Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-17 / 87. szám

r L I. E N Z t K 1843 ü p r 11 U 17. 2 IUI KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ (Jules Supcrvielle: A gyermekrabló) Olvasáaa ko?.ben furcsának tetsző, nem indokolatlan kcti Ivünk um.nl. van-e „való- 'U;.;' is van-e ..mese ? Meg\an-c ez a ke: kü­lön feltétele a létnek s külön alkalma az ér- . ékclésnek, a/ elet eltöltésének f 1/ .) francia nnivs/et, ez a játékos keverek, 'nine hódító ital, ez a szeszélyes .unalgáxn, mint megfe- lcbbezhetetlen vegyi képlet, nur nehány ol­dalnyi kalandozás után. felel reá: nincsen. t.\ak egy m van a Kette» kozott, egy veszélyes- ösvény a meredély szélén, mely neh.i-ncna óriási távlatba tagul. Aztán váratlanul ü«/.- szeszüküi fájdalmasan .szorító ketreccé, az emberi lét változatos tércin önmaga foglya­ként bolyongó köré. \ an egy közbenső ut, egy alig kitapintható titokzatos tér, saj.it törvényével és külön lég­körével. Mikö/lx-n „normális*1 életünket él­jük, csak éppen súroljak, horzsoljuk ezt a másik lehetőséget, .rz életnek ezt a másik in­ját. Am néha rálépünk ösvényére, egs karco- lásnyi sebet, vagy egy villanásnyi örömöt I kapunk osztályunkul. Nos. ebben a községben ék mozog Philemon Bigua délamerikai ezredes, a párisi. Soare Laborde-i gycrmekrabló. A valóságban és mégis az álomban jár, amikor legyőzhetetlen magányában, a körötte némasággá sűrűsödött csendben, a világváros kellős közepén külö­nös kalandok utján és árán összeszedi ót fo­gadott gyermekét a szennyből, betegségből és pusztulásból. S amikor különös : zenvcdélvét a legnagyobbik „gyermeke", Marcelle iránti sóvárgása tetőzi be, elmenekül a délamerikai pampákra. Ott hajszolja tovább, lovon vagy öszvéren, önmagát. Közben az Óceánon nieg- izleii a halis édeskés, fojtó illatú kalandját. Miután nem is „valóság" az egész, nincs is „cselekménye“* a regénynek. Csak .lakjainak íz zó belső drámája vetül elénk benne. Az egyéniség belső törvényeivel adott leheletnyi árnyalatokért, apró történésekért loholnak benne emberek, akik hasonlatosak i nihoz- zink. És hajszolják önmagukat és egymást halálra, bár arcuk szenvtelen kifejezése) nézi a világot: ha annyira egyszerű minden, mégis mért oly kusza, bonyolult? Rejtélyes jegyek, titkos jelek és különös figyelmeztetések moz­gatják ezeket az alakokat s az élet nagy szenvedélye mellett a rész-szenvedélyek, a szeretet, a sóvárgás, a féltés, a szégyen, az elégületlenség viaskodnak bennük és körülöt­tük. Egy nyitvahagyott gomb az öltözéken, vagy egy kisfiú ragasztott álszakálla, a ne­velőnő jelképes beszéde, a serdült kamasz ki- clégült, cinikus röhögése adnak mindegyre nem várt fordulatot e drámának, amelyben „külsőleg" és „látszatra" szinte hallgatnak a szereplők. A nagy színpadi drámák hősei részesülnek csak iyen megható, de törvényszerű költői igazságszolgáltatásban, mint Bigua, az ezre­des, Desposoria, a hallgató feleség s Marcelle és Joseph, a fogadott gyermekek. Lélektan, vagy lélektani regény? Azt hisz- szük túl közei, vagy túl messze fekvő meg­határozók. Mindössze annyiról van szó, hogy egy nagy művész, egy látással és kifejezéssel megvert társuk átnézett m'irajtunk s aztán együgyü szabályokhoz mitsem igazodva, le leplezett, Könyörtelenül elmondott mindent, azokról, akiket látott s mire elmondta, tette irgalmassággá változott. Leleplezett, de egy­ben védett is, igazolt és felmentett. Nagy­jában minden művész hasonlót cselekszik. Su- perville csupán csak ezt teszi A maga ösz­tönös, atomizáló, franciás módján. SZARÓ ISTVÁN Csütörtökön re; gél Szófiában, az / urop* Palace nevű mozgóképszínház előtt agyon­lőttek tanév Solul, a közismert bolgár pub­licistát, képviselőt és a Sobrunje Külügyi bt- zotiságának elnökét. Eddig annyit sikerült megállapítani, hogy a gyilkos merényletet egy tettes követte d, de a feltevések szerint a gytlkosn.Lk bűntársai is vannak. A s/ót.ai rendőrség megállapította, hogy a.* a revolver, amellvrl Janevet megölték, ugyanolyan kali­berű volt, műit amelyikkel Luki . tábornok volt hadügyminisztert és ismert trngelybarát katonát meggyilkolták. A bolgár politikai élet egyik legkiemelkedőbb egyénisége, az áldozat, előző c-uc nagyszámú közönség előtt éleshangu beszédet tartott az angol ameri­kaiak, a bolscvtzmus és a kommunista inter- nacionálé ellen. A hivatalos köziemé,ívben van egv lakottiktis mondat; „Úgy vélik, hogy a gyilkosság szerdaesri beszéde miatt történt’ . A Tianskoruinent Press német távirati iro­da a gyilkosságnak a bolgár kö/vclemcnyrc való hatását így jellemzi; „Szóliaban rend­kívüli felháborodást váltott ki ez az. jjabb gaztett, amelynek értelmi szerzői, általános feltevés szerint, angol—bolsevista ügynökök voltak*1. A csütörtöki tragikus szófiai gyilkosságot valószínűleg majd a történelem is ilyan szá­razon, annyira szűkszavúan és tisztán a té­nyekre szorítkozva fogja mérlegelni, mint a kiadott hivatalos jelentés, de a rohanó és po­litikai elmélyedésre időt nem hagyó esemé­nyek sodrában is meg kell állni egy percre a szófiai Europa-mozi előtt, ahol most, elkép­zelhető, emberek csoportosulnak, szemtanuk állnak az érdeklődés középpontjában és né­zegetik azt a pár vércseppet, amely Ja név Sotír tragédiáját jelzi. Hogy a politikai gyil­kosságokat egy láthatatlan központból irá­nyítják, azt már egy pár megdöbbentő -„vtl- kosság mutatja. Tegnap adtunk hirt arról, hogy Brüsszelben Colin Pált, a belga újságíró egyesület elnökét is halálos lövés érte. Bel­giumban ez már az ötödik gyilkosság, amely exponáltabb politikusok életet oltja ki. Franciaországban a terroristák még a művé­szeket és az írókat sem kimélik és az egész Szinxei-IÜerse 3enö kníínszininiszfer látogatása a magyar közszolgálati jogi intézetben Nyurga, sovány, fakószinü fiatalember volt. Leheteti úgy jo—jy éves. Ha jól meg­nézte az ember, a szeme körül futó szarka­lábakról ítélve akár 40 évet is sz imitált vol­na a rovására Haja se szóke, se barna, szeme savó színéi, arca kiszáradt, vonásai élesek, ha­tározottak, orra merész görbescggel ugrik előre, de inkább sasszerüen, nem elpuhuló konyulással. Világos, meglehetősen rosszul szabóit vászonruha volt rajta. Nadrágja szűk es kitérdesedett, vasalásnak semmi -nyoma rajta. Cipője elviselt, sárga, félretaposott sarkú. Haja nyiratlan, a füimellett mélyen le- nóve. Egyedül az ing volt rajta szokatlanul firtom, puha, gyürhetetlen selyemanyag, de elvégre ez véletlen dolga is lehetett. Scgédjegyzö lehet valamelyik faluban, vagy talán csak községi írnok — tűnőd­tem — amikor az egyik közintézmény folyo­sóján több várakozó ember között megpillan­tottam. Biztosan valami ügyes-bajos dolga van, fűztem tovább a gondolataimat, azért jött fel a falujából. Valószínű, az ünnepélyes aikalomól magára öltötte legjobb ruháját. Egyedül az ing volt rajta bökkenő, de ezen hamarosan túltettem magam. Elvégre ezt a fönökétől is kaphatta, vagy a nagybátyjától, esetleg a kereszt-mamájától. Biztosan segédiegyzö, szögeztem le magam­ban s mint afféle falusi ivadék, rögtön köze­ledni kezdtem hozzá. Gondoltam, majd kér­dezősködöm a termés felöl, hadd lássa, hogy érte' hozzá és hadd örvendezzen, hogy - á­BUDAPEST, április 17- (MTI.) Senyéi- | Merse Jenő vallás- és közokatáéiigyi mi- j niszter a napokban megtekintette a József í ISúdor Műegyetem közgazdaságtudományi karáuak magyar közszolgádati jogi intéze­tét. A minisztert dr Márton ff y Károly j egyetemi r. tanár, az intézet igazgatója fo- f gadta. Részleteden irinertetie az intézet j munkásságát a közszolgálati jog elméleti és j gyakorlati tanítása terén. A magyar közszolgálati jog tonstékének feladata, hogy a liözszolgaati pályára készülő ifjúságnak már egyeteau tanul­mányai során módja *egyen megfelelő terjedelemben é< részletességgel megismer- kednip a közszolgálati j(/g tudományá­val, valamint a magyar közszolgálat kor­szerű szervezeti, szeméiyzeti és eljárási Iltz : liáltnUpi rosi emberekkel elegyedhet szóba. Kezdet­ben kicsit tartózkodó volt, de gondoltam, hogy ez az alacsonyabbrendüségi érzetekből eredő gátlásokból ered. Később barátságosabb lett és várakozás közben szépen elbeszélget­tünk a falusi dolgokról. Le s fel sétálgattunk s meghánytuk-vetettük a vidéki élet problé­máit. Na, nem is annyira tudatlan, mint ahogy gondoltam — állapítottam meg magamban. Elvégre az is lehet, hogy tanult ember, talán még érettségije is van. Egyetem? Nem, azt nem hiszem, oda biztosan nem járt. Ahogy sétálgattunk, a többi várakozó kö­zül öregrendü, fejkendős, fersinges falusi -né­niké vált ki, odajött hozzánk és kifejezetten hozzám intézve szavait, megkérdezte: — Naccságos ur instálom, nem tetszik tudni?... — Tessék, néni lelkem? — Nem tetszik tudni, naccságos w drága?... Valami jelentéktelen apróságot kéidett a hivatali ügymenetre vonatkozólag, de nem tudtam felelni rája. A nénike csalódottan for­dult el tőlem és a szőke fiatalemberhez in­tézte most már a kérdést: — A tekintetes ur sem tudná megmondani? — Nem, én sem tudom — felelte a tár­sam. Azzal tovább léptünk. • A büszkeség majdnem szétfeszítette a mel­lemet. Lámcsak, hogy megtudja különböztetni a 'aluó néniké az embereket! F.igcm r.agy­kulturvilág felháborodott annak a két me­rényletnek hírére, amely Jean Giono ó Hen­ry fkraiicl, a híres kó/.iró életét akarta kiöl tani. Egy sütétlclkü terrorista gaztettéből nem lehet kiindulni politikai összefüggések követ­keztetésére. Mégis, a szófiai dráma bármeny­nyire is jelcntékuricn általános politikai szem­pontból, Bulgária kérdését ismét napirendre tűzte. Ez a gyilkosság alkalmat adou a ‘.cm* leges sajtónak arra, hogy Bulgária jövendő magatartáséival foglalkozzék és .1 már eliut.í ro/.ott intézkedéseket kommentárokkal lás­sa el. A Journal de Gfncvcbc.11 René PayOţ, a lap főszerkesztője vezércikkében azt írja, hogy az első világháborúban Eerdináivi király Bul­gária szándékait illetőleg a szövetségeseket az utolsó pillanatig kétségek között tudta tarta­ni. Olyan jól tudta álcázni szándékait, hogy Sir I dward Grey és Delejessé, az. .angol és francia külügyminiszterek közvetlenül a had­üzenet előtti napon jelentették ki országaik törvényhozói előtt, hogy valószínűnek látszik Bulgáriának, mint angol francia szövetsé­gesnek háborúba lépése A diplomáciai törté­nelemben kevés ilyen ügyes manőverrel talál­koztunk. Ecrdtnánd rcálpolitikőt követett. Bulgária háborúba lépésekor Németország már két év harcaiban szinte leverte a cárt hadse­reget. Gallipotinal meghiúsította az angol partraszállást és 1916-ban az angol—francia szövetségesek helyzete az ö: zcs fronrszakaszo­kon ingadozó volt. Ferdinand kir.lEt tehát a né*met barátságon kivűl az adott pillanat ka­tonai helyzete is ha db a lépés re csábította. A mostani helyzet, bár nem telje« mértek­ben, hasonló a múlt világháború helyzetével Bulgária Németország politikai szövetségese s ebből a szövetségből eddig is már sok előnyt szerzett. Területi követeléseit nagyrészt neg- valósitotta. 1940. ő^zén Romániától vissza­kapta Déldobrudzsat. A balkáni hadjárat után megszállotta Macedóniát. A görö" összeom­láskor csapatai bevonultak Nyugat T árnába cs a Thascw cs a Samothrace szigetekre. Szin­te puskalövés nélkül valósította meg revíziós kérdéseivel. A miniszter melegen érdeklődött a tisztvi­selők képesitésónek és továbbképzésének kérdéseiről. Az intézet munkáját ugyani« szenesen egészíti ki a magyar közszolgálat fejlődésében határkövet jelentő gyakor­lati közigazgatási vizsga intézménye c.s a küzigaz?atá«i tisztviselők tanfolyamon való továbbképzése. Az intézet igazgató­ja, mint az előbbiünk ügyvezetője és az utóbbinak megszervezője-, szerzett tapasz­talatait az intézet munkájában természete­sen értékesíti. Kti önösen figyelemre mél­tatta a miniszter a köztisztviselői tovább­képzésnek már eddig Ls valóságos kis könyvtárt kitevő anyagát, amely az inté­zet igazgatójának szerkesztésében találóan a „Korszerű közigazgatás útja" nmet vi­ságos urnák titulált, de a sovány szókét csak tekintetesnek. Úgy látszik, mégis csak van különbség falu és város között. — Milyen jó, hogy azelőtt való nap kivasaltattam a nadrá­gomat. — Jószemü ember, mint a nénike is, mindjárt észreveszi. Bizony a legnagyobb kü­lönbség ott van a falu és vá'ros között, ahol a tekintetes végződik és a nagyságos kezdődik. Mi tagadás, jólesett, hogy az anyóka ilyen szépen szólított. Eddig még talán sohasem volt részem ilyen titulusban. Legényember le­iemre még sohasem tarthattam magamnak zselédül, hogy azzal nagyságoltassam magam. Levelet -nem mondom, kaptam már akárhá­nyat, amelyen ott díszelgett a: Ngs., Nagys., Nagyságos jelzés. Sőt kaptam olyant is ren­geteget amelyen a nagyságos címzés a legki­sebb rangfokozat volt. Persze ezek csak olyan hivatalosformáju levelek, vagy meghívók voltak. Rendszerint pénzt kértek bennük. Mindez persze csak másodrendű kérdés. Más az, ha olvas valamit az ember és megint más, ha élőszóval hallja. A fül egészen más­képpen érzékel, mint a szem. Ismétlem, nagyon jólesett a finom meg­szólítás. Talán azért is, mertha jól meggon­doljuk fi dolgot, én vagyok az első egyed a családom elég hosszú története során, akit a nagyságos elnevezéssel méltán lehetne illetni Apai részről, amíg vissza tudom vezetni a e salad fát, mind kálvinista papok voltak az őseim. Nekik pedig köztudomásúlag a „íisz- telctes“ megszólítás dukált. Ez nem is any- nyira címzés, min: inkább a foglalkozás meg­jelölése. Az ugyebár különös volna: Pap ur. Azt sem lehet egész jósziyvel használni: Lel­kész ur. Maradt hát nekik a tiszieletes cím, ami szintén nem megvetendő Anya/ nsr.roi? igriiyrit. i rmok ellen. kcpp.n Bulgária ■ német birodalommal szemben az erhole 1 együttérzés tökéletes jelen idta. 1 .ura i. 1 -c.. csatlakozót a hurombaialnu cgyeznKU)- liez. Aláírta az anűkonnnttm paktumot 1.' dat üzent Angliának és a/ Egye ült-. .ü.inv'i. nak, másrészt diplomáciai viszonyát a Szov jctumóval tűni szakította meg s Szófiában ma 1. szovjetkövet működik. A bolgár li.•.dö­rög a háború negyedik évének elején teljesei sértetlen. A Hitler Boris király találkozó óta •,/ angolszász sajtó és az angolbarát .scrnlcg I.. j'ok nyíltan foglalkoznak a bolgár török vi szonnyal. Berlinben iclje>eo tisztában vaun a. a török semlegesség égé zen sajátságos jelle­gével. Egy egész, sor momentum azt mutat­ja, hogy Ankara az ad.ma: találkozó óta nj utakon indult el. Éppen ezért a mindig elő­relátó Wehrmacht megvette intézkedésit, hogy az esetleges politikai-katonai kombinált fejlemények ne érjék váratlanul. Boris királyt még ellenfelei is tisztánléró, cicses/.ü politikusnak, diplomatánál, és kato- nána,k tartják. Bulgária 1 .mer: a szövetsége­seknek azokat a terveit is, hogy a végí.imerü lésben ktmulr Balkán-szövetséget feltámasz- szák cs Bulgáriát, mint egyenlő partnert n szövetségbe bekapcsolják. A reálpolitikus helyzetet igy Ítéli meg: mit nyerhet és mit se szithet az egyik oldalo és mit a mánkon? A szövetségesek Ígéretei illuzórikusak. A tengd , azonban máris kimutatta Bulgáriával szem­beni jóindulatát és megértését. Bulgária kér­dése még egyiddg való zánüleg nyitva —.arad. de egyre több mozzanat arra enged következ­tetni, hogy végleges döntése mar m-m várat sokáig magára. A merényletek, a politikai gyilkosságok o- ha nem vezettek célhoz. Ha Jancv Sotirt ki­került is elnémítani az ő politikai hitvallásá­nak ezer és ezer fanatikusa küzd azért, hogy Bulgária európai hivatását teljesíthesse. Bulgáriában is vannak ellentétes 'A-lemr r.yek, mint a szófiai tragikus eset is bizonylt­ja, de a király felé minden bolgár bizalom­mal tekint. NAGY JÓZSEi*. seiő hatalmas kötetekbo? álló kiadványso­rozatban jelenik uicg. A kultuszminiszter nagv érdek ődóssel tanulmányozta az int»' z *t hureau-techmkai szempontból is mm ta«zerii berendezéseit és a közszolgálati jog elméleti ég gyakorlati oktatásának bemu­tatására sZ-olgáló szervezel diagrammokat és ügyintéző grafikonokat. A miniszter a látogatás befejeztével őszinte elismerését és örömét fejezte ki az intézet mnakáia fe­lett. AZ EKE TERMÉSZETJÁRÓ OSZTÁLYA épri- ’is 18-án Fenesi-ut, Görbe (Gorbó)-gerinc. Leányvár u'áránnyal rendez kirándulás! 7 ,- laí'fcozás az. egyesület helyiségében (Jókai ut: 2. €zám). Indulás 8 órakor Vezető Tömör Imre Vendégeket szívesen tatunk. A természetjárók figyelmét már mos felhívjuk az EKE óradna; osztá'ya által április 25—26. napjain (husveL kor) rendezendő Radnaborberek, Önök.5, Órad- na utirányu Mátyás király-túrára, amelyre je­lentkezni lehet április- 22-én déli 12 -óráig az egyesület Jókaiutca 2. szám aiafctá helyiségé ben, ahol a túrára vonatkozó mindennemű fe . világositás is kapható. Mosolyognom kell, ha rágondolok anyai nagyapám zömök alakjára, szigorít megjele­nésére, komoly, szakállas arcára. Papi vég­zettsége dacára is gyakorlati pályán műkö­dött és talán a saját grófjától is kikérte vol­na, ha nem szólítja tekintetes urnák. De ilyesmi nem is fordulhatott elő. Az­tán továbbmentve a családfa szétágazó hajtá­sain, csupa tekintetes, tekintetes mindenütt. Kurta nemesek, kis és kisebb birtok sok, fé­lelmetes kártyacsaták, nagyivások emlékei... Különben ezt hagyjuk, ne bolygassuk a múl­tat. Fő a jelen . .. Sohasem adtam igazat azoknak, akik a ti­tulusokat lebecsülik. Azoknak sem, akik ele­mezni szokták, hogy hol is kezdésdik az a nagyságos címzés. Mondják ugyan, hogy férfiembereknél valahol a házmesterségnél, esetleg a kereskedő segédeknél kezdődik a nagyságosság, nőiknél meg a kalap adná meg hozzá a just. Mondom, ezeknek nincs iga­zuk. Nagyságos az, akit az embertársai annak látnák. Lámcsak, az egyszerű falusi anyóka, a föld népe milyen jól meg tudta különböz­tetni!? Fölényesen néztem sétáló társamra, a:ü-m. miután úgyis mennem kellett, elbúcsúztam tő­le. Elváláskor kezetnyujtottam neki és hogy tudja meg azt is, hegy kivel hozta össze a jó sorsa, megmondtam nevemet és rö-uiden je­leztem azt is, hogy foglalkozásom szerint új­ságokba szoktam firkálgatni. Legnagyobb bosszúságomra nem lepődött meg. Sőt. Nyugodt mozdulattal fogott velem kezet; grój kezdte cs bemondott hozzá egy olyan történelmi nevet, hogy belesápadtam. Fn sem mutattam, hogy meglepődtem volna, de -ürgéién eltűrjem a folyosó ’\7>!a>ánan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom