Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-24 / 67. szám

1»43 lUtUelu» 4 4. cxjL.cn zfiK Társadalmi kérdéseink Irta: ZATHURECZKY GYULA ludasok és politikusok, költők és művészek, j jíe^ amelvek a tegteljesebt' mértékben megfe* laikusok és amatőrök ezernyi könyvet Írlak j leinek a magyar léleknek., Tömegével találnak már a magyar társadalom problémáiról. De lia v^oruAHnalí a magyar társánálom problémák valaki végigrágja magát a könyvek tömkele- j gén, egyetlen végső. megállapításhoz jut: a ; kérdés megoldatlan- A terminus-technikusnak , a irózlsuh és jelszavak útvesztőjében sikkad el a lényeg: a megoldás lehetősége. Hirdetnek i , nagy belső forradalmakat es változásokat. ! Hirdetnek osztályharcot és kollektivizmust. | Másolni igyekeznek idegen mintákat. AUam, | nép, nemzet, társadalom, kaotikuson és mint j ködös íogalcm gomolyog a szervezkedésben, j Ezért tapasztaljuk lépten-nyomon a társadalmi álképleteket, amelyek legfeljebb álmegoldá­sokra vezethetnek. Ha hűvös szemmel vizsgáljuk a mai magyar társadalmat, úgy szerény véleményem szerint minden társadalmi baj eredő oka ebben keie- sendő. Abban, hogy társadalmi képleteink lu- j lajdenképpen nem magyar képletek. Az ősz- j tályok a magyar társadalomban is elkülönül- 1 nek egymástól, de íeltünő megfigyelés, hogy a két fajában magyar osztály, a magyar ne- j messég es a magyar parasztság bár látszólag a legtávolabb áll egymástól, mégis a legerő­sebben fonódik egybe. Különös megfigyelés az is, hogy a társadalom azért szervezetlen, mert túlszervezett. Minden keidés megoldásá­ra egy' csomo szervezet, egyesület, közösség alakul, amelyek azmán szerencsésen tönkre- silányüják a lényeget; magát a kérdést és azt mivel sem viszik közelebb a megoldáshoz. Bele tartózik a kérdoskomplexumba, hogy az állam maga végez, kényszerű körülmények kö veíreztében társadalmi munkát. Etatizálódott a magyar társadalom anélkül, hogy hagyomá­nyai és hajlamai erre vezették volna. Ebből következik társadalmunk bürokratizálódása. Ebből az igazi közösségi szellem nagymérvű hiánya. Ebből társadalmunk majd minden be- tegsége, kinövése, íerctesége és hibája. Végeredményében mi sem könnyebb', mint kigunyolni és ostorozni a társadalmat. Mi sem könnyebb, mint megnyergelve egy frázist, ön­magunkat hirdetni megváltónak. Mi sem könnyebb, mint egy csoport vagy osztály iga­zát hangoztatni mindenki mással szemben. Egyszóval a mai társadalom problémái körül könnyedén lehet szellemesen, vagy szellemte­lenül vitatkozni, finoman vagy durván tá­madni, törvényes vagy törvénybe ütköző esz­közökkel verekedni. A vajúdó kérdést azon­ban mindezzel senki sem viheti előbbae a megoldás felé. Ha nagyon józanul igyekszünk gondolkodni, úgy egy alapvető tételre bukkanunk: az utóa- államok területén kisebbségi sorsban élő ma­gyarság társadalmi struktúrája lényegében megváltozott és Középeurópában sehol nem látott formákat öltött. Ez a társadalom osztály- talanná lelt, vagy legalábbis a legjobb utón halcii az osztálytalanság felé. Mi lehetett ennek az oka? Kétségkívül a róla szeretettel gondoskodó állami hatalom hiánya és a szük­ség, amely közelebb terelte egymáshoz az embereket. A kisebbségi társadalom életfor­mája merőben különbözött a trianoni magyar­ságétól. Az utóbbinál a neobarokk hatalmaso­dott el, azaz a tartalom nélküli forma, míg az előbbieknél a tartalom győzedelmeskedett a formák felett, merőben uj formákat te­remtve. Természetesen súlyos kérdés, hogy ez a kisebbségi sorsban kitermelt életforma meg­felel-e a magyarságnak abban az esetben is, ha társadalma a saját állam szuverenitásában él. És súlyos kérdés továbbá, hogy mennyiben valóságosan magyar ez az életforma. Hogy kialakulásánál a külső nyomás vagy a reá vá­laszoló belső reakció volt-e döntőbb? Ad hoc életforma volt-e, vagy pedig beleillett a ma­gyarság igazi lelki habitusába? ügy vélem, efölött a kérdés fölött sokat és sokaknak kel­lene gondolkodni. Mert végeredményében ha társadalmi bajainkon segíteni akarunk, úgy csak akkor segíthetünk, ha a bajok gyökeré­hez nyíriünk. Ez pedig nem lehet egyéb!, mint annak megállapítása, hogy mennyiben alkal­mas a magyarság számára a je’enlegi nyugat­ról át\*?tí életforma, mennyiben lehet számára alkalmas egy ugyancsak idegenből átveendő újabb életforma és mi tulajdonképpen az igazi magyar é'etforma? Ezeknek a kérdéseknek a fejtegetése köz­ben a legtöbben elkeverednek a fogalmak so­kaságában. Olyan tényezőket igyekeznek azo­nosítani, amelyek nem azonosifhatók. Helvt nem álló megállapításokból indulnak ki és erne ópiiik fel társadalmi légváraikat. Ez a legkomolyabb' és legműveltebb koponyákkal is megesik. A hiba talán ott van, hogy európai spektrumban vizsgáljuk a magvar társadalom kérdéseit és — hogy Reményik Sándor egyik leggyönyörűbb költeményére emlékeztessek — elíelejíjük elvenni előle az üveget. Talán ha báiraí ban, csak magyarul szemlélnek ezeket a problémákat, közelebb jutnánk megoldásuk­hoz. Szükség volna annak megállapítására — és ez a történészek dolga —, hogy mi’ven volt , az Igazi magyar társadalmi szervezet annak­idején. Azt is meg kellene állapítani, hogy milyen változásokat okozott fenne a nyugattal } való együttélés. Végezetül azt kellene mag- ! állapítani, hogy az uj európai szimbiózisba ; hogyan tudnánk legalkalmasabban beillesz­kedni magyarul? Mert — gondolom — ezen vau 1 a lényeg és ez a punctum saliens Mert mind- j addig, arrig nem tudjuk igazán magyarrá I tenni társadalmi szervezetünket, olyanná, ami a legteljesebb mértékben összhangban áll lel- j künk legeirejtettebb’ rezdüléseivel is, mind- j addig nem beszéltetünk igazi magvar társa­dalomról sem, hanem orupán különböző ap­róbb vagy nagyobb szervezetek szervezetlen osstvís sínétől, amelyek magyarnak vallják magukat. Támaszpontokat a hozzáértők minden bi­zonnyal találnak. Találnak olyan szervezete­egyeseket, akik mélységesen vágyódnak megtiszlullabb uj magyarságra. De a társada­lom mai keretei, fenuménjei, frázisai, jíil.sza- vai, megkötöttségei, gátlásai és — engedetnie! a kitételért — bornirtságai nem engedik meg, hogy akár alulról, akár fölülről komoly vál­tozás történjék. Az előítéletek lömkeV'ge szinte megbénítja az élelet és tehetetlenné tesz minden jóakaratot. Hiába küzködik az egyes, nem is annyira az emberi rosszaság vagy bu­taság, mint a WrsadaJmi konvenciók olyan falanszterébe ütközik, hogy vagy kivert vad lesz — mint nem egy iegjnbfunk —, vagy megtörik és végüli* beadja a derekát. Ezért történik, hogy a negyedik gimnazista nyug­díjról álmodozik és a húszéves „forradalmár" harmincév»es korában életművének a méltósá- gos cím elérését tekinti Innen ered nagyon sok minden, amit végeredményében már unal­mas felsorolni. De innen ered a legfőbb be­tegség is, amiből könnyen tragédia iehet: a hatásfokban! különbség az állam és a társa­dalom között. Mert erős magyar állam csak erős magyar társadalomra épülhet fel és mindkettőnek megfetelő kiegyensúlyozott arányban kell végeznie az egész: az ország cs nemzet ügyét. Ez a cikk csak néhány könnyen elsuhanó gondolatot veteti fel. A kérdést magát mivel sem hozta közelebb a megoldáshoz. De lalán jó időben és itt Erdélyben alkalmas helyen íródott meg arra, hogy gondolatokat ébresz- szen, amelyekből cselekedet lehet. Szakadatlan lógihavaok közben készítik elő az angolok páncélo­saik támadását a Mareth-Vonalon ROMA, március 24. (TP.) A Mareth- vonalon az angolok jelenleg azon fáradoz­nak, hogy a tengelycsapatok által létesített ! aknamezőt szabaddá tegyék páncélos egy- ! cégeiknek bevetésére. A harc színterét nyugatró’ a Matmata-begysíg. keletről pe- ; dig a tengerpart határolja. A két határ kö­zött levő 15 kilométer széles szakaszon in­dított Montgomery tábornok frontális táma­dást, amelyet azonban Rommelnek sikerült felfogni. A légiharc mindkét részről rend­kívül heves- A légierőket Szinte szakadat­lanul bevetik* Mindenki javaslatot tehet a német totális hadvezetés keresztülvitelére BERLIN, mir eins 24. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti■ Mint a német Propa- gandammisztérium közli, az ország lakossá­gának körében nagy visszhangra talált, az a hivatalos felhívás, hogy mindenkinek módjá­ban áll javaslatokat tenni a totális hadveze­tés kéreszfülvitelt're. Már a hirdetmény meg­jelenése napján a birodalom minden részéből több száz levél érkezett igen érdekes ötletek­kel, illetőleg javaslatukkal. Illetékes helyen minden javaslatot megvizsgálnak és utána­néznek minden visszaélésnek, hogy azonnali megszüntetéséről gondoskodhassanak. A RAF és a 8. amerikai légiflotta négymotoposai az északnyugati német partvidék felett BERLIN, március 24. (MTI.) Mint a Német Távirati Iroda értesül, egy északamerikai és brit bombázókötelék hétfőn délután megtámadta az északnyugati német partvidéket. Német vadászok már a tengeT felett harcra kényszeritették az ellenséget. Eddigi jelentések szerint legalább 4 többmotoros bombázógépet lelőttek. Számolni lehet további gépek még­sem misitésével is. Az ellenséges bombázókról nagy magasságból ledo­bott bombák veszteségeket okoztak a lakosság körében és a kikötőben. „Kövessük a finn péFdát és keltsük életre muitunk minden hagyományát“ A kultuszminiszter nagy beszédet mondott a Diákszövetség lim» ünnepi estjén BUDAPEST, március 24. Á Magyar Nemzeti Diákszövetség a Kalevala megje­lenése évfordulóján, hétfőn este a Pesti V gadó nagytermében finn üunepj ester rendezett. A magyar és a finn Himnusz ölének,ése után a budapesti finn kővet mondott magyarnye vü beszédet, majd Szinyei-Merse Jenő va>las- és közoktatás- ügyi miniszter szolalt fed. Hangoztatta, bogy finn testvéreinknek a kereszténység felvétele előtti hitéletéről, költészetéről majdnem semmit sem tud­nánk, ha a finn nép 2—300 évig nem őrizte volna és nem fejlesztette volna a vi­lágirodalom egyik legcsodálatosabb költői a kotását, a Kalevalát. A Kalevala hatása alatt a finn nemzet olyan lelki egységbe olvadt, aminőre alig találunk pé'dát a tör­ténelemben. Az ősi forrás csodálatos ereje átjárta az egész finn lelkiségei, kötésze­tét. művészetét, zenéjét és képzőművésze­tét. A Kalevala ünnepén igaz testvéri sze­retettel és őszinte csodálattal köszöntjük a szabadságáért és függetlenségéért újra vé­rét ontó finn testvéruépet, amely a hő­siességben. az emberi méltóságban, a népi szabadság és függetlenség fejlesztésében, az áldozatos hazaszeretetben az egész világ Csodálatát kivívó módon mutatót} pé'dát. de ugyanakkor rnesrinutatta azt is. hogy az önmagát kereső, újjászületésre 'ágyó nép hogyan találhatja meg annak útját­— Örömmel állapítom meg — mondot­ta a kultuszminiszter —, hogy mi, magya­rok a népi és nemzeti hagyományok egybe­fogd-'ónak ugyanazt az útját járjuk, ame­lyet finn testvéreink jórészt már még i~> jártak. A nemzet ifjúságának nem lehet szebb feladata, mint határozott lépésekkel előrehaladni ezen az utón. A magifar ifjú­ság tekintse feladatának, hogy nagy előd­jeihez és a finn példához hasonlóan keltse életre múltúnk minden hagyományút. Lel­ki és szellemi kincsét hasznú ja fel egész­ségesen, korszerűen, egységes emberi mó­don, de mindenkor tiszta magyarságának törvénye szerint jövőnk építésében. Etihn túrq alásal és a francia kérdés BÁZEL, március 24. (Búd. Tud.) A Bas­ier Nachrichten washingtoni jelenténe szerint jól tájékozott körökben lure jár, hogy Eden átogatása eddig a Franciaországgal szemben követendő po inkában hozott lét­re teljes megegyezést Vichy és London kö­zött. Mindkét kormány hangozlatja, hogy feltétlenül egységei kell létrehozni a fran­ciák között. Mint az egység alapját, támo­gatják Giraud katonai vezetését. De Gaulle együttműködését is melegen üdvözlik, azonban ez azt je enti, hogy esetleges arra irányuló törekvése, hogy saját kezében összpontosítsa a francia vezetést, nem talál támogatásra­fi Tim*s és a nspek önrendelkezési lójának uiabb értelmezése LISSZABON, március 24. (MTI.) A Times hosszabb cikkben foglalkozik azzal a kérdés­sel, hogy miképp lehet Európa biztonságát biztosítani a háború után. A legkényesebb kérdés — írja — a nemzetközi biztonság szempontjából, a nagyállamok és kisállamok egymásközti viszonyának kérdése is. /íz eu­rópai biztonságot nem valósítják meg akkor, ha visszaállítják a háboruelötti állapotot A? európai biztonság érdeke a nagy- és kishatal- mak közötti viszonynak uj elrendezését és 'j fogalmazását követeli meg. Megköveteli azt is. hogy mind a nagy-, mind a kisnemzetekre nézve újabb értelmezést adjanak a szabad ön- rendelkezés és a függetlenség fogalmának Ez nem annyit jelent, hogy többé nincsenek kü­lönálló és független nemzetek, hanem a?t je­lenti, hogy ezt a függetlenséget korlátozza az egymás­tól való kölcsönös függés és hogy a iügget- lenséget olyan módon kell értelmezni, amely lehetővé teszt, hogy több nem tét va­lamely elhatárolt kontinentális térségben úgy éljen, hogy ne csorbítsa egymás biz­tonságát és jólétét. A lap szükségesnek mondja az európai ha- gyományok, nyelvek és kulturális intézmé­nyek sokféleségének megóvását, só: kiterjesz­tését, de hozzáteszi, hogy az ,,egyesült nemzetek‘c szervezete adja meg azt a szilárd katonai és gazdaság: keretei. amely egyedül nyújthat biztonságot Európa népei számára. Keíeteurópában akadályt jelent a bizalorrt hiánya. A Times ugv véli, hogy ennek a fel­tétlenül szükséges bizalomnak a helyreállítá­sában Oroszországnak különös szerepe van. Oroszország ennek a szerepnek a betöltését már meg is kezdte, amikor kinyilvánította, hogy nem óhajt befolyást gyakorolni a kelet­európai országok kormányainak ideológiai irányzatára. Európa el fog veszni, és nem csupán Európa, ha az Egyesült-Államok, Oroszország és Nagvbritannia között a7. egyetértés nem marad fenn teljes mértékben. Azonban a biztonság minden lövőbeli szer­vezeténél észszerűen számot kell vetni a föld­rajzi szomszédsággal. Forrong a Köze!-ke!et BERLIN, március5 24. (MTI—DNB ) Palesztinában a héten Jeruzsálembe érke­zett Jl Feiszal, Irak /,irálya s ugyancsak rövid iát ogatás fa odaérkezett Feisztil nagy­bátyja, Transjordánia emir je. is. A ht’édy előreláthatólag Kairóba is elmegy. Szíriában és Libanonban Catrovx tábor, nők március 18-án bejelentette, hogy a libanoni köztársaságban újra bevezetik az alkotmánynak megfelelően a képviselőházi intézményt. Három na fi alatt meglesz az á 1alános választás. Ideiglenes kormányt ts alakítottak. Iránban most ismét olyan események játszódtak le, amelyekről pontos részletek még nem érkeztél:. Római jelentés szerint Ghdon és Asszcrbeidzsón tartományban felkelés tört ki a szovjet megszálló csapa­tok elen. Tebrisben a lázongást leverték J ugyan, dt a tartományokban az iránt <•>.:- patok ciatlakoztak a felkeld lakossáftho és a helyzet urat. ingói amerikai vsa pú­tokéit is megtámadtak. Teherán és Lohns között megszakadt a távbeszelő összekötie tés. Az iráni rádió különféle közléseiből, valamint a sa jtófőnök nyi at hozatalból js kitűnik, hogy Iránban legutóbb kiéleződ­tek az ellentetek s itt valóban olyan < < menyek játszódnál; le, arm ívre hivata'os hel*r játuolt szeretne bor tani*

Next

/
Oldalképek
Tartalom