádak együttes számát- A temetés pénteken és szombaton lesz. Mivel e kerület temploma nem elég nagy az eddig megtalált áldozatok kopor­sóinak befogadására, a koporsókat a szé­kesegyházija viszik, ahol Rooy bíboros, Mechelne érseke mutatja be a gyásznusét. Még egy gyászmise is lesz az elpusztult vá­rosrész főterén. MEG AKARTÁK LINCSELNI AZ AMERIKAI PILÓTÁKAT ANTWERPEN, április 9. (MTI) Az Antwerpen elleni támadás alkalmával lelőtt repülőgépekből ejtőernyővel I1 e e r e-s z k e d Ő amerikai pilóták alig tudták kikerülni, hogv a lakosság népitélet«t ne hajtson végre- A legnagyobb nehézségekbe ütközött a'z ame­rikaiakra diihödten rárohanó akosságot et­től visszatartani. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Ellenzék. KESERÜVIZ IÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom