Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-27 / 69. szám
4/ »Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, íjókai-u. 16., I. em. Telef.: 11—09. Nyomda: Egy*, tem-u. 8. sz. Telel.: 29—23. Csekkszámla 72056 ILBPIIO 118: I RT Hl MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÂLLA1 AT* '• KI, Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 3.20 negyedévre 9.20, félévre 18.40, egy évi* 36*0 t. BEK MATHIAS Irta: Zaihureczky Gyula .Mindent inkább elszenvedünk, semhogy a magunk és országunk szabadsagát elveszítsük". (Mátyás király.) „iSzük körbern“ ünnepli szülővárosa Mátyás király születésnapjának öt századik évfordulóját. A nagy re- naissance-fejedelem káprázatos fényű életét a háborús Kolozsvár nem tükrözi vissza. De visszatükrözi a lélek, amellyel ünnepli. A nép ajkán és a köztudatban „az igazságossá“ sekélyesedeít a századok folyamán Mátyás gigászi alakja. Félreértések, hamis meglátások rajzanak körülötte és a mü komi, amelyet alkotott. Jellemet, álla/mfér- íiui és hadvezéri, diplomáciai és humanista művészetét alig érti már meg korunk gyermeke, pedig mi sem áll közelebb hozzánk, mint Mátyás és az ő birodalma. Soha 'talán magyarabb éís európaibb nem volt az ország, mint a.z ő uralkodása alatt. Utoljára érvényesült teljes egészében Mátyás alatt a magyar fajban gyökerező nemzeti géniusz. Az ő uralkodása alatt volt Magyarország utoljára nagyhatalom. Halálát rövidesen Mohács követte, amikor a nemzet elindult a maga kanyargó, yéres utjain. Meg kell kísérelnünk megközelíteni a kort, amelyben Mátyás élt, hogy őt megérthessük. A középkor pápai és császári univerzálizmusa akkoráiba már összetörött és egy évszázaddal Mátyás születése előtt már kiteljesedett az uj életforma az olasz ál- lamocskákban, amelyeknek valódi létét csak a múlt. század közepén fedezték fel. A pápai és császári uni- verzalizmus helyébe a renaissance lépett: a nemzetállamok kezdetleges formája, amely szükségképpen öncélú volt. A pápai átok 'írott malaszt- tá lett és a császár kardja megosor- bult. Európa az egymásra acsarkodó népek és országok színtere lett és a győzelem az erősebbet, az ügyesebbet, okosabbat és merészebbet illette meg. Régi szólamok még divatoztak, fejedelmek hódoltak pompázva a császár előtt, de már nem engedelmeskedtek neki, királyok hirdettek kereszteshadjáratot, de ^szűkbe sem jutott fegyvert fogni az Izlam ellen. Machiavelli már lefektette tanításait „A fejedelem“ cimii műben és a fejedelmek buzgón tanulgatták doktrínáit. A lovagkor letűnt és miután lovagok nem voltak, megszűnt a ló- vagi szó szentsége is. Az érdek, az öncéluság, a körülmények vezették az embereket. Az erősek irányi toltak és a gyengék alkalmazkodtak az örökhöz. m Az árpád kori magyar birodalom után az Anjouk alatt magasra szökkent a magyar dicsőség és a nagylajosi birodalom Európa egyik el ső "hatalma lett De a Jagellók, Habsburgok és Luxemburgok alatt szétzül- lött az ország, oligarchák tusakod- tak egymással és a törököt csak Hunyadi János karja tudta visszatartani. A Hunyadiak. Garayak, Czilleiek, Újlakiak vezették az országot a gyenge király alatt. A Habsburg-ház utolsó fiági örököse, V. László fejét vétette a törökverő Hunyadi János fiának, alatta és elődei alatt idegen ritterek lézengtek az országban, idegenek szipolyozták ki a népet, idegenek láttáik el tanáccsal a királyt. A feltörő magyar nacionalizmus ezébt'antitetikus volt: elutasító mindennel szemben, ami idegen, A köznemesség ezért kiáltotta ki egyhangúan a Duna jegén a tizenhat éves Mátyást, a nagy Hunyadi fiát, a mérhetetlen Hunyadi-vágyon és Hunyadi haderő örökösét, Magyarország királyává. Mátyásnál jobban senki sem élte talán át Európát és mindazt, amit Európa a magyarság számára jelentett. Az ifjú király tudta azt, hogy egyedül van és hogy egyedül vagyunk. Tudta1, hogy senkitől nincs mit várnia. Tudta, hogy ellenfelei az országnagyok és könnyen ellenfelévé válhat a nemzet. Tudta, hogy a külföld Magyarországra áhítozik és tudta, hogy a görbe török kard éle Magyarország ellen fordul. A válság nehéz idejében lett Mátyás igazi magyar és igazi renaissance uralkodó. A nemzetre — ma talán úgy mondanék: a népre — támaszkodott és sorra megtörte belső ellenfeleinek hatalmát. Fondorlatos volt, csel szövő és színházat játszott a renaissance- fejedeÍrnek mintájára, de nem volt. vérengző Gramms, nem használt mérget és gyilkot, egyetlen halálos ítéletet sem szabott ki ellenfeleire. A renaissance nagy eszméi vértele- nül valósultak meg az országban, mint ahogy 1848 is vér nélkül hozta el a francia forradalom hekatombakai követelő eszméit. Lehet, faji jellemünk kívánja ezt igy. Ebben az értelemben volt renaissance uralkodó Mátyás diplomáciájában is. Pod- jebrad György leányát, Katalint vette feleségül, hogy kezével elnyerje a cseh királyi koronát és Frigyes császárnak udvarolt, hogy megszerezze az osztrák örökös tartományokat. De amikor célját elérte, cseh király- lyá és ezzel név leg birodalmi választófejedelemmé lett, mégis igy ir: „Uralom dominium dolgában egyen- lőek vagyunk a császárral, mégpedig olyan egyeolőek, hogy semmit sem tartunk tőle, nem is félünk, soha nem is fogunk félni tőle... Mi szabad királyai vagyunk Magyarországnak, mely a római birodalomnak nincsen alávetve.“ ■ Európában még nem született meg az á'lhJWirezon fogalma, de teljes virul enciájá.val élt a sacro egoismo. Mátyás tudta, hogy az országot halálosan a török fenyegeti, mégis észak és nyugat felé folytatott expanzív politikát. Számos történetiró hibául lója t'zt fel neki, sőt bűnül. Személyi ambíciókat lát benne és ebben talán igaza i<s van, amennyiben a renaissance államban a fejedelem és nemzet egysége fejezi ki az államot. Mátyásban, aki a magyar faj európai megtestesítője volt, igy hangolódott össze Livius, Cicero és Tacitus nemzet- és szabadságfogalma a magyarságéval, amelyet keletről hozott magával s melyet saját fajából származó uralkodói allatt tett teljessé és európaivá. Valóban személyes ambíciók űzik Mátyást, amikor Ausztriára, Csehországra és a lengyel trónra vágyik, de e személyes ambíciója nemzetéé volt, mert mint renaissance-fejedelem egyet jelentett a nemzettel. Hatalmas, középeurópai birodalmait akart egybe- kovácsölni, hogy annak erejével űzhesse ki a törököt a kontinensről. Tisztában volt azzal, hogy szövetségek, szerződések, Ígéretek mit sem érnek. Nyugodtan kötött ezért ő is ilyeneket mentális rezervatioval, azzal a tudattal, hogy soha nem tartja be őket. Az ellenféltől sem volt egyéb várnivalója. De diplomáciáját alátámasztotta erejével és megszervezte híres fekete seregéi, may győzelemről-győzelem re vitte az ő ügyéi: a magyar ügyet. Amikor koalicióba tömörült ellene Ausztria, Csehország és Lengyelország, kardjának erejével verte szét a szövetséget, biztosította a maga számára az utat a nyugat-római császári korona felé, megtartotta a cseh koronát. Morvaországot, 'Sziléziát és biztosította Lengyel ország felé az örökílés rendijét. A császár ellen fegyverrel és diplomáciával hsüoolt, Aragóniái Rea- trixot vette nőül, a nápolyi királyságra, Milánóira támaszkodott és a, császár hátában meg tudta szerezni Merész Károly burgundi és XI. Lajos francia király támogatását.. A nagy mü. a középeurópai magyar nagyhatalom halálával összeomlott. De vájjon kisebbitette-e ez Mátyás nagyságát? Vájjon csorbitot- ta-fi államférfim és politikai bölcsességét, amikor kardjának erejével és diplomáciai művészetével akarta kényszeríteni a nyugatot annak a támogatásnak megadására a törökkel szemben, amelyet azután évszázadokon keresztül megtagadott? Mátyás nagysága, fejedelmi bölcsessége itt tündökölt legékesebben. Mindig a célt, a szükséget tartotta szem előtt, mitsem törődve azzal, hogy a barátból ellenség és az ellenségből ismét barát lett. Az országot akarta megmenteni attól a katasztrófától, amely trallala után néhány évtizeddel kérlelhetetlenül ránk zúdul t. Humanizmusa is ilyen magyar voit. Vitéz János volt gyermekkori nevelője es udvarában sok idegen és ■magyar humanista talált otthonra- A budai palotát, amelynek gótikus épülettömbjeit Luxemburgi Zsig- mond építtette, Mátyás díszítette renaissance ornamentikával. Palotái, vadászkastélyai tiszta renaissance épületek voltak, de az uj stilus bűvölő varázsa nem tudta rávenni arra, hogy elpusztittassá az országban a gótikus és román művészetet. Mátyás nem volt olasz értelemben vett humanista műveltségű fejedelem. Szerette a tudományokat és művészeteket, olvasott és müveit ember volt. Da latin nyelvezete kö- zépkorian darabos, telve hungariz- musokkal. Bizonyítéka annak, hogy ha latinul is irt, magyarul gondolkodott. Tűrte a költők udvarlásait, de egyik olasz poétát legorombitotta, mert az őt versében szépnek mondotta. A hízelgők ettől kezdve azt mondották róla, hogy „inkább martiailis, mint vénuszi szépség“. Bizony Mátyás meglehetősen csúf férfiú volt. Da a parancsoló akarat és a lángész rokonszenvessé tette csúnya vonásait. * És mennyire magyar volt. Mennyire mélységesen, igazán és szinte hetykén magyar. Milyen legenyesen üzente a pápának, hogy megkeresi a szultánt „bárhol bujkál a Helles- pontus mögött“. Milyen gőgösen ir apósának, Aragóniái Frigyesnek, amikor az lóidomitót akart küldeni neki: „Minden népet, mely a mi szomszédságunkban van, legyőztünk — igy tehát semmi szüksége nincs a magyarnak arra, hogy lovai spanyol módra összehajtó lábakkal táncoljanak.“ , «» * A belpolitikában is hasonló eszközöket használt, mint diplomáciájában. Szinte észrevétlenül törte meg a nagyurak hatalmát. Soha nem helyezett súlyt arra, hogy külsőségekkel támassza alá fejedelmi tekintélyét. Elkeveredett a nép közé, beszélgetett és tréfálkozott a parasztokkal s a köznemesekkel. Tudta, hogy az igazi tekintély máshonnan ered. Pedig mélységes volt az öntudata. Tudta és hitt abban, hogy ő maga személyében a nemzet, és az állam. Az őt ért sérelem a nemzeté és a.z államé, az ő tekintélyének a csorbulása az egész magyarság csorbulását, jelenti. Szőlőjében mégis kapára fogta a nagyurakat és nem átallott — a legenda szerint — favágók közé állam. Talán azért tehette meg mindezt, mert nagyon nagy ember és nagyon magyar volt. Félévezred után csendes ünnepen emlékezünk meg nagy királyunkról. Tanításai ma is eleven erejűek. Ma is egyedül vagyunk. Ma is egymásra acsarkodnak Európa népei és a ,,ra- gione distarto“ uralkodik mindenek- fölött. Ma is szép szavak köntösébe burkolnak rideg valóságokat és a. diplomáciai játékok mögött ott állnak a hadseregek. Machiavelli mester tanításai úgy látszik örökérvé- nyüek. A császárság és pápaság széttöri európai univerzálizmusának megújhodása pedig még mindig a távol jövendő ködében fénylik. Amíg meg nem valósul, Európa „a farkasok világa“ marad, kik egymás torkára áhitoznak. Ma hiányzik Mátyás és a Hunyadiak ereje, hiányzik a. nagyhatalmi Magyarország, de letü- nése óta tanultuk meg és mutattuk meg az egész világnak, hogy kis nép is tud nagy nemzet lenni. Ezen a liánon, ötszáz évvel szüle.ése utón talán igy kell meghajolnunk Mátyás emlékezete előtt.
