Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-02 / 74. szám

194$ április ELLENZÉK ti Z « Néhány adat a magyar hitelszervezet működéséről Irta: Bodor Bertalan / Nemrégiben- az egyik budapesti napilap -- jeles publicista, tollából — ( figyelemreméltó cikket közölt egy 75 éves fővárosi pénzinté­zet jubileuma alkalmából. A nagy felkészült­séggel, hozzáértéssel és tárgyilagossága^ meg­irt cikk minden bizonnyal jelentős mértékben járul hozzá egy, a pénzintézet körüli jobb közhangulat kialakításához. De ^ amennyiben örvendetes tény, hogy ez az írás megjelent, éppen annyira meggondolkoztató is. Hogyan, egyáltalán szükség van egy kedvezőbb köz­hangulat megteremtésére? — amikor az em­ber hiába keresi az okot, ami a pénzintézetek iránti ellenszenvet kiváltja. Mivel is lehetne akkor ezt a sajátos tünetet megmagyarázni, ha nem azzal, hogy közvéleményünk ralán nem ismeri kellő alapossággal azt a fontos szerepet:, amit a pénzintézetek a magyar nemzetgazdasági életben betöltenek. Hiszens a magyar pénzügyi szervezet eléggé tudatá­ban van annak, hogy milyen szellemben is kell a maga működését kifejtse. De a gazda­sági életnek megvannak a maga törvénysze­rűségei, amiket érthető, ha követ, illetőleg, ha nem téveszt el szem elől. Nem kivanható tehát, hogy valaki megtakarított pénzét azért helyezze bankba, hogy a pénzintézet altruis­ta alapon gazdálkodjék vele. Ellenkezőleg, az- 1 ért lesz betét belőle, hogy az üzleti tisztes i erkölcs határain belül kamatozzék. Ezért j gyűjti össze a pénzintézet az elszórtan heve- ; rő s önmagukban termékeny munkát kifejteni j képtelen tőkét s állítja a gazdasági élet szol- I gálatába. E feladat teljesítésével viszont az ; ország gazdasági megerősödése, fejlődése, ha- : ladása válik vele lehetővé. Az egybegvült tó- j ke észszerű kezelésével és szétosztásával a j pénzintézetek ugv az állami, valamint a kö- f ziileti és magánhiteligények kielégítését végzik ‘ el felelősségteljes, körültekintő munkával. Ta- j gadhatatlan, hogy enélkül aligha születnének j meg kereskedelmi és iparvállalatok, aligha j nyernének alkalmazást ezrek és ezrek a pénz- ; intézetek által életrehivott gazdasági intéznie- j nveknél, de hogyan boldogulhatna vaj ion a j kisember is, ha gazdasági életindulásánál néni i nyújtana segitő kezet a'pénzintézet. Virágzó J vállalatok hirdetik a pénzintézeti tőke helyes : felhasználásának eredményeit. Munkások és j tisztviselők, továbbá egyéb kereskedelmi és j ipari alkalmazottak százezrei köszönhetik en- 5 nek országunkban is mindennapi kenyerüket. í A vállalkozások azonban mindig bizonvos j kockázattal járnak és ezt a kockázatot vájjon j hogyan viselhetnék el a pénzintézetek, ha \ nem a megengedett haszonra dolgoznának. I Tovább folytahatnók; hánv egészségügyi in- j tézménv létesült és a régiek helyére vájjon ; hánv modern és egészséges bérház, családi ház J emelkedett, épült fel bankpénzzel, ami mei- i lett a vármegyék, városok nagy sokasága ! ugyancsak hitelművelet által oldotta meg a 1 közre nézve hasznos és fontos problémáit. ■ A nemzetgazdasági életben oly fontos hiva- í tást betöltő mezőgazdaság, gyáripar, kereske- ! delem, tehát a termelés és értékesítés el sem ! képzelhető a pénzintézetek közreműködése : nélkül s felbecsülhetetlen a szolgálat, amit j ezáltal nyújtanak. De hasonlóan életbevágó i fontosságú feiadat a kisegzisztenciák boldogu- \ lásának alátámasztása is, ami különösen az utóbbi időben a magyar pénzintézetek egyik sarkalatos programpontját képezi. A pénzin­tézeti tevékenység, miként látható, oly sok­oldalú, hogy azzal egy ilyen rövid cikk ke­retében szinte lehetetlen is kellő alapossággal foglalkozni. Nem szabad viszont elfelejteni azt sem, hogy amikor a pénzintézetek műkö­désére vonatkozólag ellenszenves megjegyzé­sek hangzanak el, ennek egyik előidézője az a körülmény is, ha valaki kölcsönén folyamo­dik s azt nem kapja meg. Ilyen esetekben viszont arra kell gondolni, hogy a pénzinté­zetek a náluk elhelyezett összegekért felelős­séget vállalnak. Mi történne akkor példa ha a sok kisember apró betéteit felelőtlenül kiadná a pénzintézet olyan helvre, ahol ta­lán nincs meg sem az erkölcsi, sem az anyagi garancia arra, hogy az vissza is fizettessék. A pénzintézeti életnek van egy olyan mun­katerülete is, amit a közvélemény nehezen ki­férhet figyelemmel, de aminek a jelentősége szociális, tehát nemzeti szempontból felbecsül­hetetlen. És itt arra a nap-nap után megis­métlődő rendszeres és elszórt adományokról van szó, amiket a pénzintézetek jótékony cé­lokra nyújtanak és amelyek nyomán megs ü­V. . letik számos jóléti intézmény és sok kultu­rális, szociális kérdés jut közelebb a megvaló­suláshoz. Néhány hirtelen kiragadott adat is meggyőzhet erről mindenkit. Legutóbb n. a Főméltóságu Asszony felhívására csak egye­dül a fővárosi pénzintézetek félmillió pengőt adományoztak a hadbavonultak hozzátartozói segélyezésére. Vagy ott a budapesti pénzinté­zetek másik akciója, amit a Takarékpénztá­rak és Bankok Egyesülete bonyolít le, a sze­gény gyermekek karácsonyi felruházására. A kolozsvári pénzintézetek is megrendezték ugyanezt az utóbbi két esztendőben. Se vége, se hossza tehát az ilyen vonatkozású tevé­kenységnek se, de talán ildomtalan dolog is volna erre hivatkozni. Talán még csak arra a nagyfontosságu akcióra érdemes felfigyelni, amit a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egye­sület a mai történelmi időkhöz méltó szellem­ben inditott el, amikor nagynevű alapítójá­nak, Fáy András gondolatvilágához hi ven és a tőle átvett — mindig féltő gonddal őrzött hagyományokat követve •—, a mult üzletév­től kezdőrően évi tiszta nyereségének 1 szá­zalékát ajánlja fel a magyar kultúrának olyan területen és néprétegek közt leendő terjeszté­se erdőkében, amelyeket e kultúrából való kiesés veszélye leginkább fenyeget. De ezt az. évi hozzájárulást nemcsak a Pesti I iazai Első Takarékpénztár Egyesület ajánlotta fel, de ér­dekkörébe tartozó minden vidéki pénzintézet is hasonlóképpen járt cl. Csak ezzel az egy akcióval évi 50.000 pengő jut a legfontosabb és legnemesebb magyar célra. Magasabb nemzetgazdasági érdek kívánná meg tehát, hogy a közvélemény megismerje a pénzintézetek áldozatkészségét és fontos nem­zetszolgálatát, hiszen a hitelélet zavartalan vérkeringését biztosító és egyéb építő munkát végző magyar hitelszervezet boldogulása rém egyéni, hanem országos érdek. ftprflls 24-íőí szabályozzák a vendéglátó Ipari árakat és adagokat Három pengő a legdrágább menii - 9 deka a legkisebb hasadag mindenütt kötelező a menürendszer A Magyar Távirati Iroda jelenti; A hiva- j talos lap péntek reggeli száma közli a köz- j ellátásiigyi miniszter rendeletét, amely i megszünteti a jelenlegi vendéglátó ipari j árakat és uj. egységes árrendszert vezet be. ; Ezzel megszűnik az eddig érvényben volt i sokféle egyéni ár és az egy osztályba tar- J tozó ven dégl'á tóipari üzemeknek azonosak j lesznek az árai, amelyeket így a közönség | is könnyen ellenőrizhet. A rendelet hatálya kiterjed a vendéglőkre, kávéházakra, ká­vémérésekre, korcsmákra, espressokra, büffékre, mulatókra, bárokra- A vendéglá- tóipai üzemek az éte.árak szempontjából négy csoportban vannak beosztva- Az első csoportba tartoznak a budapesti, a máso­dikba a nagyobb városokban, a 3-ikba a kisebb városokban, valamint üdü-ő, gyógy­fürdő é>s nyaralóhelyeken lévő, végül a negyedikbe a többi veendéglátóipari üze­mek. .j= ( A rendelet előírja, hogy az üzemeket osz­tályokba kell besorozni, mégpedig a ven­dég őket osztályon fe-üli 1, 2, 3, azonkívül Budapesten 4 osztályba, a kávéházakat, ki­főzéseket és kávéméré&eket 1, 2, 3 osztály­ba- A rendelet összegszerűen megállapítja a menüknek és az összes ételeknek vendég­lőkben, kávéházakban, kifözésekben és ká­vémérésekben felszámítható legmagasabb árait, megfelelően különbséget téve az osz­tályok között- így pi a borjú, sertés, vagy marhahúst tartalmazó 3 fogásos menünek az ára Budapesten 1 osztályú vendéglőben 3 pengő. II osztályú vendéglőben 2 pen­gő III. osztályú vendéglőben 1.70 pengő. Az árakkal kapcsolatban a rendedet meg­határozza az ételek legkisebb anyagmeuy- i uylségét, amit elkészített állapotban ki kell j szolgáltatni. A húsételek súlya azokon u he- i lyeken, ahol hús jegyrendszer van, kisebb, j mint egyebütt. Pl. csont nélküli sertés, j marh-, vagy borjúhúsból kész állapotban Î Budapesten legalább 9 dkg-ot, vidéken rae- í uiiben 10 dkg-ot, főzelékre való feltétből ■ Budapesten legalább 5 dkg-ot, vidéken 6 dkg-ot kell adni. Az egyéb ételek közül menüben levesből és főzelékből legalább 2-5 dl-t, belsőségekből 10 dkg-ot, vadhú­sokból 12 dkg-ot* szárnyasból 13 dkg-ot, főtt vagy sült tésztából 10 dkg-ot kell ki­szolgáltatni. Az adagban kiszo gáltatotf ételek mennyisége természetesen nagyobb. Igen fontos rendelkezés az, amely a menü­rendszert kisebb kivételtől eltekintve, álta­lánosan kötelezővé teszi. A rendelet ha­tálybalépése után minden olyan vendéglá­tóipari üzem, amely a déli étkezés ideje a-att meleg ételeket ad, déli 12 órától leg­alább öt óráig köteles déli menüt, az olyan üzem pedig, ame.y meleg ételeket csak es­te szolgáltai ki- a vacsora megkezdésétől számítva legalább két órán át köteles esti menüt kiszo-1 gáltatni. Háromféle menüt le­het adni; hústalan, feltételes és húsos me­nüt. A déiii menü 3 fogásból, az esti 2 ló­gásból áll- A szeszes italok közül a bornál ugyanazon haszonku-'cs marad érvény­ben, mint eddig. Lényeges változás vau azonban a sörne1, mert a rendelet a kimert és palackozott sörre uj árukát állapit meg. ámeneknél a beszerzési árakban mutatkozó különbségek figyelembe vannak véve. Az ipartestületek nyomtatott é.telárjegyzek- kel és italárjegyzékkel fogják ellátni a vendéglátó iparosokat, akik ezeket az ár­jegyzékeket kötelesek szembetűnő helyen kifüggeszteni, hogy a közönség el’enőriz- liesse az árakat. Az uj árak április 24-én lépnek érvénybe. Erdély iparosítására javaslatot terjeszt fel a magyar Mérnök és Építész Egyesület íc év április hó 5-én gépkocsivezetői tanfolyam kezdődik kezdők és haladók részére szeméig«, teker­gépkocsi és motorkerékpárról. — Jelentkezni lehet naponta SZÁSZ soífőriskola, Árpád*ut 28. szám. KOLOZSVÁR, április 2. A Magyar Mér­nök és Épitész Egylet kolozsvári osztálya által az Erdély iparosítása érdekében ren­dezett vita véget ért. A Mő'l E-emér mű­szaki tanácsos .elnöklete alatt az Egyetemi Könyvtár előadótermében megtartott ülé­sen Lelik Ferenc szövetkezeti szempontból szólott hozzá a kérdéshez s az iparosítás keresztülvitelének megoldására adott gya­korlati tanácsokat. A vitát Balás Ernő mérnök fejezte be, aki a kérdést szőnyegre hozta, összefoglal­ta a vita során elhangzott felszólalásokat s előterjesztette javaslatát. Eszerint Erdély iparosítási tervének elkészítésére egy fő­ként erdélyi szakértőkből ádló bizottság alakítandó, amely az állami és közigazga­tási hatóság segítségének igénybevételével a következőket kell megállapítsa; Hol, milyen nyersanyaggal dolgozó é* milyen méretű ipartelep van Erdélyben, beleértve a házi és kéziipari telepeseket is? Hol milyen bányák, mekkora üzemmel dol­goznak? Hol és milyen nyersanyagelőfor- dy lások ismeretesek? Milyen ásványvíz kén-, szénsav kigőzölgés, fürdőhely, üdü­lőhely van üzemben Erdélyben és milyen berendezéssel? Hol szükségesek újabb be­rendezések geológiai kutatások és azok alapján milyen bányák nyitandók meg? Mii yen kiterjedésű, milyen minőségű és korú erdők vannak Erdélyben? Milyen nagyságú lerü'otek és milyen fával lenné­nek visszaérdősitendők az elkopárositott te­rületek? Hol és miiven kiterjedésű dom­bok és milyen gyümölcsfákkal lennének beültetendők? Hol) kell a legelő- és erdő- elkülönilést újból keresztülvinni? Milyen villamosközpontok építendők lege/Sősorbau vizierőre és bőerőtelepek, ott, ahol hasz­nos távolásban vizierő nem á l rendelke­zésre? A nyersanyag előfordulása közelé­ben, hol és mf'yen ipartelepek létesítése ajánlatos? Milyen meglévő utak építendők fel magasai)hrangu utakká, hol és milyen rangú utak és vasutak építendők? Milyen sorrendben hajtandó végre a tagosítás és az ezzel kapcsolatos esetleg szükséges víz­rendezés? Hol és minő talaj javítási mun­kálatok szükségesek? A visszaerdősités után fennmaradó területeken milyen növényeket kell termeiül? Erdély különböző vidékein milyen állatok tenyésztése kívánatos, mi­lyen lakóházak és gazdasági épületek épí­tendők, ho .1 és minő haltenyésztés kívána­tos, milyen alsó-, közép- és f Isőfoku szakisko ák létesitendők. hol lenne kívána­tos turista utak és szállók épitése.? A ter­vek keresztülvitelére ajánlotta az Erdélyi Általános Gazdasági Szövetkezet megszer­vezését, mint a létesítendő müvek tulajdo­nosát- Javasolta, hogy Erdély gazdasági életének fellendítésére egv szakemberek­ből álló bizottság alakittassék, amely Er­dély gazdasági kérdésének megoldására vi­dékenként készítene tervet. A bizottság fel­adata lenne a műszaki tervek és a vonat­kozó e őzetes költségszámítások készítése. Az elhangzott felszólalások és Balás Er­nő mérnök javaslata alapján a Magyar Mérnök és Építés zegy?el kolozsvári cso­portja a közeljövőben elkészít' és a kor­mányhoz felterjeszti az Erdély iparosításá­nak keresztü vitelére vonatkozó általános javaslatot. Tettenérték a többszörösen büntetett veszedelmes betörőt KOLOZSVÁR, április 2- A rendőrség bűnügyi naplójában az utóbbi 24 óra ese­ményei közül az alábbi adatokat tala juk: Veszedelmes betörőt tettek ártalmatlan­ná csütörtökön a Szent István-ut 8 szám alatti ház lakói. Benedek János hozzátarto­zói gyanús zajra lettek figyelmesek, amely az éléskamra félő?. hallatszott. Azonnal odasiettek s megdöbbenve látták, hogy egy ’•degen férfi feszegeti a lezárt élelmiszer szekrényt. Benedek János a házában levő idegen férfi jelenlétére nem jött zavarba, hanem azonnal rázárták az ajtót s közben értesítették az esetről a legközelebbi szol­gálatos rendőrőrszemet, aki elfogta a tet- tenért betörőt, majd előállította a rendőr­ség bűnügyi osztályán. Kihallgatása során megállapították, hogy a tettes Koroján Sándor 36 éves többszörösen büntetett elő­életű éls a város területéről kitiltott lakás­os foglalkozásnélküli bűnöző. Beismerő vallomásában elmondta, hogy észrevétlenül surrant be a Szent István-ut 8 szám alatti házba, azzal a szándékkal, hogy élelmisze­reket lopjon- Rendőrségi kihallgatása után további eljárás végett átadták az ügyész­ségnek. Szebeni György, SzuCság községbe.1! füUL műves feljelentést tett ismeretlen tettes el­len lopásért. Feljelentésében a károsult földműves elmondotta, hogy csütörtökön bejött egy bivalytehenével a kolozsvári ál­latvásárra s mialatt rövid időre az állatot őrizetlenül hagyta, ismeretlen tettes ellopta. A károsult feljelentésére a rendőrség bűn­ügyi osztálya szé eskörii nyomozást indí­tott az állatvásáron működő tolvaj kézre- keritésére. SZEGEDEN SZOMBATON DÉLUTÁN BEZÁRNAK A TEXTIL ÉS RÖVIDÁRU KERESKEDŐK. A szegedi textil-, kötöz­és rövidáru kereskedők mozgalmat in­dítottak aziránt, hogy március 27-től szep­tember 1-éig üzleteiket szombat délután 2 órától kezdve zárva tartsák. A szakmai megállapodást a szakmai kereskedők tu - nyomó része aláírta s ennek alapjáu már­cius 21-en e szakmákban a hétvégi muu- kaszünetek már meg is kezdődtek. A szak­mai megá lapodást az érdekelt kereskedők az Iparkamara utján eljuttattak a polgár- mesterhez azzal a kéréssel, hogv a fennálló rende.kezesek értelmében e szakmában ren­delje t*l hivatalosan is a hétvégi munka- szünetet« -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom