Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-27 / 93. szám

KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ Untai István rádláelőadása BUDAPEST, április 26. Antal István nemzetvédelmi propagandaniinEzttT nagy­szombaton, a rádió ünnepi mir órába’1 ,,Magyar Husvét" címen beszedet mondott­— Nemzetünk az évszázadok során —­mondotta — számtalanszor mer;’tett erköl esi erőt a feltámadás gondolatából. Feltá­madtunk ezer évvell ezelőtt, majd Muhi é/ Mohálcs után. Trianon utáni fv támadásunk is folytatása a magyar sors törvényének, rnintabogy törvényszerű a'z. s, bogy a ke­leti veszedelem sem tudta át tömi az elle­ne emelt védőgátakat. Ma ninc -nek külön magyar sorsok — hangsúlyoz a Antal Ist­ván —, most csak egyetlen közös és egye fernes magyar sors vau. A sor.-közösség tra­gikus kényszere még; talán sohasem ková- csőit össze jobban nemzetet, rnintabogy Össze kel! kovácsolnia most bennünket. Intő példa éppen elég van előttünk. Negyedszá­zaddal ezelőtt egy világ omlott össze előt­tünk. de mégis meg '.'ehetett volna nienteui a uemzetet, ha kellő erkölcsi clVnádassal, fegyelemmel és kitartással rendékezik. Ez­ért esnek döntően latba ma is ezek az er­kölcsi erők, mert ha megőrizzük nyugal­munkat, hitünket és biza!munk'>t. nincs olyan pusztító vihar, amellyel sikeresen ne tudnánk szembeszállni. , — Magyar testvéreim — fejezte be rá­dióbeszédét Antal István propagandám!- niszter — talán egyszer elgördu1 a szikla az emberiség újjászületésének utjából és ismét feltámad az emberi lélek igazsága- az értekem, a józan ész, a kölcsönös megbe­csülés az érző és szenvedő emberek'között PARAJD ÍS CSATLAKOZOTT A SÓBA- NYÁSZEGYSÉGHEZ Tudósítónk jelenti- A parajdi Hivatásszervezet közgyűlést tartott, amelyen a sóbányász tagok bejelentették a magyar sóbányászok egységéhez való csatla­kozásukat. A közgyűlésén a szervezet tagjai elnökké Kádár Andrást, alelnökké Kacsó Sán­dort, titkárrá Bencze Gyu’át, pénztárossá Ko- zsonyi Andrást, jegyzővé Sebe Dén.sst. ellen­őrökké pedig Székely Albertet és Lukács Ven­celt választották meg. Az cszakafrikai dráma utolsó felvonásába a szereplők tehetségük és felkészültségük tel­jes latbavetéscvel küzdenek. A múlt szerdán megindított angolszász—francia „kiterjedő támadás(i óta, mindenki a fedélzeten van, hogy a leggigantikusabb északarrikai hullám­verés lélekzetállitó viharában a döntés, illetsrc az elhárítás cselekvő részese lehessen. „Kiter­jedő támadás“ során — ezt a megjelölést ad­hatjuk a Montgomery—Eisenhower »ffenzi­váriak •—, ugyanis először a 8. brit hadsereg lendült -előre a keleti parti sávon Enfidavil- le-től északra, majd a középső szakaszon álló francia és amerikai erők indultak rohamra Pont du Fhas irányában, s mikor Montgo­mery csapatain három harci nap irgalmatlan csatái után a fáradtság jelei kezdtek kiütköz­ni, akkor adott jelt a támadásra Anderson, az i. brit hadsereg parancsnokai a Mateur— Beja vonalon álló katonáinak, hogy ezáltal az egész frontot egységes, koncentrált ostromte- rületté változtassa. Azóta a csata nem csök­kenő hevességgel tart. Az angol jelentések, amelyek busz-negyven kilométerig terjedő előretörésről számolnak he, megállapítják, hogy az el alameim. a tohrnki, a sirte foki, ft marethi, a vádi akariti nzsoraütkózetek, amelyek a „iekete földrészért“ folyó hart egy-egy a) szakaszát nyitották meg, intenzi­tásban mind elmaradnak a tunisz—bizer! ú tengely hídfőállás elleni hadműveleteknek. Melyek a szembenálló retek előnyei és hátrányai? Az angol—amerikaiakat a következők hát­ráltatják: fők egyszerűen handicap-nek neve­zik): 1 Az utánpótlás megnehezülése. Az összeszűkült fronton a gépjármüvek tömén­telen mennyisége zsúfolódik össze és nem csekély mértékben komplikálja a küzdő an­gol—amerikai csapatok szükségfeletti ellátá­sát. 2. Az egységes irányítás a hegv.es terepen sokkal nehezebb, mint a sivatagban volt és a hegyekben aránylag kisszámú védő tarthat sakkban jelentékeny támadó erőket. 3. A Rtf a szaggatott front miatt a földi harcokba csak óvatosan avatkozhatik be, nehogv tűzfegyve­rei és bombái szövetséges katonákban tegye­nek kárt. 4. A brit flotta ugyancsak kényes helyzetben van: nem szabad túllőnie a célon. mert ha túllő, angol katonák életét fenyegeti. Tengely hátrányok: r. A német—-olasz had­vezetőség már nem alkalmazhatja a tér-stra­tégiát. 2. A tengely-repülőterek száma ötre apadt s az ellenfél a „régi francia tuniszi ak­tok' ismeri a repülőterek fontos adatait. 3. két tengelykézben lévő használható kikötő, Bizerta és Tunisz mellett lévő Goubellet, szi­gorú ellenséges megfigyelés alatt áll. $ Az utánpótlás nehézsége. Ezek a felsorolt hátrányok mindkét részről kizárólag taktikai vonatkozásnak. Ami, az egyéb hátrányokat illeti, azokra az adatok pontos ismerete hiányában nem térhetünk ki. Tengelyelőnyök: 1. A zárt, várszerü vé­delmi rendszer. 2. A csapatok hely '/adóztatá­sának az útvonalak rövidségéből eredő köny- nyedsége. 3. A Luftwaffe gépeinek takarékos harcbavetése, amire a tengely kezében lévő öt repülőtér adhat magyarázatot. 4. A légvédel­mi tüzérség hatásosságának megsokszorozódá­sa (az El Alameintől Tuniszig terjedő vona­lon felhasznált légvédelmi ütegeket egy bizo­nyos százalék kivételével a németek közvet­lenül Tunisz környékén állíthatták állásba). Brit—amerikai előnyök. 1. A háromszoros számbeli fölény. (A torinói Gazzeta del Po- poio tizenötszörös túlsúlyról beszélő szakcik­ke a frontnak csak egy r 'vid szakaszára vo­natkozott). 2. Elegendő számú repülőtér ami­nek következménye a vitán felüli légi fölény. 3 A tüzérség tiizerejének az a foka. amelyet a londoni Times „pokolinak“ nevez. 4 A brit földközi-tengeri flottának, mint szupertarta­léknak jelenléte. Semleges becslések a front hosszát Cap Ser- ratól Eníidavüeig százötven kilométernyire teszik (ez a távolság azóta vajmi keveset csökkent). Ha már most elfogadjuk azt a svéd forrásból származó számadatot, hogy az Af­rika Korps és a hozzátartozó olasz csapatok létszáma százötvenezer körüli, nyilvánvaló, hogy a védelmi vonal minden egyes méterére egy-egy tengelykatona esik. Ha az összeha­sonlítás kedvéért azr az adatot is elfogadjuk, hogy az angolszászok túlsúlya t;T, tehát min­den méterre három szövetséges katona jut, a Montgomery—Eisenhower utánpótlás három­szoros nehézségére is magyarázatot kapunk. Szeretik a tuniszkörüli harcokat Dünkír- chenhez, Scbastopolhoz, Kéréshez és a többi hídfőállásoknál lefolyt megsemmisítő csaták­hoz hasonlitani. Ha ez az összehasonlítás helytálló, akkor teljes mértékben indokolt a tengely közvéleményének az a várak' /.ám, hogy a hadműveletek befejezése után a vé­dők egyrészét sikerül visszavonni. Akármi is lesz a vége az északafrikai har­coknak, a tuniszi hídfő esetleges elvesztése egyáltalán nem jelent döntést a Földközi-ten­gerért folyó küzdelemben. Bizertának, amint Mussolini nevezte, „az Olaszország mellének szegezett pisztolyának és Tunisznak a fel­adása csak egyik fázisa lebet a mediterran térségért megindult viaskodásnak. Mégis, ho^y az angolok és amerikaiak hadi felkészültsé­güknek legalább egynegyedrészét itt használ­ják fel, az azért történik, hogy a brit hajóka­ravánok számára felszabadítsák a Szicíliai csatornát, s ezáltal a szövetséges hatalmak hajóterében, Cunningham admirális kijelenté­se szerint évi két-hárommillió tonna megtaka­rítást érjen el, másszóval az invázió céljára kétszázezer-kétszázötvenezer felszerelt ember szállítására az épülőfélben lévő hajóktól elte­kintve, szállító hajókat szabaddá tegyenek. Rommel ellenállása beletartozik a rémet hadseregfőparancsnokság terveibe; késleltetni az inváziót és hosszú útra kényszeríteni u szö- vetségs kereskedelmi hajókat. Még egy másik ok is van, ami ,negmagya- rázza az Afrika Korps elszánt harcát, a pre­ventív offenziva, különösen a kritikus idők­ben a nemet hadvezetés bevált módszerének bizonyult. Ha pedig egy ilyen hadművelet előkészületben van, Romme'tnek az a szerétre, hogy minél hosszabb ideig tartsa Tunyzt, tö­kéletesen érthető. A tengelynek a Messagero szerinti ac.coo főnyi fogoly vesztesége távolról sem befolví- solia a harcok menetét, s a mindkét oldalról súlyosnak mondott vérveszteségeket is vi­szonylagos értékeléssel kell elfogadni. A ré­met—angol összecsapások bármennyire kemé­nyek is, más jellegűek, mint a keleti hadszín­tér ádáz mérkőzései. Afrikában ezer halott többnek számit, mint keleten ennek a busz szorosa. NAGY JÓZSEF. A székely fa sorsa Szervátiusz Jenő beszél a csiksomlyói Népfőiskola fafaragó tanfolyamáról KOLOZSVÁR, április 26. A csiksomlyól kegytemplom árnyékában épült fel a Ká­lót" szervezetének hatalmas székelyföldi Népfőiskolája- Egyik szárnyát már régeb­ben átadták nemes hivatásának; még ket­tő, arányaiban épp o-y nagy, merev és vakolatlan falakkal várja tervezőjének és építőjének. Kós Károlynál: befejező in-téz- it. Az épülettömb mesterien idomul a tájhoz. A híres finn és dán népfőiskolák eszméi magyar lélekkel télitődnek itt, a cso­datevő Mária lábainál. A már kész és hivatásának átadott Nép­főiskolában részben serényen folyik a mun­ka- Már a tavaly megtartott faluvezető tan­folyamba, ahol a fa'ubirákat, lókupeoeket. szövetkezeti vezetőket stb. képeztek ki, kapcsolódott be Szervátiusz Jenő szob­rászművész, fafaragást tanfolyamával- Ma­ga a terv a legszebb sikert ígérte és az eredmény többszörösen felülmúlta a remé­nyeket. A fafaragás! tanfolyamnak nyolc hallga­tja volt. 1 iirelmetlenül várták a ,,me$- ter1. A Népfőiskola nagytermében felhal­mozott nyersanyagnak estek s míg a tan­folyam: vezetője megérkezett, bicsakjukkal kezdték él a tanrend lényegét alkotó mun­kát; a furást-faragást. — Bizony megrémültem, kissé —■ mond­ja Szervátiusz Jenő •—. amikor megláttam leendő tanítványaimat. Nyugtalan vérii csikók, akiknek hámbatörése vagy sikerül vagy ... nem. — Hogyan indult meg a komoly munka? — Mindenekelőtt egy határozott és kér- lelbetetlenü,1 keresztülvitt paranccsal: félre a bicskákkal és egyéb, hicsakoknak nevezett vágószerszámokkal. Ezek helyett kiosztottam a Budapestről hozott vésőket es a nélkülözhetetlen puhagrafitu ceruzá­kat. A munka megindult. Szigorú tanrend irta elő a tenni és tudnivalókat. A lélek fegyel­mezését támogatta a test életmódja is. Ka­tonai fegyelmezettségben éltek a tanfolyam hallgatói. Regge.'i hat órás kelés, torna, tisz­tálkodás, reggeli. Nyolc órakor kezdődött nem mindennapi tanrend: a székely nép­művészet díszköveméinek rendszere, a vi- rágok-levclek-szárak bemutatása és ezek rajzban való ábrázolása; széke.'ykapuk és ládák) utszéli keresztek és Krisztus-testek jellegzetességeinek megmagyarázása; jár­mok és kisebb népmii vészét'; tárgyak kép­zése. Délután mintázás, faragás és az asz­talosmunka gyakorlati elsajátítása. — A szép eredményt a firenzei levente- ok napi ászon elérr sikerünk bizonvitja — jegyezte meg csendesen Sz&rvá'iusz Jenő —, ahol 5 hallgatóval vettem részt. — Hogyan kerültek Firenzébe? — A hallgatók át agos életkora 18—19 év, tehát Wentekötelesek és a üeventemoz- galom legértékesebb elemei. Bizony kissé gyatra öltözetbe kerültünk fel Pestre ak­kori utunk alkalmával, aha! aztán a fiuk leventeegyenruhát kaptak­— Igv jártuk össze Budapest művészeti intézményeit, múzeumait, képtárait. Firen­zében ugyancsak }ytárgykörünkkel‘' foglal­koztunk. Itt történ: meg az a kedve» eset, hogy egyik délután operába készült a ma­gyar részleg. A leventék kemény sorfa'a fogadta vitéz Béldy Alajas altábornagyot, aki parancsot adott, hogy az erdélyiek lép­jenek ki. Hallgatóim keményt léptek. Még egyet a Székelyek (ok öten már két .'epés­sel1 a sor előtt állottak) és végül a fö-ejé- szek. Valamennyiük léptét visszhangzott;» az olasz hon talaja. Mikor kerestem, ho’ vannak székelyeim, vitéz Béldy altábornagy és az olaSz e.őkelőségek páholyában fedez­tem fel őket. . . A mult ősszel1 ismét megkezdődött e?v öthónapos tanfolyam, amelyen 15 székely ifjúnak taníttatását a leventemozgalom ve­zetőségé vállalta Ez a második tanfolyam már szélesebb kereteket ö-!e* fel. Áldozat­kész munkatársak segédkeznek a tanítás­nál. sőt az első tanfolyam hallgatói közül is maradt alkalmazásban egy pár a Nép­főiskolán. — A tanfolyam hallgatóinak sorsa? — Egyikük-másiknk visszamarad és há­rom tanfolyam elvégzése után asztalosse- gédí oklevele: kap. amivel tisztességes meg­élhetést biztosíthat magának Már az első tanfolyam hakgatój között is vau oiyan- aki visszamaradt, sőt egvik 18 éves legény éppen eDgem helyettesit távo létemben. \ an, aki visszamegy falujába és mint nép­művész használja fel a tanultakat. — Miben lehetne összefoglalni a faragási tanfolyamok végső eredményét és célját? — A székely nép szellemi és anyagi fel­javításában. A tanfolyam szabad módszere is. ezt célozza: fe-lnvi-tni a hallgatók sze­meit. hogy lássanak, érzékeljék és érzékel­tessék a látottakat. Emellett megtanulják a leghasznosabb tárgyak: bútorok, jármok, kapuk stb. hagyományokon nyugvó díszítő és Szerkezeti készítéseit, amivé’.1 gazdagítjuk és szinesitik környezetüket. Kerüljék el, hogy házaikban és templomaikban a kül­föld tömegcikkei éktelenkedjenek, amikor szebb, jobb és raagyarabb művészi alkotá­sok egész sora születik meg kezük a att. .. — És még egy: megtanuljál:, hogy a székely fát nem szabná olcsó kapzsi üz­letemberek nyereségére bocsátani, amikor csekély fáradsággál és önmagul: szőrcih'O?- tn-ása által nyers értékének tizszeresét- huszsorosát is megkaphatjah érte... (-O Zsindely Ferenc Szófiában SZÓFIA, április 27. (MTI.) Zsin­dely Ferenc kereskedelem és közle­kedésügyi miniszter felesége társa­ságában megérkezel* Szófiába, ahol ünnepélyesen fogadták. Zsindely Fe­renc kereskedelem és közlekedés- ügyi miniszter vasárnap délben Jungert-Arnóthy Mihály magyar követ szűk körű ebédjén vett részt, eMe pedig Zahariev bolgár kereske­delemügyi miniszter látta vendégül. A vacsora titán nagyszabású foga­dás volL A vacsorán Zahariev és Zsindely Ferenc, meleghangú kö­szöntőt váltottak. KÖZG4ZOAS43 Megtömés a Nagyszebeni is Brassói Á'faiános Ta^reKpenzfór 1942. december 31.4 mérlegéhez Az 1942 december 31-i mérleg számada­tai le.tétlen bizonyítékai ezen régi és meg­alapozott német pénzintézet vagyoni erő­södésének, a hozadéka folytonos emelkedé­sének. Ezen intézet a kimutatón 31 mil­liárd lej mérlegösszegével, valamint a 15 telepet száin'áló fiókhálózatával tőkeerőben és kiterjedésben folytonosan emelkedő gaz­dasági tényező. Az intézeti Saját vagyon, részvénytőke, tartalékokkal és egyéb alapokkal együtte­sen éléri a 263.8 millió lejt, amellyel szem­Husyétra! Balaionmeiléki „Levenie fti borok, I nőm Ukörölc beszerzési forrása: PETRÁN REZSŐ« Karolina-tér 1. szám. — Telefon: P—22. ben a 3.1 milliárd lej idegentőke egyértel­mű bizalommegnyilvánulásnak tekintendő. A 164-6 millió lejnyi brutrójövedelem a céltudatos üzletpolitika alapján helyes mó­don történt vagyoni emelkedés kihasználá­sának a jele. A kiadási .irányszám a törvé­nyesen megengedett 9 százalék keretében Crah 3.6 százalékot ér el. A berendezésnél lejrásba került ] mil­lió 'ej után fennmaradó 15 1 millió lej többletnek az 1943 március 29-én megta:- tott rendes közgvii écen saját tarta.ékként való felhasználására tett javadat, az inté­zeti tőke további erősödését szolgá-ja. Habsburg Margit királyi herceg­nő eljegyzése. Vitéz József Ferenc királyi herceg es Anna királyi her­cegnő legidősebb leányát, Margit ki­rályi hercegnőt eljegyezte Erb? Odeskalchi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom