Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-01 / 48. szám

1 9 4 3 március 1. ellenzék Hl""'-5 Megalakult a Magvar Cserkészet erdélyi Kerületi Tanácsa KOLOZSVÁR, március 1. Vasárnap dél­előtt 11 órakor u városháza nagytermé­ben tartották meg a magyar cserkészek IX- Kerület; Tanácsának alakuló közgyűlését. Az alakuló ülésen megjelentek az egy­házi, katonai és polgári hatóságok képvi­selői, az Országos Cserkész Nagytanács kolozsvári tagjai é.s a Kerületi Tanács újonnan kinevezett tagjai. A városháza előtt és a nagyteremig ve­zető lépcsőkön és folyósokon, a kolozsvári cserkészalakulatok leventeegyenruhás dísz- századai állottak sorfalat. A városháza nagytermében a meghívott vendégeken ki- vili jelen voltak mindazok, akiknek részük van a kolozsvári cserkészmozgalom meg­alakításában, szervezésében és vezetésében Csillagként tünd&kíik az égen két magvar cserkéssjellem A Magyar Hiszekegy után Puskás Lajos kollégiumi igazgató, a Kerületi Tanács el­nöke üdvözölte a jelenlevő egyházi, kato­nai s polgári előkelőségeket, köszöntötte az Országos Cserkész Nagytanács és a Karú­iét! Tanács megjelent tagjait, valamint a csapatszervező testületek képviselő;*- és az összes megjelent cserkészeket, akik eljöt- t< k, hogy hitet tegyenek az örök cserkész­eszmény mellett és élő bizonysága.' Egye­nek annak a cserkészszellemnek, amely ha 'alakú egyszer varázsos hatalmába ejtett, korhatárt nem ismer és egész életűnkre rányomja nemesi bélyegét. — Amikor Főcserkész urunk parancsá­ra — mondotta beszédét Puskás Lajos igazgató — bizonyos átmeneti nehézségek kiküszöböléséig a kerületi parancsnok liszt­té meilé a Kerületi Tanács elnöki tisztét is vállaltain, őszinte aggodalommal tettem ezt. Tudatában voltam annak, hogy gyen­gék az erőim, e tisztség tökéletes viteléhez. De parancsnak engedelmeskedtem és ezt az engedelmességet megkönnyítette az a meg­győződés, hogy közöttünk lebeg ég ben­nünket t a n á (’,s t »1 a n s á gba n sohasem hagy ké{ tökéletes cserkészférfi szelleme. — Két magyar cserkészjellem csillag­ként tiindöklik a nagyar Ég titokzatos boltozatán. Egyik vitéz nagybányai Horthy István, a cserkészmozgalom védnöke és a 13. sz. ezermesteri csapat tisztje, aki a kö- telegségteljesités parancsát hősi halálával pecsételte meg. Mint feileres magyar égen. biztatóan feltűnő Hadak Útja jelöli ki az 5 hősi megdicsőülésbe emelkedő személye minden magyar cserkész részére az egyet­len utat: a magyar nemzetünk iránti kö­telességtel jegités útját. — Gróf Te eki P£! főcsérkészunknek, a légmagyarabb magyarnak, mindig kutató, cserkészszivekbe látó komoly professzor- tekintetét mindig magunkon érezzük. Amíg magyar cserkészniozgalom ék addig az ő személye minden magyar cserkésznek esz­ményképe marad. Tökéletes cserkész volt, mert cserkész tudott lenni mindhalálig minden hivatásában, tisztségében és min­den szolgálatban, ahová a kötelesség szólí­totta­— Amikor a cserkészmunka nehézsé­geit latolgatjuk — folytatta -Puskás igaz­gató — és ha kétség fog el, vájjon lehet-e eredményes ez a mi munkánk, példát és bizalmat megdicsőüh nagy magvar cser- készférfiaink szelleméből menthetünk. Ezután indítvánnyal fordult Puskás La­jos igazgató a közgyűléshez, hogy hódoló, illetve üdvözlő távirattal köszöntsék a Kor mányzó Ur Ofőméhóságát. Sziny>ei-Mersc Jenő vallás és közoktatásügyi minisztert és vitéz kisbarnaki Farkas perene altáborna­gyot, az Országos Cserkészmozgalom fő- cserkészét. Az indítványt á közgyűlés lelkes öröm­mel fogadta. Kik a tagjai ai erdélyi Cserkésstanútsnak ? Puskás Lajos elnöki megnyitója után Szabó Dezső, a IX- Cserkészkerület Taná­csának főtitkára ismertette a mozgalom szervezeti szabályzatát és a Kerületi Ta- náts tagjainak kinevezésére vonatkozó fő- cserkészi intézkedéseket. Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc altábor­nagy, főcserkész a IX. Cserkészkerület ta­nácsának elnökévé Puskás Lajos kollégiumi igazgatót, társelnökökké László Dezső le,- kész, országgyűlési képviselőt és Maién Mihály dr. ny. r. egyetemi tanárt nevezte ki. A Kerületi Tanács tagjaiul a következő­ket nevezte ki a Főcserkész: Alrriay Bébi vezérkari alezredes, báró Atzél Ede föld- birtokos, vitéz Boga Alajos dr. kanonok, pápai prdátus, Demeter Lajos ezredes, György Lajos dr- ny. r. egyetemi tanár, Imre Lajos dr. református teológiai tanár, Kelemen Lajos könyvtári főigazgató, Koz­ma Ferenc vezérkari százados, Z. Sebes* József kollégiumi tanár, Tavoszy Sándor dr. református piispökhelyettes, kolozsvári lakosokat­A törvényhatósági szervek részéről: báró Jósika János elégi főispán, Knizsek Károly vezérigazgató, Dés, László Ignác főesperes, felsőházi tag, Gyergyószentmiklós, Má- riaffy Lajos földbirtokos, Marosszent­j györgy, Schilling János dr- alispán Dés I Szász Árpád kollégiumi igazgató, Zdah, j Szász Ferme ár. ahs'pá» Kolozsvár, Tóth Balázs bankigazgató, országgyűlési képvi­selő Kezdivásárhely, Váró Györety dr ügy véd országyylilén képviselő, széké’yudvar- helyi lakost nevezte ki a Főcserkész, a Ke­rületi Tanács tagjává. Fentieken kívül hivatalból tagjai a Ke­rületi Tanácsnak a kerületi parancsnokság tagjai; Dobry János parancsnokhelyettes, Spániel Vince marostordarnegyei thts. pa­rancsnok, Piánky József Cs‘k, Háromszék és Udvarhely vármegyék thts- parancsno­ka, Málnússy Géza dr. férfi cserkészvezető főtiszt, Sáry István doktor kerületi ügyész, Kovács Zoltán kerületi ellenőr és Cselre Vilmos kerületi gazdasági vezető. Ezután Dobry János parancsnokhelyet­tes előterjesztette a Kerületi Tanács ügy­rendjét, amelyet a közgyűlés elfogadott és a Főcserkészhez jó\áhagyás végett feltejesz- tett. Puska« Lajos igazgató elnök bejelentette ezután, hogy a Főcserkész a cserkész ta­nácstagok részére je!vényt adott, amelyet ünnepélyes formában átadtak a tanácsta­goknak­Mire köteles a cserkétzielvény ? Ezután Maian Mihály dr egyetemi tanár emelkedett szólásra. — Mélyen meghatva vettem át ezt a díszes koszorús cserkész- jelvényt — mondotta- — Körülbelül har­minc esztendővel ezelőtt mint kicsiny első gimnazista, másik cserkészjelvényt kaptam, amelyet ugyancsak liliom-virág díszített, de még nem volt megkoszorúzva Az akkori erdélyi római katolikus püspök, dr. Maj- Ibíth Gusztáv Károly gróf jelenlétében tet­tem le akkor a fogadalmat s megfogadtam, hogy híven teljesítem kötelességemet az Istennel, hazámmal szemben és embertár­saimat fokozott szorgalommal szolgálom- A eserkészmozgalom ekkor még egészen uj volt, de ez a mozgalom bensőséges magyar tartalommal telítődött meg. A cserkészek formaruhájában egymás mellé került min­den társada'mi osztály gyermeke és az egyenruha eltüntette közöttük a társadalmi ellentéteket. Azóta a leventemozgalom át­vette a cserkészet nevelő rendszerét, sőt a cserkészek ruhájának megfelelő részét is. Ha a le.venteszolgá’at átvette a cserkész- mozgalom programját, felmerül a kérdés, hogy szüksésí vac-e még s cserkészekre? A válasz egyszerű: szükség van! A levente- ség kötelesség, amelyet minden magyar ifjúnak vállalnia kell, a cserkészet pedig önzetlenül vállalt több szolgálat. A cser­kész rnég emberehb ember, magyarabb ma­gyar, krisztusíbb ember akar ?enni, többet akar tenni népéért és hazájáért. Vezető ré­teget akar képezni még a le ven tőségen fe­lül is a haza és a nemzet szolgálatára, név­telen katonákat akar helyezni az élet min­den őrhelyére. — Most, amikor ismét nagy világégés­ben vagyunk, szükség van egy ifjú gárdá­ra, amely az öregeknél nagyobb lelkesedés­sel átveszi őseink örökségét és visszaszer- zi mindazt, amit egv szerencsétlen pillanat­ban eiveesztettiink. Mikor pdig a cserkész átveszi a cserkészjelvényt —- fejezte he beszédét Malán Mihály dr. —, az örök nemzet szolgálatára kötelezi magát. A közgyűlés végén a megjelentek levo­nultak a városháza elé. ahol a kolozsvári cserkészalakulatok diszszázadai disznK- netben elvontalak a megjelent előkelősé­gek előtt. „minden darab főidet fel kell szántani és be kefl vetni!" Beszámoló az Erdélyi Párt csiki tagozatának munkájáról CSIKSZEREiD A, március i. Az Erdélyi Párt csikvármegyei tagozata a szó igazi ér­telmében gyakorolja azr a felfogást, hogy ez a párt tulajdonképpen folytatása kisebbségi eleiünkben kialakult egységes és minden er­délyi magyart összefogó alakulatunknak. Ép­pen ezért a politikai célkitűzéseken túl, sőt tán legelső helyen gazdasági, társadalmi és más gyakorlati kérdések szerepelnek a tagoza^ munkakörében. Figyelemreméltó a csiki tagozat működésé­ben, hogy majdnem minden községet felkere­sett eddig, sokat többizben is — szükség sze­rint —, hogy megfelelő felvilágosító, isme­retterjesztő munkával a fennálló s a mai idők által megkövetelt bizalmat ébrentartsa, egy­más megbecsülésére, összetartásra, szeretetre intse a székelvséget, mert ha valamikor, most igazán egyakarat és egyerőre van szüksége nemzetünknek. I-elvilágositó és ismeretterjesztő munka so­rán, a párt országos viszonylatban is elismert szakemberei utján megmagyarázza, bogy talp­alatnyi hely sem maradhat megmüveletlenül. Minden darab földet fel kell szántani, és be kell vetni. Ez nemcsak önmaga és csa­ládja iránti kötelessége a székely gazdának, hanem az egész nemzet érdeket segíti elő. Ha nem „éri“ gabonavetőmaggal a gazda, igé­nyeljen len és kendermagot és vessen azt. Ez­zel saját ruházati lehetőségeit s nagyban elő­segíti. A lentermelés terén már eddig, jelentkező eredmények azt bizonyítják, hogy az ONCsA és a kolozsvári Szövetkezeti Központ hason- teimészetii munkájával párhuzamosan az Er­délyi Párt is nagymértékben segítette elő a vármegyében nagv lendülettel és nem remélt mértékben megindult len és kendertermelést... Az Erdélyi Párt csiki tagozatának vezetői és tagjai minden alkalommal zárt sorokban ál­lottak a gazdasági kérdések hivatalos intézői mögé. Nem utolsó helyen tehát ennek tulaj­donítható, hogy ebben a vármegyében min­denki megvan győződve és világosan látja: a több és •obbtermelés adott körülmények között és helyzetben nemcsak nemzeti köte­lesség, hanem tulajdonképpen honvédelmi munka. A belső arcvonal élvonalában küzdő mezőgaz­dának éppen úgy legjobb tudása, tehetsége sze­rint kell végeznie a munkáját, ahogy a had­műveleti területen végrehajtja a kiadott pa­rancsot a katona. Nagy feladat hárult a párt vezető emberei­re a különféle termények beszolgáltatása so­rán felmerült kérdések tisztázásánál. Ezeket az ügyeket mindig a legnagyobb tapintattal, sze­retettel és körültekintéssel intézték el teljes megelégedésre ott, ahol kellett. Pillanatig sem tévesztette szem elől a veze­tőség a székely erdőtulajdonosok érdekeit s azt minden adandó alkalommal kihangsúlyoz­ta, ismertette. A közelmúltban történt mér­sékelt tőáremelés is ezt bizonyítja. A kérdés még nem került le naprendről. A párt állandó gondját képezik a faértékc- sitési és iparosítási kérdések. Ebben az irány­ban komoly, szakszerű tervek készültek és haladnak megvalósulás felé. A párt Csíkszeredái központi irodája állan­dó és szoros összeköttetést tart fenn a járási, városi és falusi tagozat elnökei, illetőleg tit­ka raival. Állampolgársági, visszahonosítási, nyugdíj és más megszámlálhatatlan közérdekű ügyekben, az országgyűlési képviselők csoport­ja és a kolozsvári Országos Központ segít­ségével, legtöbb esetben sikerrel jártak és jár­nak el. Csikvármegve egyik legnagyobb kérdése a felekezeti iskolák segélyezése és fenntartása. Ezt a nagy kérdést állandóan napirenden tart­ja a párt és ahol és amikor szükség van rá, teljes erővel közbelép. Ezirányu munkáját ed­dig mindig sikerrel végezte. Sohasem tévesztette szem elől az Erdélyi Párt csiki tagozata, hogy a szövetkezeti gon­dolatot a lehető leggyorsabban és legjobban ki kell építeni, úgy, hogy a tagoknak kézzel­fogható eredményeket hozzon, egészséges fej­lődési lehetőségeket biztosítson s így erős, szét- törhetetlen összefűző kapocs maradion. Talaba Vilmos halála KOLOZSVÁR, március 1 (A* Ellenzék munkatársatok) Újból eltűnt Kolozsvárnak egy jellegbetee«, különös és rokoussGfjves l-dUa. Hatvankétéves korában meghalt Talaba Vilmos, a Keleti Újság és Magyar Újság kiadóhivatali alkalmazottja, aki vu* lamikor, a régi békevilágban a magyar ál­lamvasutak tisztviselője volt. Az idegen uralom legelső évében állását vesztette » ettől kezdve a kisebbségi Sors keserves kál­váriáját járta, rnig végül a Kei'eti Újság­nál nyeri elh-eflyezkediést e mint pénzbesze­dő, a legmegbizhatóbban és leglelkiismere* tesehben látta el mindvégig munkakörét. Egyizben megtörtént, hogy az idegen ura­lom ismeretien aranyifjai valami ünnepség alkalmával durván inzultálták, kalapját is leverték a fejéről és ekkor Talaba Vilmos fogadalmat tett, hogy umig Kolozsvár fel nem szabadul és nem lesz ismét magyarrá, kalapot többé a fejére nem tesz és nem ve.sz magára felöltőt. Fogadalmát hiven he is tartotta s télen-nyá-ron állandóan ka- law s kabát né kid lehetett látni az utcákon, míg végül a bécsi döntést követő bevonu­láskor ismét feltette két évtizeden keresz­tül őrzött kalapját. Hónapokkal ezelőtt láttuk utoljára Talaba Vi’most, de akkor már beteg volt, mert a régi Sok nélkülözés megtörte szervezetét. Egész élete tanu-ág- tétel volt törhetetlen magyarsága mellett- Ta aha Vilmost m.a. hétfőn délután 4 óra­kor kísérik utolsó útjára a Há^songárdi temető nagykápolnájából. A HONSz jótékonyeMu sorshúzásának eredménye KOLOZSVÁR, márc'us 1- (Az Ellenzék munkatársától.) A Hadirokkantak, Hadi­özvegyek es Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége kolozsvári és kolozsvármegyei csoportjának jótékonycélu táírssorsjátéka szép eredménnyel járt. A kibocsátott egy- pengös sorsjegyek túlnyomó részét a sor­solás napjáig sikerült a HONSz-nak elad­nia s a kisorsolás vasárnap délelőtt 10 óra­kor történt meg a Rákóczi-fÁmiszánházban * A jótékonycélu sorsjáték húzásának ered­ménye a következő: Magyar gyártmányú „Csepel“ varrógé­pet nyertek a következő számok szerencsés tu'ajdonosai: 2544, 7040, 9900, 1813 és 49-16-os. Magyar gyártmányú „Telefnn* ken“ rádió vevőkészüléket nyert az 1893. szám. Magyar gyártmányú .„Orion“ rádió készüléket nyertek a 7771. és az 5737-68 számok- Ezenkívül 300 darab különféle ki­sebb nvereménvtárgyat nyertek a 61., a 83. és a 92-eg számokkal végződő sorsjegvek. A jótékonycélu társsorsjáték eredménye­ként hegyült összeget a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák fel'segélyezésé­re fordítja a csoport. Kettős motorkepékpáp- gáiolás a Mussoliní-uton KOLOZSVÁR, március 1. Súlyos mo- torkerékpár gázolás történt vasárnap a sör­gyár közelében, a Mussolini-uton. A bal­eset áldozata Gotthard Márton 81 éves, Donát-uton lakó rézműves és Kászonyi Z$igmond Átjáró-utcában lakó 28 éves földműves- Mindketten a Kaiános-utca irá­nyában haladtak az úttesten, amikor egy robogó motorkerékpáu elgázolta. A gázo­lás következtében mind a ketten suyosan megsebesültek és a helyszínre kihívott mentőorvosok részesítették elsősegélyben. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a I 81 éS^es Gotthárd Márton lábszártörést, zuzódásokat é.s kisebb fokú agyrázkódást, míg a fiatal Kászonyi Zsigmond ugyancsak zuzódásokat és agyrázkódást szenvedett. Az elsősegélynyújtás után a mentők mind­kettőjüket beszállították a klinikára A baleset ügyébe« megindult a hatósági vizs­gálat a felelősség kérdésének megállapítá­sára­ELJÁRÁS INDULT EGY DES! FAKF- RESKEDő ELLEN. A dési ügyészség eljárási indított Hirsch Samu dési fakereskedó ellen. Hirsch Samut a galgói csendőrség jelentette fel, mert ottani megbízottja, Krausz Márton utján embereket fogadott fel fi varo >ácn. akiknek métermázsánként So fillért ígért. H'r.eh azt az utasítást adta megbízottjának, hogy 6co—6$c kgr. súlyban fizessenek ki egy métert elszállítva — amikor lemérték a fát, kiderült, hogy egy méter átlagosan $oc kgr. A megbizotr azonban csakis 6o>-6<o kgr.-ot akart t méter szállítási mennyiség­ben fizetni. Az ügvészség zsarolás vétsége miatt indított ebárást Hirsch Samu ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom