Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-28 / 94. szám

# Ibii április 2 b i. - I L L K A HUNYADIAK SZÁRMAZÁSA SZÉL.L SÁNDOR dr. Irta A Mátyás jubileumi emlékév időszerűvé te­szi, hagy mindarról megemlékezzünk, amit a Hunyadiakkal kapcsolatosan a magyar köz­véleménynek tudnia kell. A Hunyadiak származásának kérdéséhez a történetirás segédtudományainak (diploma­tica, genealógia, heraldika, stb.) szakavatott felhasználása nélkül nem szólhatunk' hozzá és igen sok tévhitet tudunk ezeknek segítsé­gével eloszlatni. A mult század negyvenes éveiben a Ma­gyar Tudományos Akadémia nagynevű el­nöke, Teleki József gróf, a későbbi erdélyi kormányzó, nagyszabású hazai és külföldi kutatások nyomán irta meg nagyszerű müvét: „A Hunyadiak Kora Magyarországon ‘ cim alatt, amelyben (i. követ 48. o., X. kötet So. o.) a Hunyadiak származásának kérdésé: is taglalja. A Hunyadiaknak magyar eredete Telesd József nagyszerű munkája folytán — Írja néhány évtizeddel később kiváló genealógu­sunk, Nagy Iván a „Magyar Családok' ci- mü gyűjteményes munkájában — kétségtele­nül tisztázva van. Hunyadi János és Hu­nyadi Mátyás a dunai nagymagyar biroda­lomnak olyan hatalmas alakjai voltak, akik­nek neveit a nép aranybetükkel véste szi­vébe. Ez a körülmény megmagyarázza azt is, hogy miért vallotta a birodalomban lakó minden népcsoport Hunyadit magáénak. Az egyes népregékben Hunyadi János, hol egy­szerű tót vagy ruszin paraszt, hol pedig egy­szerű oláh vagy szerb hegvípásztorból lett magyar hadvezérré. De megtaláljuk ezt a néplegendamotivumot a szlovén és albán nép­mesékben is. A származására nézve ez azon­ban egyáltalán nem döntő bizonyíték. Ugv- szintén nagy felületességre vallana az „oláh kenéz“' megjelölésből a származásra következ­tetni. mert ez a megjelölés csak hivatali ál­lást, foglalkozást, illetve közjogi helyzetet je­lenít. Mint ahogy a „székelyek ispánja" állás nem jelent egyben ,székely származást is. Ru- goufalvi professzor a székelyekről néhány évvel ezelőtt megjelent könyvében például felsorolja a székely ispánokat. Genealógílag vizsgálván a közölt neveket, alig találunk közöttük székely eredetüeket. Ismert tény továbbá, hogy az akkori magyar birodalom­hoz tartozó Havaselvére bevándorló oláhokat magyar és kun eredetű „kenézek" szervezték meg a magyar király fennhatósága alatt hasz­nálható népséggé. Ez egybem ezeknek a ke­nézeknek jövedelmi forrásuk is volt. Az oláh származás ellen a legfényesebb bi­zonyítékot éppen maga Mátyás király szol­gáltatta, aki az oláhokat (valachi, mai nevü­kön románokat) sem születetteknek, sem hi­vatottaknak (vocati) nem tartotta a szabad­ságra. Ez az o-ka annak, hogy egyes újabb román történetírók már teljesen elfordulnak Mátyás királytól és őt egyenesen az oláh nép (volachorum) ellenségének tartják. Ez csak annyiban hálátlanság részükről, mert az oláh- ság mindamellett igen sokat köszönhet népi megerősödése és szervezkedése terén a nagy magyar királynak. Minden komoly történetíró elvetette azt az ugyancsak ncpregén; alapuló feltevést, (amelyet érdekes fantáziával Fraknói propa­gált), mintha Hunyadi János természetes fia lett volna ^ Zsigmond császár-királvnak. Ugvanez a néprege meséli el a császári pe­csétgyűrűt elragadó holló fantasztikus esetét is, állítván, hogy innen van a Hunyadiak cí­merében a gyűrűs holló. Ezt azonban meg­cáfolja a heraldika tudománya, mivel Hu­nyadi felmenői már korábban is használtak címerükben madarat, amely lehetett holló, de lehetett egy ősi magyar heraldikai figura, a fekete sas, vagy turul madár is. Ugyanilyen koholt mese a hízelgő Bonfini által költött feltevés, mintha a Hunyadiak az ősi római Corvínus patriciusi családból eredtek volna. Bonfini emez ösztönzésére ne­vezte magát Corvínus (Hollós)-nak Mátyás­király. de őseinél ennek a névnek sehol semmi nvomat sem találjuk. Lehet, hogy Bonfini ösztönzésére nevezték a cimerképben látható madarat is hollónak. A Hunyadi család első ormányilag kimu- ratható ose Serbe volt, ennek fiai; Magos, ^\,a. es 1409-ben élnek, amidőn P;' ajk^ Zsigmond királytól maga, testvérei és na Janos rcszere kapja Hányadot uj ado­mányként (az oklevelet lásd Fejér: Genus in­cunabula et virtus joannis Corvini de Hu- syad, p. 32). Tellát már azelőtt is bírták Hu- lyadot es valószínű, hogy azt AIa°v / aios uta 1378-ban ajk-nak (lásd Fejérj m. 13- °T. Ettől kezdve nevezik magukat Hu­nyadiaknak. Wajk udvari lovag (miles aulicus) volt Zsigmond király alatt, ami fényes hivatal ab- ian a időben. Felesége karánsebesi urzsinai rzsébet régi magyar nemesi család sarja volt. X- ajknak két János nevű fia és két leánya ’olt. Az egvik leánya Székelyhez ment feíe- egül és ettől született Székely János a bán kormányzó) és Székely Tamás a vránai per­el. Misik leánya, Mária Argyesi Man/Hlá- ’oz ment nőül, fiuk volt Oláh Miklós eszter- omi érsek. Wajk két János fia közül az idősebbik ha­vaséin kenéz, majd Szörényi kormányzó (bán), később pedig a kiskorú V. László mel­lett királyi helytartó (gubernátor) volt; az ifjabb János Szörényi kormányzó (bán) és nádorfehérvári várkapitány volt, aki 144í- ben esett el. A gyulafehérvári székesegyház­ban ez olvasható sirkövén: „Miles Joannes vocatus, fráter gubernátor sit junctus coelicis cheris anno Dili 1434 de Hunyad — Hic est tumulatus Joannes miles Junior de Huniad vocatus fráter eius‘\ A két Hunyadi János testvér, mint szöré- rényi bán nagy szolgálatot tett a királynak, ezért 1440-ben több uj adományt kaptak I. ‘Vladyslaw királytól, 1445-ben pedig János cs fiai: László és a kétéves Mátyás a gyula­fehérvári káptalan által Világos vár, vala­mint az ahhoz tartozó arad- és zarándmegyei no helység birtokába minden ellentmondás nélkül beiktattatnak. Hunyadi János 1446- ban választatott királyi helytartóvá (guberná­tor) és ugyanazon évben iktattatott be Déva várának és tartozékainak birtokába. 1453 ja­nuár 30-án V. László király a királyi hely­tartót és maradékait örökös besztercei grófok­ká nevezi ki. És megajándékozza őket az er­délyi Beszterce városával és annak minden tartozékával. Ugyancsak 1452-ben február i-én cimerbővitő oklevéllel tünteti ki a Hu­nyadiakat. A törökverő Hunyadi János Nándor-Fe- hérvár ostrománál szerzett betegségében 145ó augusztus ii-én halt meg 6R éves korában. Feleségétől, Horogszeghi Szilágyi Erzsébettől fentebb is említett két fia maradt; Lás/.li és Mátyás. Hunyadi László 1452-ben már pozsonyi gróf és főispán, majd Nándor-Fehérvár vár­kapitánya. Alig 24 éves korában, 1457 már­cius 23-án V. László Budán a Szent György- téren lefejeztette. Hunyadi Mátyás Kolozsvárott született 1443 március 27-én hajnali 3 órakor az 1442­ben épült és meg ma is fennálló óvári kőház­ban. 1458 január 24-én inég nem egészen 15 éves korában választották királlyá. Kiskorú­sága tartamára nagybátyja, Szilágyi Mihály adatott mellé királyi helytartóul. 1464 már­cius 29-ikéu, 21 eves korában koronáztatott meg Székcsfejcrvárott. Meghalt Becsben 1490 április 6-án, liusvét előtti nagyhéten,, néme­lyek véleménye szerint mérgezés következté­ben. Ennyit mond röviden a genealógus a Hu­nyadiak származásáról és semmi okunk sincs arra, hogy ezeknek a nagy tudományos fel- készültséggel bizonyított adatoknak hitelessé­gét kétségbevonjuk. Van még egy körülmény, amelynek alapo­sabb tanulmányozása közelebbi adatokat hoz­hat a Hunyadiak ősmagyar származása mel­lett. A nógrádmegyei mátraverebélyi tempi .n restaurálásakor került elő egy síremlék, ame­lyen Péter mester, egykori erdélvi aivajda cí­mere látható, amely címer érdekes azonossá­got mutat a Hunyadiak által használt ősi cí­merrel. A címer azonossága már sok család­nál szolgált Útmutatásul a4 egyazon, törzsből való származásra. Érdemes volna .te is to­vábbi okmányszerü bizonyítékokat szerezni arra vonatkozólag, hogy Mátyás király iel­menői egy törzsből eredtek-e a fenti Véreb vagy Verebélyi családdal, amely családnál vi­szont több nyom arra utal, hogy 1 család a Zách nemzetségből, amely egyike legrégibb gyökeres magyar nemzetségünknek. — A Magyar Tudományos Akadémia meg­bízásából érdekes munkát adott ki egyik jeles heraldikusunk, Csorna József. Ebben a mű­ben (A magyar heraldika korszakai) a követ­kező figyedemre méltó megjegyzéseket olvas­hatjuk; A magyar heraldika kutforrásait a XIV. század végéig csaknem kizárólag pecsétek ké­pezték. A XIV. század második felében a sírkövekről a keresztek lemaradtak és a sírkő egész sima lapját az elhunyt teljes családi cí­mere töltötte be. Ezzel a sírkövek a heraldika elsőrangú forrásaivá váltak, mert a reájuk vésett címerek feltétlenül hitelesek voltak. A XIV. százsad közepén festették legrégibb — mondhatnánk egvctlen ■— címeres kódexün­ket: a Kálti Márk-féle Képes Krónikát. A krónika a XIV. század magyar kulturtörté- rétének lcgbecscscbb forrása. Benne a magyar nemzet vezén alakjai címerekkel vannak áb­rázolva. Így Szent László király pajzsán a bi­rodalmi magyar kettőskeresztes jelvény lát­ható. Az első heraldikai emlék a kódcxbe/i egy vezéri férfiú alakja, zászlaján, rvdlé.t é, pajzsán egy varjúhoz hasonló niadáraia..kal. Ugyanez van Árpád vezér hadipajzsára test­ve, fekete színben, két helyen is. Ez volna tehát a mondabeli turul madár (fekete a.s), de ez a magyar vonatkozású heraldikai kép, minit közös jelvény van feltüntetve (már a hunoknál is) a hét vezért ábrázoló miniatű­rön. Az eddig meghatározott 29 nemzetségi címer csaknem egészben képviseli a XIV. szú zad végéig használt összes cimeralakokat. Ott van a sas az Aba-nemzetség és még vagy tíz más nemzetség címerében (Csorna i. m. 27^ o.) A feüete sas (tárulj amagyar heraldika fény­korának legkedveltebb cimerállata volt. A XIV. század végéig cimeremlékeink a klas­szikus heraldika legszebb alkotásai közé tar­tozik. Ilyen emlék lehetett az ősi honfoglaló ma­gyar törzsből eredt V/ereb. Werebéli és Hu­nyadi családok cimerképe is. A címer útmuta­tása alapján most már további kutatásokat lehetne végezni ebben az irányban és nem le­hetetlen, hogy csakhamar döntő bizonyítéko­kat kaphatnánk arra, miszerint a Hunva­diak az említett családdal egy törzsből a hon­foglaló Zách (Zagh, Ságh) nemzetségből eredtek volna. A nemzetség tagjainak a dél­vidéki részekre való jutását is megmagya­rázhatjuk, de emlékünkbe idézzük az ugyan­ezen törzsből eredt Zách Felicián tragédiáját az Anjouk alatt a visegrád-váraljai királyi palotában, aki családi becsületében megsért­ve, felháborodásában merényletet követett el a királyi család ellen és ezért családjának ki­irtásával kellett bűnhődnie, ami Anjou Ká­roly Róbert fényes uralkodására az *t!e;i sötét fényt veti. Fia a Hunyadiak valóban e nemzetségből eredtek, érthető Délvidék c me­nekülésük, de érthető gyors felemelkedésük is Nagy Lajos király és Zsigmond király * 1 «itt. Bármint álljon is az ügy, bizonyos, rnv-v a Hunyadiakban egvik régi magyar család leszármazottsit tisztelhetjük. ÓvárkÓss József székelyföldi riportsorozata dot?. Alig 120 centiméter. A délamerikai azté­kok Eires totemjei, az európai tudósok által még kiderketlen cs ismeret'en módon citrom., nagyságúvá aszaűt emberfeje’« jutnak az eszembe. Egyetlen testrésze sem hiányzik. Megvan a haja is. Érthetetlen, hogy maradha­tott épségben ennyi időn át mindenféle külső behatás nélkül és hogy történhetett meg az is, hogy a csontjai és a bőre épségben megmarad­tnak míg a beiso részek tökéletesen összesza­ladtak. iíí a múmia? Hogy ki volt a „kászoni pap", cokáig rej­tély vo’t, mig György Gábor róm. kát. espe­res fáradságos kutatás után fényt nem derí­tett erre a kérdésre. Hosszú hónapokon át böngészte az- esperes a rég; feljegyzéseket, családi levéltárakat, mig a napnál világosabban be nem bizonyosodott előtte, Hogy a kászoni múmia valamikor Andrássy-Mihály néven élt és az Ur 1732-ik esztend®jében Tusnádon volt plébános, — Az még kiderítetlen — meséli az esperes —, hogy Andrássy Mihály miként került Ká- szonba és miért itt és miért nem Tusnádon te* mették el. Errevonatkozó feljegyzéseket nem találtam sehol, de talán a szerencsétlen végű Kákóczi-felkelés utáni nehéz idők «ezt is meg­magyarázzák. A keresztlevele megvan. Esze­rint kászonfeltizi születésű volt. Azt tudjuk, hogy sokáig betegeskedett. Valószínű, hogy halálát érezte közeledni, és ezért jött haza Haszonba. — Megtaláltam azt az írást is — folytatja az esperes —, amelyben Andrássy Mihály öt aranyat adományoz az egyháznak és kéri, hogy halála után a szó­szék alá temessék. KÂSZON, április 28. Eddig csak borvizé­ről volt nevezetes, de néhány hónap óta újabb,, a helyi kereteken messzi túlmenő ne­vezetessége van a kis székely községnek. A híre messze futott, bejárta a négy székely vármegyét, sőt egy a Székelyföldet járó hi­res budapesti egyetemi tanár jóvoltából a nagy külföldi orvosi szemlék is foglalkoztak már az esettel. Én bevallom, most hallottam először, Csíkszeredán, vidám baráti körben, mert az esetet mindenki humoros oldaláról fo gja fel. így szólt a kérdés: — Hát a kászoni papot láttad-e már? Olyan hangsúllyal kérdezték, hogy azonnal megütötte fülemet a szó. Nyilvánvaló * olt már magából a hangsúlyozásból, hogy nem az eklézsia papjáról, nem is a plébánosról; szó­val nem az élő kászoni papról van szó, ha­nem egy másik kászoni papról, aki nem tu­dom, mi okból, milyen módon, de valahogy nagy névre és hirre tett szert. — Nem! — feleltem meghökkentem Hon­nan ismerném és hol láthattam volna? — Azt pedig meg kell néznül — mondták most már többen és a szemük huncutul össze­nevetett. — Ilyen csoda még nem volt. Sorjában derült ki, hogy ■ a kászoni pap csak valamikor volt pap, i többszáz évvel ezelőtt és a természet csodá­latos összejátszása folytán mumifikálódott. —- Ezt valóban meg kell nézni — döntöt­tem —, ha már itt vagyok. Meg is néztem. Kissé körülményes volt hozzájutni. A hús­véti ünnepek előtt nem tudni miért, a MAV­AUT felfüggesztette a Csíkszereda—kászoni társasgépkocsi-förgalmat és csak nagynehezen lehetett magánjármühöz jutni. A Uaifia múmiát múlhat Maiga a múmia a templomhoz tartozó, kikö­vezett sinveremben nyugszik és ,,közkívánatra" a harangozó fia szokta meg­inni ogalni az idegeneknek. Lemegy a pincébe, ahonnan valóőzinüleg át­járás van at sirlcamrába és egy nyíláson kidugja a föld felszínére a fmi- miát. Kissé szokatlan, mondhatnék, kegye­letsértő inc-dja a halottnézésnek. Arról nem is beszélünk, hogy vo't idő, nera is olyan régen — szavahihető tanuk mesélik —, amikor a gyermekek az utcán játszadozik a murnt-ával. Körbeültek a földön és körbe ha- jigálták a múmiát. A következménye meg 's le‘1, mert egyik lába eltörött, úgy, hogy" be is kié' ett fáslizoi. Erélyes közbelépésre volt szüksjg, mig a „kászoni pap" — mert minde­nütt csak igy ismerik — visszakerült a he­lyére. Maga a múmiái sötétbarna, szilvaiz-szinii, teljesen öeezeaszalódott emberi (lest. Csupa csont es bőr. Hihetetlen módon öeszezs’ goto­Arról már nincs feljegyzés, meghagyta-e szegény megboldogult Andrássy Mihály, hogy milyen ruhában temessék a szószék alá, mert bizony Tusnád egykori plébánosa úgy fekszik a szószék alatti kriptában, ahogy az Ur Isten negyedíélszázaddal ezelőtt megteremtette. Ghandi hozzáképest Aliig felöltözött gentle­man. Ruhafoszlányökati viszont találtak: a krip­tában, tehát ruhában temették el. csakhát kétszáz esztendő mégis csak hosszú idő és a ruha bizony azóta te'jesen szétfoszlott. Ne meg bizonyára a kászoni csemeték is segítet­tek az enyészetnek egy cseppet. Mi a magyarázata annak, hogy András6v Mihály ho’ttesíe több, mint ké'szőz éven át épségben megmarad*? Ha t. i. megegyezünk abban, hogy a csodák kora lejárt . ., Csoda, t/app ?... Többféle utón keresték a választ, de eljes magyarázatot egy sem adott. Próbálták azzal magyarázni, hogy a kászoni talajnak, am dy köztudomás szerint is vulkanikus eredetű, erős rádiumos, esetleg más természetű kisugárzása van és ez a kisugárzás terto'ta épségben a holttestet A maovarázat azonban túl tudo­mánytalan volt. Később orvosok is laegviz#- gáPták a múmiát és kétségtelenül megállapitoták, hogy azt nem balzsamozták be. Maradt tehát a lehetőség: nem kerültek-e olyan anyagok a szervezetbe, amelyek a be- balzsamozáít más külső behatás nélkül is el­végezhették? A kutatás ebben az irányban indult meg cs szenzációs felfedezéssel járt. így találtak leve­leket, amelyekben arról esik említés, nogy „egy tusnádi pap, aki súlyos heptikában szen­ved, fáradhatatlanul járja a hegyeket és kü­lönböző növényeket gyűjt. Ezeket megiőzi, napestig kotyvaszt tűzhelyén, mint a boszor­kányok, a lakása olyan, mint a javasasszo­nyoké, de szed mindenféle mérges burjánt, szirítgatja, porrátöri őket, megfőzi, lepárolja, ismét másokkal összekeveri és a végén meg­issza. De nemcsak maga használja orvosságul a havasi legelők különböző növényeit, hantra másoknak is ajánlja és sokakat meg is gyógyí­tót! nyavalyáikból". 1 Közismert dolog, hogy az erdélyi havasak 3 világ leggazdagabb gyógynövénylelőhelyei. A háború fo'ytán megsaázszorozódott szükségle­tet már évek óta innen elégítik ki digitálisban, árnikatinkturában és a háborúé sebeszet millió gyógyszerében. Egész Németországot mi latjuk el ezekkel az anyagokkal, nem ls beszélve ez igen magas fokon álló magyar gyógyszer- iparról. Feltehető, hogy Andrássy Mihály, a tusnádi plébános tudós ember volt, hiszen a régi feljegyzések ilyennek- mondják, aki ismerte a havasi növények gyógyító e.re- jét. Épp ilyen kézenfekvő a következtetés, Hogy azok az anyagok, amelyeket elhata'ma- sodcct tüdőbaja gyógyítására éveken át be­szedett, lerakodtak és felhalmozódtak szervezetében Tüdőbaját nem gyógyították meg ugyan, ellenben 56 éves korában bekövetke/.elí halála után épségben megtartották holttestet. Természetesen minden cesk fe'tevés, de a környékbeliek esküsznek rá. Érdemes volna, ha az arra hivatottak komolyan foglalkozná­nak a kérdéssel. Nem volna másra szükség, minthogv orvosi bizottság a helyszínén vizs­gálja meg a múmiáit és akár boncolás által á'iapitsa meg a természeti' csoda okát. Az meg már a közigazgatási hatóságok dol­ga lenne, hogy a múmiát fe öltöztessék és akár üveg, akár más koporsóba zárják, mert kétségélen. hogy néhai Andrássy Mihály holtteste idegenforgalmi érdekesség, de mégis csak furcsán hat, amikor az ,,idegenforgalmi érdekességet" a kászoni harangozó fia a iab:- ná' fogva kidugja a; föld a'ól. Felhívjuk kulturális egyesületeink és mú­zeumaink figyelmét a ,,kászoni pap' múmiájá­ra é6 kíváncsian várjuk, hol kap végre nyugo­dalmat néhai Andrássv Mihály. TÖI/1 öl OI LAK minden úrban, nvné^rg- ben, nagv választékban íz ,J:Utnzék' k&ar- Vfsboltban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom