Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-30 / 96. szám

__2 K 1.1. r. N 7. t. K mmm «• & 1 18 4 3 tprilli 3« KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ ALBRECHT DEZSŐ ELŐADÁSA A KOLOZSVÁRI TIZES SZERVEZET nemzetvedelmi akadémiáján Kolozsvár, ápiilla 30. A Tizes Szetvev.r e - tál rendezett kolozsvári Nem -elvecJelint A';a. ,lém la kétszáz, hoJlgd'HÓjának fes iilt érdeklődést' közepette ismertette tagnap este Alhrerht Dezső országgyűlési képvisel»* u neuvz.etAsígi keidéit. Az előadás első részében nemzetiségeink betelepülésének történetet ismertette, pontos adatotóSaJ mutatva rá arra, hogy egyes korok bau hogyan nyomul!1 e lőtérbe az. ős'elepiil" magyarság rovására az idegenből boszivaigull, vagy idegen uralkodőktól betelepített külön- fé'e nemzetiségek tömege. Inl »' f ' \ II mv* * > 7y• ’ t >' ' 'rt'; \ 1 , /iii ficşii J nl'tii ’Iji s-úíJ 1 il ,,‘l l •' V a 1 i j s * *.V . I», J t I b J 'f;f t•''/ f/j.O *'«< y k»X i A » ..< . ti A.r ?t.\ - á./ (fí* * w /, •'. t| f , y, t' » 91 V* * * " * J 1 *'< • i ’ Vi é '* v .4 ' A nemzetiségi he’yzetkep ismertetése atán a nemzetiségi politika eddigi módszereit ismer­tette az előadó, rámutatva ezen módszerek '<•- védéseire, valamint néhány, ma nagyon nép­szerű megoldási formánale a nehézségeire. Végső következtetésként hangsúlyozta az előadó, hogy a nemzetiségi kérdés is egyike azoknak a nagy magyar kérdéseknek, amelyek nem annyira állami, mint társadalmi utón oldhatók meg. Ehhez természetesen uj ala­pokra fektetett, egyeben eg\séghe olvadó magyar társadalomra van szükség. Mivel a Tizes Szervezet ennek a magyar társada­lomnak a kialakításán dolgozik és mutat fel gyakorlati eredményeket', örvendetes volna, ha> nemcsak Kolozsvárnak hanem az egész országnak kiépülne a minden magyart egybe­fogó tizedesi hálózata. A tunis/1 harcok jellemző tulajdon*iga az, liogv i noss/u afrikar hadjáratban .noa álla­nak elsőizben állandó frontok egymással szemben. Mint a l’cst zürichi tudósító n tele­fonon jelenti, a turns/.i harctér egyik legfon­tosabb szakaszán, Mcdje el bab cs Pont cin 1 has közölt a tcngelycsapatuk• inpy ts ale­rts ellentámadásokat hajtottuk vegre. Von Arnim vezérezredes jelentékeny páncélos cs gyalogos ereikkel támadta az cbŐ brit hadse­reg állásait. A britek kénytelenek vo'tak több I kilométerrel visszavonulni, libben a harcban alkalmaztak afrikai területen elő , ür a lárg- s/órós harckocsikat, amelyek remikisül mj- 'yos veszteségeket okoztak az angol—ameri­kaiaknak. Pont du b’has külvárosaiban 36 órája elkeseredett harcok dúlnak. A torinói Stampa cumi lap a tuniszi hely­zettel foglalkozva megállapítja, mint mir azt az. olasz sajtó többször ;s hangoztatta, hogy az. afrikai csata csak egy fontos epizódja a bold- közi-tengerért folyó küzdelemnek. Mégha az ellenségnek sikerülne is a tengely birtokában maradt afrikai területeket elfoglalnia, avval még mindig nem érne el győzelmet — Írja az olasz lap —, mert csak ezután kellene az európai invázió súlyos problémáját megolda­nia. A lap utal az. ellenség ember- és Indi- anvagtölényére és hangoztatja, hogy erre a tényre való tekintettel a tunéziai harcok ki­menetelét nem volna helyénvaló optimizmus­sal megítélni. Montgomery tábornok a sajtó képviselői eléírt nyilatkozott a jelenlegi tunéziai helyzet­ről. Nyilatkozatában kiemelte azokat a rend­kívüli nehézségeket, amelyek előtt a dél: arc­vonalon küzdő brit csapatok állanak. Rámu­tatott arra, hogy a tengelycsapatok védelmi inni szere nem küzdhető le egyetlen nagy ro­hammal. A tengely haderői tartják a tuniszi hídfőt es az utolsó emberig, az. utolsó tölté­nyig küzdenek mondotta Montgomery. Gyors megsemmisíti) győzelmi nem fog bekö­vetkezni. Montgomery ezután szembeszállót* a/./al a felfogással, hogy a/ északafrikai had­járat egy, .1 politikusok által előre megjelölt időpontban véget ér. Az eddigi brit veszte­ségekre utalva kijelentette, hogy katonái éle­tét a hegyi állások elleni támadásokban, nem szándékszik kockára tenni. Dr. Göbbels birodalmi propagandaügyi mi­niszter a Das Reich ciinü hetilapban ,,Ho! ál lünk?" címmel cikket irt, amelyben az eddigi hadiesemények alapján felállítja a tengelyha­talmak. é-s ellenfeleik mérlegét. A cikk rámu­tat arra, hogy a tengelyhatalmak hadvezeté­sének nagy katonai eredményeit a háború el­ső cgyharnvdának sikerei alapozzák meg. Ezek sikerek messze felülmúljak azokat a várakozásokat, amelyeket a tengelyhatalmak a háború kezdetén reméltek. Az angolok ezt a háborút, mint a világ első hatalma, teljesen biztos helyzetben kezdték meg. Ha Nagvbri- tannia jelenleg a hadszíntér külső vonalán ka­tonai eredményeket ér el — írja Göbbels —, az eredmények jelenleg minden esetben vi­szonylagosak. Ha az. angolok relatív eredmé­nyeik alapján végső győzelemről beszélnek, sok­kal több oka v an a döntő győzelemről a tengely népeinek beszélni. Európa legnagyobb része szilárdan a németek és szövetségesei kezében van. Európa fenyegetett határain felépített óriási erőmüvek teljes hadászati szabadsága adnak nekünk keleten és ezzel minden lehe­tő séget ujabb támad ásókra. A brit légi háborút kétszeresen, sőt hárnrr. szorosan 1 ellensúlyozza a német tcngcralatt járó háború. 1 'yébkéni a németeknek elhatá rozott \zúnd< ka, hogy a légy háborúra is rmy felelő választ adnak. A birodalmi propagandáim!,isztér cikkét így folytatja: hadvezetésünk külső vonalait.1 itt-ott megtámadhatók vagyunk, aminek oka a központtól való ria^y távol ág. Miga a központ azonban veszélyen kivül áll. Göbbels így fejezi l>e érdekes cikkét: 194^ ravaszának közepén a némer nép szövetsége serivel együtt el van szánva arra, hogy a pró­bát minden erkölcsi és anyagi erők latbave- tésévcl és minden körülmények között győ­zelmesen kiállja és semmiképpen «cm enge.ír bizonytalanná tenni vagy megzavarni termé­szetes erőinek kifejtését. Ha ma azt kérde­zik tőlünk; „hol állunk?“, azt felelhetjük, hogy ott állunk, ahol három évvel ezelőtt n.i magunk sem reméltük. Londonban egy idő óta mind gyakrabban beszél nek arról — jelenti a Svenska Presse tu­dósítója —, hogy a szövetségesek partraszál­lási terveinek középpontjában Albánia és a dalmát partok állanak. Ezzel magyarázzál, a töübi között Bari olasz kikötő mind gyako­ribb és nagyszabású bombázását. Bari a leg­fontosabb és legkorszerűbb kikötője az óla'/ keleti partvidéknek és ennélfogva fontos sze­repet tölt be az Albánia felé irányuló fo ­galomban. NAGY JÓZSEi Május 17.-én életbelép a nyári menetrend fl kolozsvári menetrendi értekezleten részletesen megtárgyalták a vasúti közle­kedés idJszerü kérdéseit KOLOZSVÁR, á-prilis 30. \ m. kir. államvasutak igazgatóságának Uta­sítására a MÁV kolozsvári üzletve­zet őségé csütörtökön menetrendi ér­tekezletre hívta egybe az erdélyi vár­megyék és városok közigazgatásá­nak, valamint kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági érdekképviseletek ve­zetőit, hogy velük a MÁV menetren­di szakelőadói a május 17-cn életbe­lépő nyári menetrendet ismertessék és esetleges kívánságaikat meghall­gassák. A kolozsvári menetrendi értekezle­tet az iparkamara közgyűlési termé­ben dr. Alszeghy Béla, a MÁV for­galmi főosztálya igazgatójának el­nöklete alatt tartották meg. Az el­nöklő Alszeghy Béla igazgatón kívül az értekezleten a MÁV képviseleté­ben Danes Bertalan főtanácsos, a menetrendosztály főnöke, Szikla •Kornél főfelügyelő menetrendi szak­ul őadó, dr. iSolymosy Károly menet­rendi szakelőadó, Somfay Ödön fő­felügyelő, dr. Horváth Aladár főfel­ügyelő és Kenya Ernő tanácsos, von­tatási szakelőadó voltak jelen. UJ VONATPÁR KOLOZSVÁR — NAGYVÁRAD KÖZÖTT Alszeghy Béla igazgató megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a menetrend összeállítása mindig ne­héz volt, annál nagyobb feladat a mai nehéz időkben, mikor csak ke­vésszámú vonatot lehet beállítani. Ezért az eddig elhangzott kívánsá­gokat csak a közérdek legszigorúbb mérlegelésével lehet teljesíteni. Kényelmi igényeket nem igen le­het kielégíteni és éppen ezért kérte az érdekképviseleteket, hogy csak olyan kívánságokat adjanak elő, melyeket vonatszaporitások nélkül lehet megoldani. Ismertette nagy vonásokban ezután a nyári menetrend fontosabb kolozs­vári vonatkozásait, Az uj menetrend Kolozsvár váro­sának egy régi kérését teljesítette, amennyiben Kolozsvárról reggel 7 órakor egy uj személyvonat indul, amely Nagyváradig közlekedik és ott Szatmár felé közvetlen csatla­kozást kap. Nagyváradról az ellen­vonat este 11 óra 20 perckor érke­zik Kolozsvárra. A Kolozsvárról in­duló déli gyorsvonatnak Nagyvá­radon közvetlen sebesvonatesatla- kozása van Szeged—Szabadka felé. !r'* vonat indul Kolozsvárról este 20 óra 10 perckor, amely közvetlen vonat lesz Sepsiszentgyörgyre és Marosvásárhelyre. Régi kívánságot teljesít annak a vonatnak beállítá­sa is, amely Kolozsvárról reggel 5 óra 35 perckor indul Dés felé, aho­vá 7 óra 26 perckor, Besztercére pedig 10 óra 36 perckor érkezik. ' A Mávaut-járat ok szaporítása is megtörtént. A Székelyföld és külö­nösen Székelyudvarhely nehéz hely­zetére való tekintettel a Mávaut kép­viselője kijelentette, hogy a székely- földi gépkocsiközlekedésre nagy fi­gyelmet fordítanak és ennek minden más érdeket alárendelnek. Ezért Székelyudvarhely és Marosvásár­hely között 5 járatpárt, Csíkszereda és Székelyudvarhely között 3 jára­tot rendszeresítenek. IDEJÉBEN KELL ELŐTER­JESZTENI A MENETREND­DEL KAPCSOLATOS KÍVÁN­SÁGOKAT Ezután Szikla főfelügyelő kérte az érdekeltségeket, hogy menetrendi kívánságaikat a jövőben olyan idő­ben terjesszék elő, hogy azokat a menetrendi változásoknál idejében lehessen figyelembe venni. Hangsú­lyozta végül, hogy a jelenleginél több vonatpárt nem lehet beállítani. Űr. Soós István Nagyvárad pol­gármestere felszólalásában arra kér­te a MÁV képviseleteit, hogy a me­netrendi értekezleteket olyan időben hívja össze, amikor az érdekeltek kí­vánságait még teljesíteni lehet, Saj­nálja, hogy a tervezett második se­besvonat elmarad, mégis ha lehet, kérte Kolozsvár és Nagyvárad kö­zött Árpád-simautó beállítását. Az uj személyvonat beállítását köszönettel tudomásul vette. Alszeghy igazgató válaszában meg­indokolta, hogy p, sin au tót miért nem lehet beállítani. Ezután Kolozsmegye képviseleté­ben Forgách József vármegyei fő­jegyző, Kolozsmegye tankerületi fő- igazgatósága nevében Kányády Béla, a Földművelésügyi Kirendeltség ne­vében dr. Balogh Vilmos min. taná­csos, a kolozsvári Ferenc József tud. egyetem képviseletében dr. Vinczi Károly, Háromszék vármegye és Kéz- divásárhely nevében a székely kör- vasuttal kapcsolatos kívánságokat vitéz Bartlha Jenő, Háromszék vár­megye főjegyzője szólalt fel, dr. ! Schmidt Imre. Szászrésen város pol­gár mestere Szászrégen óhajait, dr. Biró József, a székelyföldi Iparka­mara főtitkára a Székelyföld és Ma­ró-va.-a.ih elv kérését terjesztette elő. Felhívta a figyelmet arra, hagy újab­ban a székely főváros az eljelenték- telenedés útjára lépett, s kéjété a MÁV képviselőit, hogy ezt megfelelő vas­úti összeköttetéssel akadályozzák meg. Vitéz Szász István igazgató az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület nevében foglalta o.-sze. a nyári me­netrenddel kapcsolatos kívánságokat. Meskó Andor a kolozsvári Kereske­J del mi é- Iparkamarához és az Érdé J Jyi Gazdasági Tanácshoz a különbö- 1 zó érdekképviseletektől beérkező óhajokat ismertette. Miklóssy Béla. Szilágy vármegye alispánja a Szi­lágyság menetrendi kívánságát is­mertette. A menetrendi értekezlet, amelyen a felszólalókon kívül a helyőrség képviseletében Gruber Arthur ezre­des és Szász Géza alezredes, a ko­lozsvári rendőrség képviseletében dr. Csutak Béla rendőrségi főtanácsos. Wer ess Jenő dési polgármester, dr. Rózsa József marcsvásárhelyi tanke­rületi főigazgató és dr. Papp Károly. Marosvásárhely polgávmesterhelyet- tese voltak jelen, dr. Hlatky Endre, Bi harm egye főispánjának zárószavá­val ért véget, aki a meghívottak ne­vében megköszönte azt a figyelmet, amelyet a menetrend összeállitá.-á- nál Érdélv iránt tanúsítottak. Mátyás király szülőházának és kolozsvári szobrának fényképét közli a „Regime Fascista“ ROMA, április 30. (MTI.) A Regime Fascista csütörtöki számában hosszabb cik­ket közöl Mátyás király születésének 500. évfordulója alkalmából. A cikket két fény­kép is kiegészíti, amefyek közül az egyik a nagy' király kolozsvári szobrát, a má*ik pe­dig szülőházát ábrázolja. A lap kieme i. hogv Mátyás király a történelemnek egyik íegnagvobb, legdiesöbb alakja, akiben a nemzet tiszta véréből vaAó uralkodót akart kiválasztani az idesren uralkodók sora után. A tnáius- 5.-UU upáfrUó-e&Uz láb* Jlásxlá, a Iftlzfyyac Uf^á^UáU Sqty&suteiének központi elnöke e'/áadá&t tail, Tskuty Zsuzsa, a kitűnő icána novellát olvas fel az ufaátytio-esten r i»v KOLOZSVÁR, április 30. A Magyar Újságírók Egyesülete Erdély részi Tagoza­tának május 5-i előadóestjét városszerte nagy érdeklődés előzi meg. Tóth László dr., a Magyar U jságirók Egyesületének központi elnöke, az országszerte, ismert ki-' tűnő szónok és köziró ezen az estén elő­ször tart előadást Kolozsváron „Az újság­író és a társadalom“ címen. Külön érde­kessége az előadásnak, hogy hosszú évek után újra szerepelni fog a kolozsvári kö­zönség előtt Thury Zsuzsa, a leváló írónő, akinek legutóbbi regénye a magyar könyv­piac legnagyobb sikerű újdonsága volt. Thury Zsuzsa az idegen megszállás alatt több éven keresztül, mint ujsegirónő Ko­lozsváron dolgozott, ahol ctz Ellenzék bel­ső munkatársa volt. Ebben az időben szám-talanszor szerepeit kitűnő novelláival a különböző irodalmi társaságuk felolvasó ülésein és óz erdélyi magyarság kulturális előadásain. Készséggel tett e-eget az erdé­lyi magyar újságírók mostam felkérésének és leutazik Kolozsvárra, hogy egyik leg­ebb elbeszélését személyesen olvassa fc' ujságiróest közönsége előtt. A május 5-i ujságiróest több> műsor szá­mait á régi és uj magyar irodalom reme­kei képezik, amelyeket legkitűnőbb művé­szeink adnak elő. A jegyelővétel már megkezdődött az Újságíró Egyesület Kossuth Lajos-utca 30. sz. alatti irodájában, ahol a pártolótágok jegyeit május 3-án, hétfőn déli 12 óráig fenntartják. Az Újságíró Egyesület vezető­sége ezúton is figyelmezteti á fártolótago- kat, hogy eddig a- időpontig feltétlenül váltsák ki jegyeiket, mert a nagy érdeklő­désre való tekintette], azoknak helyeit, akik igényüket nem jelentetlek be előre, már nem lehet biztosítani. Az (lőadás mű­sorát teljes részletességében közölni fogjuk■ Az előadást az Erdélyi Párt Farkás-utea . . Sz. alatti gyönyörű előadótermében tartják meg. Az előadásra délelőtt 10-től l órá'-g és délután 5—7 óra között lehet jegyet vál­tani az egyesületi helyiségben■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom