Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-05 / 52. szám

ßÜD.iPEs-p r Pnr Ihok rj $ 0v3z*Shá ztó Ut PÉNTEK, l#iS március S. 'ni>' LXIV. orioiyaist, 52. szám. wf AH A 12 PILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-a. !6.t I. em. Telel.: 11™4)9. Nyomda: Egy&. £<scj-u. 6. S2. Telei.; 2£—23. Csekkszámla 72056 SlIPiTO Hä: ß S ü I fi fi ki i fi L 6 S Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓ VÁLLAI AT* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak; 1 bóra 3.20 P^ negyedévre 9.20, félévre 18.40, egy évre 36.80 fc. A meglepetésszerűen történt ró­mai német—olasz értekezletről ki­adott hivatalos közlemény s még in­kább a hozzá fűzött magyarázatok félreérthetetlenül sejitetiék, hogy Mussolini és Bibbentrop négynapos megbeszélései során nem csupán ka­tonai, hanem politikai jellegű hatá­rozatokat is hoztak a hadviselés eredményességének fokozására- A politikai határozatok az olasz Síé- íani-ircda beavatott diplomáciai munkatársa szerint valóságos béke- lépést jelentenek, de nem Európa el* lenségei felé, akikkel szemben még az eddiginél is elszántabbul folytat­ják a fegyveres harcot, hanem az európai népek irányában, ezek bé­kéjének, civilizációjának ás haladó* sának a lehető legmesszebbmenő biztosítása érdekében. Következés­képpen a római tanácskozások a tengelyhatalmak katonai együttmű­ködésének szorosabbá tételén túl­menőiig egy „építő programot*1 is eredményeztek, amelyet már a „tet­tek nyitányáénak minősítenek a jólériesüliek. A tengelyhatalmak eddig tudvale­vőleg csak általánosságban jelölték mag háborús és békecéljukat az „eu­rópai ujjárendezás“, vagy az „uj Euró- j pa“ kifejezéssel, azt azonban, hogy ez alatt részletesen mit értenek, pontosan nem határozták meg. Han­goztatták, hogy az uj Európát az igazságosság, az összeurópai érdek- közösség és a megártéses összhang elvei alapján akarják felépíteni, vagyis merőben másképpen, mint ahogyan az első világháború bősz- szuvágyó és mohó győztesei a köz­ismerten átkos következményekkel tették. így az európai ujjárendezés célkitűzése egyelőre inkább csak a negatívumban, a páriskömyéki „bé- ksmü“ tagadásában fejeződött ki és abban az eszmei törekvésben, hogy ! ez az újabb viíágküzdelem egy jobb, i elrendezeítebb és nyugalmasabb Eu­rópát eredményezzen. Az újjáépítés j részletes programjának a kidolgozó- ] sa, vagy legalábbis kihirdetése azon- ! ban eleddig nem történt meg s meg- ! yálaszolatlamuí maradlak az ilyen j kérdések, mint: milyen helyet és ! szerepet szán a két vezető hatalom j az uj Európában a velük együttküz* dő, továbbá a semleges és a meg­szállt államoknak, egyáltalában a kisebb nemzeteknek? Mi lesz a le- : győzött Lengyelországgal, Norvé- i 5 ával, Hollandiával, Belgiummal, ' Franciaországgal, Szerbiával és Gö- ! rögországgal, valamint a Keléten ! felszabadított Balti-államokkal, meg Féhéroroszországgal és Ukrajnával, j amelyek régóta szintén állami önál- | lóságra vágyódnak? Milyen elvek j szerint óhajtják ezeket az országa- i kát és a bennük élő nemzeteket a2 uj Európába beépíteni, valóban nem szánd ókoznak-s például a fokor- mányzóság néven annektált Len­gyelországot és az Ostland néven összefoglalt három Balti-államot va­lamilyen formában visszaállítani, ahogyan a jövő egyes teryezoi néha fejtegették. A szovjetorosz előretörés és az a viszály, amely ezzel kapcsolatosan ! a Szovjetunió háború előtti szóin- j szédamak területeit illetőleg Moszk- ! va, London és Washington között keletkezett és mindjobban elmérge­sedik, különösen időszerűvé tette a fentebbi kérdéseknek a tengelyha­talmak részéről való megválaszolá­sát is. M ni hogy máris nyilvánvaló, hogy az angolszász-szovjeíorosz szö­vetségesek a híres Atlanti Nyiiáíkö* zatoí, amely szerint az egyes álla­mok határai csupán az illető nemzet hozzájárulásával volnának megi'ál- toztathátók, a wiisoni pontok sorsá­ra juttatják, kívánatossá vált, hogy a Szovjetunió volt szomszédainak a bőrére menő szövetséges vásárral szemben a tengelyhatalmak prog- rammatiküs módon foglaljanak min­den kétséget kizáróan állási, kinyi­latkoztatva, hogy ők miként képze­lik a Szovjetoreszország és szövetsé­gesei által közvetlenül és közvetve veszélyeztetett nemzetek és államok A német főparancsnokság * ke­lett harctéren szilárdan a kezében tartja a ka­tonai kezdeményezést A keleti harctér déli szárnyán a kubáni hídfő rendületlenül áll. jól lehet a Szovjet állandó rohamokat intéz a német bástya ellen A déli szakaszon né­hány nap alatt megtörtént a fordulat. Német ellentámadással a Donee vidékén lévő német haderők bekerítésére indult szovjet seregeket bekerítettük, vagy szcbelvertük A keleti harctér középső és északi szakaszán szintén a német katonai terveknek megfelelően foly­nak a harci cselekmények. A németek a Don középső folyása vidékén és Charkovtól débe ujabb nagy sikereket ér­tek el Az igen súlyos időjárási és terepviszo­nyok mellett is ellentámadásuk többszáz ki­lométernyi szélességben előrehaladt. Kurszk térségében a bolsevisták sok páncé­los bar eb avet ésével kísérletet tettek a német biztosító vonalak áttörésére Német csutare- pülógépek és rombológépek, valamint magyar felderítő repülőgépek az egész harci területen támadták a bekerített és visszaözónlő szovjet kötelékeket. Eur'^ci ?á?kén*'k*íit ff g here©"ni — je’en eüe ki Üchmidt kővel ez római tanácskozás istán BERLIN, március 5 (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelenti a véderő főparancsnok saga: A keleti arc vonal déli részében az eső és a sár erősen akadályozta a hadműve­leteket.. A német ellentámadás a kedvezőtlen időjárási és terepviszo­nyok ellenére is további előrehala­dást ért el. Támadó hadosztályaink £50 km.-nyi arcvonalszéíe&ségben él­delemben, mint a német nép. Az el­következő időszakban Európa egy­ségesen. soha nem látott erőket moz­gósít és a legkorszerűbb fegyverrel száll harcba. Európa népei minden­re el vannak készülve, minden kést kiköszörülnek és sárkányként fog­nak küzdeni. A viaskodás addig tart, mig a bolsevikeket ki nem ir­tottuk és Anglia kegyelemért könyö­rög — fejezte be nyilatkozatát Schmidt követ A római értekezlet elán Sorsát az uj európai rendben. j Bizonyára ebbe a tárgykörbe tar- j . tornak azok a politikai elhatározá­sok, amelyeket Hómában állítólag a j Buce kezdeményezésére hoztak s amelyek a jelentések szerint „nem ; sokáig fognak inagukra váratni ' s 1 ebben az építő programot magában j foglaló megnyilatkozásban fog állani j „az európai népek felé irányuló hé- [ i kelépés', amit a Ştefani diplomáciai j i munkatársa jelzett. Ezért aztán a ; kontinens minden nemzete jogos ér- j deklőtíéssel várhatja a tengely hatal- I mák kilátásba helyezett nyilatkoza- ! tát, amely a tulkorán levitézlö és j csalárdnak bizonyuló Atlanti Nyilat- ; hozatta] szemben kifejti majd az uj ! > Európa felépítésének végleges ©Iveit j ; s ezzel azokat az angolszász és ! ; szovjet praktikákat kiküszöbölő cé- ] i lókat, amelyek minden európai nem- j i zet számára kétségtelenné és meg- [ ' győzővé teszik a tengelyhatalmak áldozatos harcának és á vele való önkénies közösségvállalásnak a pa­rancsoló szükségességé.?. S az uj Bu­jt ópa kiépítésére vonatkozó program végső alkalmat fog nyújtani a kon- I linens közös kultúrában kifejlődött í nemzeteinek arra. hogy sorsdöntőén S válasszanak a két adóit lehetőség ; között: összeegyeztetik-e egyéni ér- ; dekeiket a békés belátással, az euró- j păi sorsközösség felismerésével a közös anyagi és szellemi javak együttes, odaadó védelmére, avagy a régi áldatlan testvérviszályhoz va­ló visszatéréssel újból kiszóigáliat- ; ják magukat téridegen nagyhatalmi ■ törekvések mohó játékának, amely - ez alkalommal sokkal végzetesebb- : nek ígérkezik az európai kultúrára í nézve, mint ä muH világháború után, mert az ellenséges tábor győ­zelme esetén most bizony Szovjet- , Oroszország is jelen lenne az osztoz­kodásnál. *—si. A Wllfaslmstpasse szerint Euripa soha nem látott egységben inául frorcb«! m wégs© gyizelemlg A n-metelc teljesen kézbe vették a keadéményezést a keleti are- vonalon« Súlyos megtorló légitámadást hajtottak: végre London ellen Unkomies Edwin sfr. kapott megbízást a finn kormány megalakítására Sál©visítsad* veress! rohammal fog­lalták el a nóme*ek Az időjárás erősen akadályozza a hadműveleteket Iának a Donee középső és felső fo­lyása között. Szlavanszk városéi ro­hammal elfoglaltuk. Az arcvonal mögött messze elvágott ellenséges . kötelékeket harcra kényszeritettük ! és szétvertük. A harmadik szovjet í páncélos hadsereg zömét Charkov- \ tói délre szűk helyre szorítottuk ősz- i sze és ez most hiába igyekszik kitör­ni. Kurszktól északnyugatra a ke- í mény elhárító harcok szerdán is to­vább tartottak. A szovjetcsapatok újabb többszörös egymást követő hullámban végrehajtott támadásait Őreitől északnyugatra, az ellenség­nek súlyos veszteségeket okozva visszavertük. MEGTORLÓ LÉGITÁMADÁS NAGY-LONBON ELLEN BERLIN, március 5 (MTI.) Nehéz né­met harcirepü’ogepek március 3-ac Naey- Londou ellen intézték támadást A2 rtső támadó hullámok este fél 9 óra tájban je­lentek m<?g a Themse felett és fél óra- bombázás után a német harcirepir őgépe- ket újabb kötelékek váltották fel. így 20 percen át jelentős mennyiségű robbanó és gyujtóbombát dobtak le. Egy harmadik harci hullám gépei is behatoltak Nagv- London fölé ás újabb súlyos csapásokat mértek az angol fővárosra. Sok nj találat­tá? folytatták .az éjszaka első felében meg­kezdett rombolást. A német harcircpülök távozásakor Naglj-London területén egyre jobban fénylő nagy tüzeket láttak. Ugyan­ezen ai éjszakán eredményesen bombáztuk G La Mctnche-cSutorna partján fekvő dél­angliai hadiszempontból fontos cé ponto­kat is. Más harci gépek Nagybrúauoia más részei felett működtek. Valamennyi gép visszatért. AMERIKAI RFPŰLőK ROT­TERDAMOT BOMBÁZTÁK BERLIN március 5. (MTI.) Az észak­amerikai légierő csütörtökön délelőtt hol landiaí terüket és Nyugat-Németor-zág el­leni vállalkozásukban legalább 10 Böing B­17- mintájú négymotoros bombázót vesz­tett. Az ellenséges kote'ékeket néme-t va- dás/repivők a tenger felett szétszórták, a bombázó kötelékek egy része vissza fordu­láskor bombáit rotterdami lakónegyedekre és egy kis hollandi tengerparti városra dobta le. BERLIN, márc. 5. (IMTI.) Schmidt j követ, a külügyi sajtóosztály vezető­je, aki Ribbentrop külügyminiszter kíséretében részt vett a német-olasz megbeszéléseken, a VYilheluiiStrasse sajt óén ek ez létén beszámolt olaszor­szági tapasztalatairól. Hangoztatta, hogy az olaszországi megbeszélések titán még az eddiginél iis nagyobb bizonyossággal tekint a tengelyha­talmak végső teljes győzelme elé. Az olasz nép ugyanolyan elszántsággal j és keménységgel vesz rész: a küz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom