Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-29 / 95. szám

um 1943 április 2 9. ELLENZÉK 3 « v Súlyosan elítélték a zsírpanama uátílottait KOLOZSVÁR, április 2í). Szerdán hozott Ítéletet a törvényszék mellett m ü ködö uzsorab Íróság* hármast an á- ,csia Vitos Pál dr. elnökletével a. nagy­szabású kolozsvári zsirpanama ügyé­ben. A szerdai tárgyalás Nagy Lajos dr. királyi ügyész vádbeszéidével kez­dődött. A vád képviselője szerint a vádlottak büntetlen előélete sem le­het enyhítő körülmény a zsiipana- rnára, amelyet Kolozsvár városának megkárosításával’ és a fogyasztókö­zönség rovására követtek el- Annál kevésbé lehet mentségről beszélni, mert tettük elkövetésére nem a szükség késztette őket, hanem a ha­szon- és nyereségvágy. Mindegyik vádlottra suyos Ítéletet kért. A vádbeszéd elhangzása után Tö­rök Adorján dr. budapesti ügyvéd nem látta beigazol ínak a vádakat.. Ugyanilyen szellemben mondtak védő beszédet S'il lay István dr. és Győrv Barna dr. ügyvédük is és vé­denceik felmentését kérték. A pár­beszédek elhangzása után a bíróság Ítélethozatalra vonult vissza. Az iizsorabíróság hármastanácsa este fél 7 órakor hirdette ki az ítéle­tet. Kirkósa Gyula, iSzigeti Gyula, Barabás György és Fejér István vád­lottakat, önkit tettestársakat egy-egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett árdrágió visszaélésben találta bűnö­söknek és ezért egyenként másfél­évi börtönbüntetésre ítélte őket Ugyancsak egy és félévi börtönbün­tetést kapott Lakatos Zoltán ö'töd- rendü vádlott is. A továbbiakban egy-egy rendbeli árdrágító visszaélés miatt egyévi börtönbüntetéssel snj- tották Máncs János mészárost, míg Tóth Sándort tizhónapi, Wurschner Gábort pedig nyolchónapi börtön- büntetésre ítélte a bíróság. A főbün­tetésen kivül mellékbüntetésként Kirkósa Gyulát 2000 pengő, Szigetit és Fejért 600—600, -Barabási, és Laka­tosi 400—400, Wurschnert és Tóthot 5oo—öoo, .Mancsot pedig ezer pengő pénzbüntetésre ítélték, valamint ugyanannyi vagyoni elégtétel meg­fizetésére kötelezték, Kirkósa Gyula kivételével, akinek ezer pengőt kell fizetnie vagyoni elégtételként. A vádlottakat ezenkívül külön-külön még négy-négyévi jogvesztésre is Ítélték, s egyben kötelezték őket az ítéletnek a sajtóban való közzététe­lére is. Egyéb bűn cselekmény okban a bíróság felmentette a vádlottakat. Az ítélet elhangzása után a vád­lottak és védőik sem miségi panaszt jelentettek be, mig az ügyész a bün­tetés súlyosbításáért fellebbezett. Nagy Lajos dr. ügyész ezután kér­te a bíróságtól az elmarasztalt vád­lottak azonnali letartóztatását, amit a védelem ellenzett. Az uzsorabiró- ság rövid tanácskozás után elutasi- totta a letartóztatásra vonatkozó ügyészi indítványt. Ä2 angolszász diplomácia át akarja hidalni $s Mosskvs-Sikorszky közli ellentéteket Ä diplomáciai viszony megszakítása vagy felfüggesztése? — Ä lengyelek visszavonják a Vöröskereszthez intézeti beadványukat LONDON, ápr. 29- (Búd. Tud.) A lengyel kormány előreláthatóan a szerdai nap fo­lyamán teszi közzé a kedd délutánra várt nyilatkozatát. Úgy látszik, hogy a nyilatko­zat közétetelének elhalasztása elkerülhe­tetlenné vált, miután Sikorszky tábornok és Racsinszky külügyminiszter hosszu megbeszélést folytatott Church illel és Edennel. amely a Jengyei kormány újabb tanácskozását tecte szükségessé. A brit kormány is újabb tanácsko­zást tart az orosz—lengyel konfliktus ügyében. A brit minisztertanács ülése szin­tén Churchill és Eden tanácskozásainak eredménye. Az angol államférfiak a lengye.’ miniszterekkel való tanácskozásuk előtt Vinant amerikai nagykövet látogatását fo­gadták. Mindenesetre megádapitható, hogy a brit kormány feladta azt a tartózkodó magatartását, amelyet eddig a katyni tö­megsírok ügyében tanúsított és minden erejévé1 a konfliktus elsimítására törekszik. Londonban elégtétellel állapítják meg, hogy a1 moszkvai rádió a Sikorszky-kor­mányhoz intézett jegyzékének angol-nyel­vű ismertetésében nem beszél a diplomá­ciai kapcsolatok megszakításáról, hanem fs'fíiggesztéséről. A Dagens Nyheter londoni jelentése sze­rint Londont rendkívül kellemetlenül1 érin­tette a diplomáciai kapcsolatok megszakí­tása Moszkva és a lengyel kormány kö­zött. Az angolszász diplomácia minden ere­jét mozgósítják, hogy valamilyen megol­dást találjanak. Bizonyos moszkvai jelen­tésbő arra lehet következtetni, hogy a szovjet fővárosban ezt a lépést nem tekin­tik véglegesnek, hanem a* szovjetkormány hajlandó megvitatni a kérdést. Meg nem erősített h'rek szerint Römer nagykövettel közölték, hogy további intézkedésig ne hagyja eí! Moszkvát. LONDON ELTÁVOLÍTJA SI« KORSZKYT? A Popolo di Roma valószínűnek tartja, hogy London eltávolítja helyéről a Si­li orszky-kormányt. Több jel arra mutat, hogy London egyáltalában nem szándéko­zik Moszkvával vitába szállni a lengyelek Erdély Mtzgó A magyar filmgyártás legmulah ságosabb vigjátéka: Behajtani tilos Főszerepben Simor Erzsi, Latabár Kálmán, Vaszary Piri, Kiss Manyi. Vasárnap d. e. 11 órakor matiné. Jön május 3-tól I Varjú a toronyórán jogainak ás az emberiesség jogainak meg­védése érdekében. London szemében a Szovjetnek megvan az az érdeme, hogy harcol, míg a Sikorszky-kormány csupán kellemetlenségeket okoz és költségbe keTük Különben is csak névleges kormány és minthogy nincs semmi katonai jelentősége, könnyen helyettesíthető egy másik kor­mánnyal. Valószínűleg maga a Kreml fog­ja Londonnak aján'ani az utódot, akinek a személye biztosíték arra, hogy nem fogja „tapintatlan módon“ feszegetni a területi kérdést, vagy fi Szovjettel való határ kér­dését. Ismeretes, hogy a londoni lengve! kor­mány kedden minisztertanácsra üh össze Általánosan azt várták, hogy a kormány tanácskozása befejezése után nyilatkoza­tot ad ki. Ez a nyöatkozat azonban elma­radt és pedig azzal az indokolássá’, hogy | más mozzanatok merültek feü. A minisz­tertanács befejezése után Sikorszky miuóz- terelnök felkereste Eden külügyminisztert, akivel hosszabb megbeszélést folytatott, majd Edén kíséretében Churchill miniszter­elnököt is felkereste. ZÜRICH, április 29. (Búd. Tud.) A Tat öondoni lavelezőj# jelenti, hogy általá­nos vélemény szerint ai régóta lappangó lengyel—orosz viszály nyílt kitörését sú­lyos csapásnak tekintik a szövetségesek ügye szempontjából és Németország diplo­máciai sikerének könyvelik el. Ez a vélé- ménv csendül ki a londoni sajtó komme-n- tára'ból A Foreigne Office hivatalos szó­szólója kijelentette, hogy a brit kormány megtett mindeu tő’e telhetőt a válság el­simítása érdekében. R DDPKa szovjet-lengyel nézeteltérésről Berlinből jelenti a DNB: A félhi­vatalos Deutsche Diplomatisch-Poli­tische Korrespondenz mepüllapitja, hogy a szovjetkormány Sikorszky- hoz intézett jgyzékével abbahagyta a katyni bűncselekmény tagadására irányuló kísérletét. A szovjet jegyzék­nek — mint a német közlemény ez­után hangsúlyozza — a bűnüggyé] kapcsolatos jelentőségén kívül még erősen politikai jelentősége is van, amennyiben ez a szovjetokmány va­lóban kevésbé szól a lengyel emig­ránsoknak, mint Nagyhritannia és az Egyesült Államok kormányának. Sztálin ezzel félre nem érthető mó­don értésükre adta, hogy megelé­gelt minden további megvitatást ar­ról, hogy a bolsevizmtis mit tegyen és mit ne tegyen a háborúban, vagy a békében. Ebben a jegyzékben a szovj el kormány tudomásukra hozta, hogy a maga módján folytatja a há­borút és a maga módján óhajtja a békét is kialakítani. Gyakorlatilag tekintve, .a jegyzék előjátéknak te­kinthető mindazoknak a lengyelek­nek a végleges kiirtásaihoz, akik mindmáig az oroszok kezén vannak. Ezzel a lengyel tragédia végső jele­nete következik az európai színpa­don. A VATIKÁN ÁLLÁSPONTJA Római jelentés szerint vatikáni hivataíos h&’yen igy foglalják össze a#t a benyo­mást^ amelyet a katyni tömegsírok felfe­dezése tett vatikáni körökre. A felfedezés borzalmas és szörnyű. A . legsötétebb képzelet se.ra színezhetett ki ilyen rémséget. Ez az esemény újra megmutatja, hogyha pillanatnyilag elnyomják az Isten és a ke­resztény kultúra eszméjét, akkor "ehetcé­gessé válik mindeu szörnyű gonoszság­Hitvalló keresztyénség Makkai Sándor előadása KOLOZSVÁR, április 29. A Kolozsvár- Belvárosi Református Férfiszövetség előadás- sorozatot indított a keresztyén hit alapvető kérdéseinek megismerésére. Áz idők parancsa ma az, hogy amikor nemzetünk élet-haiál- harcot viv keresztyén hitünk és keresztyén művelődésünk fennmaradásáért, mélyüljünk el az egyetemes keresztyén igazságok tanulmá­nyozásában. Keresztyénségünk nem lehet csak jelszó és közéleti zászló, igazi lényegét, élet­teremtő erejét csak akkor őrzi meg, ha hit és élet. „A hitvalló keresztyénség“ cimü előadásso­rozatban tegnap este, a Mátyás Király Diák- házban Makkai Sándor dr. debreceni egyete­mi tanár, volt erdélyi református püspök tar tóttá meg előadását „Az egyház'' címen. Az illusztris előadót László Dezső belvárosi lel­kész szeretetteljes szavakkal üdvözölte, majd felkérte előadásának megtartására. Előadásában Makkai Sándor tárgyának nagy komplexumából néhány alapvető igaz­ságot ragadott ki bevezetésül. A református keresztyén hitvallás alaptétele: „Hiszek egy közönságes keresztyén anyaszentggyházban". Hitünknek tehát az egyház a tárgya — c on- dotta az előadó —, s az egyházat másként nem is tekinthetjük, csakis belülről, a hit alapján állva. — Az első nagv kérdés ebben a témakör­ben — fejtegette Makkai Sándor — az, hogy Hogyan is. keletkezett az egyház. Az egyház alapítását Márk evangélista mondja el oly­képpen, hogy Krisztus a sokaságból magához szólított tizenkét embert, hogy vele legyenek és, hogy elküldje őket prédikálni. Az egyház tehát igy keletkezett s eszerint nem más, mint a Krisztussal való közösség, együttlét. Amint hitvalló őseink mondották, Coetus Electorum, azaz a választottak közössége. Ebből követ­kezik az is, hogy az egyház igét hirdet. Tehát nem kulturális, társadalmi, sőt még nem is nemzeti intézmény, eredeti lényegét tekintve. De éppen azért, mert isteni alapítású, a kö­zösségében munkálkodók mindenkor a legal­kalmasabbak voltak arra, hogy a lehető leg­magasabb és legjobb értelemben végezzenek társadalmi, kulturális, vagy éppen nemzeti missziót. A világ teremtésén kivül Krisztusban Is­ten megteremtett még egy másik világot, amely ott tündököl Krisztus arcán. A látható egyházak sokszor és sokféleképpen alakultak át és felekezetek formájában ma is sokféle alakját ismerjük, de ezek mindig csak akkor nevezhetők egyháznak, ha igy keletkeztek, azaz isteni alapitásuak. Eelmerül most ezeknek a gondolat iknak rendjén az a kérdév hogy hányféle egyház :s va;\ a földön. A feleict nagyon egyszerű: csak egyetlenegy, mint ahogyan azt a hitvallás is vallja. Bár különböző alakban jelenik meg, mégis valamennyi megegyezik az igaz hitben; tehát egy. Az igaz hit tehát ismérve az egyet­len egyháznak. enrjek az igaz hitnek pei/g tartalma az, hogy Jézus Krisztusban megvál­tónkat, üdvözítőnket, Isten fiát látjuk, tisz­teljük és imádjuk. Mindezek során pedig megállapítható az egyház igazi egysége. Ez az egyház egy lelki test, amely nem határok ,tó egyetlen templomba, vagy intézménybe. Őseink szavával élve, ez a lelki test: a Cor­pus Christi, Krisztus teste. Minden hivő ben­ne van ebben a szellemi testben és tagjai é- véo minden egyház, amely az igazi hit alap­ján áll. így találkoznak az igaz hitben a kü­lönféle helyekről jövő utak, azaz ebben az esetben a különféle felekezerek és nnután va­lamennyien az igazi hit alapián állanak, eb­ből a találkozásból igaz testvéri szeretet is fakad. Ebben az értelemben és ebben a te- kinteiben legyünk mi — mondotta Mikkai Sándor —, református keresztyének feltétlen hívei az egységnek és a békének, megmaradva a Krisztus iránti igaz hitben. Ennél többet senki sem tehet, legfeljebb csak tfiondhat. A harmadik fontos részietkérdés, amely eb­ben a tárgykörben felmerült, az, hogv ennek az egyháznak kik a tagjai. A kérdésre a szentirás felel; Az Isten szentjei. Ezek a szen­tek pedig mi vagyunk, valamennyien. A re­formátus hitvallás szerint aki Istené, az szent. Ez nem jelenti azt, hogy makulátlanok va­gyunk, hogy nem vagyunk bűnösök, de jelen­ti azt, hogy Isten tulajdona vagyunk, hogy Isten reánk tette a kezét Ez az igazi egyház pedig ott van a látható gyülekezetben, azért kell ebben résztvenni és ennek cselekvő tagja lenni. Az egyetemes papság elve ugyanis nem azt jelenti, hogy kivonhatjuk magunkat a gyülekezetből. Csakis a gyülekezetben része­sülhetünk Isten kegyelmi ajándékaiban. Higy- jünk ezért és kiizdjünk ebben az egyházban a magvar nemzetért és annak jövendőjéért is — fejezte be előadását Makkai Sándor. Az előadásra összegyűlt, több mint ezer lelket számláló hallgatóság teljesen megtöltöt­te a Mátvás Király Diákház nagv előadóter­mét. bizonyságot teve arról. hogy müven nagy és széleskörű az érdeklődés a keresztyen tanítás iránt. Ma. amikor fsokan keresik az idők jelet, rá kell mutatnunk arra. hogv ez különösképpen az. Kolozsvár közönsége őszinte örömmel hallgatta Makkai Sâni >r előadását, mukkor- nemzetpedagógiai előadá­sa után. most egvházi kérdésről, arról, ami Makkai egész munkásságának és tanításának, legsaiátosabb és legépirőbb területe. A Férfiszövetség előadássorozata egész héten át tart. Április 29-én, csütörtökön délután 7 órakor dr. Gónczy Lajos kolozsváű teológiai tanár tart előadást „Az Isten-tisztelet'4 címen Tani volt külügyminiszter kínai nagykövet lett Tokióból jelenti a DNB: Mint Tokióból jelentik. Tani volt külügyminisztert Japán kínai nagykövetévé nevelték ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom