Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-06 / 77. szám
* t/X t *■ f n KEDD, 1N3 áptffls *• ^ ÄRA 1FILLÉR BUVAPesy Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár; SLRPITÜTlfll Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJ1OV ALLALAf Jókai-ü. 16., í. Teteíon: 11—09. Nyomda: Egye- HHQTIIIIMIUIÍÍC Kt Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 3.20 P„ tem-u. 8. Telefon; 2Ö—23. Csekkszámla: 721)58 ö II li i II R IVI I II L II v negyedévre 9.20, félévre 13.40, egy Lvre36 80F, ffállay Ró védőbástyája volt a kereszténységnek kelet felé és elsősorban ezt a szerepét igyekszik betölteni ma, amikor minden áldozatot meghoz azért, hogy hozzájáruljon a kereszténység megmentéséhez a keleti bolsevista veszedelemmel szemben. A pápa legelsősorban a nyugati keresztény kultúra védelmét tartja szem előtt és igyekszik azt minden oldalról megmenteni és küldetésénél fogva törekszik a nagy európai kataklizmában mint Krisztus helytartója a j krisztusi gondolatok megvalósítását í szolgálni és a történelem vérzivata- ■ rában a szeretet és emberiesség esz- ; májét hirdetni és megvalósítani. Enyhíteni akar az emberi szenvedéseken és azon fáradozik, hogy az égő világban ismét helyreállítsa az isteni és emberi igazságot. Mélységesen keresztény és ennél fogva, vagy talán ezen felül is mélységesen ma- gyaj eszmék ezek s ezeknek szolgálata az az ok, amely Magyarország kormányfőjét arra késztette, hogy közvetlen érintkezést teremtsen a pápával. Kereszténység és magyarság, európai kultúra és magyarság, nyugati civilizáció és magyarság azonos fogalmak. A most folyó háború nem kártyajáték, amelyből bárki mint vesztes vagy nyertes távozhat azzal, hogy holnap folytatja. Életre-halál- ra megy ez a háború a végső elvekért, az alapvető eszmékért, a dolgok lényegéért. Ezeknek a jegyében folytak a megbeszélések Rómában. Ezért voltak a megbeszélések minden bizonnyal igen nagyjelentőséyü- ek. De éppen azért, mert ezért folytak a megbeszélések, azok mégsem jelentenek egyebet, mint az évezredes magyar múltra támaszkodó jelenlegi magyar politika újabb természetes fejleményét. Az oroszok megkezdték támadásaikat a kubáni hídfő ellen Tunéziában mindkét iái a „második — Sumner Londonba és Moszkvába látogat! Hz olasz sa|lő a legmelegebben ír Kállay Miklós római látogatásáról A KELETI ARCVONALON „tél tábor-* nokot“ immár „tavasz tábornok" váltotta fel. Az elmúlt télhez viszonyítva mer' , azt a Transkontinent Press jelenti —, a tavaszi áradások korántsem okoztak olyan mérvű eliszaposodást, mint az elmúlt évben és ennek következtében a hadműveletek sem bénultak meg, kivéve az Ilmen- és a Ladogató közötti szakaszt. Ilyen körülmények között a németek zseniális hadművészetével végrehajtott arcvonalröviditési művelet befejeződött, azonban az oroszoknak is módjukban állt messze előretört csoportjaikat átrendezni és újból aktívvá tenni. A támadások orosz részről természetesen a számukra legveszélyesebb fronton, a kubáni hídfőnél összpontosultak, amely egyben — megítélésük szerint — „punctum sahens“-e az ottani arcvonalszakasznak. A németek, akik előre értesültek az orosz hadvezetöség támadási szándékáról, a legnagyobb erővel és egyben maradéktalan sikerrel verték vissza Jeremen- ko szovjettábornok támadásaith akit egyébként Sztálin a Sztálingrád körüli harcok sikere fejében „Sztálingrád hőse£ névvel tüntetett ki. A szűkszavú német hadijelcntések a további hadieseményekkel kapcsolatban semmiféle komoly következtetésre nem adnak alkalmat, de a jelek azt mutatják, hogy a német hadvezetés első célja az oroszokkal szembeni ,,kemény fal“ létrehozása, amely módot ad a későbbi hadicélok elégésére. A TUNISZI ARCVON ÁLRÓL érkező je lenlések arról számolnak be, hogy az angolszász erők az első támadási kísérlet kudarca után kisebb erőkkel állandóan megbontani igyekeznek Rommel tábornagy és Armin mozdulatait. A terigelycsapatok az első an gciszász támadás visszaverése után a* előzőeknél kedvezőbb stratégiai pontokat foglaltak el és a Mareth-vonal feladása árán sikerült egyesülniük Ezzel a siratígiai mozdulattal a tengelyerők olyan súlyra tettek szert, amely esetleg rendkívül hosszú időn keresztül képes messzemenően ellentállani a túlerőben lévő ellenséggel szemben. A helyzet kedvező alakulását bizonyítja az a tény is, hogy az Olaszországban lévő tartalékokból újabb megerősítéseket küldtek Rommel számára, aki ilyen körülmények között a várható második angolszász offenzívat lényegesen kedvezőbb körülmények között fogadhatja. Katonai szakértők szerint Montgomery kezdeti sikerei kizáróan a RAL fölényének tudhatok be, ami azonban az utánpótlás következtében a jelek szerint lassan kiegyenlítődik. Valószínű, hogy a közeit napokban a világháborn súlypontja ismét Tunéziára helyeződik át, ahol közvetlenül küszöbön áll a második összecsapás a brit és a tengelycsapatok között. Küszöbön áll a tunéziai hadjárat második szakaszának megindulása erőben lévő csapatai most az innen keletre vezető tengerparti utón igyekeznek előbbre jutni. Itt azonban már a Bizerta körül összevont erős tengelycsapatokkal kell hogy felvegyék a harcot. Messe tábornok a tunéziai erők parancsnoka RÓMA, április 6. (MTI ) Az olasz rádió közlése szerint Messe tábornok, a keleti arcvonalon küzdött olasz csapatok volt parancsnoka s aki jelenleg az északafrikai arcvona- lon harcoló olasz erők parancsnoka, szívósan * védelmezte katonáival a Mareth-vonalat Montgomery 8, hadserege ellen. Az olasz— német csapatok az angolok frontális támadását kezdetben viszaverték és csak az angolok nyugati bekerítő mozdulatának nvomásí,a voltak kénytelenek a Mareth-vonalbó! kivonulni. Ennek a bekerítő mozdulatnak nyilvánvaló célja a rengelycsapatok teles bekerítése és elfogása lett volna. Az El Hamnia- nál folvtatot hátráló harcok azonban megakadályozták az angol üerv vég; oha it isit, cg) hogv amikor az angol páncélosok március î 7-cn bevonultak Gabesbt -z olt;/ — német csapatok n ár áthaladtak a gabesi kapun és a Matah-katlao mar üres volt. A tengcb csapatok moct közvetlenül Gabestől északra az előzőnél róvidcbb vonaton folytatják a küzdelmet. Snmnsr Welles Londonba és Moszkváiba látogat STOCKHÜLM, április 6 -(MTI ) Mint a Stockholm« Tidniugen loniloui levelezője jelenti, Sunnier Weilest, az Egyesült Ál lmok helyettes külügyminiszterét egy amerikai küldöttség éíén Londoniba várják. Még nem tudni, hogy a küldöttség főcélja London, vagy Moszkva lesz-é. Amerikai utaások szerint egy nagy amerikai küldöttség áll készen, hogy Moszkvába utazzék és Sztálinnál megbeszélje azt a kérdést, amelyet Edén washingtoni látogatása alatt tárgyaltak meg. Sőt azt is remélik, hogy maga Roosevelt is utrakcl. Roosevelt — nsrv mondják — végre találkozik Sztálinnál. Zürichbe érkezett jelentések sze- ! I ríni minden jel arra mutat, hogy kü- ! szöbön áll a tuniszi hadjárat máso- ' dik menetének megindulása. Montgomery hadserege három oszlopban vonult fel Oudres és Gábesz között. Rommel tüzérségi záróvonalat léte- j sitett a tengerpart felé eső szakaszon, ahol megfelelően szembeszáll- I hat a szövetségesek ofíenzivájával s 1 esetleg rajtaütő támadást is kezde méuyezhet. j \ középső szakaszon az 5- ameri' I kai hadsereg csapatai El Gretar és Fafai között állnak és legalább 80 kilométer választja el őket Montgo- ! mery hadseregétől. Azok a tengely- j csapatok, amelyeket Rommel a S. brit hadsereg élei ellen vonultatott fel, hogy megakadályozzák a britamerikai erők egyesülését, meghiúsították az amerikaiak minden ki- sérletét az egyesülésre, sőt ellentámadásokkal még azt is lehetetlenné tették, hogy a két ellenséges hadse- ; reg között tervszerű közvetett összeköttetés jöhessen létre, i Tovább északra az Ousseltia völgyben szintén a tengelycsapatok kezében van a kezdeményezés. Nagyobb ellenséges csapatok csak az északtunéziai fronton támadnak, ahol Arnim tábornok kisebb kötelékei va- í sárnap tervszerűen küritették a | Serrat-fokot. Az 1. brit hadsereg túl- i (Z.) Rövid jelentés számolt be arról, hogy Magyarország miniszter- elnöke ts külügyminiszter© Olaszországban tett látogatást. Ez a látogatás legelsösorban és míndenektölölt magátóiértetődé és természetese folyománya annak a politikai és lelki kapcsolatnak, amely Szent István birodalmát Olaszországhoz és Mária országát Szent Péter trónusához fűzi. Ehelyütt talán felesleges emlé- keztetnürk azokra a kapcsolatokra, amelyek Magyarországot II. Szilveszter pápa óta a Szentszékhez és a magyarságot európai megjelenése óta Itáliához, a latin szellemhez, majd végül Olaszországhoz fűzik. Az Árpád-ház számos olasz orientációja, az Anjouk magyarországi uralkodása, Mátyás király renaissance vel- leitásai, majd az utóbbi századokban a szabadság eszméjéért közösen vívott harcok és közösen kiontott vér olyan erős kapcsolatokat létesített Magyarország és Olaszország között, «•melyeknek a világháború kényszerű szembenállása után ismét teljes erővel érvényesülniük kellett. A világpolitikától légmentesen elzárt trianoni Magyarország jogos nemzeti céljainak elérésében legelsőiz- ben és legelsősorban a thice Itáliájá- tói kapott komoly támogatást. Az utóbbi negyedszázad olasz-magyar viszonylata ezért lehetett eg^ik pillére az uj európai fejlődésnek és ezért lehetett a budapest-xómai kapcsolat az a bázis, amelyből kiindulhatott a berlin-müo'cheni tengely meghosszabbítása TRóma felé és amelyből megalakulhatott a Berlin— Róma—Budapest háromszög. A történelmi hagyományok, a rokon szellem és a kölcsönös rokonszenv igy növekedhetett politikailag determinálható barátsággá, szövetséggé, majd végül egy közös arcvonalon, azonos célokért vívott törhetetlen sorsközösséggé. Ezek a tények önmagukból kifolyóan adják természetes okát annak, hogy minden magyar kormányfő egyik legelső útja Rómába vezessen. Az utolsó évtized során ezek a magyar kormányfői látogatások sohasem jelentettek „politikai szenzációt** és sohasem adtak „meglepetést** a világ közvéleménye számára. Â látogatások azt a célt szolgálták, hogy kimélyitsék az olasz-magyar viszonyt, ezzel a viszonyt a tengely és Magyarország között és újabb téglákat rakjanak a történelem kérlelhetetlen parancsai szerint megalapozott műbe. Kállay Mikes mostani római látogatását is legelsősorban ebbő! a szempontból kell megítélni. Kétségtelen, hogy az adott európai helyzetben a Rómában folytatott tanácskozások mélyenjáróak és nagy horderejűek, de az is kétségtelen, hogy ha talán jelentősebb mértékben is, de csupán folytatását jelentették annak a nagy történelmi folyamatnak, amelynek érdekében Magyarország vállvetve harcol a tengellyel. Ha a látogatás politikai jelentőségét igy értékeljük ki quirináli vonalon, úgy hasonló megfontolások kell vezessenek akkor, ha Kállay Miklós vatikáni látogatását tesszük mérlegelés tárgyává. Magyarország, a ma* O^r apostoli királyság mindenkor